Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

1986. november 1., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Mitől jó a fogkrém? Hazánkban néhány évtize­de még az volt a fogorvosok legnagyobb problémája, hogy csak nagyon kevés fogkré­met vásároltak az emberek, évi alig 3-4 millió tubus fo­gyott. Ma már ezen a mély­ponton túl vagyunk, bár a fogkrémfogyasztás emelése terén volna még teendőnk. Most azonban nem azokhoz szólunk, akik egyáltalában nem használnak szájápoló szert, hanem azoknak kívá­nunk tanácsot adni, akik a sokféle-fajta és márka kö­zött kevéssé igazodnak el. Mindazonáltal a fogkrém­nek csak másodlagos szerepe van a fogak ápolásában, mert elsődleges a fogkefe segítségével történő mecha­nikus tisztítás. Más szóval: fogkrém nélkül, de egy jó fogkefével majdnem ugyan­olyan eredményesen le lehet szedni a fogakra került le- pedéket (amely lepedőkben a baktériumok milliárdjai vannak), mintha fokrémet is használnánk. A legfontosabb tehát: a jó fogkefe. Sertéi ritka csomózásúak legyenek és 8—10 különálló csomóban összefogottan álljanak. A vizes fogkefe nem elég ke­mény, ezért egy embernek legalább két fogkefére van szüksége a reggeli és esti használatra. (Célszerű persze minden étkezés utáni hasz­nálata volna.) A fogkrém azonban nem felesleges. Tisztítószereket tartalmaznak; ezek segítik a lepedők mechanikus ledör- zsölését. Mosóanyagaik okoz­zák a habzást; ettől azt re­méljük, hogy eljut oda is, ahová a fogkefe nem. Szinte mindegyikben van menthol, amely nemcsak üde leheletet kölcsönöz, de más adalékok­kal együtt fertőtlenítő hatást is kifejt. Az illóolajok fris­sé. illatossá teszik a szájat. Ezen általános alkotórészek mellett vannak egyes külön­leges, nem minden fogkrém­ben fellelhető hatóanyagok. Ezek közül legközönségesebb a konyhasó. Jelenlétét íze is elárulja. A magas sótarta­lom ugyan elrontja a fog­krém „ízét”, de cserébe rendszeres használata nem­csak rothadást gátló és anti- szeptikus, hanem vérzés- csillapító is. Akinek fog­mosáskor vérezni szokott a foghúsa, akár ilyen fogkrém­mel, akár külön konyhasó alkalmazásával eredménye­sen próbálkozhat. A sót per­sze ne nyeljük le. Gyógyítólag hat a klórofil is: ez a levélzöldnek is ne­vezett anyag — gyógyszer­ként — antimikróbás hatású, és azoknak ajánlható, akik­nek a szájszaga nem szűnik. (A szájszag gyomor eredetű is lehet.) Külön kell foglalkoznunk a fluortartalmú fogkrémek­kel. Ma már egyértelműen el­dőlt a vita: a fluoridion, ha megfelelő mennyiségben be­épül a fogzománcba, ellenál- lóbbá teszi azt, és csökken­ti a fogszuvasodást. A hazai áruválaszték — néhány átmeneti időszakot kivéve — többnyire bőséges. Jó azonban, ha tudjuk: a fogkrém ára és minősége kö­zött nincs mindig szükség- szerű és szoros összefüggés. Ma már köztudott, hogy a fogszuvasodást és az ínysor­vadást a baktériumokat tar­talmazó lepedék okozza. Ilyen lepedék a baktériumok sokaságából is képződik a fogak felületén, a fogak és az íny érintkezési helyén, valamint a fogpótló protézi­seken. (Ezeket is a fogakkal azonos módon kell tisztíta­ni.) Szájunkban kb. 300-féle baktérium él; a lepedék egyetlen milligrammjában 300 milliótól egymilliárdig terjedő számú baktérium ta­lálható. Ennek tükrében be­látható, milyen fontos a fogkefe és a fogápoló szerek tisztító, megelőző és gyógyí­tó hatása. Dr. Kempler Kurt Ültessünk gyümölcsfát! KERT, HÁZTÁJI Az ültetés legmegfelelőbb ideje az ősz, ezen belül is az október végétől novem­ber közepéig terjedő idő. (A téli fagyok beálltáig még ültethetünk, azon túl már nem.) Az ideális időszakban ültetett csemeték gyökérse­bei még befórmak, és némi gyökérképződés is megin­dulhat. Ha gyümölcsfánk és bokrunk ősszel is megvet­heti a lábát, akkor tavasz- szal, amint a föld fagya ki­enged, rövidesen képessé válik víz és tápaanyagok felvételére. így időben fa­kad, és már az első évben erőteljesen fejlődik. Gyümölcsfáinknak 100 X 100 centiméteres alapterü­letű és 70-80 centiméter mély gödröt ássunk. (Ennél nagyobb lehet, kisebb lehe­tőleg ne legyen.) A ribiszke, a köszméte, a tüskétlen sze­der és a málna szaporító­anyagának a 60 X 60 X 60 centiméteres gödör elegen­dő. Gödörásáskor a feltalajt (az első két éásónyomnyi földet) tegyük az egyik ol­dalra. Az altalajt (a harma­dik és negyedik ásónyom földjét) a másik oldalra hal­mozzuk. Ásáskor minden szennyező anyagot (gyökér­maradványt, törmeléket, fó­liafoszlányt, üvegcserepet) távolítsunk el a talajból. Leghelyesebb és a leg­eredményesebb is. ha az ül­tetőgödröt érett szerves trá­gyával vagy komposztált k£rti hulladékkal töltjük föl. A szerves anyagot 20-30 centiméter vastagon terítsük el a gödör aljában. A trá­gyát ugyanilyen vastag fel­talajréteggel fedjük be. Eb­be célszerű elhelyeznünk 2-3 darab Buviplant nevű műtrágyatablettát, amely a fő tápelemeket lassan oldó­dó formában tartalmazza. A visszamaradó gödröt az altalajjal töltsük meg, de csak azután, ha a feltalaj már elfogyott. Ebbe a visz- szatemetett földbe is kever­jünk el érett trágyát vagy komposztot, mégpedig úgy, hogy három rész altalajhoz egy rész szerves trágyát számítunk. Fontos, hogy ültetés előtt jól készítsük elő a szaporí­tóanyagot. A kitermeléskor többnyire erősen megcson­kolják az oltványok gyöke­rét. ezért fölösleges, sőt ká­ros is annak további kurtí­tása. Csak az elhalt, ron­csolt gyökérrészeket meísz- szük vissza az ép, egészsé­ges részig. A jobb megeredés érdeké­ben célszerű pépezni is a gyökereket, mert az óvja a kiszáradástól, és némileg a betegségektől is a gyökér­zetet. Ehhez ássunk egy ak­kora gödröt, hogy a legerő­sebb csemete gyökérzete is kényelmesen beleférjen. Az agyagos altalajból vegyünk néhány lapáttal. Terítsük el a gödörbe, keverjük el víz­zel. és így készítsünk belőle pépet. Célszerű, ha ebbe 40- 50 gramm Basudin 5 G jelű talajfertőtlenítő szert is el­keverünk, amely megóvja a gyökérzetet n talajban élő kártevőktől. Az előkészített szaporítóanyag gyökérzetét mártsuk meg a pépben úgy, hogy bevonja az egészet, és így ültessük el. Az elültetett szaporító­anyag környékén alaposan öntözzük be a talajt, de úgy, hogy a víz most még köz­vetlenül ne érje a frissen pépezett gyökereket. Ké­sőbb (néhány nap eltelté­vel) az ültetőgödör teljes fe­lületén öntözhetünk. Ekkor már tömörítsük is a talajt a gy Ókérzethez. Ügyeljünk, hogy a szaporítóanyag füg­gőlegesen álljon. Ha a növények gyökérze­te fóliazacskóban van, ak­kor azt éles késsel hasítsuk fel az egyik oldalon, és óva­tosan göngyöljük le a föld- labdáról, hogy szét ne es­sen. Ültetéskor a burkolóanya­gától megszabadított cseme­te földlabdájánál mintegy kétszerte nagyobb térfogatú földet emeljünk ki az ülte­tőgödörből. (A földlabdát mindig fogjuk meg alul, s úgy emeljük, soha ne a nö­vény törzsénél fogva, mert a labda széteshet, a gyöke­rek elszakadhatnak.) Állít­suk a növényt a gödör kö­zepébe, megfelelő magasság­ba, azután kezdjük ei a be­temetését. A talajt jól tö­mörítsük a földlabdához, ezért gyakran tapossuk is meg. Amikor a földlabda már felerészben földbe ke­rült, jól öntözzük be. Ez­után temessük tovább, és ha elkészültünk, öntözzük be ismét alaposan. Valló László DIVAT Férfiingből... Üjabb támadás a férfiingek ellen: divat az elöl rövid, hátul hosszú ing — nőknek. Előállí­tása roppant egyszerű. Csak egy olló kell, és némi türelem, amíg levágjuk és felszegjük a kiszemelt inget. Ha igazán di­vatosak akarunk lenni — bar­na árnyalatú inget választunk, mert ezen az őszön a barna a slágerszín 1 Gardrobos elűszobaállvány Nemcsak fából, fémből is készülhetnek nagy teherbírású, jól kihasználható polc- rendszerek a ház, a lakás különböző he­lyiségeibe. Rajzos illusztrációnk egy előszobaáll­ványt mutat be, sok lerakópolccal és egy gardrobrúddal variálva. Célszerűségi szem­pontból fényforrás is van beépítve a tele­fonos polclap fölött. A perforált elemek között a falfelületet tetszés szerint beborít­hatjuk faburkolattal, vagy műanyag borí­tással. A fémpolcra példa lehet a Dexion-Salgó gyártmánynevű rendszer, amelynek perfo­rált elemei a tetszés szerinti távolságú, akár a néhány centiméterenkénti polcfel­erősítést is biztosítják. A tartó és a polc csavaros kötéssel kapcsolható össze. A hozzávalók megvásárlása előtt ponto­san tervezzük meg és számítsuk ki, mi­lyen magas és széles lesz az állvány, hogy aszerint vegyük meg a kellő mennyiségű és méretű alkatrészt. A szereléshez szükséges: vasfűrész, üt- vefúró gép, méterrúd, vídiafúró, tipli, csa­varkulcs és egy vízszintmérő. Ezek segítsé­gével a perforált elemeket függőlegesen felcsavarozzuk a falra. Az elemek közti tá­volság lehetőleg 80 cm-nél ne legyen na­gyobb, a ráhelyezett polclapok pedig leg­alább 20 mm vastagságúak legyenek. A konzolokra nagyon stabilan kell felcsava­rozni a polcokat. A helyiség színeihez igazodva, be is festhetjük az egész polcrendszert. Bányai Katalin Tortakülönlegességek Selyemmellény ván a nyár — nem kell elten­nünk Jövőre. Kifoghatunk az időjáráson, ha vastagabb se­lyemből divatmellényt varrunk hozzá. A rajz szerinti leírást követve — közepes testalkatra készült az eredeti — kiszabjuk a három darabot, az oldalakat és a karöltőt összevarrjuk, a nyakat és az alját „sré”, azaz ferde pántokból szabott szalag­gal hatjuk vissza. A gombolás­pántot ripsszel szegjük vissza. Ha nem gomboljuk be végig, a két hosszabb elejét elöl csomóra is köthetjük: így is divatos! Szöveg és rajz: Pálfy Judit ÉTELRECEPT SACHER-TORTA 20 deka vajat 25 deka por­cukorral habosra keverünk, majd egyenként két tojás sárgájával. Aztán 20 deka őrölt mandulát és 6 szelet — vízzel felolvasztott és ki- hűtött — csokoládét keve­rünk hozzá, utoljára hagyva a 8 tojás keményre vert hab­ját, és a 12 deka lisztet. Vaj­jal kikent tortaformában kö­zepes lángon egy óráig süt­jük. Ha kihűlt, kettévájuk, vékonyan ízzel megkenjük — a tetejét és oldalát is —, majd csokoládéöntettel le­öntjük. Az öntetet 3 szelet csokoládéból 15 deka cukor­ral és kevés vízzel főzzük, s addig keverjük a tűzről le­véve is, míg próbaképpen az ujjunk közt finom (grízes) lesz. Ekkor leöntjük vele a tortát. AURÉLIA-TORTA 8 deka őrölt mogyorót, 8 deka őrölt mandulát, 30 de­ka cukrot 4 tojás sárgájával és 2 egész tojással fél óráig keverünk, aztán beleadunk 5 deka kiflimorzsát, 2 deka lisztet és 4 tojás kemény habját, majd két lapban megsütjük. Ha kihűlt, a kö­vetkező töltelékkel töltjük: 8 deka vajat, 8 deka cukorral és 2 egész tojással habosra keverünk, aztán beleadunk 8 deka reszelt csokoládét. MERÁNI TORTA 20 deka lisztet, 14 deka vajat, 14 deka cukrot, 3 sze­let reszelt csokoládét nyújtó­deszkán 3 tojás sárgájával összegyúrunk. Három vé­kony lapot sütünk belőle tortaformában, félretéve egy kevés tésztát rácsnak. Ehhez a tésztához még kevés lisz­tet gyúrunk, ebből csináljuk a rácsot, szintén a tortafor­mában. A sült tésztát három napig pihenni hagyjuk, az­tán a következő töltelékkel töltjük: 2 deci tejszínből, 3 tojás sárgájából, 12 deka cu­korból és 3 szelet csokoládé­ból sűrű krémet főzünk. A lapokat bekenjük vele, de a legtöbb krémet a tetejére hagyjuk, hogyha a rácsot rá­tesszük, kinyomódjék a rá­csok között. Ezek a tortala­pok minél tovább állnak, annál jobbak, csak a töltelé­ket készítjük frissen. LINZI TORTA 25 deka vaj, 25 deka darált dió, 25 deka cukor, 38 de­ka liszt, 1 citrom reszelt hé­ja, késhegynyi szegfűszeg, ugyanannyi fahéj, 6 kemény­re főtt tojás sárgája és egy kiskanál citromlé — mind­ezt késsel meggyúrjuk és a tésztát ujjnyi vastagon tep­sibe vagy tortaformába ken­jük, bevonjuk barackízzel, s a többi tésztából rácsot ké­szítünk rá. Lassú tűznél pi­rosra sütjük. TÜRÖS TORTA 12 deka vajat 6 tojás sár­gájával és 14 deka cukorral habosra keverünk, aztán adunk bele 14 deka áttört tehéntúrót, 14 deka őrölt di­ót, 2 kanál zsemlemorzsát, 1 citrom reszelt héját, s 6 to­jás kemény habját. Tortafor­mában, lassú tűznél 45 per­cig sütjük, majd porcukorral bőven meghintjük. Vass Márta Vezetékek az autóban AUTÓ — MOTOR A gépjárművek áramkö­reiben kis villamos feszült­ség kering (jobbára 12, rit­kábban 6 vagy 24 volt). A vezetékekben részint igen nagy, részint viszonylag kis teljesítményt kell átvinni­ük. Ennek megfelelően vá­lasztják meg a keresztmet­szeteiket. Megfigyelhetjük, hogy a gépkocsigyárak mindenütt csak igen jól vezető, sodrott rézszálakból készült vezeté­keket alkalmaznak. Erre le­gyünk tekintettel a házila­gos szerelések esetén is. A megfelelő keresztmetszet és vezetőanyag megválasztásán kívül figyelemmel keli len­ni a vezeték szigetelésére is. A kocsi rezgései, rázkódá­sai ugyanis igénybe veszik a vezetékeket is, olyan mér­tékben. hogy a közönséges villanyvezetékek ezeket tö­rés nélkül nem viselnék el. Különösen nagy mechanikai és hőterhelésnek, ezenkívül szennyeződésnek vannak ki­téve a motortérben futó, nagy villamos terhelésű ve­zetékek. A vezetékek szigetelésé­nek a színe is fontos. Jó tudni, hogy piros a vezeték az akkumulátor és a dina­mó (generátor) között, vala­mint a világításhoz és a gyújtáskapcsolóhoz menők. Zöld a gyújtásvezeték a gyújtótekercs és a megsza­kító között. Fekete az akku- és az indítómotor, a gyúj­táskapcsoló, a gyújtótekercs és a gyertyák, valamint a gyújtáskapcsoló és a nappa­li fogyasztók között. Kék a műszerfal lámpáinak és jelzőkészülékeinek a vezeté­ke. a töltésjelző lámpa, az olajnyomásjelző és az üzem- anyagszint-jelző vezetéke. A testvezeték mindig barna. Nagyjából ez P színjelzés alakult ki a gépkocsiknál, bár lehetnek ezektől eltérő színjelölések. (Erről a gép­könyv nyújt tájékoztatást.) A gépkocsikban sorra je­lennek meg a modern sze­relvények, nyomtatott áram­körök, már hozzászoktunk a könnyen bontható csatlako­zókhoz és elosztódobozok­hoz. Az a cél, hogy minél kevesebb vezetéket használ­janak fel, hogy biztosítsák a hozzáférhetőséget, elkerül­jék a csatlakozások kirázó- dását, megkönnyítsék a vil­lamos hibák gyors felderíté­sét. Nagy gondot fordítanak arra, hogy vezetékek ne le­begjenek szabadon, de túl feszesre se legyenek húzva, e célból egymástól kis tá­volságra rögzítő szorítókat alkalmaznak. Fontos az is, hogy a vezetékek hosszát rövidítsék a kisebb feszült­ségesés érdekében. A veze­tékköteget víz, üzemanyag és egyéb szennyezők ellen még beszerelés előtt védő­anyagokkal vonják be. és így merevítve helyezik el a járműben. B. I. A Magyar Posta a Bécsben megrendezésre kerülő európai biztonsági és együttműködési értekezlet köszöntésére novem­ber 4-én 20 forint névértékű sorszámozott bélyegblokkot (ké­pünkön), Pogány József szüle­tésének centenáriuma alkalmá­ból két nap múlva az „Évfor­dulók — Események *86” soro­zat újabb darabjaként 4 forin­tos bélyeget bocsát forgalomba. A blokk Vertei József grafi­kusművész tervei alapján 253 ezer fogazott és 11 ezer 400 fo- gazatlan példányban, míg a bé­lyeg Oláh György rgafikusmű- vész terve nyomán 822 ezer 300 fogazott és 4800 fogazatlan pél­dányban; mindkettő többszínű ofszetnyomással az Állami Nyomdában készült. A bélyegblokkot az értékle­vél kivételével, a bélyeget bár­milyen postai küldemény bér- mentesítésére fei lehet használ­ni. A blokk árusítása egy év után, a bélyegé 1988. december 31-én szűnik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom