Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-17 / 296. szám

1986. december 17., szerda o „Elhullni egy szép csodáért” Felavatták Kohán György szobrát Tegnap délelőtt szobrot avattak Gyulán a Kohán Múzeum előtt. Kohán György festőművészét, aki végren­deletében művészi hagyaté­kát a városnak adományozta. 1966. december 16-án hunyt el. Azóta az 1979-ben meg­nyílt múzeumban méltó helyre kerültek képei — bronz mellszobrát pedig ezentúl nap mint nap lát­hatják az erre járók. Dr. Szigeti Zoltánnak, a városi tanács elnökhelyette­sének megnyitó szavai után Garamvölgyi József, a Haza­fias Népfront országos tit­kára mondott avatóbeszédet. Megemlékezett az alföldi festészet realista törekvésé­ről, társadalmi elkötelezett­ségéről, amely ezen a tájon teremtett a kiszolgáltatottak­kal együttérző, sőt vádló al­kotásokat. Kohán Györgyről szólva elmondta: „Olyan megrázó, elemi erejű alko­tásokban örökítette meg a magyar falu, az alföldi táj és az ott élő emberek éle­tét, ami a jövő nemzedékei számára is átélhetővé teszi az elődök sorsát”. Végül el­ismeréssel szólt a város ki­tartó munkálkodásáról, mely- lyel „ ... nagy szülötteinek emlékét méltóképpen őrzi és ápolja”. Az ünnepi megemlékezés Simonyi Imre Kohán György című versével folytatódott, melyet Harkányi János, a békéscsabai Jókai Színház művésze mondott el. Bizo­nyára sokan emlékeznek a festőművész és képei hánya­tott sorsára. Simonyi így ír erről versében: „Csudára vagy bolondság­ra, korán jutunk árvaságra, de ha kár — a magunk ká­ra, ha nem bánjuk — unás ne bánja.” Kohán György munkássá­ga a város szellemi életében már méltó helyet kapott — és mennyire az országéban? Mit tud erről a szobrát al­kotó művész, Péter Zsu­zsanna? — Amikor a megbízást kaptam, igyekeztem megis­merni az arcát fotókról, em­berségét pedig munkáiból. A Magyar Nemzeti Galériában azonban csak egy fiatalkori festményét találtam. — Ismerte személyesen a festőt ? — Láttam. Láttam a hód­mezővásárhelyi őszi tárlato­kon. Először a tartása raga­dott meg, azután a markáns arca, amely, úgy éreztem, anyáméra hasonlít. Egyéb­ként ez a hetedik szobrom, amely az országban találha­tó, de közülük csak ez az egy a portré. Munkámat vé­gig felelősségteljesnek érez­tem, hiszen sokaknak csak ez a munkám idézi fel Ko­hán György arcát. * * * Az ünnepség az Erkel-vo- nósnégyes műsorával, gyer- mekrajz-kiállítással folyta­tódott, délután pedig az ér­deklődők Tornai József író­val, A páva szépsége című, Kohánról szóló regény szer­zőjével találkozhattak. Kép, szöveg: Szőke Margit Tanácsülésekről jelentjük Gyula Tegnap dr. Takács Lőrinc elnökletével ülést tartott Gyula Város Tanácsa. A tes­tület először meghallgatta a termelés-, ellátásfelügyeleti osztály munkájáról készített beszámolót, majd megvitatta a végrehajtó bizottság ható­sági munkát irányító tevé­kenységéről szóló jelentést. A továbbiakban dr. Pintér Miklós megyei tanácstagtól kapott tájékoztatást a me­gyei tanácsban végzett mun­kájáról, végezetül pedig ta­nácsrendeletet vitatott meg, illetve fogadott el a piacok és a vásárok rendjéről, va­lamint a házadóról. A piacok és a vásárok rendjével foglalkozó új ta­nácsrendeletre azért van szükség, mert az előző ki­adása óta változtak az ide vonatkozó jogszabályok és a helyi körülmények, így pél­dául épül a piaci csarnok. A rendelet a napi élelmiszer- piacon megtiltja — az erre engedéllyel rendelkezőket kivéve — a használt cikkek forgalomba hozatalát, de le­hetővé teszi a saját használt tárgyak árusítását a piac­nak a többi árustól elkülö­nített helyén. A rendelet ja­nuár elsejétől megtiltja a piacon — beleértve az ott működő vendéglátóegysége­ket is — az égetett szeszes­italok kimérését és fogyasz­tását. A jövőben — megfe­lelő feltételek kialakítása után — az autópiacot új helyre, a vásártérre telepítik át, mert a Mátyás király ut­cai parkoló szűk a havi használtautó-kereskedés le­bonyolítására, a túlzsúfolt­ság pedig akadályozza a köz­úti forgalmat. A tanácsren­delet végezetül egyes piaci díjtételek változásáról in­tézkedik. A január elsején hatály­ba lépő új házadórendelet a magánszemélyek tulajdoná­ban, illetőleg a lakásszövet­kezeti tagok állandó hasz­nálatában levő lakásokra ter­jed ki. Házadót az egy- és kétlakásos épületekben levő lakásoknál a 100 négyzetmé­ternél, a többlakásos épü­letekben levő lakásoknál a 80 négyzetméternél nagyobb alapterületekre vetnek ki. A rendeletben meghatározott esetekben az adó mértéke 10 százalékkal növelhető, illet­ve 20 százalékkal csökkent­hető. A tanács mentesíti az adófizetés alól áz egyedül élő 70 éven felüli lakástu­lajdonosokat, a három vagy több kiskorú gyermeket ne­velő szülőket, valamint azo­kat, akiknél a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi három­ezer forintot. Az új házadó­rendelet egyéb kedvezmé­nyeket is tartalmaz. Erről, s magáról a rendelet egészé­ről a tanács az érintetteket közvetlenül fogja tájékoztat­ni. A tanács az ülés befejezé­seként személyi kérdésekben döntött. Más, fontos beosz­tásba kerülésük . miatt fel­mentette munkakörükből Forrás Jánost, a termelés­ellátásfelügyeleti osztály ve­zetőjét és Krattinger Már­tont, a szervezési és jogi osztály vezetőjét. A testület csak a szervezési és jogi osz­tály élére nevezett ki új ve­zetőt dr. Horváth Mihály, eddigi csoportvezető szemé­lyében. A. Z. Szarvas Tegnap délután együttes ülést tartott Szarvas Város Tanácsa és a Hazafias Nép­front városi bizottsága. A tanácstagok megtárgyal­ták a város egészségügyi és közegészségügyi helyzetét, s megismerték a fejlesztési-el­látási és környezetvédelmi bizottság beszámolóját. A be­jelentések között megvitat­ták a VII. ötéves terv mun­kaerő-prognózisát. Pékár Pálné osztályvezető írásbeli beszámolójából megtudhat­tuk, hogy Szarvason és von­záskörzetében 1980 és 1985 között több mint 800 fővel csökkent a munkajogi lét­szám. Elsősorban a nem kva­lifikált munkakörökben csök­kent a munkaerőigény, ugyanakkor nőtt a munkát keresők száma. Az elhelyez­kedési gondok főleg a beta­nított és segédmunkát vál­lalókat érintették, de nagy gondot jelent a cigányok és a megváltozott munkaképes­ségűek, valamint a fiatalok munkába helyezése. Várhatóan a lakónépesség száma 1990-ben a városban mintegy 700 fővel, a város- környéken 300 fővel csök­ken. Az anyagi szolgáltatási ágazatok, valamint a nem termelő ágazatok létszámnö­velési törekvései mellett a lakosság teljes körű foglal­koztatására csak új munka­helyek létesítése mellett van lehetőség. ü. T. Kevermes A környezetvédelem, va­lamint a közrend és közbiz­tonság volt a témája a Ke­vermes Nagyközségi Közös Tanácsnak a december 16-i, tegnap délutáni ülésen, ame­lyet Domsik Jánosné ta­nácselnök vezetésével Kever- mesen tartottak. A környe­zetvédelemről szólva meg­állapítja a testület elé ter­jesztett beszámoló, hogy je­lentős előrelépés volt a köz­ségben a belvízrendezés, csatornázás, a kerékpárút és az autóbusz-megálló környé­kének kiépítése, valamint a középületek előtti parkoló kialakítása. Évente jelentős összeget költ a közös ta­nács Kevermes és Dombira­tos fásítására, parkosítottak a temetőben, ám az itt ki­ültetett cserjékből, fákból igen kevés maradt meg — vandál kezek kipusztították. A Lenin és a Béke Tsz mű­velésre alkalmatlan terüle­teken, közösen a vadásztár­sasággal, telepít erdősávokat, fasorokat. A bel- és külte­rületi utakat a téeszek tart­ják karban. Ami a közrendet, közbiz­tonságot illeti, az előző két évhez képest mindkét köz­ségben kevesebb bűncselek­mény történt, s azok sem súlyosak. A legtöbb ezen belül a lopás, a szabálysér­tések sorában pedig a vere­kedés, garázdaság, botrány­okozás, amely rendszerint az italozással függ össze. A közlekedési fegyelem mind­két településen jó, bár nem hibátlan. Sokan kerékpároz­nak kivilágitatlan jármű­vön, ráadásul nem ritkán ittasan. , y I. Uj titkár a HNF békéscsabai bizottságán A Hazafias Népfront Bé­késcsabai Városi Bizottsága december 16-án, tegnap dél­után ülést tartott a Kiss Er­nő utcai székházában Kend­ra János, a bizottság elnöké­nek vezetésével. Az első na­pirendi pontban dr. Ábra­hám Béla, az MSZMP Bé­kés Megyei Bizottságának el­ső titkára tartott tájékozta­tót a párt Központi Bizottsá­gának november 19—20-i, il­letve a megyei pártbizottság november 27-i határozatáról, a gazdasági munka javításá­nak feltételeiről. A hozzá­szólások után a testület új titkárt választott, mert Ba- nadicsné Lóránd Ibolya nyugdíjba vonulása miatt le­mondott tisztségéről. Szik­szói Ferenc, a HNF Békés Megyei Bizottságának titká­ra elismeréssel szólt Bana- dicsné Lóránd Ibolya mun­kásságáról. Elmondta, hogy 30 éve dolgozik a mozgalom­ban, 12 éve függetlenített tit­kára a megyeszékhely nép­frontbizottságának. Munká­ját közmegelégedéssel végez­te, amelyet több magas ki­tüntetéssel is elismertek. Megkapta a HNF Országos Tanácsa által adományozott Népfront Munkáért kitünte­tést, az Elnöki Tanács pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozatával ismerte el tevé­kenységét. Különösen aktí­van részt vett Békéscsaba művelődéspolitikai életében és sokat tett a várost gyara­pító, fejlesztő, szépítő társa­dalmi munkák szervezésé­ben. Szikszai Ferenc a HNF megyei bizottságának javas­latát tolmácsolva javasolta a testületnek, hogy a HNF Bé­késcsabai Városi Bizottságá­nak titkára a jövőben Szabó Lászlóné legyen. Az előter­jesztést a bizottság egyhan­gúlag elfogadta. A testület felkérte Banadicsné Lóránd Ibolyát, hogy a jövőben vál­lalja el az elnökhelyettesi tisztet. L. S. Nem „tűzoltás” a családi tanácsadói szolgálat Az egyre fontosabb szere­pet betöltő családvédelem­mel összhangban, a Hazafias Népfront új „szolgáltatást” vezetett be, amiről megje­lent egy rövid híradás a Bé­kés Megyei Népújság 1986. november 29-i számában. E kezdeményezésnek az a cél­ja, hogy bárki felvilágosí­tást, útbaigazítást és segít­séget kapjon, ha életvezetési problémáival a családvédel­mi tanácsadót felkeresi (he­lye: Hazafias Népfront, Bé­késcsaba, István kir. tér 12. I. em, ideje: minden csü­törtökön délután — így hol­nap is — délután fél 3-tól fél 5-ig). Ahhoz, hogy olvasóinkat részletesebben is megismer­tessük ezzel az új formával, dr. Blahut Károlynét, a HNF megyei társadalompo­litikai munkabizottság titká-. rát kértük fel válaszadásra. — Valójában mi indokol­ta ,a tanácsadás elindítását? — Mind több szervezet­ben és fórumon rájöttek ar­ra: valamennyi eszközt meg kell ragadni ahhoz, hogy a családok felbomlását és az ehhez kapcsolódó „járulé­kos” problémákat — mint például a hátrányos helyze­tű gyermekek sorsa, az idő­sek ellátása és így tovább — megoldják. Bebizonyoso­dott az is, hogy már akkor el kell kezdeni a segítő munkát, amikor a nehézsé­geknek csak igen halvány jelei mutatkoznak meg a családban. Ugyanis, ha az ügy eljut a bíróságig, akkor már nagyon kicsi az esély az orvoslásra. Pszichológus, orvos és jogász várja az ér­deklődőket családi tanács­adáson. A szakemberek kö­rét bővíteni lehet az igé­nyektől függően. A tanács­adó létrehozásakor arra is gondoltunk, hogy az embe­rek esetleg idegenkednek az intim ügyeik feltárásától. Mégis hisszük, és azt vall­juk: meg lehet tanítani őket arra, ha már nem látnak ki­utat a megoldatlan helyzet­ből, akkor bátran és őszin­tén forduljanak ahhoz a specialistához, vagy „szerv”- hez, aki, illetve, amely ké­pes a feladatok ellátására. — Vannak-e tapasztalatok ott, ahol korábban bevezet­ték ezt a „szolgáltatást”? — Igen. Más nagyvárosok­ban. főleg külföldön, de pél­dául már Budapesten is egy­re gyakrabban fordul elő, hogy igenis felkeresik ilyen természetű problémáikkal ezeket az intézményeket. Néhány őszinte beszélgetés alkalmával, amikor a nagy gonddal küszködő illetőnek fel sem tűnik, hogy őt egy szakember kérdezi ki és ve­zeti a társalgást, mégis úgy érzi: miután elmondta prob­lémáját, letisztulnak benne az érzések és így már sok­kal könnyebb megtalálni a megoldást. Konkrétan szól­va: a tanácsadóhoz fordul­hat az a személy, aki csak azt érzi, hogy önmaga, illet­ve saját élete körül, valami nincs rendben; vagy az is. aki pontosan tudja, milyen életvezetési gondja van, s főként egy orvos, vagy jo­gász segíthet rajta. Ahhoz azonban már nem érez elég bátorságot, hogy „hivatalo­san” foglalkozzanak vele; vagyis nem keresi fel kör­zeti orvosát, mert mire ki­várja sorát, addig meggon­dolja magát. A családi ta­nácsadáson viszont semmi­féle kötöttséggel sem kell számolnia. — Hogyan előzhető meg az egyéni probléma halmo­zódása? — Például egy kamasz­lány a barátnőjével eljöhet tanácsadásra, de segítséget nyújthat a „szolgálat” az idős embereknek is, akiknek van ugyan gyermekük, vi­szont annak nincs annyi ide­je, hogy megbeszélhesse szü­leivel az esedékes témát. Előfordulhat: még olyan ap­ró gondon sem tud segíteni, hogy kitöltsön egy-egy nyomtatványt. Azt szeret­nénk elérni, hogy az embe­rek foglalkozzanak maguk­kal. Legyen mindennapi ügyünk, hogy ne engedjük - felhalmozódni a problémá­kat. Lelkűnkkel is törőd­nünk keU, hiszen jóval könnyebb „kilábalni” az ap­róbb kellemetlenségekből, a „csip-csup” ügyekből, mint amikor ezek összegyűlnek és olyan tömeget alkotnak, amely révén már visszafor­díthatatlan folyamatok in­dulhatnak el. — Mivel segíthet még a családi tanácsadás? — Tisztában vagyunk az­zal, hogy a dolgoknak ilyen jellegű és célú felvetése egy­idős a mi generációnkkal. Tudniillik, létrejött egy új szituáció, amit tudatosítani kell embertársainkkal. Az ezzel összefüggő nehézsége­ket úgy próbáljuk áthidalni, hogy amíg hozzá nem szok­nak ehhez a „lehetőséghez”, addig mindig egy-egy idő­szerű támpontot igyekszünk nyújtani a hozzánk fordu­lóknak. Ezért most azt a célt tűztük magunk elé, hogy segítünk ötletet adni az ajándékozáshoz, az ünnepi felkészüléshez. Ennek megfe­lelően sok szeretettel és nagy- figyelemmel várjuk a csalá­di tanácsadáson azokat is, akik még nem döntötték el, mit vásároljanak ajándékba; továbbá: hogyan készüljenek fel a közös ebédre, s ho­gyan töltsék el a szeretet ünnepét a családban. —y —n Anyag- és energiatakarékossági pályázat Évente négymilliárd forint és 24 millió dollár értékű megtakarítás érhető el annak a 61 díjazott technológiai el­járásnak az alkalmazásával, amely az anyag- és energia­takarékossági, valamint a melléktermék- és hulladék­hasznosítási páyázatra érke­zett be. Tizenhárom minisz­térium és országos hatáskö­rű szerv kezdeményezésére az idén januárban hirdették meg a kormányprogramok végrehajtását segítő páyáza­tot, amelynek eredményét kedden hirdették ki Buda­pesten, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban. A bíráló bizottság 221 pá­lyamunkát értékelt. A szak­emberek a kiírásnak meg­felelően a termelésben még nem alkalmazott műszaki megoldásokat küldtek be. Az értékelést követően az MTESZ Szakértői Irodája gondosko­dik arról, hogy a legjobb módszerek ismertté válja­nak. Négy mérnökcsoport ka­pott első dijat. Jutalmazták azt a salgótarjáni kollektí­vát, amely a hulladékhő hasznosítására dolgozott ki módszert, a városok meleg­víz-ellátásának javítására. Debreceni építőipari szak­emberek a helyi elöregyár- tás új módszerét fejlesztet­ték ki. Az elismeréseket Fock Je­nő, az MTESZ elnöke adta át. Mezőgazdaságunk nemzetközi ősszekasonlitásban A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a „Mező- gazdasági termelés ár- és költségviszonyai nemzetközi összehasonlításban” című ki­adványát, amely az 1975. és 1984. évek közötti időszakra vonatkozó adatokat tartal­mazza. A statisztikai adatok alap­ján megállapítható, hogy a világon majd mindenütt drá­gult a mezőgazdasági terme­lés. Magyarországon a ter­melői árak 50 százalékkal növekedtek. Az emelkedés jó néhány országban több­szöröse a tíz évvel ezelőtti­nek — Jugoszláviában példá­ul nyolcszorosa. A termelői árak növekedésének oka el­sősorban az, hogy jelentősen drágultak a műtrágyák, nö­vekedett az üzemanyag, s általában az energia költsé­ge Magyarországon a ter­melői árak — az ötven szá­zalékos emelkedés dacára — az átlagosnál szerényebb mértékben változtak: az ár­pa például 9,7 százalékkal lett drágább egy évtized alatt, a tojás és a vágott sertés termelői ára viszont nálunk is 64, illetve 62 szá­zalékkal nőtt. A statisztikusok által vizs­gált 18 ország döntő többsé­gében tovább nyílt az ag­rárolló, azaz a mezőgazda- sági áruk és az előállításuk­hoz szükséges, elsősorban ipari termékek árai közötti különbség majd mindenütt a mezőgazdaság rovására nö­vekedett. Magyarország e listán az ötödik helyen áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom