Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-19 / 298. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N ÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. DECEMBER 19., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM lárműalkatrészek Szovjetunióból Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájé­koztatást adta: Az Országgyűlés őszi ülés­szakán elhangzott képviselői javaslatokat figyelembe véve a kormány kijelölte a csa­lád védelmét szolgáló továb­bi feladatokat. Határozatot fogadott el a munkaügyi ellenőrzésről. Az ünnepségek és rendezvények megtartásával összefüggés­ben előírta, hogy azokat — meghatározott kivételektől eltekintve — a jövőben mun­kaidőn kívül kell megtarta­ni. A kormány növelte a szolgáltatóknak a megrende­lőkkel szembeni kötelezettsé­geit. A Minisztertanács az irá­nyítási rendszerben végre­hajtott változtatások figye­lembevételével módosította az állami személyzeti mun­káról szóló korábbi határo­zatát. A kormány úgy határozott, hogy az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke mellett Országos Ifjúsági és Sportta­nácsot kell létrehozni. Csütörtökön az Ipari Sze­relvény és Gépgyár maglódi üzemében ünnepélyes kere­tek között átadták a közúti járműprogram keretében ha­zánkba szállított 200 000 szov­jet gyártmányú mellső és utánfutótengelyt. A liazi au­tógyárban készült részegy­ségeket az Ikarus-autóbu- szokhoz használják fel. A maglódi üzemben bakokat, toló- és nyomtávrudat illesz­tenek hozzájuk, ezt követően pedig a Csepel Autógyárban komplett alvázakat készíte­nek belőlük az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyár ré­szére. A jövő évi gazdálkodás feladatairól tárgyalt Békés Megye Tanácsa Békés Megye Tanácsa — Gyulavári Pál megyei tanács­elnök vezetésével — december 18-án, tegnap Békéscsa- | bán ülést tartott. Az elnökségben foglalt helyet Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára, Havas Aladár, j a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársa, Szikszói Ferenc, a Hazafias Négfront megyei bizottságá­nak titkára, Kozák Ferenc, a KISZ Békés Megyei Bizott­ságának titkára és ott voltak a megyei tanács tisztségvi­selői. A napirendek a következők voltak: — tanácshatározatok végrehajtása, ezen belül a taná- ■ esi szervek családpolitikai tevékenysége — a megyei tanács 1987. évi gazdálkodási előirány­zatainak meghatározása, a helyi tanácsok gazdálkodása, szabályzóinak megállapítása — a tanácsi koordinációs bizottság 1984. decemberi ülése állásfoglalásainak megvalósulása a megyében működő tanácsi szervek munkájában — Békés Megye Tanácsa és szervei szervezeti és mű­ködési szabályzatának módosítása, tanácsrendelet alko­tása — bejelentések, interpellációk. Elsőként Szente Sándor orosházi lakos személyében új megyei tanácstagot vá­lasztottak a korábban le­mondott Kátai József he­lyett. Ezt követően a tanács elfogadta a végrehajtó bi­zottság két tanácsülés közöt­ti tevékenységéről szóló tá­jékoztatót, majd a tanácsha­tározatok végrehajtásáról szóló előterjesztéseket. A második napirendhez Araczki János, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese fűzött szóbeli kiegészí­tőt. Hangoztatta, s ezt az írásos jelentés is kiemelte, hogy a jövő évi tervezőmun­ka, valamint a gazdálkodás során a helyi tanácsok tö­rekedjenek a bevételek reá­lis tervezésére, új bevételi lehetőségek feltárására és kiaknázására, gyorsítsák meg az intézményirányítás kor­szerűsítését, s használják ki az ebben rejlő tartalékokat. Tekintsék át fejlesztési cél­jaikat. elsőbbséget adva a kiemelt programoknak. A megye 1987. évi költ­ségvetésének kiindulási alap­ja a VII. ötéves terv jövő évi előirányzata, amelyet a központi intézkedések ösz- szességében csökkentettek. Ami a fejlesztéseket illeti, a lakásellátás és a lakásgaz­dálkodás terén az előirány­zat 2800 lakás befejezése. Az összes lakásépítésből 800 OTP-beruházású társasház­ként valósul meg. Az egész­ségügyben a tervidőszak leg­nagyobb beruházása a békés­csabai kórház II. ütemének előkészítése. A kiviteli terv várhatóan 1988-ra elkészül. (Folytatás a 3. oldalon) Fényszórók beállításának ellenőrzését kezdték meg a megyei közlekedési felügyelet szakem­berei tegnap, december 18-án. Elkísértük őket Békéscsaba határába, a 44-es főúton. Alig egy óra alatt 13 gépkocsit vizsgáltak meg, ebből 5 gépjárműnek nem volt megfelelően be­állítva a lámpája, illetve volt, ami nem is működött. A téli hónapokban fokozottabban van szükség a lámpák üzembiztonságára és használatára — válaszolta a kérdésünkre Priskin László, forgalmi főelőadó. Jelenka Pá] rendőr törzsőrmester elmondta: néhány közületi gép­jármű vezetőjének az iratai sem voltak egészen rendben. A próbaellenőrzés során most csak figyelmeztették a gépjárművezetőket a hibák minél gyorsabb kijavítására, a jövőben bírságot kell fizetni minden gondatlan gépjárművezetőnek. Képünkön Somogyi Béla segéd vizsga- biztos ellenőrzi a lámpákat Fotó: Kováes Erzsébet­Az Országházban, az elnöki emelvény mellett látható Jantyik Mátyás (Békés, 1864. május 10. — Békés, 1903. szeptem­ber 16.) hatalmas festménye, az „Arany­bulla kihirdetése”. Jantyik pályája kezde­tén Budapesten, majdv Párizsban tanult, 1888-ban hazatérve előbb illusztrációkat készített, majd nagyméretű történelmi ké­peket festett. Híve volt a realisztikus lá­tásmódnak, melyet némi dekorativitással párosított. Az épülő új Országház főrendi házának freskóira 1898-ban írtak ki pályázatot. Ezen Jantyik két vázlattal jelentkezett, az egyik címe „Moriamur” (Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen 1741-ben) volt, a másiké az „Aranybulla kihirdetése”. Ko­rabeli tudósítások szerint ’a pályázók közül Jantyik két műve magasan kiemelkedett, meg is bízták mindkét freskó elkészítésé­vel. A díjat, melyet „Lotz Károly-jutalom­díjnak” neveztek el, maga Lotz Károly adta át Jantyik Mátyásnak, aki 1900-ban Budapestre költözött és megkezdte a mun­kát. A két hatalmas kép 1902-ben készült el. A kor egyik legolvasottabb újságja, a Vasárnapi Újság a két freskó lenyomatát közölve dicséri Jantyik tehetségét, művei­nek értékét. Kiemelték a „történelmi fel­fogás mélységét”, mely mindkét mű fő erénye. Esztergál László kéziratos Jantyik-élet- rajzában (békési Jantyik Mátyás Múzeum) az „Aranybulla kihirdetésé”-ről ezeket ír­ja: „Szegény király, mintha nem is érte­né, mi történik körülötte... Sejteni kezdi, hogy mégsem volt helyes oly kevésbe venni egy nemzetet, amely ily politikai józansággal tud_ jogai védelmére kelni.” A freskót 1902-ben avatták, együtt az Országházzal. (S. E.) Naptárunkon Jantyik Mátyás: Aranybulla kihirdetése H megyei NEB: » A munkaidő védelméről tárgyalt A Békés Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnap, december 18-án tartotta ülé­sét. ahol megvitatták azt az utóvizsgálati jelentést, amely a lakosság ügyeinek munka­időn kívüli intézését össze­gezte. A népi ellenőrök ta­pasztalatokat gyűjtöttek a megyei tanács négy osztá­lyán, 11 helyi tanácsnál, két megyei és egy városi intéz­ménynél, valamint 12 vál­lalatnál, szövetkezetnél. A szolgáltató szervezetek nyitva tartásáról megjelent minisztertanácsi rendelet alapján a tanácsok szak- igazgatási szervei felhívták a figyelmet a munkaidő jobb kihasználására, az üzletek nyitva tartásának módosítá­sára. Ez azonban nem hozta meg a kívánt eredményt. A Békés Megyei Termelő- és Szolgáltató Szövetkezet pél­dául arra hivatkozott, hogy a Békéscsaba belvárosában lévő fodrász- és kozmetikai szalon szolgáltatásaira szom­baton nincs igény. Egyes kereskedelmi cégek pedig létszámhiány miatt nem mó­dosították a nyitva tartási időt. A tanácsok úgyneve­zett nyújtott ügyfélfogadási rendje sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az emberek egy része szívesebben intézné ügyes-bajos dolgait munka­kezdés előtt, mint az esti órákban. Jelenleg valameny- nyi városi, nagyközségi ta­nácsnál hétfőn, főmunka­időn kívül este 6 óráig fo­gadják az ügyfeleket. Az egészségügyi intézmények működési rendje viszont alig változott. Az orvosok a rendeléseket később kezdik, elhúzódnak a szakvizsgála­tok, így a laboratóriumi eredményeket csak munka­időben kapják meg a bete­gek. Van olyan település, mint Nagyszénás, ahol szom­baton és vasárnap nincs or­vosi és gyógyszertári ügye­let. A posta sem egyeztette és módosította a települé­sek többségénél a nyitva tartási rendet. A vállalatok, szövetkezetek az alapvizsgálat után intéz­kedtek a munkaidőalap vé­delméről. Csökkentek az igazolatlan hiányzások, a fi­zetés nélküli szabadságok, a táppénzes napok. Több he­lyen szabályozták az állandó kilépővel rendelkezők körét, tájékoztatták a dolgozókat a megváltozott ügyfélfogadás­ról és nyitva tartásról. Az viszont elgondolkoztató, hogy a feladatok meghatáro­zása között alig szerepel a munka szervezettségének a javítása. A gazdálkodó szervezetek vezetői szerint a munkaidő jobb kihasználásához - meg kell teremteni a főmunkaidő anyagi érdekeltségét, a jobb munkaszervezést. Szükséges­nek tartják a munkaidőn kí­vüli ügyintézés, vásárlás, szolgáltatás kiterjesztését. Ehhez azonban nem általá­nosan, hanem konkrétan megfogalmazott rendeletekre, intézkedésekre van szükség. Az államigazgatásban dol­gozók pedig azt szeretnék, ha a munkahelyi vezetők szigorúbban lépnének fel a napközben kilépőkkel szem­ben. ~ S. S. A rendkívüli MLSZ-elnökségi ülés határozata: Január 1-töl Verebes József a szövetségi kapitány Az MLSZ elnöksége csü­törtökön délután rendkívüli ülést tartott, amelyen több fontos határozatot hoztak. A személyi kérdéseket érintő döntéseket dr. Páncsics Miklós, az MLSZ főtitkára sajtótájékoztatón ismertette az újságírókkal, nem sokkal az elnökségi ülés után. — Komora Imre szövet­ségi kapitány benyújtotta lemondását, amelyet az MLSZ elnöksége elfogadott — mondta dr. Páncsics Miklós. Egyben megköszönte Komora Imre tevékenységét, kiemelve, hogy a világbaj­nokság utáni helyzetben vál­lalta a megbízatást és meg­próbált segíteni. Komora Imre december 31-ig kapi­tány, utódja Verebes József, az MTK-VM jelenlegi ve­zető edzője, akivel 1988. de­cember 31-ig szóló szerző­dést köt majd az MLSZ. A válogatottal párhuzamosan 1987. június 30-ig Verebes az MTK-VM-nél is dolgozik. Komora Imre felolvasta a tájékoztatón a Bp. Honvéd közleményét, miszerint 1987. január 1-től a Bp. Honvéd NB I-es csapatának vezető edzője lesz. Vági István 1987. június 30-ig ugyanott az első pályaedzőként dolgo­zik a három bajnokságot nyert csapatnál. A hírek szerint a Honvédhoz tart Török Péter is, aki eddig Komorának a válogatottnál segédkezett. * * * Kérdésekre válaszolva Verebes József a következőket mondot­ta: — Válogatottunk jelenleg az Európa-bajnokságon szerepel. Két vereség után csak matema­tikailag van esélyünk a döntő­be jutást Jelentő első hely meg­szerzésére. A pillanatnyi ered­mények előtt az új csapat épí­tése a szükségszerűbb. Termé­szetesen ez nem jelenti azt, hogy már feladtuk volna az EB-t, ami lehetséges, megpróbáljuk. Nem foglalkozom a korábban alkotott felkészülési tervekkel, a magam útján akarok járni. Ren­delkezünk tehetséges fiatal lab­darúgókkal — elöljáróban Sze­kerest és Vinczét említeném —, akiknek idő kell a nemzetközi beéréshez. Mivel most kaptam a megbízatást, részletes felké­szülési tervet nem tudok közöl­ni, s arról sem nyilatkozhatok, kik lesznek közvetlen segítőtár­saim, de három héten belül konkrét elképzelésekkel állok elő. Dr. Páncsics Miklós elmond­ta, hojgy az MLSZ elnökségi ülés a személyi változásokon kí­vül is több napirendi pontról tárgyalt. Ezek határozatai: (Folytatás a 16. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom