Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-28 / 280. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N EPUJSAG D MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1986. NOVEMBER 28., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM Ülésezett a megyei pártbizottság Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A kormány tájékoztatót hallgatott meg a házasság és a család védelmével, a gyermeknevelés feltételeinek javításával összefüggő elképzelésekről. Ügy határozott, hogy az erre vonatkozó hosszú távú intézkedési tervet a közeljövőben a Minisztertanács elé kell terjeszteni. A Minisztertanács a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának elősegítése érdekében Rehabilitációs Alapot létesített. A kormány megvitatott több más kérdést, s ezekben a munka folytatásának irányára adott útmutatást a tárcák vezetőinek Tegnap Békéscsabán dr. Lovász Matild titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Békés Megyei Bizottsága. A testület meghallgatta Szabó Miklós első titkár tájékoztatóját a Központi Bizottság november 19— 20-i üléséről, majd Csatári Az MTESZ, a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Magyar Szabványügyi Hivatal tegnap a Budapest Kongresszusi Központban országos konferenciát rendezett, amelyen csaknem ezer gazdasági szakember vitatta meg a minőség, a szervezettség és a munkafegyelem kölcsönhatásának kérdéseit. Sütő Kálmán, a Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese megnyitó beszédében elmondta: a felzárkózás, a lépéstartás a világ ipari fejlődésével szükségessé teszi azoknak a megoldási módoknak a keresését, amelyek elősegítik a termékek minőségének a javítását. A mostani tanácskozáson a szakemberek az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi határozatának szellemében veszik számba a minőségügy hazai helyzetét és a további feladatokat. Ezt követően Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott előadást. Bevezetőben elemezte a népgazdaság fejlődésében, az elmúlt években végbement változásokat, majd a minőség kérdésének időszerűségéről, az ezzel kapcsolatos gazdaságirányítási feladatokról szólt. Béla titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről és az 1987. évi feladatokról szóló jelentést. A pártbizottság végezetül intézkedési tervet hagyott jóvá az MSZMP KB november 19—20-1 ülésén — — Társadalmi előrehaladásunk nagyrészt attól függ, hogyan leszünk képesek a minőséget javítani a gazdaságban. Ez gazdasági, gazdaságpolitikai és egyben politikai kérdés is — hangsúlyozta. A minőségi követelmények fokozódását külgazdasági kapcsolatainkban nap mint nap tapasztaljuk. Ez a kérdés a KGST-országok 1984- es felső szintű gazdasági értekezletén is kiemelt hangsúlyt kapott. A tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy kialakítják a kölcsönös szállításokban szereplő termékek minőségértékelési és -tanúsítási rendszerét. Ennek fő célja az, hogy az egymás közötti forgalomban kikény- szerítsék a termékek minőségének javítását. — A hazai termékek és szolgáltatások minőségi okokra visszavezethető hiányosságai egyaránt súlyos gondot okoznak, függetlenül attól, hogy az értékesítés itthon vagy külföldön történik. Az elmaradás termékeink korszerűségi színvonalában főként a termékszerkezet fejlesztésének gyengeségeire utal. Marjai József ezután exporttermékeink minőségi hibáiról szólt. Hangsúlyozta, hogy a reklamációk aránya sok esetben meghaladja a műszaki-kereskedelmi szema gazdasági munka megjavítására — hozott határozat végrehajtására. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az ülésről közlemény jelenik meg. pontból megengedhető mértéket. A kifogások leggyakoribb okai: a technológiai fegyelem megsértése, a minőségellenőrzés elmulasztása, a csomagolási hiba. A minőségellenőrzés szervezése gyakran leszűkül a végellenőrzésre. Marjai József rámutatott arra, hogy a minőség alakulása és nemzetközi kötelezettségeinknek — a KGST minőségértékelési és -tanúsítási rendszerhez való csatlakozásunk — időszerűvé teszik a minőség kérdésének kormányzati szintű áttekintését, ideértve a központi, az ágazati és a vállalati szinten megoldásra váró feladatokat egyaránt. Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese a minőség, a foglalkoztatáspolitika, a munkaerő-gazdálkodás és a munkaidő-kihasználás összefüggéseiről szólt. Fontos tennivaló a munkaerőhelyzet területi és szakmai aránytalanságainak a mérséklése. Ennek érdekében a kormány ösztönzi a munkahelyteremtő beruházásokat a gazdaságilag elmaradott térségekben. A minőségügyi konferencia résztvevői ezt követően szekcióüléseken vitatták meg az ipar és a mezőgazdaság minőségjavítási lehetőségeit. Császár Tibor, az MTI minisztertanácsi tudósítója jelenti: Kormányszóvivői értekezletén Bányász Rezső a Minisztertanács ülésének napirendjén szereplő témák mellett — az újságírók érdeklődésére — több más, a kormányzati munkával is ösz- szefüggő, s közérdeklődésre számot tartó kérdésre válaszolt. — A Rehabilitációs Alap létesítésétől a kormányzat azt reméli, hogy javul a megváltozott munkaképességű dolgozók helyzete — hangsúlyozta (a Magyar Rádió kérdésére). — A rendelet ugyanis egyebek között azt írja elő, hogy az egyes gazdasági ágazatokban hány csökkent munkaképességű dolgozónak kell munkát adni, vagyis hogy egy-egy vállalatnak hány ilyen dolgozót kell foglalkoztatnia. Ha valamely vállalat ezt nem venné figyelembe, vagy nem képes a foglalkoztatásukra, akkor úgynevezett rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulást kell fizetnie, mégpedig annyiszor évi 2000 forintot, amennyivel kevesebb dolgozót foglalkoztatnak az előírtnál. A befolyó összegekből létrehozzák az úgynevezett Rehabilitációs Alapot — ennek várható nagysága több százmillió forintra tehető —, s az alapot az egészségügyi miniszter kezeli. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével egyetértésben dönt azokról a támogatásokról, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egyes vállalatok — amelyek készek és képesek erre — munkaköröket létesítsenek csökkent vagy megváltozott munkaképességű dolgozók részére. Ügy vélem, ez az intézkedés lényegesen hozzájárulhat a jövőbeni gondok megoldásához is. A kormányülés másik témájára utalva Bányász Rezső szólt a hosszú távú népesedéspolitikai koncepció, s az azzal összhangban két éve született középtávú intézkedési terv megvalósításának eddigi tapasztalatairól (a Magyar Nemzet érdeklődésére). Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt esztendőkben számos fontos intézkedés született; jelentősen növekedett a gyermekes családok támogatása, bevezették, majd kiterjesztették a gyermek- gondozási díjat. A családok helyzetének javítását célozta az is, hogy az Országgyűlés legutóbb módosította a családjogi törvényt. Vannak már biztató jelek — állapította meg —, így például az 1984-es demográfiai mélypontot követően tavaly ötezerrel több gyerek született, idén a népesség csökkenésének lassulása észlelhető. A halandósági arány ugyanakkor váltdzatlanul aggasztó, s Európában tavaly rekordot döntöttünk a válásokban is. A kedvezőtlen folyamatok megváltoztatásához feltehetően évtizedek kellenek majd. A legelső feladat a gyermekvállalás, a gyermeknevelés feltételeinek további javítása, a család szerepének erősítése. A szóvivő kijelentette: már a jelenlegi tervidőszakban is bővül a gyermekgondozási díjra jogosultak köre, s remélhetőleg mód lesz a családi pótlék emelésére is. Az MTI minisztertanácsi tudósítójának kérdésére beszámolt arról, hogy a kormány gazdasági bizottsága a közelmúltban megvizsgálta á szovjetunióbeli Tengizben megvalósuló magyar beruházás helyzetét. Elmondotta: — Tavaly született Magyarország és a Szovjetunió között kormányközi megállapodás arról, hogy a Szovjetunió 1989-től kezdődően az egyezményekben vállalt évi meny- nyiségen felül is kész földgázt szállítani hazánkba. Ez a fokozatosan növekvő többletszállítás 1992 és 2008 között évi kétmilliárd köbmétert jelent majd. A vásárlás egyik legjelentősebb ellentételeként építenek a magyar dolgozók kőolaj-, földgázfeldolgozó és -kéntelenítő üzemet a Kaszpi-tenger partján. A sivatagi területen az idén kezdődött meg és előreláthatólag 1991 végéig tart a munka. Az első kiutazók úttörő munkát végeztek, hogyköny- nyűszerkezetes elemekből és konténerekből kialakított lakóbázis fogadhassa az egyre nagyobb számban érkezőket. Jelenleg már ezerötszázan, később, az ipari bázistelep elkészülte után mintegy ötezren dolgoznak majd itt. — A magyar kivitelező és szolgáltató vállalatok — amelyek közül a Vegyépszer látja el a fővállalkozói feladatot — hamar leküzdötték a hasonló építkezések kezdetekor jelentkező akadályokat. A Vegyépszer 26 magyar partnervállalatot vont be az építkezésbe. Létszámgondok nincsenek, hiszen a jelentkezőket nemcsak a nagy alkotás létrehozásának szépsége, az egzotikus környezet, hanem — valljuk meg — a magas kereset lehetősége is vonzza. A kormány szóvivője (a Magyar Rádió kérdésére) tájékoztatást adott gépkocsibehozatali lehetőségeink alakulásáról. Mint mondotta, a személygépkocsi-állomány helyzetét és a távlati szükségleteket a kormányszervek alaposan felmérték, s sokoldalúan vizsgálják az import növelésének lehetőségeit. Jelenleg évente mintegy százezer autót vásárolunk szocialista partnereinktől, ezt a tervidőszak végére 20—25 százalékkal szeretnénk növelni. Legkésőbb az ezredfordulóig el kell érni, hogy a jelenlegi igen magas, nyolc és fél éves személyautó-átlagéletkort legfeljebb hat évre szorítsuk le. 2000-ig a tervek szerint mintegy két és fél millióra kell növelni a gépkocsiállományt, s közben mintegy kétmillió autót selejtezni kell. Ezért 1990 és 1995 között évi 170—180 ezer, 1995 és 2000 között pedig évi 230—250 ezer gépkocsit szükséges vásárolni, netán bizonyos hányadát itthon összeszerelni. (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Hepp Ferenc iskola Békésen Országos minőségügyi konferencia Lakossági szolgáltatás Együttes NEB-ülés Békéscsabán Együttes ülést tartott tegnap, november 27-én a megyei és a békéscsabai Népi Ellenőrzési Bizottság Józsa Béla elnökletével. Megtárgyalták a lakossági szolgáltatások helyzetét, a továbbfejlesztés lehetőségeit. A jelentés megállapította, hogy Békés megyében jelenleg 230 gazdálkodó szervezet és 4200 magánkisiparos foglalkozik szolgáltatással. Az állami foglalkoztatottak 32, a magánkisiparosok 48 százaléka a községekben dolgozik. Figyelemre méltó, hogy a hatodik ötéves tervben 20 százalékkal bővült a szocialista szektorban működtetett szolgáltatóhelyek száma. Hat olyan település van a megyében, ahol csak a kisiparosok szolgáltatnak, öt év alatt a lakossági szolgáltatások teljesítményértéke folyó árakon számolva 72 százalékkal emelkedett, tavaly elérte az egy- milliárd 87 millió forintot. A népi ellenőrök megállapították: a vizsgált gazdálkodó egységek az utóbbi két esztendőben 21 százalékkal növelték a lakossági szolgáltatások tiszta bevételét, ebben jelentős szerepet játszott az áremelkedés. Kiderült az is, hogy az üzemek, a létesítmények nagysága nem mindenhol felel meg a kívánalmaknak. Ilyen gondok vannak Szeghalmon, Gyulán és Gyomaendrődön. Nehézkesen közelíthető meg a békéscsabai Gelka-szerviz. Ugyancsak zsúfolt a megyeszékhelyen levő autójavító telephelye. A kérdőíveken adott válaszok szerint a községekben megkérdezettek mintegy 18 százaléka más településen elégíti ki szolgáltatási igényeit. Kardoson ez a szám 78,6, Békésszentand- ráson 51,6 százalék. A vizsgálat tapasztalatai szerint a lakossági szolgáltatás kevés nyereséggel jár, olykor veszteséges. Gondot jelent például egyes garanciális javításoknál, hogy a költségek nem fedezik a tényleges ráfordításokat, így a szolgáltató és a dolgozó nem érdekelt a garanciális javításban. Az alkatrészellátás sem megnyugtató. A szerződéses kapcsolat sem jelent egyenletes ellátást, mivel sok a bizonytalansági tényező. Ilyen a forgóalaphiány, a kevés deviza, a késedelmes szállítás. Nem tett jót az Afit központi raktárának a megszüntetése, hiszen a szétaprózott beszerzési hálózat növelte az anyagbeszerzésre fordított időt és a költségeket. Jellemző, hogy a gépkocsialkatrészek 30—40 százalékát a kis- és a magánkereskedelemtől szerzik be a szolgáltató vállalatok, szövetkezetek és a kisiparosok. A vállalási idő tarka képet mutat. Mindenesetre megszívlelendő, hogy a megkérdezettek csaknem 22 százaléka hosszúnak, illetve elviselhetetlenül hosszúnak tartotta a vállalási időt. Különösen az elektromos háztartási gépek és a gázkészülékek javítása, az építőipari szolgáltatások hosszadalmasak. Mindezeket figyelembe véve a megyei NEB határozatot hozott a hibák kijavítására, a szolgáltatások színvonalának az emelésére. S. S. Bensőséges ünnepség keretében vette föl tegnap délelőtt a Békési 3. Sz. Általános Iskola dr. Hepp Ferenc, is- ’mert nemzetközi magyar kosárlabda-szakember nevét, aki Békés város szülötte volt. Elsőként a dr. Hepp Ferenc-emlékkiállítást nyitotta meg dr. Harmati Sándor, a testnevelési főiskola nyugalmazott tanára, aki megnyitó beszédében méltatta a kosárlabda-szakember gazdag életpályáját. Ezt követően a tornaterem adott helyet az ünnepségnek, amelyen megjelent a családtagjai közül özvegye, fia, ifj. dr. Hepp Ferenc, leánya, Hepp Katalin, valamint unokái. A testnevelési főiskolát dr. Nagy György egyetemi tanár, a Magyar Kosárlabdaszövetséget pedig Juhász Sándor szakfelügyelő és Szabó Ödön mesteredző képviselte. A színpompás ünnepségen az intézet igazgatója, Laborczi Aladárné üdvözölte a vendégeket. Az iskola úttörői színvonalas műsorral adóztak immár iskolájuk névadójának, dr. Hepp Ferencnek. A diákokon, a városi vezetőkön kívül több mint száz meghívott érkezett a városba, tisztelői és barátai közül. A dr. Hepp Ferenc-emlékkiállítást sokan megnézték fotó; qji xait