Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-20 / 299. szám

1986. december 20., szombat o Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Az ország vezetőinek egy csoportja (Folytatás a 3- oldalról) Ezt azért tartom szüksé­gesnek hangsúlyozni, mert tapasztalatom szerint jelen­tőségéhez képest többször esik szó arról, hogy mi az, ami nem a vállalatokon és kevesebbszer arról, ami a vállalatokon múlik. Pedig a gazdaság minden ágában, az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban — és sorol­hatnám tovább — számos konkrét példa van arra, hogy azonos adottságú, azonos tel­tételek között gazdálkodó vállalat, szövetkezet közül az egyik nyereségesen dol­gozik, prosperál, fejlesztésre is képes, míg a másikat csak az állami támogatás tartja életben. Ez a hovatovább tarthatat­lan helyzet, amelyet ráadá­sul mind az egyik, 'mind a másik csoportba tartozó vál­lalatok, szövetkezetek kifo­gásolnak — a jól dolgozók azért, mert a jövedelmükből sokat vonunk el, a gyengén gazdálkodók pedig azért, mert szerintük szűkmarkúan mérjük a támogatást — a kormány gazdaságirányító munkájának azt a gyengesé­gét fejezi ki, amely sok más bajunknak is a forrása. Vé­leményem szerint többek kö­zött ez az egyik — ha nem a legfőbb oka annak, hogy minden fogadkozásunk elle­nére alig léptünk előre a jö­vedelmezőség és az egyéni teljesítmény szerinti diffe­renciálásban, de ez az oka annak is, hogy a munkaerő, ha mozdul, nem azok felé az ágazatok, vállalatok felé veszi az irányt, amelyek fej­lődőképesek. amelyek terme­lésének növeléséhez a leg­több népgazdasági és végső soron személyes érdek fűző­dik. A jelenlegi, sok tekintet­ben következetlen, a gazda­ságpolitikai törekvéseinkkel ellentétben álló helyzetet — bármilyen kényelmetlenség­gel is jár — azért kell fel­számolni, mert ha konzervá­lódik a mai állapot, ha nem válnak láthatóvá és anyagi­lag is érzékelhetővé teljesít­ménykülönbségek, akkor mérsékelt marad a gazdál­kodás javításában való vál­lalati érdekeltség és az arra irányuló készség, s ami még rosszabb, rejtve marad az eredménytelen gazdálkodá­sért viselt felelősség. Ilyen körülmények között értelmüket veszíthetik a vál­lalati önállóság növelésére tett lépéseink is. Márpedig a mai helyzetből való kijutás, a tartalékok megmozdítása, a vállalkozói hajlandóság, a kockázatviselő-készség fej­lesztését kívánja, ehhez pe­dig még több, nagyobb vál­lalati önállóságot kell bizto­sítanunk, ezzel együtt teret kell engednünk a gazdálko­dás minőségétől függő jöve­delemdifferenciáló, az egész­séges munkaerőmozgást ki­váltó hatásoknak is. Szeretném megismételni: népgazdaságunk teljesítőké­pességének növelése vélemé­nyem szerint döntően azon múlik, milyen gyorsan és mi­lyen méretű változást tu­dunk elérni a vállalati gaz­dálkodás minőségében. A kormány részéről is az erre való ösztönzés eredménye­sebb megoldását tartjuk egyik legsürgetőbb felada­tunknak. Ugyanakkor számí­tunk rá — és nélkülözhetet­lennek tartjuk —, hogy a vállalatok, szövetkezetek ve­zetői is alkotó módon járul­janak hozzá a megújulási fo­lyamat meggyorsításához, az igényesség, a rend, a fegye­lem erősítéséhez, a munka- kultúra fejlesztéséhez. A pártszervezetektől, a szak- szervezetektől, társadalmi aktivistáktól, a szocialista brigádoktól azt kérjük, ve­gyenek részt a közös gondol­kodásban, támogassák az igé­nyes, az újító szándékú ve­zetőket. A gazdaság élénkítésének — adottságainkat figyelembe véve — nélkülözhetetlen elő­feltétele a nemzetközi mun­kamegosztásban való bekap­csolódásunk fokozása — mondotta Lázár György, s hazai teendőinken túl ki­emelte: külgazdasági kapcso­lataink építésében meghatá­rozó fontossága van a KGST keretében megvalósuló szo­cialista gazdasági integráció új, progresszív folyamatai­ban való részvételünknek. Az integráció elmélyítésétől, a tudományos-műszaki hala­dás 2000-ig szóló komplex programjától azt várjuk, hogy olyan pótlólagos lehe­tőségek tárulnak fel, ame­lyekkel előmozdíthatjuk az intenzív fejlődési pályán va­ló előrehaladás meggyorsítá­sát, exportkínálatunk javítá­sát. A KGST-államokkal meg­levő kapcsolatok közül szá­munkra különleges jelentő­sége van a Szovjetunióval folytatott sokoldalú és gyü­mölcsöző együttműködésnek. Ez az egyik magyarázata an­nak. hogy hazánkban foko­zott érdeklődés és őszinte ro- konszenv kíséri a XXVII. kongresszuson elhatározott, a szovjet gazdaság' minőségi megújítását szolgáló lépése­ket, amelyek minden bizony­nyal új lendületet adnak kétoldalú gazdasági kapcso­lataink kölcsönösen előnyös fejlődésének is. E téren egyébként folyamatos és ak­tív munka folyik, ennek eredményeként az 1990-ig szóló hosszú lejáratú árufor­galmi megállapodás elő­irányzatát már eddig több mint 800 millió rubellel si­került növelni. S ez még ko­rántsem meríti ki a lehető­ségeket. A Minisztertanács elnöke beszédében kitért a gazdasá­gi munka megjavításának társadalmi feltételeire, az emberi tényezőnek a meg­újulásban betöltött növekvő szerepére, s egyebek között a következőket mondotta: — A magunk eszközeivel is elő kell segíteni, hogy gaz­daságunk fejlettségi szintjé­nek magasabbra emelése, vi­lágpiaci rangjának növelése nemzeti ügy és minden egyes ember személyes ügye le­gyen. Hogy a javainkkal való ésszerű gazdálkodás, a ne­héz munkával létrehozott ér­tékek védelme a jó minősé­gű, fegyelmezett munka igé­nye közüggyé váljon. Hogy a társadalom elítélő szava le­gyen a legfőbb fegyelmező erő, elismerő szava pedig a legnagyobb kitüntetés. El kell érnünk, hogy az ország nyilvánossága a mainál job­ban megismerje azokat a vál­lalatokat, azokat az alkotó embereket, akik munkájuk­kal követésre méltó példát mutatnak itthon, s öregbítik hírnevünket a világban. El kell fogadtatnunk, hogy a munkával szerzett jöve­delmek különbségei nem je­lentenek eltávolodást szocia­lista elveinktől, ha azok a teljesítménykülönbségeket fejezik ki; éppen ellenkező­leg, az egyenlősdi, a kiváló és a gyenge teljesítmény kö­zötti különbség elhomályosí- tása az, ami összeegyeztethe­tetlen a szocialista elosztás elveivel és sérti a társadal­mi igazság érvényre jutását. És végül, de ,nem utolsó­sorban a történelmi tapasz­talatokra, szocialista rend­szerünk kimeríthetetlen tar­talékaira, népünk szorgal­mára és tehetségére építve erősíteni kell az önbizalmat, a hitet abban, hogy felada­tainkat képesek vagyunk megoldani, s az elszántságot abban, hogy meg is oldjuk — mondta végezetül Lázár György. Ezután Várhegyiné Viski Ildikó Győr-Sopron megyei, Mészáros Győző Somogy me­gyei, Sági Gáborné Fejér megyei, Farkas Lajos buda­pesti, Eck Tibor Komárom megyei, Konczos István Sza- bolcs-Szatmár megyei, Fábi­án Károly Győr-Sopron me­gyei, dr. Király Ferenc Szolnok megyei, Puskás Sán­dor Heves megyei, Lép Fe­renc Tolna megyei, Balogh Gábor Baranya megyei or­szággyűlési képviselő szólalt fel. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszakának első napi ta­nácskozása — amelyen Pé­ter János és Cservenka Fe- rencné felváltva elnökölt — befejeződött. Szombaton a költségvetési törvényjavas­lat feletti vitával folytatódik az ülésszak. Parlamenti mozaik Bz elmaradott térségek fejlesztéséről Hetényi István pénzügyminiszter előter­jesztésében foglalkozott az elmaradott tér­ségek fejlesztésével. Jövőre hazánkban 360 millió forintot fordítanak erre a célra. Szabó Miklóstól, az MSZMP Békés Me­gyei Bizottságának első titkárától a kor­mányprogram megvalósításának megyei le­hetőségeiről érdeklődtünk: — A megye térségében 17 települést érint ez a terv. A körzeti munkában fel­merültek további térségek is a megyében, amelyek igényelték a kormány támogatá­sát. Természetesen, mivel térségi fejlesz­tésről van szó, nem mondtunk le a továb­bi települések bevonásáról sem. Jövőre Békés megye 15 millió forintot kap a köz­ponti támogatásból. Ezt az összeget a me­gyei tanács döntése alapján pályázati úton ítélik majd oda a településeknek. A helyi vezetők, a kistelepüléseken élők nagy reményeket fűznek ehhez a programhoz. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy ter­melő beruházások valósuljanak meg az érintett _ térségekben, amelyekben munka­helyek teremtődnek. Törekvéseink arra irányulnak, hogy korszerű technika ér­kezzen a megyébe,' ami javíthatja, gyor­síthatja az ipari fejlődést. Nagy figyelem­mel hallgattam Gajdócsi István képvise­lőtársamat, aki a Bács-Kiskun megyei ta­nyavilágban élők problémáiról beszélt. Békés megyében mintegy 40 ezren élnek tanyás településeken, számukra igyek­szünk biztosítani az alapvető ellátást. fl háziasszony szemével Szarvas Andrásnét, a Békés megyei 1. számú országgyűlési választókerület kép­viselőjét, a békéscsabai Unicom Ruházati Vállalat dolgozóját arra kértük, hogy a költségvetés vitáját a háziasszony szemé­vel is értékelje. — A képviselőséget és a háziasszonysá­got nem is olyan egyszerű kettéválasztani. Elsősorban én a képviselő fejével gon­dolkozom, és itt csak mellékesen érzem magam háziasszonynak. Valószínű, hogy a háziasszonyok elsősorban azt veszik ész­re a költségvetési vitából, hogy 1987-ben az árak nagyobb ütemben nőnek, mint a bérek. Valamennyiünk­nek fokozottabb takarékosságra lesz szükségünk. Jobban kell be­osztani pénzünket, újra kell értékel­ni a család költ­ségvetését. Biztos vagyok benne, hogy én is csak azt veszem majd meg, amire feltét­lenül szükségünk van. — Mi az, amit a költségvetés vitájáról feltétlenül elmond a választóinak, ha leg­közelebb találkozik velük? — Kiemelem, hogy a költségvetésben jelentkező megszorításokra a gazdasági fejlődésünk érdekében van szükség. Azt is fontosnak tartom, hogy a jövőben nem a jól működő vállalatok terhére támogat­juk a veszteséges, rosszul gazdálkodó ter­melési egységeket. Képviselőtársaim is hangsúlyozták, hogy a gazdaságos, fejlő­dőképes vállalatokat kell támogatni, nem pedig az önhibájukból gyengén működő­ket. A gazdasági szabályozó rendszer fi­nomításáról is minden bizonnyal beszél­getni fogunk. Például a textilruházati iparban — én ebben dolgozom — nehéz körülmények között dolgozunk, értékesít­jük termékeinket a tőkés és szocialista or­szágok piacain. De olyan sok az elvonás, hogy nem marad pénzünk a minőségi fej­lesztés technikai hátterének megteremté­sére. Ez pedig a jövőbeli pozíciónkat ve­szélyezteti. Tsz-elnökök a mezőgazdaság fejlesztéséről Az országgyűlés terv- és költségvetési vitájában számos hasznosítható javaslat hangzott el. A tanácskozás egyik szüneté­ben arra kértük Balogh Lászlót, a Békési Egyetértés Tsz elnökét, hogy mondja el véleményét a jövő évi terv mezőgazdasá­got érintő kérdéseiről: — A mezőgazdaságnak jövőre 4,5-5 szá­zalékos növekedést kell elérni. Megfelelő időjárás mellett ezek a célok teljesíthetők. A nehezebb népgazdasági feltételek kö­zött is van lehetősége a továbbfejlődésre a mezőgazdaságnak. Az életbe lépő szabá­lyozók az állattenyésztésben javítják az ágazati pozíciót a különböző telepek fel­újítására, technológiai cseréjére állami tá­mogatást kapnak az üzemek. Csökken a műtrágya ára is, mindez kedvezően érinti a gazdaságokat. Mi a szövetkezetben 1 hektárra 338 kilogramm vegyes hatóanya­gú műtrágyát szórunk ki. Véleményem szerint jövőre is el tudjuk érni az idei nyereségünket, ami várhatóan 25-30 mil­lió forint lesz. A jövedelemszabályozást il­letően a mezőgazdaság lemaradt az ipar mögött, így még mindig alacsonyabb a parasztság keresete, mint az ipari dolgo­zóké. A pénzügyminiszter szólt beszámolójá­ban arról is, hogy a bankrendszer korsze­rűsítése hozzájárulhat a teljesítmények növeléséhez. Zahorecz Józsefet, a Gádoro- si November 7. Tsz elnökét, akit a közel­múltban megalakult Mezőbank Rt. igaz­gatósági tagjának választottak, arról kér­deztük, milyen előnyöket nyújt ez az új bank a tsz-eknek: — 1405 tsz részvételével több mint 1 milliárd forintos alaptőkével jött létre az új bank. Azt várjuk tőle, hogy kedvező hiteleket nyújtson a termelés növelésére a szövetkezeteknek. Békés megyéből 1415 ötvenezer forintos részvényt jegyeztek a tsz-ek. így a megye az egyik legnagyobb részvényese ennek az új pénzintézetnek. Megállítani a kedvezőtlen folyamatot — Az ez évi költségvetési hiány miatt a jövő évi állami költségvetési szervek sajnos csak a törvényjavaslatban megfo­galmazott alapokról indulhatnak — mond­ta Magyar Pál Békés megyei képviselő, majd így folytatta: — Ez áldozatokat kí­ván valamennyiünktől, de a kedvezőtlen folyamatokat mindenképpen meg kell ál­lítani. A 7 százalékos tervezett áremelés­nek senki sem örül. Jövőre a termelőegy­ségek vezetőire és dolgozóira még na­gyobb feladat és felelősség hárul. A nyere­ségesen gazdálkodó vállalatok, szövetkeze­tek az átlagot meghaladó mértékben fej­leszthetik bérszínvonalukat. Ezért, ha bol­dogulni akarunk, akkor erőnket megfe­szítve kell dolgozni. Bognár József akadémikus arról beszélt, hogy a költségvetési megszorítások a to­vábbfejlődésünket segítik. Egyetértek vele, mert valóban nincs más lehetőség. Ugyan­akkor fontosnak tartom azt is, hogy még körültekintőbb szociálpolitikai intézkedé­sekkel a rászorulókon segíteni kell, hogy lehetőség szerint az életszínvonaluk ne csökkenjen. — Ez önnek a hetedik országgyűlése, amin képviselőként részt vesz. Az első nap után milyennek értékeli a mostanit? — A költségvetési tervezet tárgyalása nem is lehet más, csak nehéz. Az elfoga­dott költségvetés mindenkit érint, ezért a választóim az átlagosnál is jobban oda­figyelnek a vitára. Az itt hozott döntés valamennyiünket érint. Olyan szempont­ból egyszerű lesz felemelni a kezem a szavazáskor, hogy elfogadásra javasoljam a tervezetet, hogy optimista vagyok, mert meggyőztek az érvek. Ha végrehajtjuk az itt megfogalmazott feladatokat, akkor lé­pésről lépésre kilábalhatunk a mostani ne­héz helyzetünkből. Hárman megyénk képviselői közül: Ma­gyar Pál, Sebesi Lászlóné és Ancsin Károly Az országgyűlési tudósításokat készítette Béla Ottó, Lovász Sándor és Verasztó Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom