Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

NÉPÚJSÁG 1986. november 13., csütörtök Tömítéstechnikai bemutató Gyulán Tegnap Gyulán az Arany­kereszt fogadóban termék- bemutatót rendezett a müncheni Chetra cég. A mintegy száz Békés, Csong- rád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyei szakember azokkal a vízgépészetben, élelmiszer- iparban és vegyiparban föl­használható új Chetra-gyárt- mányokkal ismerkedhettek, amelyek beszerezhetők a Bé­késcsabai Agroker Vállalat­nál. Az NSZK-beli tömítés­technikai cég által kínált szivattyúkhoz, szelepekhez és tolózárakhoz használatos tö­mítések, karbantartó anya­gok és ragasztók az iparban és a mezőgazdaságban egy­ként felhasználhatók, s je­lentőségüket az adja, hogy használatuk nyomán megszű­nik a vezetékek és szerelvé­nyek szivárgása. A víz és gáz elfolyását a teflon alkal­mazása teszi lehetővé. E gazdaságos, új tömítéstech­nika azbesztmentes: az az­beszttal ellentétben a teflon, és a teflonba ágyazott, állan­dó finom kenést adó grafit alkalmazásával a szerelvény nem kopik, nem szivárog, s alaposan megnő az élettar­tama. A Békéscsabai Agroker közreműködésével szervezett gyulai bemutató célja az volt, hogy az érdekelt vál­lalatok a vegyészet újdonsá­gait hasznosító új. gazdasá­gosabb tömítőanyagokhoz nyúljanak. Mezőhegyes VII. ötéves terve A Mezőhegyesi Nagyközsé­gi Tanács VII. ötéves tervé­ben nem kevés feladatot ha­tároztak meg. Égető gondjuk egy vízbá­zist növelő program megva­lósítása, ami 20,5 millió fo­rintos beruházás. Ennek a VII. ötéves tervben csak egy bizonyos része valósulhat meg. A községet jelenleg el­látó ivóvízhálózatot 1978-ban létesítették. Akkor úgy lát­szott, hogy hosszú időre megoldja a község ivóvíz- ellátását. Csakhogy azóta 600 lakás épült meg. Ez is és a cukorgyár iparivíz­használata is megnövelte a vízfelhozatalt. Szükség van új kutak fúrására, a tározó- kapacitás növelésére, gáz- talanító továbbfejlesztésére és egy főnyomóvezeték ki­építésére. Építeni szeretnének egy 40 személyes idősek napközi otthonát. Ehhez a tervek már készen vannak. 1987- ben el is kezdik az építést, és 1988-ra mér szeretnék is befejezni. Ez előreláthatólag 8,7 millió forintba kerül majd. Tanácsi bérleményként 6 lakást terveztek 7 millió fo­rintos költséggel. Szerepel a programban óvodai konyha építése, bölcsődebővítés, pa­tyolat és gelka kiépítése, családi házakhoz telkek ki­alakítása és közművesítése. OTP-beruházásban pedig többszintes ház építése. A járdaépítést társadalmi mun­kában szeretnék megvalósí­tani. Ezekenfelül a lehető­ségeken belül támogatást ad­nak magánlakás építésére. B. V. Munkahelyi művelődés Az Ember és környezete el­nevezésű közművelődési mozga­lomban részt vevő brigádok tagjainak a szervezők az aláb­bi, október folyamán megjelent lapszámokban fellelhető cikkek elolvasását és tanulmányozását ajánljuk. Magyarország: — A robogó vonat (40. sz., 8. oldal.); — Pekingi kézfogások (41. sz., 4. oldal); — A látszat csal (41. sz., 10. oldal); — Hazatérő katonák (43. sz., 12. oldal). Népszabadság: — Az olasz kommunisták a demokráciáért, a békéért (ok­tóber 4. 5. oldal); — Kádár János interjúja a Novoje Vremjában (október 11., 5. oldal); — Véget ért Reykjavíkban a szovjet—amerikai tárgyalássoro­zat (október 13., 1—2. oldal); — Mihail Gorbacsov reykja- víki sajtóértekezlete (október 14., 4—5. oldal); — Cserearánytalanság (októ­ber 17., 3. oldal): — Palme-bizottság (október 23., 4. oldal); — A csillagháborús dosszié (október 25., 9. oldal): — A managuai per (október 30., 6. oldal). Élet és Tudomány: — „Allatvendégek” pusztításai (40. sz., 1266—1268. oldal); — Motoralkohol kukoricából (41. sz., 1283—1285. oldal); — Törvény-e a törvény? (42. sz., 1318—1319. oldal); — Gazdaság a reformok útján (43. sz., 1362—1366. oldal) ; — Idegen anyagok a testben (44. sz. 1385—1386. oldal). Családi Lap (1986. október): — A veleszületett rendellenes­ségek megelőzési lehetőségei (10—11. oldal); — A prosztata bántalmai (12— 13. oldal); — Egységben (14. oldal); ..Irány Mexikó” című altéma- kör: — Az 1936. június 1—30. közöt­ti Népújságok sportrovata. — A világbajnokságok törté­nete című könyv, melyet Ván­dor Kálmán szerkesztett (1982- es kiadás). Nyugati exportra készül ez az ovális formájú ebédlőasztal a Mczőberényi Faipari Szövetke­zetben. Az asztal középen nyitható, így hat teríték helyett tizenkettő is elhelyezhető rajta Fotó: Szőke Margit Textilipari műszaki konferencia Textilipari műszaki kon­ferencia kezdődött tegnap a Duna Intercontinental Szál­lóban. A tanácskozáson az ágazat hazai szakemberei a számítógépek alkalmazásá­nak a textil- és a textilruhá­zati iparban elért eredmé­nyeit és a következő évek feladatait veszik sorra. A kétnapos konferenciát Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület elnöke nyitotta meg, majd Jederán Miklós, a Budapesti Műszaki Egye­tem tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást az ágazat számítógépesítésének eddigi eredményeiről. El­mondotta: a hazai textilipari vállalatok többségénél vala­milyen formában már alkal­mazzák a számítástechnikát. Korszerű folyamat- és minő­ségellenőrző rendszereket építettek ki, számos helyen számítógéppel segített terve­ző-, vizsgáló, gyártó- és ro­botrendszerek működnek. A tanácskozáson a szak­emberek a számítástechnika hasznosításának eddigi ered­ményeiről is beszámoltak. Elmondták többek között, hogy a Glovita Győri Kö­töttkesztyűgyárban a közel­múltban számítógép-vezérlé­sű kesztyűkötő gépeket állí­tottak munkába. A vállalat sokfajta kesztyűt gyárt, s a rendszeres átállás jelentős időkiesést okoz. Ez az idő- veszteség 20-25 százalékkal csökkenthető a komputerve­zérlésű berendezések üzem­be állításával. A Rábatext Győri Textilipari Vállalat­nál működő ezer szövőgép több mint egyharmadát szá­mítógépes termelésfigyelő rendszer irányítja. A mint­egy 3 millió forintos beru­házás eredményeként auto­matikussá vált a minőségel­lenőrzés és a termelésirányí­tás. A szervezési tapasztala­tok alapján a vállalat többi gyáregységében, is hozzálát­tak hasonló rendszerek beve­zetésének előkészítéséhez. Tavaly kezdte meg működé­sét a Dacotex szövődéi szá­mítógépes adatgyűjtő rend­szer a Pápai Textilgyárban, ahol már 418 szövőgépet irá­nyítanak számítógéppel. Ha­sonló rendszert vezetnek be a vállalat fonodájában is, és megkezdték a kötőüzemi szá­mítógépes termelésirányítás előkészítését. A magyar tapasztalatokat külföldön is hasznosítják. A konferencián beszámoltak arról, hogy az NDK-ban kö­zösen kifejlesztett mikroszá- mítógépes textilvizsgálati rendszerek alkalmazását kezdték meg. Leonidasz... Kérem szépen, ne szóljon közbe, hadd mondjam el a történetem. Aztán azt ír le belőle, amit jónak talál. Még most is fáj­dalmas és félelmetes érzés felidézni ma­gamban az egészet, de úgy vélem, mások is okulhatnak belőle. Ezért volt bátorsá­gom felkeresni önöket. A halottak napján elmentem a gyulai, új református temetőbe, hogy megemlé­kezzek szeretteimről. Kicsit elgondolkozva baktattam az állomás felé, rajkor mögöt­tem egy családra lettem figyelmes. Elő­ször azért vettem észre őket, mert a keve­sek által ismert, rövidebb úton jöttek utá­nam. A fiatal anyuka — ők is a temetőből jöttek —, éppen arról beszélt, hogy 2002- ben megy nyugdíjba. Aztán elkezdődött az, amit ma sem szívesen idézek fel. — Leonidasz, ne tépkedd a virágokat! Leoni, ne maradj le! — hallom. Egyszer csak a nyurga kisfiú nekemro- han. Suttogot valami nagyon csúnyát a fülembe és elszaladt. Gondoltam, idős vagyok, nem jól hal­lok, mentem hát nyugodtan tovább. Megint belémfut, meglök, és kajánul rámnéz a gyerek. Mondom neki, ha nem férsz el, kisfiam, én elengedlek, fuss nyugodtan. A kisfiú erre odakiált a barátnőjével el- mélyülten beszélgető anyukájának: — Ez a vén — nem akarom kimondani —, ilyen­olyan nem enged el! — Ez már az én tü­relmes természetemnek is sok volt, hót szóltam az édesanyjának, hogy fékezze meg a fiát. Aztán mentem tovább, de higgye el, nem mentem lassú tempóban, igazán nem akadályozhattam őket a haladásban. Hi­szen volt közöttünk vagy öt méter távol­ság, ami nem csökkent az úton. Bevallom, akkor már kezdtem félni. Alig vártam, hogy az állomáshoz érjek. Nem is mer­tem bemenni a váróterembe, hát leültem ott, ahol a jegyeket adják ki. És egyszer csak látom, hogy a kisfiú húga bejön a peronról és mellém ül. Megkérdeztem: — Kislányom, hogy hívnak és hanyadikos vagy? A gyerek mondta, hogy elsős. Az­tán jött a kisfiú. Próbáltam elfordítani a fejem, hátha nem ismer meg, de késő volt. Leült velem szemközt, majd a húga mellé, és kaján fény csillant meg a sze­mében. Elkiáltotta magát: — Büdös van! — és várta a hatást. Mert senki nem fi­gyelt oda, megint kiáltott egyet. Ugyan­azt mondta. A kislány, a húga, rászólt, ne csináld Leoni, te is leszel egyszer öreg, nem szabad. De ez még csak olaj volt a tűzre. A megalázottságnak azt az érzését nem lehet szavakba önteni. Megelégeltem. Szóltam az anyukának, aki elfelejtett fi­gyelni a fiára, hogy bizony, ennek a gye­reknek már régen szüksége lett volna egy pofonra. No, de nem csodálom, hogy nem merte megfegyelmezni, mert vele sem be­szélt sokkal szebben. Az az ötödikes gye­rek nagyon csúnya szavakat használt. A vonatra nem mertem felszállni mindaddig, míg nem láttam, melyik kocsiba ülnek. A történteket azóta sem tudom elfelej­teni. Folyton azon eszem magam, hogyan, mivel provokáltam ki ebből a 11 éves gyerekből ezt a viselkedést. Elmúltam 74 éves, három gyereket felneveltem, öt ara­nyos unokám van, és több mint harminc évet töltöttem el a pedagóguspályán. És mégsem értem. Hol válhatott ez a gyerek ilyen agresszívvé, durvává? Ki nevelte ilyenné: az otthon, az iskola? Mi lesz be­lőle, ha felnő? Lehet az idős embereket ilyen korban gyűlölni? Csak eszem magam. A lányom azt mondta, többet nem enged egyedül seho­vá. De miért a békés emberek szenvedje­nek az agresszív kegyetlenektől? Ez nem természetes állapot és felfogás. Még valamit azért furcsálltám: az édes­anya egy szóval sem kért elnézést a fia viselkedése miatt. Ügy látszik, számára mindez elfogadható, természetes volt. És ne higgye, hogy — mai divatos szóval él­ve — hátrányos helyzetű családról volt szó. Mindnyájan feltűnően jól öltözöttek voltak ... Kérem, ne haragudjon, de ezt el kellett mondanom valakinek, aki tán segíthet, aki felhívhatja ezekre a jelenségekre a fi­gyelmet. Leonidasz ... A bátor spártai király, aki 300 katonájával hősiesén védte a perzsa túlerővel szemben a Thermopülai szorost. És mind egy szálig ott vesztek. Emlékszik a híres sírfeliratra? „Itt fekszünk Vándor, vidd hírül a spár­taiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a ha­za." És egy mai Leonidasz. Leonidaszok ... Nem értem. Hol hibázhattunk? Lejegyezte: B. Sajti Emese Megmentették a Körösök élővilágát A világ vízügyi irodalma nem tartalmaz olyan vízmi­nőség-védelmi beavatkozást, melyre 1986 tavaszától októ­ber közepéig a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Vállal­kozott. Az volt a feltett szándékuk, hogy a májusban szaporodásnak indult úszó növényi tömeg-drodukciótól megtisztítják a Hortobágy— Berettyót és a Körösöket, mert ezek elszaporodásukkal, pusztulásukkal veszélyeztetik a folyók élővilágát. — Az idei tavasz és nyár kedvezett az úszónövényi­produkció kialakulásához, mert a szaporodás feltételei — lassú vízfolyás, kevés víz­hozam, tápanyag-gazdagság és a viszonylag igen kedvező hőmérséklet — eddig soha­sem látott módon egybeestek — mondotta Goda Péter, a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság vezetője. Az igazgató­Horgászhírek A Békéscsabai Városi Ta­nács Sporthorgász Egyesüle­te és a Dózsa HE közös ke­zelésébe tartozó 5—6. számú csabai téglagyári tavakba 155 ezer forint értékű amúrt és visszafogható háromnya- ras pontyot telepítettek, ezért a vezetőség úgy dön­tött, hogy fogási tilalmat rendel el a halak védelmé­ben, mely november 12-től 18-án éjfélig tart. A közelmúltban a Magyar Horgászszövetség Békés Me­gyei Intézőbizottsága néhány fontos döntést hozott. A Bé­kési HE és a Körösvidéki HE segélykérelmét elutasí­totta, helyette felajánlotta a ság hét helyen különféle technikai eszközökkel — me­rülőfalakkal — átkötötte a legveszélyesebb folyószaka­szokat, és gépek segítségével kiemelte a felfogott béka­lencsét, rucaörömöt, tócsa­gazt és a hínárféléket. Em­bereink összesen 10 ezer köbméter uszadékot szedtek össze. Ha ezt az iszonyatosan nagy tömegű zöldet nem szedjük ki, a parányi élő­szervezetek elpusztulása után veszélybe került volna a Körösök élővilága, de gon­dot okozott volna a most be­üzemelő új becsei vízlépcső­nél is. — Magas fehérjetartalmá­nál fogva hasznosították-e a kitermelt anyagot? — Sajnos nem. Nem volt rá vállalkozó, így aratás után a búzatarlók trágyázá­sára fordítottuk. Különben kölcsönnyújtás lehetőségét. A körösvidékiek éltek ezzel, így 160 ezer forint kölcsönt kaptak. A központi szerv 150 ezer forint támogatással viszont hozzájárult a Gyulai Dolgozók HE iroda-klubhe­lyiség építéséhez. Elkészült a Mohosz IB és a Gyomaendrődi Viharsarok Htsz közötti, 1990-ig szóló együttműködési szerződés, mely az 1982 márciusában megkötött megállapodást váltja fel. A tervezetet az IB tagjai kisebb módosítá­sokkal elfogadták. Néhány fontosabb elv: együttműköd­nek a víz- és környezetvé­delmi, halegészségügyi, hal­őrzési feladatokban, segíte­nek a veszélyhelyzetek el­hárításában, értesítik egy­mást a telepítések helyéről. erről a Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Szer­vezetének november 12-én, Gyulán tartott ülésén is vi­tatkoztunk. Véleményünk szerint ez az anyag alkalmas takarmányozási célra, hiszen telített életről van szó. De ezzel kapcsolatban mások­nak nem ilyen egyértelmű a véleménye. — Kik vettek részt megbe­szélésükön? — A szomszédos megyék vízügyi igazgatóságai és hid­rológiai szervezeteik, az or­szág különböző részéből a témával mélységében foglal­kozó szakemberek, köztük Katona Emil, az OVH víz­minőségvédelem vezetője, itt voltak a zentai vízügyi szak­emberek is, és természetesen megyénkből mindazok, akik munkánkat figyelemmel kí­sérték. D. K. idejéről, közösen állapítják meg a területre kihelyezendő halfajokat. Megszervezik és elvégzik az ártéren maradt ivadékok mentését és élővíz­be való juttatását, meghatá­rozott százalékban rendel­keznek a htsz-jegyekből be­folyt összeggel, stb. Az elmúlt időszakban há­rom új egyesület alakult a megyében, valamennyien — a Gyulai Munkácsy Tsz HE, a Békési Viharsarok Tsz HE és a Magyar Néphadse­reg Dugovics HE — új egyesületi vizekkel gyarapít­ják a megye horgászható vi­zeinek nagyságát. A növeke­dés a régi egyesületek új ta­vaival együtt 43 hektár, ami csaknem kétszerese a félhal­mi holtág felületének. —Plp—

Next

/
Oldalképek
Tartalom