Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG I MEGYEI PÍRIBIZOTTSÍG ES I MEGYEI TIXftCS UPI» 1986. NOVEMBER 14., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 268. SZÁM Gondot okozott az aszály Hz OVH sajtótájékoztatója a vízellátásról H Szövosz-kongresszus tiszteletére 102 millió forintos betétállomány-növekedés Régi hagyomány már, hogy a megye takarékszövetkezetei minden év őszén betétgyűj­tési versenyre kelnek,' és an­nak értékelésére a Mészöv szaktitkárságát kérik fel. Így történt ez 2 hónappal ezelőtt is. Az idei szeptemberi és októberi betétgyűjtési ver­senyt a Mészöv elnöksége most a fogyasztási szövetke­zetek X. kongresszusa tisz­teletére kezdeményezte. Ez ösztönzően hatott a szövet­kezeti pénzintézetekre. Az értékelés megtörtént, melyből kiderül, hogy két hónap alatt a megye tíz ta­karékszövetkezetében 4,7 százalékkal, vagyis csaknem 102 millió forinttal emelke­dett a betétállomány. Ez a növekedés azért is jelentős, mert szeptember 1-ig mind­össze 2.7 százalékkal nőtt a szövetkezeti pénzintézetek betétállománya. Legnagyobb betétállomány­növekedéssel most is az Endréd és Vidéke Takarék- szövetkezet dicsekedhet. És ez 20.9 millió forint. Második lett a Tótkomlósi Körzeti Takarékszövetkezet. A har­madik helyezést a Magyar - bánhegyes és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet szerezte meg. Az előbbi 9 millió 679 ezer, az utóbbi 6 millió 913 ezer forintos betétállomány­növekedést ért el szeptem­berben és októberben. Ugyanakkor elismerést érde­mel a megye legkisebb taka­rékszövetkezete, vagyis a gyulavári, mely csaknem 4 millió forintra tehető betét­állomány-növekedésről adha­tott számot. A mostani betétgyűjtési verseny elérte célját — ál­lapítja meg az értékelés. A szeptemberi és októberi ered­mények ugyanis alapvetően hozzájárulnak ahhoz, hogy a megye takarékszövetkezetei teljesítsék 1986. évi betét- gyűjtési tervüket. S ha a tőkésítésre kerülő kamatokat is figyelembe vesszük, úgy a megyében a betétállomány­növekedés meghaladja a tervezettet. Továbbá az utóbbi két hónap eredményei arra utalnak, hogy azoknál a takarékszövetkezeteknél is várható az 1986. évi betét- gyűjtési terv teljesítése, me­lyeknél még szeptember első negyedében alatta voltak az idei nyitóállománynak. Az sem mellékes jelenség, hogy az utóbbi két hónapban olyanok is nyitottak betét­könyvet a megye takarék- szövetkezeteinél, akiknek mostanáig nem volt kapcso­latuk e pénzintézetekkel. Az említett versenyidőszak alatt több mint 31 millió fo­rinttal nőtt a megye szövet­kezeti pénzintézeteinél a részjegyalap is, ami a betét­tel azonos értékű. Tehát ismét sikerrel zá­rult a megye takarékszövet­kezeteiben a betétgyűjtési verseny. _ Balkas — Az Országos Vízügyi Hi­vatalban tegnap Juhász End­re főosztályvezető és mun­katársai sajtótájékoztatón is­mertették a nyári és az őszi vízellátás eredményeit, gondjait és a nehézségek megoldására kidolgozott in­tézkedéseket. Felméréseik szerint a három nyári • hó­napban — június elejétől augusztus végéig — az or­szág közüzemi vízmüvei na­ponta átlagosan 3 millió 199 ezer köbméter ivóvizet ter­meltek és szolgáltattak, 300 ezer köbméterrel többet, mint a múlt év azonos idő­szakában. Összességében ki­egyensúlyozott volt a nyári vízellátás, de egyes területe­ken csúcsfogyasztás idején átmenetileg akadozott a szol­gáltatás. Volt olyan nap — július elején —, amikor egy­szerre 69 településről jelez­tek vízhiányt. A nyári idény­ben egyes időszakokban ösz- szesen 226 települést érintett a vízhiány, a tavalyinál 13- mal többet, de az 1984. évi­nél 64-gyel kevesebbet. A közüzemi vízművek a legna­gyobb fogyasztás idején min­dent elkövettek, hogy nö­veljék teljesítményüket. A szűnni nem akaró aszály az őszi hónapokban is gon­dokat okozott a vízellátás­ban, elsősorban azért, mert leapadtak a folyók és a víz­tározó tavak. A közüzemi vízművek elsősorban parti szűrésű kutakból nyerik a vizet, a folyók és tavak apa­dása tehát lényegesen csök­kentette teljesítményüket. Ezért az Országos Vízügyi Hivatal intézkedéssorozatot dolgozott ki, amelynek vég­rehajtása a közeljövőben és nagyobb távlatban is az ivó­víz-gazdálkodás fejlesztését szolgálja. Az intézkedési ter­veket eljuttatták a megyei tanácsoknak, s a közüzemi vízműveket pedig utasítot­ták, hogy a tervezet alapján készítsék el és hajtsák vég­re saját intézkedési prog­ramjaikat. Az intézkedések egy cso­portja a vezetékhálózat víz- veszteségeinek csökkentését szolgálja. Korszerű műszeres vizsgálókocsikat állítanak be a hálózat rejtett hibáinak felderítésére és gyors kijaví­tására. Javasolták a taná­csoknak és az ingatlankeze­lő vállalatoknak, hogy a la­kások csöpögő csapjainak el­lenőrzésére és kijavítására hozzanak létre javító kis­szervezeteket, esetleg gmk- kat, amelyek folyamatosan házról házra járnak, s felje­lentési. hatósági jogkört ér­vényesíthetnek, ha a lakó nem javíttatja meg a csöpö­gő csapokat. A szakemberek folyamatosan figyelik a víz­művek kútjainak hozamát, s mielőtt az még 75 százalé­kosra csökkenne, locsolási ti­lalom vagy más korlátozás elrendelésére tesznek javas­latot a tanácsoknak. Az ország ivóvizének egy- harmadát az ipar fogyasztja, ezért további beavatkozások szükségesek víztakarékos technológiák kidolgozására, helyi vízbeszerzési lehetősé­gek megteremtésére. Ebbe a körbe tartozik az a mintegy 1500 magán-úszómedence, amelynek tekintélyes fo­gyasztását úgynevezett víz­visszaforgató és -tisztító be­rendezéssel kell csökkenteni. Ezért az OVH javasolja, hogy új magán-fürdőmeden­ce építését visszaforgató-be- rendezés nélkül már ne en­gedélyezzenek a tanácsok. A hét elején Békésen a szolgáltatóüzlet-sor egyik helyiségé­ben Ofotért-bolt nyílt meg. A 30 négyzetméter alapterületű kis üzletben optikai műhelyt is kialakítottak, és 600 ezer forintos árukészlettel várják a vevőket HNF-ülís II közrend és közbiztonság helyzete Békéscsabán Tegnap a közrend és köz- biztonság helyzetéről tájé­koztatta a HNF városi bi­zottságát Sutka Sándor, a városi rendőrkapitányság vezetője Békéscsabán. A megyeszékhelyen és a kör­nyező községekben az elmúlt időszakban csökkent, az utóbbi hónapokban viszont emelkedett a bűncselekmé­nyek száma. Az 1982. évet kivéve egy-két emberölés fordult elő évente, és min­den esetben felderítették a tett elkövetőjét. Megesik, hogy három-négy-öt fiatalból álló csoport lejmolással. il­letve fenyegetéssel, veréssel szerez pénzt főként az isko­lák környékén. A közlekedé­si bűncselekmények és a sé- rüléses balesetek száma vi­szont csökkent, s ezek okai között gyakran szerepet ját­szik az ittasság. A gazdasági bűncselekmé­nyeknél nem ritka az árdrá­gítás, túlszámlázás, vagyis a vásárlók különféle megkáro­sítása. Ide sorolható az üzér­kedés és a sikkasztás. Elsza­porodtak a kerékpárlopások. Mindezek ellenére az el­múlt években a korábbinál hatékonyabb lett a rendőr­ség megelőző és utógondozó tevékenysége. Továbbra is fontos feladat a különböző társadalmi szervekkel, társ fegyveres erőkkel, testületek­kel s nem utolsósorban a lakossággal való együttmű­ködés. Egyébként Békéscsa­bán alakult meg először a bűnmegelőzési társadalmi ta­nács. Eredményesnek mond­ható az akciócsoport mun­kája, s javult a felderített­ség színvonala a szabálysér­tések területén. A tájékoztató elhangzása után a rendőrkapitányság vezetője válaszolt a kérdé­sekre. Megemlítette, hogy a veszélyes munkakerülőkre nagyobb figyelmet fordíta­nak, s ugyanakkor a törvény szigorával járnak el a visz- szaesőkkel szemben. A szám­kombinációs zárak nemigen akadályozzák meg a kerék­párok ellopását, sőt, már többször előfordult az alkat­részek eltulajdonítása. Ga­rázda jellegű rongálás szin­tén tapasztalható a személy- gépkocsik, garázsok eseté­ben. Tavaly több mint öt- venszer került sor kocsmai verekedésre. A második napirendi pont­ban Banadicsné Loránd Ibo­lya, a HNF városi titkára a két bizottsági ülés között el­telt időszak munkájáról szá­molt be a testületnek. —y —n Kést ígértek az adóellenőr hátába... A lakossági adózás idei tapasztalatai III. Medosz megyei kulturális napok A megyei tanács pénzügyi osztálya szervezésében teg­nap a lakossági adóztatással foglalkozó szervek képvise­lői tanácskozást tartottak Békéscsabán. A résztvevőket Araczki János, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se köszöntötte, majd el­mondta, hogy az összejöve­tel célja a lakossági adózás ez évi tapasztalatainak meg­vitatása, illetve a jövő évi megyei adópolitikai elvek körvonalazása. Az idei tapasztalatokat Kovács Mihály, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának vezetője foglalta össze. El­mondta, hogy a lakosság adóztatásában az idén egy reformfolyamat indult meg, amely a következő években tovább folytatódik. Az álta­lános jövedelemadó jogsza­bálya változott a leggyak­rabban az elmúlt években. Ma egységes általános jöve­delemadóval adóztatják a kisiparosokat, magánkeres­kedőket, a szerződéses ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri egységek vezetőit. Az áta­lánydíjrendszerben tevé­kenykedőket, a szerződéses ipari szolgáltatókat és a szellemi tevékenységet vég­zőket. A január 1-én életbe lépett új jogszabály meg­változtatta az adózás mód­szereit, illetve az adóztatás szervezetét is. De továbbra is megmaradt a kivetéses adóztatás, amely történhet minden évben beadott adó­bevallás vagy adóátalány alapján. Az adóátalánynál új vonás, hogy csak az adó­zó kérelmére lehet alkalmaz­ni és nem a jövedelmet, ha­nem az adózó elért árbevé­telét veszik figyelembe. Be­vezették az önadózást is, ami nem választható, ön­adózással köteles fizetni az adóját az a kisiparos, aki évente félmillió forint jöve­delmet vagy 2 millió forin­tot meghaladó árbevételt, és az a magánkereskedő, aki évi félmillió forint jö­vedelmet vagy 8 millió fo­rintot meghaladó árbevételt ér el. Megyénkben az ön­adózók száma 64. Az általá­nos jövedelemadó és a for­galmi adó kivetése július el­sejétől a megyei adómegál­lapító hivatal feladata. A megyei illetékhivatal ellen­őrzi az általános jövedelem- adó fizetésére kötelezettek jövedelmét, míg az adó be­szedésével a helyi tanácsok szakigazgatási szervei fog­lalkoznak. Megyénkben 1986-ban 7914 általános jövedelemadó fize­tésre kötelezett személynek 76,2 millió forintot írtak elő. A megfelelő felvilágosítás el­lenére a kötelezettek egy ré­sze nem vagy csak késve ad­ta be adóbevallását. A be­vallások tartalmi és formai színvonala változatlanul kí­vánnivalókat hagy maga után. Az adókivetési mun­kában közreműködtek a vé­leményező és adómegállapí­tó bizottságok. A kivetett adó ellen háromszáznyolcvan­egyen fellebbeztek. Ebből 144 esetben az elsőfokú ha­tóság módosította a határo­zatát. A másodfokú hatóság 138 esetben hagyta helyben az eredeti adót, és 79 eset­ben megváltoztatta az első­fokú határozatot. (A békés­csabai és gyulai taxisok szervezetten, sokszorosított nyomtatványon kérték az adócsökkentést, de jövedel­mükre, bevételeikre semmi­lyen adatot nem tudtak szol­gáltatni.) Sajnos változatlanul az a tapasztalat, hogy sokan nem vezetik a pénztárkönyvet vagy az iparosok nem ad­nak számlát a lakosságruik. A fenti és egyéb okok mi­att az egyéni vállalkozók és szellemi tevékenységet foly­tatók 70 százalékánál becs­léssel kellett megállapítani az adót. A megyei illetékhivatal szeptember végéig 859 jöve­delem-, illetve forgalmi adó-, valamint 406 pénztárkönyv­vizsgálatot folytatott. A vizsgálatok felénél adóhi­ányt állapítottak meg, átla­gosan 16 ezer 500 forintot. A szerződéses üzletvezetők­nél ez a hiány 140 ezer 500 forint, az átalányelszámolá­sosoknál — gebineseknél — pedig 328 ezer 800 forint volt személyenként. Az összefoglaló utáni vitá­ban dr. Vidó István, az il­letékhivatal vezetője el­mondta, hogy továbbra sem javult az adómorál. A fel­emelt szankciók sem hozták meg a kívánt hatást. Egyre több a jelentős nagyságú adócsalás és ezek az adócsa­lók rendkívül agresszívek az adóellenőrökkel szemben. Volt, aki kést ígért a hiva­tal munkatársának a hátá­ba. Egy másik kollégáját nyilvános helyen fenyegették meg. A továbbiakban a háztáji és kisegítő gazdaságok jö­vedelemadójáról esett szó. Megyénkben 107 ezren öt­venhétezer hektár földterü­let után adóztak együttesen 68 millió forintot. Az adó­tételek több éve változatla­nok annak ellenére, hogy el­tolódtak az ár- és értékvi­szonyok. Az adózás nem je­lent terhet a földhasználók­nak. Egyre több gazdálkodó (Folytatás a 3. oldalon) Az idén immáron harma­dik alkalommal rendezi meg a Medosz megyei bizottsága a kulturális napok rendez­vénysorozatát azzal a cél­lal, hogy nagyobb nyilvá­nosságot kapjon a munka­helyi művelődés. A novem­ber 10-én megnyitott ren­dezvénysorozat december 17- ig tart. Kiemelkedő prog­ramja lesz november 18-án Gyulán a Kövizig klubjá­ban a Medosz lapja fórum. Mezőhegyesen a mezőgazda- sági kombinátban megyei gazdaságpolitikai feladatok­ról és az időszerű szakszer­vezeti feladatokról hallgat­nak meg tájékoztatót me­gyénk állami gazdaságainak igazgatói, párt- és szakszer­vezeti bizottságainak titká­rai. Sor kerül többek között a szakszervezeti bizottságok agitációs, propaganda-, kul­turális és sportfelelőseinek tanácskozására, valamint az információs felelősök to­vábbképzésére. Mezőhegye­sen a József Attila Általános Művelődési Központban no­vember 29-én tartják a Me­dosz amatőr művészeti cso­portok VII. megyei találko­zóját. Békéscsabán, az SZMT-székházban december 9-én a most megalakítandó ifjúsági tagozatok vezetői­nek tanácskozását tartják meg. Békésen, az Erdőgazda­sági Fűz- és Kosáripari Vál­lalat munkásklubjában ren­dezik meg december 12-én a munkásfiatalok XIII. me­gyei vers- és prózamondó­versenyét. A kiemelt központi ren­dezvények mellett üzemi kulturális programokat is tartanak. A Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinátban Koszta Rozália festőművész kiállítása várja a látogató­kat november 21-től 30-ig. A Körösi Állami Gazdaság­ban, Gyomaendrődön Vár- konyi János festőművész mutatkozik be képeivel no­vember 26-tól 30-ig, majd december 1-től 9-ig az Oros­házi Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat dolgozói ismerkedhetnek meg a fes­tőművész képeivel. A Medosz kulturális na­pok keretében több vállalat­nál bemutatkozik Virág Éva amatőr festő, Qsendes Fe­renc amatőr festőművész. Sor kerül különböző vetél­kedőkre, politikai és művé­szeti életünk egy-egy terüle­téről hangzanak el előadá­sok. Élménybeszámolókat is meghallgathatnak a gazdag kínálatból a résztvevők. V. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom