Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

1986. december 2„ kedd o Elhunyt Erdei Lászlóné Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának volt tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának nyugalmazott elnöke, volt országgyűlési képviselő, hosszan tartó betegség után december 1-én el­hunyt. Erdei Lászlóné temetése december 8-án 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pantheonjában. El­hunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fe­dett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, az Országgyűlés, a Magyar Nők Országos Tanácsa Koszorúzás Rózsa Ferenc emlékére Rózsa Ferenc építészmér­nök, a magyar munkásmoz­galom és a kommunista új­ságírás 'kiemelkedő személyi­sége születésének 80. évfor­dulója alkalmából koszorúzá- si ünnepséget rendeznek de­cember 4-én, csütörtökön 10 órakor a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában. Erdei Lászlóné 1923-ban Pesterzsébeten született, munkáscsaládban. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárban 1937-től 1945-ig dolgozott fo­nónőként. A felszabadulás után lett a párt tagja. Ugyan­csak ez időtől a nőmozga­lomban is tevékenykedett: a Magyar Nők Demokratikus Szövetségében különböző tisztségeket töltött be. 1957- től 1981 januárjáig, nyugdí­jazásáig a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöki feladatait látta el. Vezető tisztségeket töltött be a Ha­Gyomaendrődön tegnap öregek napközi otthona nyílt. A helyi tanács eredetileg jö­vő év szeptemberében szerette volna egy újabb napközi ott­honnal javítani az idős korú­ak helyzetét. A lakosság — többek között — erre sza­vazta meg a településfejlesz­tési hozzájárulást. A tanács azonban kihasználva egy kí­nálkozó lehetőséget, módosí­totta korábbi elképzelését és 1 millió 680 ezer forintért megvásárolt egy magán­házat. Az Endrődi és a Blaha Lujza utca sarkán lévő épü­let remek állapotban van, így apró csinosítással alkal­massá tették a napközi otthon céljaira. Ahhoz, hogy a ház még az idén megnyit­hassa kapuját, szükség volt az Endrőd és Vidéke Taka­rékszövetkezet 60 ezer forin­tos és az ENCI 50 ezer forin­tos segítségére. Emellett a zafias Népfront Országos Ta­nácsában és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsában is. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1958-tól 1985-ig volt a póttagja, illetve a tag­ja. Több mint két évtizeden át Borsod-Abaúj-Zemplén, majd Szabolcs-Szatmár me­gye lakosait képviselte az Országgyűlésben. Az Elnöki Tanácsnak is tagja volt. A munkás- és a nőmozgalom­ban kifejtett eredményes te­vékenységét több, magas ki­tüntetéssel ismerték el. (MTI) település vállalatainak és szövetkezeteinek brigádjai anyagi felajánlásokkal és társadalmi munkával gyorsí­tották az otthon beindítását. A szerencsés házvásárlás­nak és a társadalmi összefo­gásnak köszönhetően a ta­nácsnak maradt annyi pénze, amennyivel bele mer vágni egy újabb ÖNO létesítésébe. Szükség is lesz erre — mert bár Gyomaendrődön tegnap a negyedik ilyen intézmény nyílt meg — az Endrődön üzemelő otthon meglehetősen túlzsúfolt. Az új napközi 20-25 idős korúnak nyújt lehetőséget nappali tartózkodásra, szó­rakozásra, kétszeri étkezésre, emellett van állandó orvosi ügyelet is. A ház egyik ré­szében jelenleg még egy pa- ,pírüzlet működik. Jövő szep­temberre itt 25 férőhelyes bentlakásos napközi otthont adnak át az időseknek. Felmérés a lakosság pénz­kiadásairól Ez év decemberében Ma­gyarországon egyedülálló felmérésit végez a KSH és a Gazdaságkutató Intézet: azt tudakolják, hogy milyen na­gyok a lakosság egymás kö­zötti pénzkiadásai. A köz­gazdászok, statisztikusok vé­leménye szerint ugyanis te­temes összegek mozognak a lakosság csoportjai között borravalók, hálapénzek, kü­lönféle munkákért fizetett munkadíjak stb. formájá­ban. A vizsgálat során eze­ket a kiadásokat kívánják számszerűsíteni. A vizsgálatba mintegy 17 ezer háztartást vonnak be az ország minden részéről. A megkérdezettektől 14 kér­désre várnak választ. Töb­bek között olyanokra, hogy milyen szolgáltatásokért ad­tak borravalót az elmúlt hónapban, s észrevették-e, hogy a múlt héten valame­lyik bevásárlásukkor pon­tatlanul mértek vagy téve­sen számoltak? stb. A meglehetősen széles kört érintő felvétel sikeres lebonyolítása nagyban hoz­zájárulhatna ahhoz, hogy tisztábban lássák a lakosság kifizetéseinek, fogyasztásá­nak szerkezetét. A nyert is­meretek mind az áruellátás megszervezésében, mind ál­talában a piacszervezésben jól hasznosíthatók lehetnek. Napközi az öregeknek Gyomaendrődön Új reflektor magazin Vidéki körúton a szerkesztők Havonta egyórás adással jelentkezik a televízióban az Üj reflektor magazin. Ref­lektor magazinként 300 ezer nézője volt a tv-program- nak, 1984 áprilisa óta gya­rapodó a nézőszám, s a meg- újhodó Üj reflektor magazin mára már 1,5-2 millió hon­polgárt tudhat a képernyők előtt. Tetszési indexük ve­tekszik a Hét, a Tv-híradó, a Hírháttér című műsoroké­val (80-87 pont). A felelős szerkesztő-műsorvezetőt, II- kei Csabát a műsorfilozófiá­ról, a munkamódszerekről, a velük szemben megfogalma­zódó elvárásokról faggattuk. — A hirdetett filozófiájuk egyszerűnek tűnik, hogy a 4,5 millió szervezett dolgozó műsorának vallják magukat. Miért fontos ez Önöknek? — Reflektorunk a való vi­lágot pásztázza, tisztességgel csak a valót — ez a bekö­szöntő mondata, szlogenje a mi műsorunknak. A mai ma­gyar valóságban — úgy érez­zük —, egy reális igényt elégítünk ki, amikor a dol­gozók, a kisemberek ügyeit, bajait bogozzuk, mert segí­teni igyekszünk. S amikor egy-egy műsor véget ér, az­zal köszönünk el, hogy ref­lektorunkkal Önök — a né­zők — világítanak mások számára is. Mindezt abból az alapvető kommunikációs elv­ből kiindulva, hogy mi a műsorunkban előbb infor­málni igyekszünk, s csak az­után kommentálni, ha kell. De mindig van álláspontunk. Sok esetben nem kell szájba- rágni a tanulságokat, mert a néző, ki-ki magában, vagy a környezete segítségével, le­vonja a szükséges és logikus következtetéseket, képes a továbbgondolásra. — A teljes igazság feltér- képezhetetlen! — Egy téma legfontosabb összefüggéseit vázlatosan fel lehet mutatni 7-8 perc­ben is. — Ezen a vidéki találko­zón is, amelyet a békéscsa­bai ifjúsági és úttörőházban tartottak meg, megkérdezték: nem éri-e szó a ház elejét azért, ahogyan kommunikál­nak? — Minket, a műsor szer­kesztőit nem intettek még le. Biztatnak. Az az ideális­nak tekinthető helyzet állt elő, hogy egybeesik a nézők, a szakmai kritika és a poli­tikai Vezetés véleménye az Űj reflektor magazinról. — Milyen irányban halad a magazin? — Még őszintébben, kriti­kusabban vállalva a mai magyar valóság konfliktu­sait, érdekütközéseit, védjük a kisemberek érdekeit. Sze­retnénk „vidékcentrikus” műsor lenni, ezt szolgálta a békéscsabai találkozó, ame­lyet fel is vettünk. Ez volt a harmadik vidéki találkozó, amelyet képben és hangban is rögzítettünk. Békés me­gyei nézőink is megerősítet­tek minket: ezt az utat kell tovább járni. — Ebben lelhető fel a szerkesztők hitvallása is? — Mi elkötelezettek va­gyunk, s nem lehet más a célunk, mint a hitelesség, a meggyőzés, egy ügy vonzó képviselete a személyiségek varázsával is. — Mennyiben segít, hogy ön például végzettsége sze­rint jogász, s a kollégái is többnyire a jog alapos is­merői? — Az elmúlt két és fél esztendőben 11 fővel csök­kentettük a szerkesztőségi létszámot. Akikkel együtt dolgozom, jog- és valóság­ismerő emberek, s erre fel­tétlenül szükség van, hiszen az igazságérzet nagyon be­csapós: a csalhatatlanság ál­cáját kölcsönözheti. Mi pedig nem engedhetjük meg ma­gunknak az önkényes meg­ítélést. mert csorbát szenved­ne a legfontosabb: a hiteles­ség. Szerencsére a két és fél esztendő alatt még egyszer sem kerültünk emiatt kényes helyzetbe. S munkánk során nem vállaljuk fel a minden­ki mindenhez ért filozófiát sem. — Vajon a kora esti adás időpontja nem ront-e a fo­gadtatáson, a nézettségen? — Azt valljuk erről, hogy ha egy műsort érdemes meg­nézni, azt este 6 és 7 óra kö­zött is megnézik. Abban kér­tünk és kaptunk a nézők le­velei alapján segítséget, hogy az adásnap utáni délelőttön a több műszakban dolgozók érdekében a televízió janu­ártól megismétli az Űj ref­lektor magazint. —ó —a Százhúsz tonna gyümölcsszaloncukor Több mint egy hónapja folyamatosan, éjjel-nappali műszakokban készül a gyü­mölcs alapanyagú „Fa­gyöngy” szaloncukor az Ag- roindustria Rt. rohodi gyü- mölcsdesszertüzemében. Ez az ünnepi édesség két esz­tendővel ezelőtt jelent meg, s nagyon hamar megked­velték, az elmúlt években napok alatt elkapkodták az üzletekből. Most a tavalyi mennyiség tízszeresét készí­tik, 120 tonnával gazdagít­ják az ünnepi kínálatot. Er­re úgy volt lehetőségük, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei üzem egész évi fej­lesztési alapját e termék gyártásának felfuttatására fordította. A legszűkebb ke­resztmetszet a csomagolás volt, s az újonnan megvá­sárolt csomagológépek segít­ségével jelenleg napi 3000 doboz gyümölcsszaloncukor hagyhatja el az üzemet. Településfejlesztés Mezökovácsházán Élésker-siker ­Pénztárosnök a dobogón Jól halad Mezőkováeshá- zán a VII. ötéves tervi fel­adatok megvalósítása. A ta­nácsi beruházások előkészí­tése tervszerű és ütemes. Befejezés előtt áll az autó­busz-állomás építése. Szi­lárd burkolattal látták el a Kossuth és a Hársfa utcát, felújították az Alkotmány és a Szabadság utcát. Elkészült a hírközlés korszerűsítését szolgáló, a konténerközpon­tokat befógadó épület, meg­kezdték a posta alapozását. Nemsokára befejezik a há­rom orvosi lakás építését. A filmszínház ési a művelődési központ előtt emléksétányt alakítanak ki- Korszerűsítet­ték a közvilágítást az Ár­pád—Petőfi és az Alkot­mány—Deák utca kereszte­ződésében. Még ebben az évben hozzákezdenek a ta­nácsháza bővítéséhez, a HNF-iroda építéséhez. Fel­újították a Petőfi utcai ál­talános iskolát, központi fű­tést kapott a 3. számú óvo­da, új helyre költözött a TÜSZSZI-iroda, ugyanitt kap helyet a házasságkötő­terem. A 8 tantermes általá­nos iskola és napközi ottho­nos konyha, valamint a gimnázium bővítéséhez a ki­viteli terveket megrendelték, a munkálatokat 1987-ben szeretnék elkezdeni: A könyvtár, a művelődési köz­pont rekonstrukciója anyagi fedezet hiányában késik, csak a legégetőbb felújítá­sokra tudnak pénzt előte­remteni. A városi tanács átgondolt településfejlesztési munká­ját dicséri, hogy a különbö­ző szervezetek, gazdasági egységek segítségével befe­jezés előtt áll az ABC-kis- áruház, a Dégáz-kirendelt- ség és raktár építése. Közös beruházásként valósul meg a 24 OTP-s lakás, alatta a takarékszövetkezet, a Hun­gária Biztosító irodájával, áfész-üzletekkel. Az ifjúsági lakótelepen már építik a 180 OTP-s lakást. Ugyanakkor szorgalmazzák az áfész kis- állatfeldolgozó-üzemének, il­letve az Űj Alkotmány Ter­melőszövetkezet húsüzemé­nek a felépítését, és gyorsí­tani kívánják az új sütő­üzem mielőbbi létrehozását. Az 1987-es esztendőben sem tétlenkednek. Nagy gon­dot fordítanák a fiatal há­zasok és a nagycsaládosok lakásgondjainak a megoldá­sára. Folytatják a szilárd burkolatú utak építését, kor­szerűsítik az Árpád utcát. A településfejlesztési hozzájá­rulás egy részét járdák fel­újítására fordítják. Segítik a városközpont esztétikus ki­alakítását, az áfész tóllüze- mének a bővítését. A terv­időszak második felében ke­rül sor az alapellátást szol­gáló és a középfokú szerep­körhöz kapcsolódó intéz­ményhálózat teljes kiépítésé­re, az ellátás minőségi javí­tására. S. S. A megyeszékhelyen a Bar­tók Béla út végén, a ben­zinkút mögött szerényen meghúzódva, alig észrevehe­tő a 103. sz. ABC-áruház, amely mostanában „híressé” vált, hiszen itt dolgozik az ország legügyesebb, leggyor­sabb kezű pénztárosnője: — Ez kicsit túlzás — sza­badkozik Berndt Gabriella, ben. — Most nekem sikerült. — Már két évtizede ve­szünk részt az országos pénztárosversenyen, amely­ből most volt sorrendben a tizedik — közli Virágh Ti- borné, oktatási előadó, a csa­pat volt vezetője — és dol­gozóink soha nem kullogtak a sor végén. De most igazán jól összejött minden! — Nagyon szorgalmasak voltak a lányok a felkészü­lés során. Szinte „élesben” edzettek — teszi hozzá Bie- lik Jánosné, aki hosszú évek óta foglalkozik a legjobbak felkészítésével. Most már nyugdíjas, de ezt nagyon szí­vesen, szinte felkérés nélkül vállalja most is. Az idén két csapatra való versenyzőt találtak érdemes­nek arra, hogy képviseljék a Békés Megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat szí­neit az ágazati országos ver­senyen. Az első csapat: Berndt Gabriella, Juhász Teréz, Futaki Sándorné, Les- tyán Erzsébet. Az ágazati versenyen ez a csapat az ál­lami vállalatok versenyében, az Anker-pénztárgép kate­góriában óriási fölénnyel nyert. Ami igazán örvende­tes, dicséretre méltó, és jelzi az Éléskernél folyó szakmai munka színvonalát, hogy a 2. helyre a vállalat második csapata került: Egerest Már­ta, Vraukó Ilona, Pálinkás­áé Korodi Eszter, Kovács Mária összetételben. Még fényesebbek a sikerek az egyéni versenyben. Berndt Gabriella szerezte meg az első helyet, mögötte Juhász Teréz, míg harmadik helyen Futaki Sándorné, a negyedi­ken Lestyán Eszter, az 5. helyen pedig Egeresi Márta végzett. Elsöprő siker! Ezután természetesen nagy várakozás előzte meg és kí­sérte az országos döntőt, ahol már a szövetkezetek pénztárosai is indultak. Mi­nimális, mindössze hat má­sodperccel maradtak el az Élésker versenyzői a győztes Bács-Kiskun Megyei Mészöv csapatától. Így a Békés me­gyeiek ezüstérmet szereztek csapatban,- de kárpótolta őket az egyéniben aratott si­ker. A 68 pénztáros — amely bekerülhetett az országos döntőbe — közül az ország legjobb pénztárosa címet az Anker-pénztárgép kategóriá­ban Berndt Gabriella érde­melte ki. Juhász Teréz 5., Futai Sándorné 6. lett. . A második csapat a 4. helyen végzett. — Ez volt az ötödik ver­senyem. Az elsőn csak 24. lettem, aztán kétszer 4., és tavaly kerültem fel a képze­letbeli dobogó harmadik fo­kára. Az időeredmény? 1.41 másodperc, ennyi volt szük­séges ahhoz, hogy 100 tételt hiba nélkül beüssek a gépbe. Szerintem a jó reflexek, az áru- és árismeret szükséges az eredményes szerepléshez — mondja Gabriella. — Mit szeretnék a legjobban? Egy digitális pénztárgépet ke­zelni! B. O. Az egyéni versenyben Berndt Gabriella bizonyult a leg­jobbnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom