Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 1 MEGYEI PÍRTBIZOTTSAG ES II MEGYEI HNtCS LHP» 1986. NOVEMBER 22., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLI. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteki ülésén megvitatta az 1987. évi népgazdasági terv- javaslatot és a végrehajtással összefüggő kormányzati tennivalókat, egyidejűleg megtárgyalta a hitelpolitikai irányelveket. A kormány jóváhagyta az 1987. évi költségvetésről szóló törvény tervezetét és úgy határozott, hogy azt az Ország- gyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg a nemzeti parkok létesítésének és fenntartásának tapasztalatairól, és módosított egyes természetvédelemről szóló rendelkezéseket. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a gazdasági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről A Központi Bizottság november 19—20-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét, a XIII. kongresszus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait, és a kongresszuson elfogadott gazdasági program megvalósítása, a VII. ötéves terv teljesítése érdekében meghatározta a fő tennivalókat. A Központi Bizottság megállapította, hogy a XIII. kongresszuson elfogadott társadalmi-gazdasági program népünk egyetértésével találkozott. Ez kifejeződött az országgyűlési és tanácsi választásokon, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront kongresszusain és más felelős társadalmi fórumokon is. Az Országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját, a kongresszuson elhatározott gazdasági célokkal és feladatokkal összhangban törvénybeiktatta a VII. ötéves tervet. A kongresszusi határozatok végrehajtása megkezdődött. Tovább fejlődött a szocialista demokrácia, a társadalom életében erősödtek az önkormányzati elemek, szélesedett a társadalmi részvétel a döntések előkészítésében. Folytatódott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése. Befejeződött az áttérés az új vállalatirányítási formákra. Törvény szabályozza a tisztességes gazdálkodás normáit és a tisztességtelen tevékenység tilalmát. Folyamatban van a bankrendszer átalakítása. A Minisztertanács jóváhagyta a középtávú tervhez kapcsolódó szerkezetátalakító és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesztési programokat, döntött a szénbányászat, a vaskohászat, a húsipar, a magasépítő-ipar helyzetének rendezéséről. Elkészültek a vállalatok középtávú tervei. Számos nagyüzem, vállalat és szövetkezet kollektívája javítani tudta gazdálkodásának hatékonyságát, figyelemre méltó kezdeményezéseket indított el a termékszerkezet korszerűsítésében, a létszámgazdálkodásban, a vállalatok közötti együttműködésben. A kongresszus célul tűzte ki, hogy a gazdasági egyensúlyi viszonyok fenntartása és megszilárdítása mellett a VII. ötéves népgazdasági terv a hatékony és fokozatosan élénkülő gazdasági fejlődés programja legyen, alapozza meg a nemzeti jövedelem növekedését, a műszaki haladást, a lakosság életszínvonalának érzékelhető emelkedését, életkörülményeinek javulását. A Központi Bizottság megállapította, hogy'h gazdasági fejlődés élénkülése 1985—1986-ban nem következett be, a VII. ötéves terv első évének eredményei nem kielégítőek. A kiadások — a nemzetközi fizetési kötelezettségek, a beruházások, a közkiadások, a személyi jövedelmek — meghaladták a bevételeket. Az ország többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt. A népgazdaság nem megfelelő teljesítményében szerepük van a számunkra kedvezőtlen nemzetközi körülményeknek, az értékesítési lehetőségek szűkülésének. Az elmúlt két évben jelentős exportcikkeink, például a búza, a kukorica, a hús és húskészítmények, a növényolaj, az alumínium, a kőolaj- származékok világpiaci árai 35—50 százalékkal csökkentek. Nehézségeinket fokozta a múlt évi hosszú, kemény tél és a több éve tartó aszály. Az elmaradásban a rajtunk kívül álló tényezők mellett jelentős szerepe volt saját munkánk gyengeségének, az irányítás fogyatékosságainak. A népgazdasági tervezés, a szabályozás és az intézmény- rendszer nem biztosította kellő mértékben a külső és a belső egyensúlyi viszonyok javítását, a gazdaság élénkítéséhez szükséges új források feltárását. Nem sikerült kielégítő módon összehangolni a népgazdasági és a vállalati érdekeket. Fontos export- és importgazdálkodási kérdésekben, a piac zavarainak megelőzésében és azok elhárításában késedelemmel történtek meg a döntések. A gazdaságirányítási rendszer elhatározott továbbfejlesztése nem valósult meg következetesen. Az irányítás fogyatékosságaiért, a végrehajtás és az ellenőrzés következetlenségeiért felelősség-terheli a Központi Bizottság végrehajtó szerveit és a kormányt. A határozatok végrehajtásának szervezése, segítése és ellenőrzése nem kielégítő a helyi párt-, állami és társadalmi szerveknél sem. A vállalati és intézményi kollektívákban nem vált még általánossá az a szemlélet, amely abból indul ki, hogy első az eredményes munka. Indokolatlanul nagyok az eltérések azonos adottságú vállalatok, szövetkezetek teljesítménye között. Sok vállalat nem hasznosítja megfelelően erőforrásait, s nem a hatékonyság növelésével, a költségek csökkentésével, a munkaerő jobb kihasználásával, hanem költségvetési támogatással, indokolatlan áremelésekkel akarja növelni bevételeit. A hatékony gazdálkodást akadályozza, hogy sem az irányításban, sem a végrehajtásba^ nem érvényesítik az alapkövetelményt, hogy a jövedelmek a teljesítményekkel arányosan alakuljanak, ellenkezőleg, gyakori az elnéző magatartás a kötelezettségeiket nem teljesítőkkel szemben. Eltűrik, hogy büntetlenül megsértsék a szocialista normákat, a törvényes előírásokat, az állampolgári és a munkafegyelmet. Az ország népgazdaságának gondjai, a rendkívül lassú fejlődés, a kibontakozás nehézségei erőteljesen foglalkoztatják és nyugtalanítják közvéleményünket, az általános követelményeket sértő rendellenességek, a helyi visszásságok felháborítják a túlnyomó többséget képviselő, becsületesen dolgozó embereket. A Központi Bizottság elengedhetetlen és sürgős feladatnak tartja a gazdasági fejlődés élénkítésének útjában álló akadályok eltávolítását, az irányítás színvonalának emelését, a munka megjavításához szükséges politikai és társadalmi, szervezeti és személyi feltételek megteremtését. I. A Központi Bizottság a XIII. kongresszus határozatában megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai célok elérését tartja a szocialista építőmunka legfontosabb feladatának. Ezt kell szolgálnia az 1987. évi népgazdasági tervnek is. Hangsúlyozza, hogy társadalmi-gazdasági programunk teljesítéséhez nincs más járható út, mint a munka megjavításával, az erőforrások ésszerű felhasználásával a gazdasági fejlődés élénkítése. — Társadalmi életünk minden területén, az irányításban és a végrehajtásban egyaránt elengedhetetlen a céltudatos, a követelményeknek megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett munka. — Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. — Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy többet használunk fel, mint amennyit megtermelünk. 1. A gazdasági fejlődés élénkítése megköveteli a termelési szerkezet korszerűsítését, a műszaki haladás gyorsítását, a szelektív fejlesztés érvényesítését, az anyag- és energiatakarékosság fokozását, az exportképesség javítását. Mindezt konkrét gyakorlati intézkedésekkel kell elősegíteni. — Növelni kell a vállalatok érdekeltségét a gazdaságos termelésben, a ráfordítások csökkentésében. Ezt a gazdaságtalan termeléshez nyújtott támogatások csökkentése révén felszabaduló forrásokból, adókedvezményekkel, alapjuttatással, kamatvisszatérítéssel, kamatkedvezménnyel és más alkalmas eszközökkel kell támogatni. Következetesen ösztönözni kell a jövedelmező export bővítését, az importot helyettesítő megoldásokat. Az exportképes termelés fejlesztését elősegítő pályázati rendszert a jövőben is fenn kell tartani, és egyúttal a technológiai korszerűsítés szolgálatába állítani. — Programot kell kidolgozni a veszteségesen és az alacsony hatékonysággal gazdálkodó egységek tevékenységének gazdaságosabbá tételére, a költségvetési támogatás fokozatos leépítésére, a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. E folyamatban figyelmet kell fordítani arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből és cikkekből hiány ne keletkezzen. A szerkezetváltás nyomán felszabaduló munkaerőt a hatékony gazdasági ágazatokban kell foglalkoztatni. — A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordított eszközöket koncentráltan, hatékonyabban kell felhasználni. Az érdekeltség növelésével elő kell segíteni, hogy a kutatási eredmények gyorsabban hasznosuljanak a termelésben. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. — Népgazdasági feladataink megoldásában támaszkodni kell a Szovjetunióval, a KGST-tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés lehetőségeinek jobb hasznosítására, a fejlettebb formák — a kooperáció, a szakosítás, az üzemek közti együttműködés — kibontakoztatására, közös vállalkozások és közös vállalatok létrehozására. A fejlett tőkés országokkal, valamint a fejlődő országokkal törekedni kell a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok fejlesztésére, vegyes vállalatok alapítására. — Korszerűsíteni kell a külgazdasági tevékenység szervezeti és érdekeltségi rendszerét, a piacfeltáró és a kereskedelemfejlesztő munkát. Az export növelése megköveteli, hogy a vállalatok bővítsék és javítsák szolgáltatásaikat. 2. A Központi Bizottság az 1987. évi terv és költségvetés legfőbb követelményeinek a gazdasági teljesítmény és hatékonyság növelését, a külkereskedelmi és a pénzügyi mérleg javítását, a gazdasági szerkezet változtatását, a műszaki fejlődés gyorsítását, az életkörülmények jobbítását tartja. Az éves terv, a gazdasági szabályozás és az irányítás összpontosítson a gazdasági növekedés szelektív élénkítésére. A versenyképes termelés és kivitel erőteljesebb növelésével meg kell alapozni a gazdasági és pénzügyi folyamatok jobb összhangját. A költségvetés hiányát mindenekelőtt a kiadások mérséklésével, széles körű takarékossági intézkedésekkel kell csökkenteni. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. Az ipari termelés 2,5—3 százalékkal emelkedjen. Meg kell gyorsítani a versenyképes termékeket előállító ágazatok és vállalatok fejlesztését, az ipar szerkezetének korszerűsítését. (Folytatás a 3. oldalon) Gazdaságpolitikai tanácskozás Qrarvsicnii A párt megyei bizottsága tegnap, november 21-én Szarvasra hívta a városi gazdaságpolitikai titkárokat, hogy az 1986. év befejezéséhez közeledve megbeszéljék a tapasztalatokat, összehangolják a további munkát, és meghatározzák az 1987. évi feladatok közül a Békés megyére jutó legfontosabbakat. A megbeszélést Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára vezette. A tanácskozáson részt vettek Békés megye országgyűlési képviselői is. Dr. Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, a szarvasi körzet képviselője a gazdaság megújulásával ösz- szefüggésben tájékoztatta képviselőtársait. A gazdaság megújulásához minden eszköz az ország rendelkezésére áll. Dr. Fekete János elmondta, hogy a Világbank által biztosított hitelkereteket, több száz millió dollár értékben, vállalkozói kedv hiányában nem használtuk fel! Egyes helyeken — az Orosházi Üveggyárat említette — már tapasztalhatók bizonyos modernizálási, megújulási törekvések. Ezeket a kormányzati szervek támogatják. De általánosságban mindez nem mondható el, mert a vállalatok vezetőinek többsége képtelen szembenézni az általa irányított vállalat szervezési és termelési fogyatékosságaival. Jó volt hallani a következőket: Japán közgazdászok megvizsgálták a világ 140 országának 1986. évi hitelképességét. Sorrendet állítottak fel. Hazánk gazdasági és pénzügyi munkáját nagyra értékelték, mivel a 140 ország sorrendjében a 21. helyezést nekünk adták. Magyarországnak a nemzetközi pénzpolitikában rangja van! Ennek megőrzése a továbbiakban csak úgy és akkor lehetséges, ha a termelést és a fogyasztást a XIII. párt- kongresszuson meghatározott keretek között fejlesztjük tovább. Az országgyűlési képviselők a nap további részében a Haltenyésztési Kutatóintézet munkájával ismerkedtek, melyet Dr. Müller Ferenc igazgató (képünkön) mutatott be, a gazdaságpolitikai titkárok pedig a Szarvasi Dózsa Tsz-be látogattak, ahol Kovács Péter elnök, a gazdaság megújulásában nagy szerepet játszó geotermikus program eredményeiről adott tájékoztatást. Kép, szöveg: D. K. Mától: futballregény, folytatásokban MEZEI ANDRÁS. Költő, író. 56 éves. Esztergályosként kezdte, később műszaki rajzoló lett, majd bölcsészdiplomát szerzett. 1949—50-ben Izraelben élt. József Attila- és SZOT-díjas, az idén pedig egy lengyel költővel együtt megkapta Jeruzsálemben a Kacetnik-díjat. Az Élet és Irodalom főmunkatársa. 1958-ban jelent meg első verseskötete, Vaskerület címmel. Legismertebb művei: Szülőföldem, Legendák születőben, Fehér malom, Ilyen gazdagok vagyunk?, Magyar kocka, avagy még mindig ilyen gazdagok vagyunk?, Megkérdeztük..., Szerencsés Dániel, A csodatevő, Éva és sok-sok Ádám. És megjelenés előtt: Ki beszél itt már Mexikóról? (Az íróval készült interjú és a Ki beszél itt már Mexikó* ról? című könyv első részlete a 16. oldalon.)
