Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-19 / 298. szám
1986, december 19., péntek o Imre bácsi, a vasgyúró Kutatás — állami megrendelésre Kijelölt utak a szarvasi ÖKl-ben — Imre bácsi, meleg a vas! — emeli ki hosszú szárú fogójával a fűzből a patkónak valót Egri István, aki a maga 73 évével bá- csizza a 83. évében járó Tarkovács Imrét. Persze, nem is a korkülönbség, sokkal inkább a tisztelet mondatja ezt a „fiatalabb” kovácsmesterrel, aki el-eljár ide, Imre bácsi öreg békési műhelyébe segíteni. A nagy meg a kis kalapács kemény ritmust ver a vörös vason, táncol az üllő. Rég beidegzett, takarékos mozdulatokkal dolgoznak, szinte könnyednek látszik a jelenet. Amíg elkészül a patkó, nézelődjünk a sokat megélt, alacsony, kormos falú műhelyben. Mindjárt a bejárati ajtón — fényesre koptatták a nehéz férfikezek — lópatkó a cégér. Az ajtó mögött kényelmes karosszék — hiába a 83 év az 83 év. A tenyérnyi ablakokból a takaros kertre, udvarra, kis lakóházra látni. Az ablakok alatt satupad, átellenben fúrógép, s a jobb sarokban a tűzhely, fölötte a fújtató — 1934 óta villanymotorral szítja a tüzet —, karnyújtásnyira a falon fogók, kisebb szerszámok, a nagyobbak meg az esztergapadon. Odébb faszén, a túlsó sarokban hűtőszekrény. No, és ki ne felejtsem a tűzhelytől pár lépésnyire az üllőt. Imre bácsi megcsendíti a kis kalapáccsal, mint a jó gazda, ha a lova nyakát veregeti. — Minden szilveszter éjfélkor kijövök, így megverem, messzi hallik az utcában. Ez a legszebb mesterség, gyűrni a vasat! — teszi le a kalapácsot. A patkó kész, leereszkedik a karosszékbe, nagy kötényét a térdére igazítja, két kezét az ölébe ejti, jelezvén, most már ráér, beszélgethetünk. Az öreg falakat több mint fél évszázad emlékei feszítik. Hatvanhét munkásévéből ötvennyolcat töltött önállóként, és hatvan éve a gazdája ennek a műhelynek Tarkovács Imre, aki Vlocskó János bognárkovács és szlatnertől tanulta a mesterségét. A büszke tartású fiatal mesterember a Kovács elé a „Tar”-t valamelyik ősétől örökölte. Mást se jusBékés megye két nagy tájkörzetének, a dél-békési és Körösök völgyének eltérő természeti adottságai meghatározzák a kukoricatermesztés helyzetét, jelentőségét. Dél-Békés kedvező talajadottságú üzemeinek legfontosabb növénye. A Körösök völgyén gazdálkodó közepes természeti adottságú talajokon is nagy a szerepe, a búza után a második növény. Megyénk összes szántóterületének 26- 27°/o-án 106-111 ezer hektáron termesztjük. Az 1981—1986. évi adatokat vizsgálva a vetésterületben és a hozamokban bekövetkezett változások a természeti és közgazdasági tényezők együttes hatásának üzemi döntéseket befolyásoló szerepe tűnik leginkább szembe. A nagyüzemekben a területingadozás, a háztájiban és egyéb szektorban 1982-höz viszonyítva 1986-ra 30%-os csökkenés tapasztalható. Megyénkben a gabonatermesztésnek nagy hagyománya van, így a biológiai, technológiai, műszaki felkészülés terén is jelentős fejlődésről adhatunk számot. A termelők részéről a legnagyobb figyelmet kapó ágazat. Mégis, a gazdálkodás eredményességét befolyásoló 1982. év ősze óta tartó aszály miatti termés- és jövedelemkiesés, a szabályozók egész VI. ötéves tervben egyre növekvő elvonó jellege egy- egy ágazatot olyan kritikus sóit, legfeljebb gondot. Ám törekvő, dolgos, kemény- akaratú és kíváncsi ember lévén boldogult, s a maga erejéből. No meg tudása után, merthogy valamin mindig „studérozott”, valamit mindig kitalált, könynyítve a munkáját, s ha lehet, a másét is. — Már 1934-ben gépesített volt a műhelyem — említi büszkén a porszívómotorral működő elektromos fújtatót, amit ő készített, meg a mindentudó fúrógépet, nem beszélve a sok apró ötletről, fogásról. Elvégre ésszel él az ember — vélekszik, az igényes mesterek bölcsességével. — Jöjjenek csak! — csil- . lan a tekintete a szemüveg mögül, s indul a házba. Fiatal önmaga néz le komolyan a fényképekről. De jó lenne tudni, vajon gurul-e még az a kocsi, amivel 1937-ben díjat nyert, s hol az az első gumis kocsi, amit ugyancsak ő készített ’38-ban, meg a többi, a hintók, parasztkocsik és gumikerekűek, amikről a fényképek készültek!? A rotációs kapának, kishelyzetbe juttat — ebben az esetben a kukoricát —, hogy az üzemek a vetésterületet csökkenteni szándékoztak. A szándékot felismerve, központi intézkedések születtek : területnövelés után adókedvezmény, gabonatermelési pályázat (1984), 1986. évre a kukoricatermelés növelését ösztönző pályázat, öntözésfejlesztésre támogatással. Ezek az intézkedések jelentős mértékű fejlesztést nem eredményeztek, mert az ágazat pozícióját erősen rontó tényezők hatása a jövedelmezőség csökkenésén keresztül közvetlenül mérhetők voltak. Melyek ezek a hatások: 1. Az aszály miatti hozam- ingadozás, 1982-ben 7857 kg/ ha volt az átlagtermés, 1984- ben 5663 kg/ha, kevesebb, mint az őszi búzáé. 2. A költségek növekedése. A kiemelt költségek a tsz- ek átlagában 1983-ról — 1985-re 14%-kal nőttek. 3. A tápanyag-gazdálkodás változása. A műtrágya mennyisége pénzügyi okok miatt csökkent, 1982-ben 387 kg/ha hatóanyag, 1985- ben 343 kg/ha. Az állattenyésztés évtizedek óta tartó pozícióromlása miatt a képződő szerves trágya meny- nyiség, ezzel egyidejűleg a szervestrágyázott terület aránya is csökkent. 4. A műszaki háttér elévülésének folyamata feltraktornak — merthogy Imre bácsi halad a korral, és mostanában már ilyesmi került ki a műhelyéből — könnyebb lenne a nyomára bukkanni. — A foci meg a rádió, azt ki ne hagyjam! — fordít nagyot a beszélgetés rúdján Imre bácsi. — Hat évig futballoztam, parasztkocsin jártunk Gyulára, a meccsre. Aztán 1930-ban abbahagytam, jött a rádió, abba bújtam bele, mindent magam csináltam, csak a lámpákat vettem készen. Nyáron kitettem az' ablakba a világvevőt — tudja micsoda nagy szó volt az akkoriban! — emeli fel a mutatóujját — és hallgatta az egész utca! A focit, azt most is szeretem, a Fradinak, meg a békési csapatnak drukkolok. Nézem a tévét, abban a híradót szeretem a legjobban. Nyugdíjas vagyok, de még dolgozgatok, jól megvagyunk. Pedig, látja, életemben ötször kellett szinte a nulláról kezdenem mindent, mégis szépen fölneveltünk öt gyereket. Mindegyik tanult ember, dolgos, becsületes. Hát erre vagyok én a legbüszkébb... Tóth Ibolya gyorsult, a fejlesztés lehetőségei szűkösek. 5. A vetőmagtermesztésben az aszály törést okozott, ezért 1984-ben és 1985-ben a fajtaválaszték szűkös volt. 6. A hozamcsökkenés az állattenyésztés minőségi takarmányellátásában is gondot okozott. (A tápokban a kukorica arányának csökkentését kellett elrendelni.) A bizonytalanság területet csökkentő vagy stagnáló hatását nem lehetett jobban kivédeni. A jövedelmezőség csökkenése 1984-ben elérte azt a tűrési határt, amikor már központi intézkedéseket kellett hozni. Igaz, hogy az időjárás hozamot befolyásoló szerepe 1982-től lényegesen nagyobb volt, mint átlagos csapadékú évjáratokban, de a szabályozók egyre növekvő elvonó jellege sem segítette a mezőgazdaság alaptevékenységében elérhető jövedelmének növelését. Ez a kényszerpálya sokakat lehangolt. Célszerű volna egy-egy ágazat mélypontra kerülését megelőzni. Az országos érdekeknek megfelelően a termelés fokozásáért leginkább tenni tudókat érdekeltté kellene tenni árral, bérrel, a termelés feltételrendszerének javításával, a több és jobb minőségig árutermelésben. Koltay Zsoltné növénytermesztési szakfelügyelő A világ minden társadalmában a tudományos kutatás az az erő, amelynek eredményei okszerű felhasználásával megalapozhatjuk további előrehaladásunkat, ■megszabhatjuk a reális célokat, körvonalazhatjuk a hozzájuk vezető út fontosabb állomásait és tennivalóit, s amely esetenként a meglevő gondok gyors megoldását is elősegítheti. így van ez a mi társadalmunkban is, mely felismerés jól körvonalazható a párt tudománypolitikai irányelveiben, hosszabb távon meghatározva a tudományos kutatás fő célkitűzéseit, a vele szemben támasztott követelményeket. Megváltozott szervezeti formában A VII. ötéves tervben új alapokra helyeződött a tudományos kutatás irányítási és szervezeti rendszere, ezzel együtt a finanszírozás formája is. Az országos középtávú kutatásfejlesztési tervben kereken tíz országos szintű főfeladat került megfogalmazásra, amelyből kilenc G jelű (gazdasági célra orientált) és egy természettudományi orientáltságú. Ez a megoszlás nem véletlen, hiszen a közvetlen gazdasági problémák megoldása előtérbe kellett hogy kerüljön, lefedve mostani és jövőbeni gondjaink legfontosabb területeit az elektronikától kezdve az anyag- és energiagazdálkodáson keresztül a talajtermelékenység fokozásáig. Az országos fő feladatok mellett tárcaszintű, úgynevezett ágazati programok is meghatározásra kerültek. Ilyenek a mezőgazdaságon belül egyes növényekkel, növénycsoportokkal kapcsolatos kutatási feladatok. A programok tovább konkretizálódnak az alprogra- mokban, az alprogramok pedig a projektekben. Az ÖKI-t is érintő G—9 jelű, „A talajtermelékenység fokozását, az elsődleges biomasszatermelés gazdaságos növelését megalapozó fontosabb kutatási-fejlesztési feladatok” címet viselő program, amely három alapprogramra tagozódik. Ezek a talajtermelékenység fokozása, a biológiai alapok és a műszaki-technológiai fejlesztés. Az első egyik projektjének; a vízhasznosítás-, öntözésnek felelős intézménye a szarvasi Öntözési Kutató Intézet, vagyis az ÖKI. A programok irányítását a programtanácsok, alacsonyabb szinteken az alprog- rambizottságok, illetve a projektvezetők végzik. Ahogyan az említésre került, megváltozott a kutatásfinanszírozás, vagyis a kutatóhelyek pénzügyi ellátásának rendje is. A programtanács határozata alapján a programszerint érdekelt tárca, esetünkben a MÉM állami megbízási szerződést kötött az intézményekkel, amelyben egyrészről az elvégzendő feladatok kerültek egyértelműen meghatározásra, másrészről a feladat elvégzésére biztosított költségvetési támogatás. Kemény kitétel ebben a formában, hogy az el nem végzett feladatra biztosított pénzt az intézménynek vissza kell fizetnie és újszerű, hogy a szerződés meghatározott időre (1987. december 31-ig) szól. Az utóbbihoz kapcsolódóan; az addig elvégzett feladatok minősége, az elért kutatási eredmények hasznossága alapján születik újabb döntés a kutatás további folytatásáról és természetesen annak pénzügyi támogatásáról is. Szigorodó feltételek között Nem lenne teljes a kép, ha a vázolt szigorúbb feltételek mellett nem szólnánk néhány tartalmi kérdésről, melyek a munka indításakor megfogalmazásra kerültek. Ezek közül a legfontosabbak. Nagy súlyt kapott a különböző szintű feladategyeztetéseken, s kell hogy kapjon' a munkavégzés során a gyakorlatcentrikusság. Ismételten utalunk itt arra, hogy a tíz fő feladatból kilenc gazdasági indíttatású. Olyan feladatmegoldásokat kell tehát a tudományos kutatásnak előtérbe helyeznie, melyek végeredményüket tekintve a gyakorlat által rövid és hosszú távon felvetett problémákra irányulnak. Ebből adódik az is, hogy oda-vissza alapon — a vállalatoknak, termelési rendszereknek, valamint a kutatóhelyeknek — a korábbiaknál jóval szorosabb együttműködése szükséges. Meg kell említeni a komplexitásra, adott feladat (intézmény) esetén a szakmai egységre való törekvés követelményét. Az elvárás e vonatkozásban teljesen jogos, hiszen a problémák is összetettségükben, komplexen adódnak, megoldásuk is így a legkézenfekvőbb. Az egyes kutatók feladatcentrikus résztevékenységének eredményeit tehát egységes egésszé kell ötvözni, sokoldalú megközelítéssel ugyan, de egy célt szolgáló mederben tartással. Kihangsúlyozásra került az egyes tudományterületek integrálása. Arról van szó, hogy — mezőgazdasági példával élve — a fő cél egy adott növényi termék előállítása. Ennek talajtani, fajta-,- agrotechnikai, műszaki, vállalatgazdasági összetevői vannak. Csak akkor vagyunk képesek legjobban szolgálni a fő célt, ha az adott szakterületet művelő kutatók eredményei összességükben és egymásra épülésükben állnak a probléma- megoldás szolgálatában, praktikus segítséget nyújtva a közvetlen termelésnek. Kiemelt feladatok Az Öntözési Kutató Intézet jelentős feladatokat kapott a különböző programok teljesítésében. Első helyen említem a vízhasznosításöntözés témakörnek kutatási feladatait, amely a kilencedik országos fő feladat első alapprogramjához kapcsolódik. Ennek keretében — a komplexitás, az integráltság követelményeit kielégítően — talajtani, agrokémiai, vízforgalmi, műszaki és ökonómiai területeken folyik a kutatómunka, vagyis minden oldalról vizsgáljuk ennek az egyre fontosabb technológiai elemnek a mezőgazdasági termelésben elfoglalt szerepét, optimális alkalmazásának körülményeit. Hozzá kell tennem, hogy az ÖKI, mint projektfelelős koordinálja a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a DATE Szarvasi Főiskolai Karán folyó ilyen irányú kutatásokat, szervezetileg is koncentrálva az erőket az állami megbízásban foglalt feladatok teljes megoldására. Szintén országos főfeladathoz (a G—9 második alprogramjához) kapcsolódik a 'gyepkutatás, amelyben az intézet ugyancsak projektfelelős. Folytatva az eddigi hagyományokat és eleget téve a szigorúbb követelményrendszernek, a nemesítői munka, az agrotechnikai kutatások, a hasznosítás kérdései és az ökonómiai vizsgálatok teszik teljessé ezen nagyon fontos téma tudományos megalapozását, gyakorlati segítséget nyújtva a gyepgazdálkodás színvonalának növeléséhez. A kutatási feladat teljes megoldása érdekében ez esetben is az intézet koordinálja az ország más helyein folyó tudományos kutatást. S ha már kiemelt feladatokról van szó, itt kell megemlíteni azt a világbanki megbízású és finanszírozású munkát, amely több mint 130 millió forint támogatással a gyephasznosítás komplex kutatása címmel Szarvasra került. A két országos programhoz kapcsoló téma mellett szintén állami megbízásként kaptuk feladatul a lucernával és a rizzsel kapcsolatos kutatásokat. Mindkettő ágazati szintű programban kapott helyet, s a nemesítés és termesztéstechnológia egységét biztosítva komplex feladatmegoldást kell hogy biztosítson. ' összességében úgy is lehet fogalmazni, hogy a szarvasi ÖKI-nek gyakorlatilag nincs olyan kutatási tevékenysége, amely ne kapcsolódna valamilyen szintű kiemelt kutatási programhoz. Ez mindenképpen elismerése az eddigi munkának, az elért kutatási eredményeknek. Néhány megyei vonatkozású kérdés A kapott állami megbízások egyértelműsítik, hogy az Öntözési Kutató Intézet országos kutatási feladatok gazdája. Emellett azonban természetesnek vesszük, hogy munkánkkal kiemelten segítjük a megye mezőgazdaságát, a megyei célok megvalósulását. Az első lépéseket már korábban megtettük, további állomásként került megrendezésre a „Mit kínál az Öntözési Kutató Intézet, mit kér Békés megye mezőgazdasága” mottót viselő bemutató és tanácskozás. Ezeket a találkozásokat a megye irányító és gazdálkodó szervezeteivel rendszeressé téve fórumot kívánunk teremteni tevékenységünk még alaposabb megismeréséhez, a magunk részéről pedig a megye gondjainak megértéséhez. - Jelentős melioráció folyt és folyik a megyében. Ez új lehetőséget kínál a termelés színvonalának, a vállalati jövedelemnek növeléséhez. Mivel a meliora- tív beavatkozás számtalan összefüggéssel terhelt, ez a lehetőség csak úgy válhat valósággá, ha a megszokott gazdálkodást felülvizsgálva, komplex módon gondolkodva alakítjuk az új helyzet- ' hez. E területen az intézet országos pályázaton díjazott és jó néhány — sajnos, nem Békés megyei — gazdaságban sikerrel vizsgázott módszerével eredményesen segíthet. Konkrétan említhetjük még a kedvezőtlen adottságú gazdaságok okszerű szerkezetkialakításához biztosított lehetőséget, az NK XIV. öntözőcsatomához kapcsolódóan a megyei öntözési program megvalósításához nyújtható segítséget, a gyo- maendrődi tervezett öntözésfejlesztésben a közreműködést, melyek mindegyike praktikus megyei gondok megoldását segíthetné elő. Végezetül azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az intézet szellemi potenciálja, az itt dolgozó csaknem 40 tudományos kutató — jó né- hányuk nemzetközileg is elismert szakember — bázist jelentenek a megye mező- gazdasága fejlesztésének koncepcionális kérdései megválaszolásához, a gazdálkodási színvonalának növeléséhez. Dr. Hanyecz Vince, az ÖKI tudományos titkára A kukoricatermesztés néhány jellemzője Készül a lópatkó Fotó: Gál Edit
