Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

NÉPÚJSÁG

1986. december 16., kedd

A Forcon világában

Ha valaki 30 évvel ezelőtt arról beszél, hogy a világ ipara a robotok foglalkoztatásának irányába fejlődik, enyhén szólva megmosolyogták volna. Utópia. Munkások nélkül nincs és nem is lehet ipar. Ez csak álom és álmodozás. Ma viszont már léteznek olyan gyárak, melyekre az eléktromos áramot csak rá kell kapcsolni, a lámpákat akár el is lehet oltani, és a termelés mégis megy. A programozott munkadarabokat a gépek ipari robotok közreműködésével, kiváló minőségben készítik el.

Ha valaki 20 évvel ezelőtt arról beszélt volna, hogy egyszer majd Békéscsabán is a Forcon Forgácsolószerszám-ipari Vállalatnál számítógépek segítségével vezérelt hazai és külföldi gyártmányú forgácsolószerszám-készítő gépcsodákat üzemeltetnek, ideggondozóba küldték volna az illetőt. Ma finomabban fogalmazva álmodozónak mondanánk az ilyen embert, és papírt, ceruzát, vonalzót adnánk a kezébe. Álmodozzon, bontsa ki fantáziáját, írja le, rajzolja meg elképzelését a jövő század gyáráról. És az illető fantáziálna. Nagy munkatermeket álmodna, ahol a technológiai sort különböző feladatok ellátására programozott ipari robotok, számítógép-vezérléssel működő szerszámgépek alkotnák, melyek a raktárból kivételeznék az anyagot, azt feldarabolnák és megmunkálnák, hőkezelnék, minősítenék és a kész terméket tárolnák. Robotok ügyelnének a méretazonosságra és a rendre a gyártóvonalon.

Ma Magyarországon még nincsenek meg ezek az okos gépek, hiszen a számítás- technikával felszerelt békéscsabai forgácsolószerszámgépeket minden tekintetben az embernek kell kiszolgál■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■

Érdekes látvány a Baracz tó: vize 32 százalékos sóoldat és 9 méter mély. Egy köbméter ilyen vízből 320 kilogramm só párolható le. Egy rövid sétát teszünk a hírességek kamrájában,

vagyis a föld alatti bánya- múzeumban, ahol többek között megfordult Goethe, Mengyelejev, Ferenc József, Kekkonen, Tyereskova, AlSztaniszláw

Kerek képű, kopaszodó, csupaszív embernek ismertük meg sofőrünket, aki amolyan kisegítő idegenvezetőnk is volt. Egy-két helyre így kukkantottunk be: „Ide idegen nem jöhet, de mi nem vagyunk azok” — mutatott körbe rajtunk. Közvetlensége révén úgy éreztük, hogy évtizedes barátság fűz hozzá.

Hétéves Mercedesét családtagként szereti: este bármilyen későn is tértünk nyugovóra, reggel korán kelt, s induláskor mindig ragyogott a kocsi. Ha valahol megálltunk, pillanatok alatt, észrevétlenül megtisztította az autó belsejét. No és a kiszállás: nem tudom hogyan, de mindig úgy pattant ki a volán mögül ajtót nyitni, hogy csupán egyetlen alkalommal sikerült megelőznöm.

lende és János Pál pápa. A mélyben az érdeklődők szeme elé tárul a múlt “ipar- történeti eszközeinek egész sora, így segítve a ma emberét, hogy reálisabb képet kapjon a tovatűnt századokban dolgozók mindennapjáról.

Utunk Bielsko-Bialába vitt, ahol az ORBIS déllengyelországi központjának egyik legnagyobb és legjobb irodája működik, önállóan szerveznek ki- és beutazó csoportokat, lehetőségeiket maguk kutatják föl, kapcsolataikat maguk keresik. Szállodájuk mellett egyéb szálláslehetőséget is kínálnak, így segítve mind az egyéni, mind a csoportos turizmust. Nem titkolják: a

magyar utazási irodákkal

nia. Ez azt jelenti, hogy a munkadarabot ember emeli a befogókészülékbe, a különböző szerszámokat ember helyezi el a számítógép által vezérelt szerszámtartó automatába, ha törik a szerszám, a gépet embernek kell leállítani, s a megélezett szerszámot ember helyezi vissza a szerszámtartó automatába. Ilyen a ma gyára, az a gyár, amely kiváló műszaki felkészültségű mérnökök és technikusok közreműködésével konstruálja meg a felügyelet nélkül gyártó rendszereket, aminek a fejlesztésén kissé megkésve, de nagy erőkkel dolgoznak az országban.

Michelsz László vállalati igazgató szerint Nyugat-Eu- rópában már léteznek olyan szerszámgépgyárak, melyek csökkentett felügyeletet igénylő szerszámgépeket készítenek, de vannak már felügyelet nélkül működő gyártórendszerek is. De ez a csúcstechnológia nem az általánosan elterjedt. Idehaza ettől a technológiától lépés- hátrányban vagyunk, mert jól szakosodott szerszámgépiparunk fejlesztési céljai között már ott láthatók az előbbi gyártórendszerek

programjai. Igaz, ebben a munkában nemcsak a szerszámgépipari vállalat érdekelt. a nagyok, a csepeliek és a Szerszámgépipari Művek, hanem a szerszámipari vállalatok közül a békéscsabai Forcon is, és az automatikus vezérlést biztosító hazai elektronikai ipar. Itt tehát egy olyan csapat vállalkozásáról van szó, mely a holnap iparát teremti meg.

Ebben az irányban történtek lépések, amikor a Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat a minisztériumnak pályázatot nyújtott be a budapesti testvérvállalattal együtt az automatikus gyártócellák és rugalmas gyártórendszerek

szeretnének még jobb együttműködést kialakítani.

A téli sportok kedvelői többségében szervezett csoportokban érkeznek. Az iroda újabb lehetőségeket ajánlott az ORBIS budapesti irodájának az idei télre, kivéve a február 1—14. közötti időszakot, amikor is a lengyel iskolákban téli szünetet tartanak, s ekkor szinte valamennyi gyerek a síparadicsomokban tölti a vakációját.

A szomszédban, tényleg néhány kilométerre húzódik meg a Szeczyekhez tartozó síparadicsom, mely a legnagyobbak közé tartozik. Szállodáiban a legkülönfélébb kategóriákból válogathat az ide érkező, a privát szálláA sífelvonók még pihennek

szerszámozásának fejlesztésére. A pályázatot a szakzsűri és a műszaki tanács megfelelőnek tartotta. Ez a tény megerősíti valamennyiünkben azf, hogy a békéscsabai vállalatnál magas fokú szakmai munka folyik, hogy erre a tevékenységre miként figyel és számol az ország ipari közvéleménye.

Benyó András műszaki igazgatóhelyettes a következőket mondta: t A rugalmas gyártórendszerek fel- szerszámozását olyanná kell tennünk, hogy a sokféle alkatrész egymás után történő megmunkálásához a rendszert egyáltalán nem. vagy csak minimálisan kelljen átprogramozni. Ebből adódóan a szerszámok és szerszámbefogó elemek tárolásához és szállításához különféle — a rendszerhez illeszkedő — eszközöket és berendezéseket is ki kell alakítanunk. A szerszámok és szerszámtartók igen pontos megmunkálást igényelnek, melyhez a szükséges technológiák a békéscsabai gyár számára ismertek. A megvalósításukhoz szükséges eszközökkel és bérendezé- sekkel azonban csak kismértékben rendelkezünk. A felvállalt feladathoz tehát alkalmassá kell tenni a különben igen korszerűen felszerelt üzemet.

A Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat már eddig is sokat tett az ipari termelés, a termelő ipar korszerű megújításáért. Most egy még nagyobb lépésre készül: a jövő, a holnap, a következő század iparának megteremtéséből vállal részt, amikor a csökkentett felügyeletet igénylő, illetve a felügyelet nélküli gyártórendszerek hazai fejlesztéséhez igazán speciális szerszámok és szerszámtartók, tárolók készítésével csatlakozott. Ezzel hosszú távra munkát találtak, jövőt biztosítottak a gyár és maguk számára.

Dupsi Károly

sok egész sorát kínálják. Itt a téli szezon december köze- , pén kezdődik, s a hó elolvadásáig tart. A síelőket 16 felvonó viszi a hegyoldalba, minden felvonóhoz háromnégy. különféle fokozatú pálya tartozik. A sípályák együttes hossza közelíti a 100 kilométert. Idegenvezető tolmácsunk meg is jegyzi:

— Ti, magyarok, a téli i; sportban csak Zakopánét is- ' meritek. Pedig csak 70 ki- t lométerrel kellene többet utazni, ahol jobbak a lehe- ; tőségek, nincs zsúfoltság, a | felvonóknál nincs sorban- > állás. Igaz viszont, hogy ez £ nem olyan flancos hely, mint Zakopáné.

Szekeres András

(Folytatjuk)

Fotó: a szerző felvételei

'

....

T

íz év szakcsoportban

A libamáj kelendő árucikk

— Ha valaki túltömi, elreped a begye, ha nein ad elég takarmányt, nincs máj. 100 tömésnél mindig csak két deka marad el tápanyagban, az már két kiló- nyi májtól fosztja meg a tömőt. Van, aki centire tömi a libát. A gép annyi takarmányt enged egy pedálnyomásra, amennyit a gazda beállít. Nekem a kezemben van a centi, én a kezemmel érzékelem, mikor elég — mutatja is Horváth Istvánná, Békéscsabán az udvarában, hogy ő miként gondozza a jószágokat, hizlalja a májat.

— Van olyan eleki gazda, aki sokat akart keresni, aztán két turnusban 49 ezer forint adósságot csinált — magyarázza Mochnács Pál, a békéscsabai áfész szakcsoportjának elnöke.

— Mi a titka annak, hogy az egyik vállalkozó jól csinálja, a másik beletöri a bicskáját? Horváth Istvánná honnan vette a tudományát?

— Az nagyon fontos, hogy az állat jól érezze magát. Itt ebben az istállóban kitűnően vannak, bár hagyományos tartási mód, de nyugodtak, egyenletesen fejlődnek. Egyébként nincs különösebb titka. Az óvatosság és a pontosság együtt hoz eredményt. Amiben nem lehet engedmény, az a takarmány minősége, mennyisége, a tömések pontossága, érzékelni, hogy mennyit kapjanak a libák. Mert gondolják csak meg, ha kettő-három elpusztul, a súlygyarapodásért leadáskor kapott pénzt el is viszi. Nagy a kockázat — magyarázza Horváth Ist- vánné.

* * * *

Ő kevés tanulópénzt fizetett. Hamar megtanulta, csak úgy tud hasznosan dolgozni, ha a jószág igényeit a lehető legteljesebben kielégíti, ha nyugalmat biztosít, jó tápanyagot, pontos időnként tömi, gondozza őket. Háromnegyed óra alatt végez 130 liba gépi etetésével, s 4-5'óránként újra sorra jönnek a libák. De azt sem hanyagolja el, hogy bármelyik tsz-ből kapja is a tömőalapanyagot, mindig lejegyzeteli: milyen a súlygyarapodás, jól tűrték-e a környezetváltozást, a tömést, fokozatosan mennyivel növelhette a takarmányadagokat. Tulajdonképpen mindazt papírra vetette, ami fontos egy újabban érkező állomány kezelésénél. Azt már egy másik kistermelő udvarában láttuk, hogy a rácsos padlón is szívesen vannak a libák. Bátori .Sándor úgy tartja, fontos, hogy az áfész felkarolta ezt a termelési formáit, mert ők is már jó néhány éve ezzel keresik a kenyerüket. Hitelbe kapják az állományt, biztosítják számukra a takarmányt, elviszik, illetve hozzák a tömött, vagy újabb befogásra szánt jószágokat.

— Nekünk csak a munkát kell adni — fogalmaz Bátori Sándor, de ezt már az éppen tömést végző felesége sem hagyhatja szó nélkül: „ki is tart ez a munka hajnali 3- tól este 11-ig”.

A Békéscsaba és Vidéke Áfész 180 kistermelő munkáját szervezi, irányítja, immár 10 éve folytonosan az élet követelményeihez igazítva. Jövőre kedvezőbb feltételek mellett adják ki az ál- . lományt, mert több májlibára van szükség.

Ezt erősítik meg a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat adatai is, miszerint 1987-ben 450 ezer májliba átvételét, feldolgozását tervezik. A hullámvölgy 1985— 86-ban volt, amikor a felvevőpiac telített volt, s az eladási gondok rontották a termelés feltételeit is.

— Ez árban is kifejeződött? — kérdeztük dr. Ku- kola Mihályt, a vállalat mezőgazdasági igazgatóhelyettesét.

— Olcsóbban lehetett eladni a májat, csökkenteni kellett a felvásárlási árat. Az I. osztályú májat 100 forinttal, a másod osztályú májat pedig 50 forinttal kevesebbért vettük át. Természetes, hogy ez okozott a kistermelők körében felzúdulást. Az idén * szerencsésen megváltoztak a kereskedelmi körülmények, s ősztől újra kedvezőbb feltételeket hirdettünk meg. A libatest átvételében új rendszert vezettünk be. Ha a termelő a libatestek 90 százalékát jó minőségben, első osztályba sorolható minőségben adja le, a súlykilogrammonként fizetett árra kilónként I forint felárat kap. Ennek hatását akkor érzékelhetjük igazán, ha a jövő évi elképzelések teljesülnek, az idei 350 ezerrel szemben 450 ezer májlibát dolgozhatunk fel.

— Éppen tíz áve fogtak hozzá ehhez a munkához a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Miként értékeli ezt a munkát a tízéves évfordulón?

— Az első esztendőben elvittünk néhány tömőt Kiskunfélegyházára, hogy megnézzük, megtanuljuk, hogyan is kell ezt csinálni. Az öt kistermelő 3-3 újabb kistermelőt vett maga mellé, úgy adták át egymásnak a megszerzett tudást. A vállalat telepén minta tömőtelepet hoztunk létre, s már az első esztendőben szép eredményeket értünk el, levágtunk 45 ezer májlibát. A májak egyedenként 32,2 dkg-osak voltak, és kifizettünk 1 millió 400 ezer forint májpré- miumot. A fejlődés eredménye, hogy 1977-ben 176 ezer libát dolgoztunk fel, s 1983- ban mái? 248 ezret. Egy évvel később felépült a vállalat libafeldolgozó üzeme, s erre az évre esik a hús-, toll- és máj hasznosítású liba termelésének bevezetése is. Ekkor rohamos növekedés mutatható ki. Az anyagi ösztönzés is segítette, hogy az egy esztendővel korábbi termelés a 248 ezerről 445 ezerre ugrott. A korábbi évben 26,6 millió forint májprémi- umm^l szemben 1984-ben 70,8 millió forintot fizettünk ki. S annak ellenére, hogy rengeteg volt az új termelő, a májak egyenkénti ' átlagsúlya 51,6 dkg-ra emelkedett.

A békéscsabai vállalattal egyidőben más hazai cégek is felfuttatták a termeltetést, ezért a túltermelés értékesítési gondokat teremtett. Az 1985-ös visszaesést 1986-ban újabb esési hullám követte. A termelés egészen 350 ezerre zuhant vissza. A termelők nehezen értették meg, hogy nincs más választása a vállalatnak, mint a termelés csökkentése. De, hogy elképzeléseik újabb termelésfelfutást jeleznek, arra csak egy példa a meghirdetett kedvező, az 1986 őszi felvásárlási feltételek mellett. A következő esztendőben a libafeldolgozó »üzemet további célgépekkel egészítik ki, s 1987 júliusától két műszakban dolgozzák fel a várhatóan 450-500 ezerre növekvő libaállományt.

* * *

A megyében 380 kistermelő szállít a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Komoly a konkurrencia, hiszen több nagyvállalat termeltet Békés megyében. Jászberényből is érdemes megyebeli kistermelőktől állományt fogadni, de szentesi, törökszentmiklósi, orosházi, mezőkovácsházi ügynökök is járják a kistermelői udvarokat. Zömében az áfész koordinálja, de tsz-ek is szervezik a termeltetést. Egy termelő ciklusonként 130 libát gondoz. Mindössze 22-23 nap alatt gyarapodik akár 80 dkg-osra is a máj.

— S a vállalati bontóban megnézhetjük, milyen a mája, a teste az általunk tömött libának. Én csak azt nem értem, hogy az utolsó, negyedik osztályba sorolt májat miért nem számolják le — kérdezi Böszörményi Istvánná gyulai kistermelő Zsíros Páltól, aki a megyei tanács mezőgazdasági osztályának képviseletében a kistermelő érdekében ül a mérleg mögött.

— Ez a szerződésben így van rögzítve, hogy csak azt a számot írjuk be, amelyik az osztályba sorolás alapja. Ez pedig a súly feletti óriásmáj, amiért 450 forintot fizetnek, az I. osztályú a maga 600 forintjával kilónként, a másod és a III. osztály, a többi egyébként sem kerül exportra. Mert az áru zöme innen kivitelre jut — magyarázza Búvár Mihály, a feldolgozás programozási csoportvezetője.

Naponta 3500-3600 libát fogadnak a vágóvonalon, s általában minden kistermelő eljön megnézni, milyen árut hozott. Egy-egy kistermelő 130-150 jószágot ad le egyszerre. A májat egyenként átnézik, de rendszeresen állatorvos vizsgálja egészség- ügyi követelmények szerint az árut.

— Ahol megvan a szakértelem, ott kiváló, jó minőségű az áru — mondja Rajnai Csabáné, a feldolgozó üzem vezetője. S ez nekünk is igen fontos, mert a libamáj kelendő árucikk az exportpiacokon is, de a hazai vásárlók is igen szívesen fogyasztják. ..

Számadó Julianna Szőke Margit felvétele