Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-28 / 280. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N EPUJSAG D MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1986. NOVEMBER 28., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM Ülésezett a megyei pártbizottság Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A kormány tájékoztatót hallgatott meg a házasság és a család védelmével, a gyer­meknevelés feltételeinek javításával össze­függő elképzelésekről. Ügy határozott, hogy az erre vonatkozó hosszú távú intézkedési tervet a közeljövőben a Minisztertanács elé kell terjeszteni. A Minisztertanács a megváltozott mun­kaképességű dolgozók foglalkoztatásának elősegítése érdekében Rehabilitációs Alapot létesített. A kormány megvitatott több más kér­dést, s ezekben a munka folytatásának irá­nyára adott útmutatást a tárcák vezetői­nek Tegnap Békéscsabán dr. Lovász Matild titkár elnök­letével ülést tartott az MSZMP Békés Megyei Bi­zottsága. A testület meghall­gatta Szabó Miklós első tit­kár tájékoztatóját a Közpon­ti Bizottság november 19— 20-i üléséről, majd Csatári Az MTESZ, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara és a Magyar Szabványügyi Hiva­tal tegnap a Budapest Kong­resszusi Központban orszá­gos konferenciát rendezett, amelyen csaknem ezer gaz­dasági szakember vitatta meg a minőség, a szervezettség és a munkafegyelem köl­csönhatásának kérdéseit. Sütő Kálmán, a Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese megnyitó beszédében el­mondta: a felzárkózás, a lé­péstartás a világ ipari fejlő­désével szükségessé teszi azoknak a megoldási módok­nak a keresését, amelyek elő­segítik a termékek minősé­gének a javítását. A mos­tani tanácskozáson a szak­emberek az MSZMP Köz­ponti Bizottsága legutóbbi határozatának szellemében veszik számba a minőség­ügy hazai helyzetét és a to­vábbi feladatokat. Ezt követően Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese tartott elő­adást. Bevezetőben elemezte a népgazdaság fejlődésében, az elmúlt években végbement változásokat, majd a minő­ség kérdésének időszerűségé­ről, az ezzel kapcsolatos gaz­daságirányítási feladatokról szólt. Béla titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről és az 1987. évi feladatokról szóló jelentést. A pártbizottság végezetül intézkedési tervet hagyott jóvá az MSZMP KB november 19—20-1 ülésén — — Társadalmi előrehaladá­sunk nagyrészt attól függ, hogyan leszünk képe­sek a minőséget javítani a gazdaságban. Ez gazdasági, gazdaságpolitikai és egyben politikai kérdés is — hang­súlyozta. A minőségi követelmények fokozódását külgazdasági kapcsolatainkban nap mint nap tapasztaljuk. Ez a kér­dés a KGST-országok 1984- es felső szintű gazdasági ér­tekezletén is kiemelt hang­súlyt kapott. A tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy kialakítják a kölcsönös szállításokban szereplő ter­mékek minőségértékelési és -tanúsítási rendszerét. Ennek fő célja az, hogy az egymás közötti forgalomban kikény- szerítsék a termékek minő­ségének javítását. — A hazai termékek és szolgáltatások minőségi okokra visszavezethető hiá­nyosságai egyaránt súlyos gondot okoznak, függetlenül attól, hogy az értékesítés itt­hon vagy külföldön történik. Az elmaradás termékeink korszerűségi színvonalában főként a termékszerkezet fejlesztésének gyengeségeire utal. Marjai József ezután ex­porttermékeink minőségi hi­báiról szólt. Hangsúlyozta, hogy a reklamációk aránya sok esetben meghaladja a műszaki-kereskedelmi szem­a gazdasági munka megjaví­tására — hozott határozat végrehajtására. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az ülésről közlemény jelenik meg. pontból megengedhető mér­téket. A kifogások leggyako­ribb okai: a technológiai fe­gyelem megsértése, a minő­ségellenőrzés elmulasztása, a csomagolási hiba. A minő­ségellenőrzés szervezése gyakran leszűkül a végellen­őrzésre. Marjai József rámutatott arra, hogy a minőség alaku­lása és nemzetközi kötele­zettségeinknek — a KGST minőségértékelési és -tanú­sítási rendszerhez való csat­lakozásunk — időszerűvé te­szik a minőség kérdésének kormányzati szintű áttekin­tését, ideértve a központi, az ágazati és a vállalati szin­ten megoldásra váró felada­tokat egyaránt. Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese a minőség, a foglalkoztatáspolitika, a munkaerő-gazdálkodás és a munkaidő-kihasználás össze­függéseiről szólt. Fontos tennivaló a munka­erőhelyzet területi és szak­mai aránytalanságainak a mérséklése. Ennek érdeké­ben a kormány ösztönzi a munkahelyteremtő beruhá­zásokat a gazdaságilag elma­radott térségekben. A minőségügyi konferen­cia résztvevői ezt követően szekcióüléseken vitatták meg az ipar és a mezőgazdaság minőségjavítási lehetőségeit. Császár Tibor, az MTI minisztertanácsi tudósítója jelenti: Kormányszóvivői értekez­letén Bányász Rezső a Mi­nisztertanács ülésének napi­rendjén szereplő témák mel­lett — az újságírók érdeklő­désére — több más, a kor­mányzati munkával is ösz- szefüggő, s közérdeklődésre számot tartó kérdésre vála­szolt. — A Rehabilitációs Alap létesítésétől a kormányzat azt reméli, hogy javul a meg­változott munkaképességű dolgozók helyzete — hang­súlyozta (a Magyar Rádió kérdésére). — A rendelet ugyanis egyebek között azt írja elő, hogy az egyes gaz­dasági ágazatokban hány csökkent munkaképességű dolgozónak kell munkát ad­ni, vagyis hogy egy-egy vál­lalatnak hány ilyen dolgozót kell foglalkoztatnia. Ha va­lamely vállalat ezt nem ven­né figyelembe, vagy nem ké­pes a foglalkoztatásukra, ak­kor úgynevezett rehabilitáci­ós foglalkoztatási hozzájáru­lást kell fizetnie, mégpedig annyiszor évi 2000 forintot, amennyivel kevesebb dolgo­zót foglalkoztatnak az elő­írtnál. A befolyó összegekből létrehozzák az úgynevezett Rehabilitációs Alapot — en­nek várható nagysága több százmillió forintra tehető —, s az alapot az egészségügyi miniszter kezeli. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben dönt azokról a támogatásokról, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egyes vállalatok — amelyek készek és képesek erre — munkaköröket léte­sítsenek csökkent vagy meg­változott munkaképességű dolgozók részére. Ügy vé­lem, ez az intézkedés lénye­gesen hozzájárulhat a jövő­beni gondok megoldásához is. A kormányülés másik té­májára utalva Bányász Re­zső szólt a hosszú távú né­pesedéspolitikai koncepció, s az azzal összhangban két éve született középtávú in­tézkedési terv megvalósítá­sának eddigi tapasztalatairól (a Magyar Nemzet érdeklő­désére). Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt esztendőkben számos fontos intézkedés született; jelentősen növeke­dett a gyermekes családok támogatása, bevezették, majd kiterjesztették a gyermek- gondozási díjat. A családok helyzetének javítását célozta az is, hogy az Országgyűlés legutóbb módosította a csa­ládjogi törvényt. Vannak már biztató jelek — állapította meg —, így például az 1984-es demográ­fiai mélypontot követően ta­valy ötezerrel több gyerek született, idén a népesség csökkenésének lassulása ész­lelhető. A halandósági arány ugyanakkor váltdzatlanul ag­gasztó, s Európában tavaly rekordot döntöttünk a válá­sokban is. A kedvezőtlen fo­lyamatok megváltoztatásához feltehetően évtizedek kelle­nek majd. A legelső feladat a gyermekvállalás, a gyer­meknevelés feltételeinek to­vábbi javítása, a család sze­repének erősítése. A szóvivő kijelentette: már a jelenlegi tervidőszak­ban is bővül a gyermekgon­dozási díjra jogosultak kö­re, s remélhetőleg mód lesz a családi pótlék emelésére is. Az MTI minisztertanácsi tudósítójának kérdésére be­számolt arról, hogy a kor­mány gazdasági bizottsága a közelmúltban megvizsgálta á szovjetunióbeli Tengizben megvalósuló magyar beruhá­zás helyzetét. Elmondotta: — Tavaly született Magyaror­szág és a Szovjetunió között kormányközi megállapodás arról, hogy a Szovjetunió 1989-től kezdődően az egyez­ményekben vállalt évi meny- nyiségen felül is kész föld­gázt szállítani hazánkba. Ez a fokozatosan növekvő több­letszállítás 1992 és 2008 kö­zött évi kétmilliárd köbmé­tert jelent majd. A vásárlás egyik legjelentősebb ellenté­teleként építenek a magyar dolgozók kőolaj-, földgázfel­dolgozó és -kéntelenítő üze­met a Kaszpi-tenger partján. A sivatagi területen az idén kezdődött meg és előrelátha­tólag 1991 végéig tart a mun­ka. Az első kiutazók úttörő munkát végeztek, hogyköny- nyűszerkezetes elemekből és konténerekből kialakított la­kóbázis fogadhassa az egyre nagyobb számban érkezőket. Jelenleg már ezerötszázan, később, az ipari bázistelep elkészülte után mintegy ötez­ren dolgoznak majd itt. — A magyar kivitelező és szolgáltató vállalatok — amelyek közül a Vegyépszer látja el a fővállalkozói fel­adatot — hamar leküzdötték a hasonló építkezések kezde­tekor jelentkező akadályo­kat. A Vegyépszer 26 ma­gyar partnervállalatot vont be az építkezésbe. Létszámgondok nincsenek, hiszen a jelentkezőket nem­csak a nagy alkotás létreho­zásának szépsége, az egzoti­kus környezet, hanem — valljuk meg — a magas ke­reset lehetősége is vonzza. A kormány szóvivője (a Magyar Rádió kérdésére) tá­jékoztatást adott gépkocsibe­hozatali lehetőségeink ala­kulásáról. Mint mondotta, a személygépkocsi-állomány helyzetét és a távlati szük­ségleteket a kormányszervek alaposan felmérték, s sokol­dalúan vizsgálják az import növelésének lehetőségeit. Je­lenleg évente mintegy száz­ezer autót vásárolunk szocia­lista partnereinktől, ezt a tervidőszak végére 20—25 százalékkal szeretnénk nö­velni. Legkésőbb az ezred­fordulóig el kell érni, hogy a jelenlegi igen magas, nyolc és fél éves személyautó-át­lagéletkort legfeljebb hat év­re szorítsuk le. 2000-ig a ter­vek szerint mintegy két és fél millióra kell növelni a gépkocsiállományt, s közben mintegy kétmillió autót se­lejtezni kell. Ezért 1990 és 1995 között évi 170—180 ezer, 1995 és 2000 között pedig évi 230—250 ezer gépkocsit szük­séges vásárolni, netán bizo­nyos hányadát itthon össze­szerelni. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Hepp Ferenc iskola Békésen Országos minőségügyi konferencia Lakossági szolgáltatás Együttes NEB-ülés Békéscsabán Együttes ülést tartott tegnap, november 27-én a me­gyei és a békéscsabai Népi Ellenőrzési Bizottság Józsa Béla elnökletével. Megtárgyalták a lakossági szolgáltatá­sok helyzetét, a továbbfejlesztés lehetőségeit. A jelentés megállapította, hogy Békés megyében jelenleg 230 gaz­dálkodó szervezet és 4200 magánkisiparos foglalkozik szolgáltatással. Az állami foglalkoztatottak 32, a magán­kisiparosok 48 százaléka a községekben dolgozik. Figye­lemre méltó, hogy a hatodik ötéves tervben 20 százalék­kal bővült a szocialista szektorban működtetett szolgál­tatóhelyek száma. Hat olyan település van a megyében, ahol csak a kisiparosok szolgáltatnak, öt év alatt a la­kossági szolgáltatások teljesítményértéke folyó árakon számolva 72 százalékkal emelkedett, tavaly elérte az egy- milliárd 87 millió forintot. A népi ellenőrök megálla­pították: a vizsgált gazdálko­dó egységek az utóbbi két esztendőben 21 százalékkal növelték a lakossági szolgál­tatások tiszta bevételét, eb­ben jelentős szerepet játszott az áremelkedés. Kiderült az is, hogy az üzemek, a léte­sítmények nagysága nem mindenhol felel meg a kívá­nalmaknak. Ilyen gondok vannak Szeghalmon, Gyulán és Gyomaendrődön. Nehéz­kesen közelíthető meg a bé­késcsabai Gelka-szerviz. Ugyancsak zsúfolt a megye­székhelyen levő autójavító telephelye. A kérdőíveken adott válaszok szerint a köz­ségekben megkérdezettek mintegy 18 százaléka más te­lepülésen elégíti ki szolgál­tatási igényeit. Kardoson ez a szám 78,6, Békésszentand- ráson 51,6 százalék. A vizsgálat tapasztalatai szerint a lakossági szolgálta­tás kevés nyereséggel jár, olykor veszteséges. Gondot jelent például egyes garan­ciális javításoknál, hogy a költségek nem fedezik a tény­leges ráfordításokat, így a szolgáltató és a dolgozó nem érdekelt a garanciális javí­tásban. Az alkatrészellátás sem megnyugtató. A szerző­déses kapcsolat sem jelent egyenletes ellátást, mivel sok a bizonytalansági tényező. Ilyen a forgóalaphiány, a ke­vés deviza, a késedelmes szállítás. Nem tett jót az Afit központi raktárának a megszüntetése, hiszen a szét­aprózott beszerzési hálózat növelte az anyagbeszerzésre fordított időt és a költsége­ket. Jellemző, hogy a gépko­csialkatrészek 30—40 száza­lékát a kis- és a magánke­reskedelemtől szerzik be a szolgáltató vállalatok, szö­vetkezetek és a kisiparosok. A vállalási idő tarka ké­pet mutat. Mindenesetre megszívlelendő, hogy a meg­kérdezettek csaknem 22 szá­zaléka hosszúnak, illetve el­viselhetetlenül hosszúnak tartotta a vállalási időt. Kü­lönösen az elektromos ház­tartási gépek és a gázkészü­lékek javítása, az építőipari szolgáltatások hosszadalma­sak. Mindezeket figyelembe véve a megyei NEB határo­zatot hozott a hibák kijaví­tására, a szolgáltatások szín­vonalának az emelésére. S. S. Bensőséges ünnepség kereté­ben vette föl tegnap délelőtt a Békési 3. Sz. Általános Is­kola dr. Hepp Ferenc, is- ’mert nemzetközi magyar ko­sárlabda-szakember nevét, aki Békés város szülötte volt. Elsőként a dr. Hepp Ferenc-emlékkiállítást nyi­totta meg dr. Harmati Sán­dor, a testnevelési főiskola nyugalmazott tanára, aki megnyitó beszédében méltat­ta a kosárlabda-szakember gazdag életpályáját. Ezt kö­vetően a tornaterem adott helyet az ünnepségnek, ame­lyen megjelent a családtag­jai közül özvegye, fia, ifj. dr. Hepp Ferenc, leánya, Hepp Katalin, valamint unokái. A testnevelési főiskolát dr. Nagy György egyetemi ta­nár, a Magyar Kosárlabda­szövetséget pedig Juhász Sándor szakfelügyelő és Szabó Ödön mesteredző kép­viselte. A színpompás ün­nepségen az intézet igazga­tója, Laborczi Aladárné üd­vözölte a vendégeket. Az is­kola úttörői színvonalas mű­sorral adóztak immár isko­lájuk névadójának, dr. Hepp Ferencnek. A diákokon, a városi vezetőkön kívül több mint száz meghívott érkezett a városba, tisztelői és bará­tai közül. A dr. Hepp Ferenc-emlékkiállítást sokan megnézték fotó; qji xait

Next

/
Oldalképek
Tartalom