Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
1986. december 20., szombat o Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Az ország vezetőinek egy csoportja (Folytatás a 3- oldalról) Ezt azért tartom szükségesnek hangsúlyozni, mert tapasztalatom szerint jelentőségéhez képest többször esik szó arról, hogy mi az, ami nem a vállalatokon és kevesebbszer arról, ami a vállalatokon múlik. Pedig a gazdaság minden ágában, az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban — és sorolhatnám tovább — számos konkrét példa van arra, hogy azonos adottságú, azonos teltételek között gazdálkodó vállalat, szövetkezet közül az egyik nyereségesen dolgozik, prosperál, fejlesztésre is képes, míg a másikat csak az állami támogatás tartja életben. Ez a hovatovább tarthatatlan helyzet, amelyet ráadásul mind az egyik, 'mind a másik csoportba tartozó vállalatok, szövetkezetek kifogásolnak — a jól dolgozók azért, mert a jövedelmükből sokat vonunk el, a gyengén gazdálkodók pedig azért, mert szerintük szűkmarkúan mérjük a támogatást — a kormány gazdaságirányító munkájának azt a gyengeségét fejezi ki, amely sok más bajunknak is a forrása. Véleményem szerint többek között ez az egyik — ha nem a legfőbb oka annak, hogy minden fogadkozásunk ellenére alig léptünk előre a jövedelmezőség és az egyéni teljesítmény szerinti differenciálásban, de ez az oka annak is, hogy a munkaerő, ha mozdul, nem azok felé az ágazatok, vállalatok felé veszi az irányt, amelyek fejlődőképesek. amelyek termelésének növeléséhez a legtöbb népgazdasági és végső soron személyes érdek fűződik. A jelenlegi, sok tekintetben következetlen, a gazdaságpolitikai törekvéseinkkel ellentétben álló helyzetet — bármilyen kényelmetlenséggel is jár — azért kell felszámolni, mert ha konzerválódik a mai állapot, ha nem válnak láthatóvá és anyagilag is érzékelhetővé teljesítménykülönbségek, akkor mérsékelt marad a gazdálkodás javításában való vállalati érdekeltség és az arra irányuló készség, s ami még rosszabb, rejtve marad az eredménytelen gazdálkodásért viselt felelősség. Ilyen körülmények között értelmüket veszíthetik a vállalati önállóság növelésére tett lépéseink is. Márpedig a mai helyzetből való kijutás, a tartalékok megmozdítása, a vállalkozói hajlandóság, a kockázatviselő-készség fejlesztését kívánja, ehhez pedig még több, nagyobb vállalati önállóságot kell biztosítanunk, ezzel együtt teret kell engednünk a gazdálkodás minőségétől függő jövedelemdifferenciáló, az egészséges munkaerőmozgást kiváltó hatásoknak is. Szeretném megismételni: népgazdaságunk teljesítőképességének növelése véleményem szerint döntően azon múlik, milyen gyorsan és milyen méretű változást tudunk elérni a vállalati gazdálkodás minőségében. A kormány részéről is az erre való ösztönzés eredményesebb megoldását tartjuk egyik legsürgetőbb feladatunknak. Ugyanakkor számítunk rá — és nélkülözhetetlennek tartjuk —, hogy a vállalatok, szövetkezetek vezetői is alkotó módon járuljanak hozzá a megújulási folyamat meggyorsításához, az igényesség, a rend, a fegyelem erősítéséhez, a munka- kultúra fejlesztéséhez. A pártszervezetektől, a szak- szervezetektől, társadalmi aktivistáktól, a szocialista brigádoktól azt kérjük, vegyenek részt a közös gondolkodásban, támogassák az igényes, az újító szándékú vezetőket. A gazdaság élénkítésének — adottságainkat figyelembe véve — nélkülözhetetlen előfeltétele a nemzetközi munkamegosztásban való bekapcsolódásunk fokozása — mondotta Lázár György, s hazai teendőinken túl kiemelte: külgazdasági kapcsolataink építésében meghatározó fontossága van a KGST keretében megvalósuló szocialista gazdasági integráció új, progresszív folyamataiban való részvételünknek. Az integráció elmélyítésétől, a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programjától azt várjuk, hogy olyan pótlólagos lehetőségek tárulnak fel, amelyekkel előmozdíthatjuk az intenzív fejlődési pályán való előrehaladás meggyorsítását, exportkínálatunk javítását. A KGST-államokkal meglevő kapcsolatok közül számunkra különleges jelentősége van a Szovjetunióval folytatott sokoldalú és gyümölcsöző együttműködésnek. Ez az egyik magyarázata annak. hogy hazánkban fokozott érdeklődés és őszinte ro- konszenv kíséri a XXVII. kongresszuson elhatározott, a szovjet gazdaság' minőségi megújítását szolgáló lépéseket, amelyek minden bizonynyal új lendületet adnak kétoldalú gazdasági kapcsolataink kölcsönösen előnyös fejlődésének is. E téren egyébként folyamatos és aktív munka folyik, ennek eredményeként az 1990-ig szóló hosszú lejáratú áruforgalmi megállapodás előirányzatát már eddig több mint 800 millió rubellel sikerült növelni. S ez még korántsem meríti ki a lehetőségeket. A Minisztertanács elnöke beszédében kitért a gazdasági munka megjavításának társadalmi feltételeire, az emberi tényezőnek a megújulásban betöltött növekvő szerepére, s egyebek között a következőket mondotta: — A magunk eszközeivel is elő kell segíteni, hogy gazdaságunk fejlettségi szintjének magasabbra emelése, világpiaci rangjának növelése nemzeti ügy és minden egyes ember személyes ügye legyen. Hogy a javainkkal való ésszerű gazdálkodás, a nehéz munkával létrehozott értékek védelme a jó minőségű, fegyelmezett munka igénye közüggyé váljon. Hogy a társadalom elítélő szava legyen a legfőbb fegyelmező erő, elismerő szava pedig a legnagyobb kitüntetés. El kell érnünk, hogy az ország nyilvánossága a mainál jobban megismerje azokat a vállalatokat, azokat az alkotó embereket, akik munkájukkal követésre méltó példát mutatnak itthon, s öregbítik hírnevünket a világban. El kell fogadtatnunk, hogy a munkával szerzett jövedelmek különbségei nem jelentenek eltávolodást szocialista elveinktől, ha azok a teljesítménykülönbségeket fejezik ki; éppen ellenkezőleg, az egyenlősdi, a kiváló és a gyenge teljesítmény közötti különbség elhomályosí- tása az, ami összeegyeztethetetlen a szocialista elosztás elveivel és sérti a társadalmi igazság érvényre jutását. És végül, de ,nem utolsósorban a történelmi tapasztalatokra, szocialista rendszerünk kimeríthetetlen tartalékaira, népünk szorgalmára és tehetségére építve erősíteni kell az önbizalmat, a hitet abban, hogy feladatainkat képesek vagyunk megoldani, s az elszántságot abban, hogy meg is oldjuk — mondta végezetül Lázár György. Ezután Várhegyiné Viski Ildikó Győr-Sopron megyei, Mészáros Győző Somogy megyei, Sági Gáborné Fejér megyei, Farkas Lajos budapesti, Eck Tibor Komárom megyei, Konczos István Sza- bolcs-Szatmár megyei, Fábián Károly Győr-Sopron megyei, dr. Király Ferenc Szolnok megyei, Puskás Sándor Heves megyei, Lép Ferenc Tolna megyei, Balogh Gábor Baranya megyei országgyűlési képviselő szólalt fel. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszakának első napi tanácskozása — amelyen Péter János és Cservenka Fe- rencné felváltva elnökölt — befejeződött. Szombaton a költségvetési törvényjavaslat feletti vitával folytatódik az ülésszak. Parlamenti mozaik Bz elmaradott térségek fejlesztéséről Hetényi István pénzügyminiszter előterjesztésében foglalkozott az elmaradott térségek fejlesztésével. Jövőre hazánkban 360 millió forintot fordítanak erre a célra. Szabó Miklóstól, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkárától a kormányprogram megvalósításának megyei lehetőségeiről érdeklődtünk: — A megye térségében 17 települést érint ez a terv. A körzeti munkában felmerültek további térségek is a megyében, amelyek igényelték a kormány támogatását. Természetesen, mivel térségi fejlesztésről van szó, nem mondtunk le a további települések bevonásáról sem. Jövőre Békés megye 15 millió forintot kap a központi támogatásból. Ezt az összeget a megyei tanács döntése alapján pályázati úton ítélik majd oda a településeknek. A helyi vezetők, a kistelepüléseken élők nagy reményeket fűznek ehhez a programhoz. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy termelő beruházások valósuljanak meg az érintett _ térségekben, amelyekben munkahelyek teremtődnek. Törekvéseink arra irányulnak, hogy korszerű technika érkezzen a megyébe,' ami javíthatja, gyorsíthatja az ipari fejlődést. Nagy figyelemmel hallgattam Gajdócsi István képviselőtársamat, aki a Bács-Kiskun megyei tanyavilágban élők problémáiról beszélt. Békés megyében mintegy 40 ezren élnek tanyás településeken, számukra igyekszünk biztosítani az alapvető ellátást. fl háziasszony szemével Szarvas Andrásnét, a Békés megyei 1. számú országgyűlési választókerület képviselőjét, a békéscsabai Unicom Ruházati Vállalat dolgozóját arra kértük, hogy a költségvetés vitáját a háziasszony szemével is értékelje. — A képviselőséget és a háziasszonyságot nem is olyan egyszerű kettéválasztani. Elsősorban én a képviselő fejével gondolkozom, és itt csak mellékesen érzem magam háziasszonynak. Valószínű, hogy a háziasszonyok elsősorban azt veszik észre a költségvetési vitából, hogy 1987-ben az árak nagyobb ütemben nőnek, mint a bérek. Valamennyiünknek fokozottabb takarékosságra lesz szükségünk. Jobban kell beosztani pénzünket, újra kell értékelni a család költségvetését. Biztos vagyok benne, hogy én is csak azt veszem majd meg, amire feltétlenül szükségünk van. — Mi az, amit a költségvetés vitájáról feltétlenül elmond a választóinak, ha legközelebb találkozik velük? — Kiemelem, hogy a költségvetésben jelentkező megszorításokra a gazdasági fejlődésünk érdekében van szükség. Azt is fontosnak tartom, hogy a jövőben nem a jól működő vállalatok terhére támogatjuk a veszteséges, rosszul gazdálkodó termelési egységeket. Képviselőtársaim is hangsúlyozták, hogy a gazdaságos, fejlődőképes vállalatokat kell támogatni, nem pedig az önhibájukból gyengén működőket. A gazdasági szabályozó rendszer finomításáról is minden bizonnyal beszélgetni fogunk. Például a textilruházati iparban — én ebben dolgozom — nehéz körülmények között dolgozunk, értékesítjük termékeinket a tőkés és szocialista országok piacain. De olyan sok az elvonás, hogy nem marad pénzünk a minőségi fejlesztés technikai hátterének megteremtésére. Ez pedig a jövőbeli pozíciónkat veszélyezteti. Tsz-elnökök a mezőgazdaság fejlesztéséről Az országgyűlés terv- és költségvetési vitájában számos hasznosítható javaslat hangzott el. A tanácskozás egyik szünetében arra kértük Balogh Lászlót, a Békési Egyetértés Tsz elnökét, hogy mondja el véleményét a jövő évi terv mezőgazdaságot érintő kérdéseiről: — A mezőgazdaságnak jövőre 4,5-5 százalékos növekedést kell elérni. Megfelelő időjárás mellett ezek a célok teljesíthetők. A nehezebb népgazdasági feltételek között is van lehetősége a továbbfejlődésre a mezőgazdaságnak. Az életbe lépő szabályozók az állattenyésztésben javítják az ágazati pozíciót a különböző telepek felújítására, technológiai cseréjére állami támogatást kapnak az üzemek. Csökken a műtrágya ára is, mindez kedvezően érinti a gazdaságokat. Mi a szövetkezetben 1 hektárra 338 kilogramm vegyes hatóanyagú műtrágyát szórunk ki. Véleményem szerint jövőre is el tudjuk érni az idei nyereségünket, ami várhatóan 25-30 millió forint lesz. A jövedelemszabályozást illetően a mezőgazdaság lemaradt az ipar mögött, így még mindig alacsonyabb a parasztság keresete, mint az ipari dolgozóké. A pénzügyminiszter szólt beszámolójában arról is, hogy a bankrendszer korszerűsítése hozzájárulhat a teljesítmények növeléséhez. Zahorecz Józsefet, a Gádoro- si November 7. Tsz elnökét, akit a közelmúltban megalakult Mezőbank Rt. igazgatósági tagjának választottak, arról kérdeztük, milyen előnyöket nyújt ez az új bank a tsz-eknek: — 1405 tsz részvételével több mint 1 milliárd forintos alaptőkével jött létre az új bank. Azt várjuk tőle, hogy kedvező hiteleket nyújtson a termelés növelésére a szövetkezeteknek. Békés megyéből 1415 ötvenezer forintos részvényt jegyeztek a tsz-ek. így a megye az egyik legnagyobb részvényese ennek az új pénzintézetnek. Megállítani a kedvezőtlen folyamatot — Az ez évi költségvetési hiány miatt a jövő évi állami költségvetési szervek sajnos csak a törvényjavaslatban megfogalmazott alapokról indulhatnak — mondta Magyar Pál Békés megyei képviselő, majd így folytatta: — Ez áldozatokat kíván valamennyiünktől, de a kedvezőtlen folyamatokat mindenképpen meg kell állítani. A 7 százalékos tervezett áremelésnek senki sem örül. Jövőre a termelőegységek vezetőire és dolgozóira még nagyobb feladat és felelősség hárul. A nyereségesen gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek az átlagot meghaladó mértékben fejleszthetik bérszínvonalukat. Ezért, ha boldogulni akarunk, akkor erőnket megfeszítve kell dolgozni. Bognár József akadémikus arról beszélt, hogy a költségvetési megszorítások a továbbfejlődésünket segítik. Egyetértek vele, mert valóban nincs más lehetőség. Ugyanakkor fontosnak tartom azt is, hogy még körültekintőbb szociálpolitikai intézkedésekkel a rászorulókon segíteni kell, hogy lehetőség szerint az életszínvonaluk ne csökkenjen. — Ez önnek a hetedik országgyűlése, amin képviselőként részt vesz. Az első nap után milyennek értékeli a mostanit? — A költségvetési tervezet tárgyalása nem is lehet más, csak nehéz. Az elfogadott költségvetés mindenkit érint, ezért a választóim az átlagosnál is jobban odafigyelnek a vitára. Az itt hozott döntés valamennyiünket érint. Olyan szempontból egyszerű lesz felemelni a kezem a szavazáskor, hogy elfogadásra javasoljam a tervezetet, hogy optimista vagyok, mert meggyőztek az érvek. Ha végrehajtjuk az itt megfogalmazott feladatokat, akkor lépésről lépésre kilábalhatunk a mostani nehéz helyzetünkből. Hárman megyénk képviselői közül: Magyar Pál, Sebesi Lászlóné és Ancsin Károly Az országgyűlési tudósításokat készítette Béla Ottó, Lovász Sándor és Verasztó Lajos.
