Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-18 / 297. szám
Ipari szövetkezetek a magasabb szakképzettségért 1986. december 18., csütörtök Megyei lakossági adópolitikai elvek 1987 Az adópolitika, mint az általános politika része, fontos feladatot tölt be a gazdaságunk egészében. A helyesen kialakított lakossági adópolitikai elvek egyrészt elősegítik az arányos közteherviselést, másrészt támogatják a népgazdaságot. Az adópolitika gazdaságot támogató funkciója a jogszabályokon keresztül érvényesül, az arányos közteherviselést pedig a jövedelemszabályozással éri el. A adópolitika a mindenkori gazdaságpolitikai követelményeknek megfelelően alakul és változik. A jövő évi gazdasági céljaink megkövetelik, hogy a korábban kialakított megyei lakossági adópolitikát felülvizsgáljuk és a változásokhoz igazítva alakítsuk ki. A megyei lakossági adópolitikai elvek végrehajtásakor elsődleges célunk volt, hogy érvényesüljön az arányos közteherviselés; a jövedelmek és árbevételek a-korábbinál reálisabb adóztatása; a jogszabályok végrehajtásakor és a helyi tanácsok rendeletalkotásakor a szociál-, a család-, a lakás- és a termeléspolitikai elvek ne szenvedjenek csorbát. A lakosság tájékoztatása, az erőteljesebb, jobb jogpropaganda ugyancsak fontos követelmény csakúgy, mint az adóalanyok hatékony ellenőrzése, az állampolgári fegyelem további szilárdítása érdekében. * * * A fentiekben megfogalmazottak maradéktalan érvényesítésére — a lakossági adóztatásban érdekelt szervekkel, érdekvédelmi szervekkel egyeztetve — 1987-re a következő fő irányelveket fogalmazta meg a megyei tanács pénzügyi osztálya: Az utóbbi időben számos jelét tapasztaljuk annak, hogy Békés megye ipari szövetkezeteiben mind több gondot, figyelmet fordítanak a vezető és a dolgozó állomány politikai, szakmai, műszaki felkészültségének javítására. összefüggésbe hozható ez a törekvés, a most folyó vezetői nemzedékváltással is. A tagság véleménye szerint olyan felkészült emberek kerülnek a különböző vezető posztokra, akik a szövetkezetek műszaki megújulását, a termékszerkezet korszerűsítését, a minden piacon eladható termékek gyártását szorgalmazzák. Ez a megállapítás a Kiszöv (megyei érdekvédelmi szerv) legutóbbi elnökségi ülésén hangzott el — mondotta Budai László, szövetkezetpolitikai osztályvezető, aki arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a szövetkezetek első számú vezetőinek felkészültségében milyen változások figyelhetők meg. Képzettség tekintetében az elnökök közül 17-en főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkeznek. A műszaki ve^ zetők közül már 21 szerzett egyetemi diplomát. A korábban középiskolai szinten képzett főkönyvelők között is megjelentek a számviteli főiskolát, illetve a közgazda- sági egyetemet végzettek. A nők aránya is növekszik a vezetésben. Négy szövetkezetben — szarvasi Szirén, Mezőberény textilipari, gyo- maendrődi szabó, és a Tót- komlósi Háziipari és Nép- művészeti Szövetkezetben — nő az elnök. Két szövetkezetben a műszaki vezetői beosztást szintén nő tölti be. A főkönyvelők túlnyomó többsége szintén nő. Életkor szerint az elnökök többsége középkorú, a műszaki vezetők viszont általában a fiatalabb nemzedékhez tartoznak, akárcsak Mint minden, riportutunk is véget ért. Vajon sikerült-e közelebb hozni szívükhöz az általunk bejárt vidékeket? S ha e sorokat valaki végigolvassa, él-e benne a táj, az ország szépsége? Számomra kicsit nehéz volt válni: szépek és kedvesek a hegyek, az erdők. a városok, az arany ősz, a kora tél, a fenyők és a nyírfák. a főkönyvelők jelentős része is. A Kiszöv megkülönböztetett figyelmet fordít a szövetkezetekben foglalkoztatott műszaki végzettségű szakemberek jó helyi közérzetének javítására. Ezt szolgálta az a fórum is, melyet a közelmúltban szerveztek a fiatal műszakiak részére. Azokról a beilleszkedést segítő és könnyítő helyi intézkedésekről, a Kiszöv által biztosítható lehetőségekről cserélték ki tapasztalataikat, melyekkel a szövetkezetek jó részében előmozdították az egyetemről, főiskoláról Békés megyébe letelepedni szándékozók itthon maradását. Az osztályvezető azt is elmondta, hogy a műszaki megújulás előmozdítására az Okisz (az ipari szövetkezetek országos érdekvédelmi szervezete) segítségével olyan speciális szakmai tanfolyamokat szerveznek, melyeken a legújabb technika és technológia kezelésére tanítanak. továbbképeznek. A népgazdaságnak fontos, a szövetkezetnek viszont létérdeke, hogy termékszerkezetét, termelési struktúráját a piac igényeihez igazítsa. A tanfolyamok ehhez is jó támpontot adnak. A szövetkezetek megújulásának megvalósításában legnagyobb szerep azoké az embereké, akik a termelésben dolgoznak. A jó műszaki elképzelések gyakorlati kivitelezésének gyorsasága attól függ, hogy a dolgozó állomány mennyire kész az új eljárások szerinti munkavégzésre. Erre viszont a szövetkezetek ügyelnek, szakmunkástanfolyamok és továbbképzések útján teszik alkalmassá a tagságot a megnövekedett feladatok teljesítésére — mondotta befejezésül Budai László. a hegyi falvak, a havasi legelők, az erdők zúgása, Krakkó forgataga, múzeumai és templomai, az öt tó völgyének sejtelmes, lágy tája. Ezekből akartam adni egy darabkát, megosztani élményeimet Lengyelországból, Lengyelországról. (Vége) I. A módosított és kiegészített általános jövedelem- adóról szóló 45/1983. (XI. 20.) MT számú rendelet végrehajtása. — Ha az Adómegállapító Hivatal az adó kivetésekor a pénztárkönyvet és a számlákat jogszerűnek ítéli meg, illetve, ha a fenti bizonylatok alapján a bevallott jövedelem arányban áll az adózó tevékenysége során elérhető jövedelemmel, akkor az általános jövedelemadóját a bevallás elfogadásával kell megállapítani. Ha valótlan, vagy hiányos pénztárkönyv miatt az adózó nem tesz eleget a bevallási kötelezettségének, akkor a jövedelemadója megállapításánál becslési eljárást kell alkalmazni. A becslési eljárást a munkalapokon, bevallásokon és a fizetési meghagyásokon részletesen indokolni kell. — A kivetési eljáráskor a jövedelmek megállapításánál — szükség szerint — ki kell kérni a nem adóátalány útján adózó ipari és kereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyoknál az Adómegállapító Hivatal mellett működő tanácsadó testület; az orvosok esetében az egészségügyi szakigazgatási szerv; az állatorvosok jövedelmének megállapításánál megyei főállatorvos; és egyéb szellemi tevékenységet folytatóknál a helyi tanács vb szakigazgatási szervének véleményét is. — A reálisabb jövedelmek megállapítása érdekében az Adómegállapító Hivatal, a megyei illetékhivatal és a helyi tanácsok vb-ha- tóságai az általános jövedelemadó kivetésével kapcsolatos tevékenységüket koordinálják. Kölcsönösen és folyamatosan tájékoztassák egymást a fizetésre kötelezettek jövedelméről. Végezzenek közösen műhely-, üzlet-, pénztárkönyv- és adó- vizsgálatokat. Az érdekképviseleti szervek és az egyéni vállalkozók által kezdeményezett adóalapcsökkentő vb-kedvez- ményt a helyi sajátosságokat figyelembe vevő feltételekhez kell kötni. A feltételek alatt konkrét feladatok értendők, melyeket a meghozott határozatban meg kell jelölni, mert egyébként a határozat törvénysértő. A kedvezmény köréről és mértékéről minden esetben a helyi tanács végrehajtó bizottsága (átruházott hatáskörben az illetékes szak- igazgatási szerv) dönt. A kedvezmény engedélyezéséből eredő bevételkiesés központi ellentételezése nem igényelhető. — Amennyiben az egyéni vállalkozó segítő családtagot foglalkoztat — és utána költségként a 3000 forint eszmei bért elszámolja —, úgy annak tevékenysége meg kell hogv jelenjen a termelési értékben is. Ennek alapján az Adómegállapító Hivatal mint termelési értéket növelő tényezőt kísérje figyelemmel a családtag tevékenységét. — Az iparjogosítvány nélkül folytatott különböző tevékenységek felderítése érdekében a helyi tanácsok szakigazgatási szervei és a megyei illetékhivatal a korábbinál erőteljesebb felderítő tevékenységet folytasson. — Központi elvárásnak megfelelően a megyei illetékhivatal egyéni vállalkozók körében, önadózóknál kétévente, minden évre kiterjedően, nem önadózóknál legalább 5 évente egyszer, szükség szerinti évekre kiterjedően folytasson le vizsgálatot. Az egyéni vállalkozók felesleges zaklatásának elkerülésére az egyéni vállalkozók körében pénztárkönyv-vizsgálatot 1987. január 1-től a megyei Adómegállapító Hivatal folytathat. A pénztárkönyv-vizsgálat évében a megyei illetékhivatal — az önadózókat kivéve — adó- vizsgálatot csak abban az esetben végezhet, ha a pénztárkönyvvizsgálat és egyéb információk szerint (műhely-, üzletellenőrzés, rendelkezésre álló adatok stb.) feltételezhető a jövedelem eltitkolása. Az adóhiány utáni, jogszabályokon alapuló felemelt adót a hivatal enyhébb esetekben az alsó határ körül szabja ki, súlyosabb esetekben pedig erőteljesebb szankciót alkalmazzon. A hivatal vegye figyelembe a felemelt adó nevelő hatását, a mérlegelésnél pe9ig az összes körülményt, így többek között az elkövetés gyakoriságát, az elkövető vizsgálathoz való hozzáállását, az üzleti (üzemi) tevékenységhez viszonyítva az eltitkolt jövedelem nagyságát és az enyhítő és súlyosbító körülményeket. Az Adómegállapító Hivatal a fellebbezések felterjesztését megelőzően folyamatosan kikéri az érdekképviseleti szervek, a tanácsadó testület véleményét. A hivatal a tanácsadó testület társelnökeit a fellebbezések elbírálásáról tájékoztatja. II. A módosított és kiegészített háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló 36/1976. (X. 17.) MT számú rendelet végrehajtása. A mezőgazdasági termelési tevékenységből származó, az átlagosnál lényegesen magasabb árbevétel után fizetendő jövedelemadó megállapítását elsősorban a beadott bevallások, valamint a rendelkezésre álló konkrét adatok alapján kell végrehajtani. Becslési eljárást abban az esetben lehet alkalmazni, ha a bevallásban megjelölt árbevétel nincs arányban a tevékenységből (növénytermelés, állattartás) elérhető árbevétellel. Becslési eljáráshoz a megyei tanács vb pénzügyi és mezőgazdasági osztálya közös irányelvet dolgozzon ki, mely tartalmazza — a megyei termelési feltételeket figyelembe véve — külön-külön a szabadföldi és a melegágyi művelés során jellemző zöldségféleségenként a 100 négyzet- méteren megtermelhető átlagos mennyiséget és árbevételt, és a jellemző állat és állati terméknél fajtánként az értékesítésből elérhető átlagos árbevételt. A helyi tanácsok vb-szak- igazgatási (pénzügyi) szervei területükön a melegágyi növénytermelési ágazatban folytassanak le helyszíni ellenőrzést, amely terjedjen ki a termelési terület nagyságára, a termelt zöldségféleségekre, a melegágyi termelés technológiájára, és a termelés tárgyi és személyi adottságaira. A helyi tanácsok vb szak- igazgatási (pénzügyi szervei a tényleges árbevétel megállapítása érdekében vegyék fel a kapcsolatot a területükön működő felvásárló szervekkel és termelőszövetkezetekkel. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya — ott, ahol szükséges — nyújtson segítséget, hogy a termelő- szövetkezetek a jogszabályban meghatározott határidőben küldjék meg kimutatásukat a háztáji földterületről. A kivetések során el kell ismerni a saját, illetve családtagok munkáján alapuló mezőgazdasági termelést, valamint támogatni kell a háztáji gazdaságok gépi felszereltségének erősítését. Abban az esetben, ha a fizetésre kötelezett — a használt földterület nagyságára, művelési ágára, a mezőgazdasági tevékenység mértékeire stb. figyelemmel — a ■gazdálkodáshoz szükséges munkaráfordítást a közös háztartáshoz tartozó családtagokkal biztosítani nem tudja, az idegen munkaerő foglalkoztatását vélelmezni kell. E tekintetben a mezőgazda- sági szakigazgatási szerv véleményét ki kell kérni. Idegen munkaerő foglalkoztatásakor a külön jövedelemadót a jogszabályban meghatározott mértékben meg kell emelni. III. A házadóról szóló 1986. évi 25. számú tvr. és a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. számú tvr. végrehajtása. A házadó- és építményadórendelet végrehajtása során érvényesíteni kell az arányos közteherviselés elvét. A tanácsi rendelettervezetek elkészítésekor a fenti elv prioritását biztosítani kell, annak érdekében, hogy az, aki extra méretű lakással, építménnyel rendelkezik, jelentősebb mértékben járuljon hozzá a közterhekhez. Jogszabályból fakadóan a végrehajtás során érvényesíteni kell a lakáspolitikai, családpolitikai és szociálpolitikai elveket, valamint a házingatlanoknak, mint nemzeti vagyon részének a megóvását. Ennek érdekében a jogszabályban biztosított kedvezményeket és mentességeket már a kivetés során alkalmazni kell. A házadóról szóló tanácsrendelet-tervezet elkészítése során — helyi adottságokra való tekintettel — célszerű figyelembe venni a következőket: a) A rendelet alkotásakor kisebb községekben, településeken nem indokolt a házadó négyzetméterenkénti mértékének differenciálása. b) Nagyobb településeknél (nagyközségben és városban) a kedvező és kedvezőtlen övezeteket a nem lakás céljára szolgáló építményadóknál kialakított övezetekkel azonosan célszerű kijelölni. c) A jogszabály csak város és községi kategóriát ismer. Ebből adódik, hogy a helyi tanácsrendelettel célszerű az ingatlanok fekvése szerinti különbségeket korrigálni. d) A jogszabály nem minden áron való adóztatás érdekében született, viszont törekedni kell arra, hogy megfelelő indok nélkül senki se mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a pénzügyi osztály előterejsztése alapján bevallás beadására 1987. évre általános felhívást ad ki. A nem lakás céljára szolgáló építmények helyszíni felülvizsgálatát 1987. évben folyamatosan biztosítani kell. IV. Az illetékekről szóló 1986. 'évi I. törvény végrehajtása. A lakáspolitikai célkitűzésekkel összhangban a családok alapvető szükségleteit kielégítő vagyonszerzést méltányossági jogkörben is támogatni kell. " A lakáspolitikai elvek érvényesítése mellett ingyenes vagyonszerzéseknél (öröklés, ajándék) különösen az üresen álló, mobilizálható ingatlanok után megállapított illeték megfizetésére — a jogszabályban biztosított kedvezményen felül — nem célszerű további kedvezményt adni. Megfelelő jogpropagandával el kell érni, hogy a gazdálkodó szervezetek a bírósági eljárási illetéket közvetlenül az Illetékhivatalnál fizessék be, a megye központi bevételének növelése érdekében. Az állami költségvetés javára történő illetékek minél teljesebb körű befizetésével az állami feladatok végrehajtását, illetve az arányos közteherviselést biztosítani kell. Ennek érdekében elengedhetetlen az 1986. évi I. törvényben leírtak következetes végrehajtása, és az, hogy a vagyonszerzéshez és eljáráshoz kapcsolódó elvonások mértékét helyesen állapítsák meg. Az állampolgári fegyelem erősítése, az érték eltitkolásának csökkentése érdekében a forgalomba került ingatlanok értékét a megyei illeték- hivatal helyszínen vizsgálja felül. V. Egyéb adóügyi feladatok: A megyei és helyi tanácsok vb-szakigazgatási szervei (adóhatóságai), a megyei illetékhivatal és a megyei adómegállapító hivatal a lakosság körében az adójog- szabályokról a korábbinál erőteljesebb jogpropagandát folytasson. A kintlevő adóhátralékok beszedése, annak optimális szintre való csökkentése érdekében a helyi tanácsok szakigazgatási szervei a behajtást tegyék folyamatossá. Ezen belül éljenek a munkabérekre és egyéb követelésre szóló letiltással. Azoknál az adóalanyoknál, akiknek több éves adótartozása van (notórius nem fizetők), ingó és ingatlan (gépjármű) zálogosításával is biztosítani kell a hátralék beszedését. Egyéni vállalkozóknál, az egy éven belüli hátralék esetén tegyenek javaslatot a jogosítvány megvonására. Az adópolitika főbb irányelveinek maradéktalan végrehajtása érdekében a nem tanácsi és tanácsi szerveknek kölcsönösen erősíteniük kell a kapcsolatrendszerüket. A megyei tanács vb pénzügyi osztályának a megnövekedett feladatok, a lakossági adózást érintő jogszabályok maradéktalan és egységes végrehajtására fel kell készíteni az adóapparátust. Az MSZMP Politikai Bizottságának és a kormány határozata alapján az ellenőrzési tevékenységet minden területen tovább kell fejleszteni. Ennek alapján az adóigazgatás területén is az érvényben levő határozatok következetes végrehajtásával, az adott szervezeti keret jobb kihasználásával folyamatosan javítani kell az ellenőrzési munka hatékonyságát. Az ellenőrzéskor érvényt kell szerezni a jogszabályoknak, és a törvényes előírásoknak a lakossági adóztatás minden területén. BÉKÉS MEGYEI TANÁCS V. B. PÉNZÜGYI OSZTÁLYA Szekeres András A Tengerszem-tó A szerzó felvételei D. K.
