Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-03 / 259. szám

1986. november 3., hétfő o Békés megye bemutatkozik A héft végén befejeződött a Békés megye bemutatkozik rendezvénysorozat. Szombat délelőtt vidám zenés gyermek- műsor szórakoztatta a legkisebbeket a Vigadó kamarater­mében. Este fél 9-kor a hangversenyteremben Békési aján­dékkosár címmel megyénkből elszármazott neves fővárosi művészek adtak nagy sikerű előadást. Az esten megjelent dr. Bányász Rezső, a Minisztertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke és Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára. Szombat este a kamarateremben a békéscsabai zenemű­vészeti szakközépiskola tanárai, valamint volt és jelenlegi növendékei tartottak koncertet. Vasárnap délután a Békési Szivárvány zenés műsorral a hangversenyteremben fejező­dött be a megyénket bemutató egyhetes rendezvénysorozat. Egy kis történelem A péntek esti fogadáson Nagy Jenő, a Békés megyei párt- bizottság titkára mondott pohárköszöntőt. Az éjszakába nyúló, jó hangulatú kötetlen beszélgetések közben sikerült egy gyakran hallott témáról szót váltani. — Sokszor elhangzott, hogy Békés megyéből milyen so­kan eljöttek — kezdte Nagy Jenő. — Ez valóban így van. Most is 2500 meghívót küldtünk el. Ez óriási szám, bár több mint négy évtized alatt kerekedett ekkorára. Az is­mert okok — gazdasági elmaradottság, az ipar hiánya — mellett e jelenségnek, az elvándorlásnak konkrét történel­mi előzménye is van, 1947-ben a kommunista párt Békés­ben és Nógrádban kapta a legtöbb szavazatot. A Viharsa­rok agrárproletariátusa már régóta magáénak vallotta a baloldali eszméket. így érthető, hogy az országos vezetés fokozatosan épített a békési kommunistákra. A megyénk- beliek fővárosba hívása káderpolitikai kérdés volt. Ekkor kerültek a legtöbben Budapestre, s az sem meglepő, hogy ezután a fővárosban egyre nagyobb számban élő Békés megyeiek gyakran csalták fel Budapestre volt munkatár­saikat, volt földijeiket. Amikor az elvándorlásról beszé­lünk, erről se feledkezzünk meg. Honvágy (?) — Eljöttem, .persze hogy eljöttem, kíváncsi voltam, mi van itt. Már egész héten erre készültem — mondja a kiállítást néző Kovács Pálné, aki 27 éve költözött Budapestre. — Az ember, ha Békésben gyerekeskedett, ott élte a fiatalságát, sosem szűnik meg Békés megyeinek lenni. Reggelente szól a rádió, s alig hallgatom, de mikor odaért a körzeti időjá­rás-jelentés, hogy Békéscsaba, akkor megálljt parancsolok minden zajnak. Nemrég egy édességboltban valaki előttem a sorban megkérdezte: van-e csabai tortalap? Van, mondta az eladó, mire még valaki megszólalt, hogy neki is adja­nak. Erre én, nevessen ki, de kihúztam magam. Az újságot olvasva a szemem egyből rátalál a Békés kezdetű szóra. Engem a foci sosem érdekelt, s mégis bosszant, ha kikap a Csaba. Néhány éve meg, amikor meghallottam, hogy ki- * estek, elszomorodtam, pedig azt sem tudtam, honnan estek ki. Szóval így vagyok én Békés megyei. Teszt Szombat délelőtt a Napsugár bábegyüttes, a Békés Ban­da és a Rábai gyermeknéptánc-együttes hálás közönségnek mutatta be műsorát. Óvodás és alig iskolás korú gyerme­kek ültek a nézőtéren, és remekül érezték magukat. Szü­netben a nagyobbacskákat faggattam, mit tudnak Békés megyéről. De bizony a 8—10 évesek is legfeljebb homloku­kat ráncolták, fejüket vakarták, a mondatkezdő „hát”-nál nem jutottak tovább. Egyikük aztán kivágta magát: — Arrafelé van, amerre Békéscsaba — bökte ki győztes mosollyal. Egy hasonló vagány nem is hagyta szó nélkül: — Okos vagy, de előbb nézz már körbe, ki állította, hogy arra van, amerre Zalaegerszeg! Csak egy mondat A gyermeknéptánc-együttes a műsor után még a fel­lépés izgalmával tolong kifelé a színpad mögötti folyosón. Egymás szavába vágva sorolják azokat a hibákat, amiket persze csak ők éreznek, a közönségnek esélye sincs észre­venni ezeket, no, meg panaszolják, hagy kicsi volt a szín­pad. Zárai György ügyelő a legjobb pillanatban odalép a pro­dukció hatásáért aggódó táncospalánták elé, s csak ennyit mond: — Nagyon szép volt, gratulálok nektek, gyertek miha­marabb újra a Vigadóba! Az aggódást megnyugvás váltja fel, a bizonytalanságnak helyébe lép a sikerélmény. ...és még egy A szombat esti műsor szereplőiről persze annyit min­denki sejtett, hogy létük valamelyik szakaszában Békés megyeiek voltak. A ma már többnyire fővárosban élő mű­vészek közül, sokan még egymásról sem tudják, hogy ugyanaz a szűkebb haza bocsátotta őket útra. S amint cse­rélik régi élményeiket, emlékeiket, egy tréfás mondat — a, hitelesség bizonyításaként — gyakran visszatér: — Tágyeme na kergát, vízállás megtekintovaty. Villámstatisztika Vasárnap délután elkészült a rendezvény számosíthaté villámstatisztikája. A három kiállításon 40 cég termékeit több mint 6 ezren látták. A nagyteremben két, a kamarateremben három elő­adás volt, összesen 1500 néző előtt. Minden újság *rt a Békés megyét bemutató rendezvény­ről. A rádió naponta többször foglalkozott a vigadóbeli eseményekkel. összegzés helyett egy, az utolsó este hallott hasonlat is ide kívánkozik. (Persze tudva azt, hogy minden hasonlat sántít vagy szórakoztatni akar.) Egy fiú elkezdett udvarolni egy olyan lánynak, aki eddig őt észre sem vette. Most már a lány is érdeklődik. De hogy eljusson a fiú (és természetesen a lány is) a beteljesülésig, ahhoz a szép szavakon kívül tettekre is szükség van ... Ungár Tamás Vonalban voltunk... # a sertésátvételröl # fl közvilágítás helyzetéről # Egyéb gondokról, problémákról Az elmúlt hétfőn ismét Vonalban voltunk, és vár­tuk olvasóink háztájiról, kis­termelésről alkotott vélemé­nyeit, gondjait. Az említett téma mellett igen sokan fog- lalkozak közvilágítási prob­lémákkal, de a kereskedel­mi, környezetvédelmi fel­adatok ellátása is napirendre került. Most pedig nézzük témacsoportonként a vála­szokat. Lipcsei Ferenc békési ol­vasónk arról érdeklődött, hogy miért olyan kevés a hasított sertéseknél az 1. osztályúak aránya, ugyanis Békésről több ezer átadott hízóból csak néhány kapott 1. osztályú minősitést. Egyik békéscsabai kistermelő, aki a Szabadság Tsz-en keresz­tül kívánta átadni a hízó­kat, arról érdeklődött, hogy miért nem lehetett minősí­teni az ő sertéseit. Mari Ist­ván békéscsabai olvasónk az állami gazdaságtól bérbe vett tíz Holstein-fríz bikát. Az állatokat csaknem egy évig tartotta, és kevésnek tartja az értük kapott kilo­grammonkénti 34,70-et. A Gyulai Húskombinát vá­laszai: csak jó minőségű alapanyagból, optimális súly­ban, 100—105 kilogramm kö­zött érhetők el a hasított sertések minősítésénél a leg­kedvezőbb eredmények. A következő évi szabályozók is arra ösztönzik a kisterme­lőket, hogy minél jobb mi­nőségű hízót adjanak át a húsiparnak, mivel a nem­zetközi piacon csak jó minő­ségű termékekkel tudunk versenyben maradni. A mi­nősítés kérdésével kapcso­latban a kombinát vélemé­nye: a kistermelő magadön­ti el a szerződéskötéskor azt, hogy élősúlyban, vagy hasí­tott formában kívánja átad­ni a hízót. Valószínű, hogy olvasónk esetében nem a szerződéskötéskor történt meg a minősítés kérése, csak később, emiatt nem hasított formában vették át a hízót. A Holstein-fríz tejelő típu­sú szarvasmarha, ezért en­nek alacsonyabb az átvételi ára, mivel gyengébbek a húsformái, mint a magyar tarkának, illetve a hústípu­sú állományoknak. Jövőre az árak emelkednek a hústípu­sú fajtáknál, ösztönözve ez­zel is a termelőket. Egyik mezőberényi kister­melő arról érdeklődött, mi­ért nem lehet szabadon ál­latorvost fogadni. A választ dr. Joó Jenő megyei főál­latorvostól kaptuk meg, aki elmondta, hogy jogszabály írja elő, hogy a kistermelő csak a körzetében működő állatorvoshoz fordulhat pa­naszával. A rendelkezésnek járványvédelmi okai vannak. Vitás esetekben keressék meg a kerületi főállatorvost, illetve a megyei főállator­vost. Kamutról érdeklődött Püs- ki Gábor. Kérdése: van-e á megyei tanácsoknál olyan szakember, aki a mezőgazda- sági kistermelésért felelős? Az idén áprilisban megala­kult a MÉM-ben a háztáji és kistermelési osztály, majd ezt követően május végén kijelölték a megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályain a háztáji fe­lelősöket. Megyénkben Kiss László látja el ezt a mun­kát. Egyik békéscsabai telefo­nálónk több anyakocát tart, és nem tudja értékesíteni azok szaporulatát. Válaszunk: a malacfelvá­sárlást befolyásolja a sza­badpiaci ár, illetve a védő­áras felvásárlási rendszer. Eszerint ősszel gyakran je­lentkezik túlkínálat a ma­lacpiacon. Az érintett kis­termelő forduljon a Gyulai Húskombinát kirendeltségei­hez, ahol ha bejelenti eladá­si szándékát, az érvényben lévő árat kapja a 20—25 ki­logramm közötti malacokért. Az egyik olvasónk arra a kérdésre kereste a választ, miért olyan drága az alom­szalma, miért nem lehet a megtermelt szerves trágyá­ért szalmát kapni a terme­lőknek? A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán elmondták, hogy felméréseik szerint az 1 éves kisüzemi alomszalma-szük- séglet rendelkezésre áll a gazdaságokban. A bejelen­tett igényeket a nagyüze­mek folyamatosan ki tudják elégíteni. A szerves trágya elszállításának kapacitáshi­ány miatt nem tudnak min­dén esetben eleget tenni az üzemek. Kiss Illés békéscsabai te­lefonáló a megyeszékhely közvilágításának helyzetéről mondta el véleményét. Az Áchim-lakótelepen sok lám­pa nem ég, régiek a világí­tótestek. A Tanácsköztársa­ság útján miért nem végig valósították meg az új vilá­gítási rendszert? Gondot okoz a főútvonalakon a zeb­rák rossz megvilágítása. A Lencsési úton mikorra vár­ható a közvilágítás javítása? Jelenleg különösen a zeb­ráknál gyenge a fény erős­sége. A Démász békéscsabai üzemigazgatósága rendszere­sen cseréli a zebráknál, az útkereszteződésekben a hi­ányzó izzókat. A Tanácsköz­társaság útján jövőre foly­tatják a közvilágítási beren­dezések cseréjét. Első lépés­ként ott végezték el ezt a munkát, ahol a legnagyobb a forgalom. Az Áchim-lakó- telep közvilágítási berende­zései valóban rossz állapot­ban vannak. A Démász a városi tanács megrendelésé­re készségesen elvégzi a. tel­jes rekonstrukciót. Egy-egy lámpatest cseréjét, az oszlo­pok javítását folyamatosan megoldják. Rendszeresen el­lenőrzik az utak mentén a közvilágítási berendezése­ket. Sajnálatos, hogy vannak időszakok, amikor hónapo­kig beszerezhetetlen egy-egy alkatrész, így az elhasználó­dottak cseréje emiatt elhú­zódik. A Lencsési lakótele­pen áz út megvilágítása nem jó, a városi tanács műszaki osztályának szakembere el­mondotta, hogy várhatóan jövőre javulni fog a hely­zet. A lakótelepi út közvilá­gítás-cseréjének egyébként anyagi oka van, csakúgy, mint az Áchim-lakótelep berendezéseinek teljes re­konstrukciójánál. Egyik jaminai olvasónk vetette fel: a baromfifeldol­gozó vállalat és a városi ta­nács vásári irodájának kö­zös hatósági húsboltja miért nem nyit korábban a jelen­legi 8 óránál. Balogh István, a városi tanács vásári iro­dájának igazgatója elmon­dotta: megvizsgálják a beje­lentést, s várhatóan a közel­jövőben a baromfifeldolgozó vállalat képviselőjével együtt döntenek az új nyitva tartá­si rendről. Két kérdést kapott a vá­rosi tanács kertészeti és köztisztasági vállalata. A Szamuely utcában, mivel nincs szervezett szemétszál­lítás, nem helyeztek el kon­ténert, amennyiben a lakos­ság ezt igényli, úgy a válla­lat megvizsgálja a problé­mát. A tejüzem dolgozói je­lezték, hogy a Kétegyházi úton a gaz benőtte a gya­logjárda szegélyét. A kerté­szeti vállalat képviselője vá­laszában elmondotta, hogy megnézik a kialakult hely­zetet, s egyben azt is hozzá­tette: a vállalatok, intézmé­nyek az érvényes tanácsi rendeletek szerint az épüle­tek előtt kötelesek rendben tartani a járdát. Vass Albert Békésről fel­vetette, köteles-e elfogadni a boltban a szalámivéget? A megyei tanács kereskedelmi osztályán elmondták, hogy utasítás írja elő, hány cen­timétert kell levágni a szalá­mi végéből, amelyet nem le­het értékesíteni. Az élelmi­szerüzleteknek kockázati veszteségük van, amelybe az áruk elfolyása, csepegése stb. tartozik. Egyik csabai olvasónk azt jelezte, hogy a Győri u. 2/A alatt lebontották a ház tete­jét néhány hónapja. A fal azóta is ott áll és baleset- veszélyes. Az IKV képvise­lője válaszában elmondotta, hogy a múlt héten kezdték meg a tűzfal rendbe tételét, így nem lesz gond a télen az épülettel. Árgyelán Ferencné csabai telefonáló arról érdeklődött, milyen lehetőség van az ál­landó ápolásra szoruló idős emberek esetében a táppénz­re? Mint dr. Pankotai István, a Békés Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság igaz­gatója elmondta, egyetért ol­vasónk felvetésével, ám jo­gilag nincs lehetőség arra, hogy a megyei igazgató ápo­lási táppénzt biztosítson. Miért nem lehet barna ke­nyeret kapni a megyeszék­helyen? — kérdezte egyik csabai olvasónk. Árendás Béla, a békéscsabai sütőipa­ri vállalat főmérnöke sze­rint a csekély kereslet miatt nem gyártanak barna ke­nyeret. Kis tételben, ha a kereskedelem igényli, a sza­badkígyós! szakmunkáskép­ző intézet tanműhelye állít elő barna és félbarna ke­nyeret. Amennyiben jelentő­sebb kereslet mutatkozik barna kenyér iránt, akkor a vállalat nem zárkózik el a termeléstől. Egy másik hiánycikk, az egészségügyi papír iránt ér­deklődött egy telefonálónk. A Piért telekgerendási lera- katának vezetője elmondta, várják az importszállít­mányt, s igyekeznek a lá- batlani papírgyártól is mi­nél több terméket rendelni. Az elmúlt héten egy vagon szállítmány érkezett Telek- gerendásra, amelyet Vésztő, Kondoros és Battonya tér­ségébe szállítottak. Hajdú Ottóné Békéscsabá­ról a Kapisztrán és Sarkan­tyú utca lakóinak aggodal­mát tolmácsolta: mikor lesz gáz a lakásokban? A Dégáz szakembere válaszában arról tájékoztatott, hogy a külső elosztó vezetéket az elmúlt héten üzembe helyezték. Mintegy 2-3 hetes várakozás után folyamatosan halad a lakásokban a szerelés. Gyarmati István orosházi telefonáló elismeréssel szólt lapunk munkájáról, és né­hány javaslatot fogalmazott meg. Köszönjük a kedvező véleményt és javaslatait, amennyiben lehetséges, igyekszünk munkánk során hasznosítani. Verasztó Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom