Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

NÉPÚJSÁG 1986. november 12., szerda Napirenden a munkavédelem Országgyűlési bizottságok ülése Straub F. Brúnó akadémi­kus elnökletével tegnap a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvé­delmi bizottsága. A testület elsőként Szobó Imre ipari minisztériumi államtitkár tá­jékoztatóját hallgatta meg az atomenergetika hosszú távú fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről és hazánk vil- lamosenergia-igényeinek ki­elégítésében betöltött szere­péről. Az erről szóló beszá­molót korábban az Ország- gyűlés ipari bizottsága is megvitatta. A településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottság tagjai a kérdéskört elemezve egyetértésüket fe­jezték ki az energiaellátás távlati koncepcióját felvázo­ló elképzelésekkel. Ugyanak­kor felhívták rá a figyelmet, hogy az erőművek kapacitá­sának bővítése mellett még sok kiaknázatlan tartalék rejlik az energiatakarékos­ságban. A képviselők észre­vételeire, kérdéseire Szabó Imre és Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes válaszolt. Ezután a bizottság beszámo­lókat hallgatott meg a szom­szédos országokkal folytatott településfejlesztési, környe­zetvédelmi és vízügyi együtt­működésről. A településfejlesztési és területrendezési kooperáció helyzetét ismertetve Jantner Antal építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyettes elmondta: hazánk jelenleg három országgal, Csehszlová­kiával, Jugoszláviával és Ausztriával tart fenn rend­szeres kapcsolatot. Hz etika hiánya A fentiekben egy jól hasz­nosítható levélről szóltam, ám — a parlamenti tudósítá­sokat és színes írásokat bön­gészve — ráakadtam egy olyan véleményre (T. Ház, 1986. október — Magyar Nemzet), amelyet dr. Pregnu István nyíregyházi képviselő, a Görögkatolikus Hittudo­mányi Főiskola rektora nem rejtett véka alá: családapai, nevelői és papi minőségben el tudta volna képzelni sok­kal szigorúbbnak is a csa­ládjogi törvényjavaslatot — olvashatjuk az újságban. Ugyanis mint a népfront csa­ládvédelmi tanácsának tag­ja, ő is részt vett az elő­készítő munkálatokban, és szerinte akkor olyan javas­latok is elhangzottak, ame­lyek végül nem kerültek az Országgyűlés elé. Majd ki­fejtette, hogy a házasságok „életrevalóságának” egyik biztosítéka lenne annak meg­alapozottsága, továbbá az etika tanítása az iskolákban. Nevezetesen a felnőttek jelentős része nem ismeri az erkölcsi törvényeket, s így gyermekeik sem lehetnek ve­lük tisztában. Pedig a har­monikus házasság érdekében mindenképpen szükség len­ne olyan természetes erények gyakorlására, mint például a Ábrahám Kálmán államtit­kár, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke a környeze­tünk megóvását szolgáló kö­zös erőfeszítésekről szólva kifejtette: világszerte a köz­vélemény és a szakemberek figyelmének homlokterébe kerültek azok a regionális, illetve az egész emberiséget érintő globális problémák, amelyek megoldásához új kapcsolatrendszer kialakítá­sára, új munkamódszerek ki­dolgozására van szükség. A szerteágazó tennivalók min­denekelőtt együttműködést, közös erőfeszítéseket kíván­nak meg. A tanácsok hatósági mun­káját elemezték a képviselők az Országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsá­gának keddi tanácskozásán, amelyet — a parlamenti mű­helymunkában mind gyako­ribbá váló, a témához iga­zodóan: kihelyezett ülésként — Csepelen tartottak, a XXI. kerületi tömegszerve­zeti székházban. A bizottsá­gi tanácskozásba a képvise­lőkön kívül más tanácsi szakemberek is bekapcsolód­tak. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának illetékes elnök- helyettese, Fonyó Gyula egé­szítette ki az ülésen a kép­viselőknek előzetesen meg­küldött elemző munkaanya­got. Rámutatott, hogy a tár­sadalmi, az állami célok megvalósításának és az álla­mi irányításnak, ellenőrzés­nek egyik fontos eszköze az államigazgatási szervek — köztük mindenekelőtt a ta­nácsok — által végzett ható­sági munka. türelem, az alkalmazkodás, az önfegyelem, s nem utol­sósorban a születendő gyer­mek iránt érzett közös fele­lősség. E mondatok láttán arra a Békés megyei lelkészre gon­doltam, aki — a,z időskorú­ak vonatkozásában — fel­ajánlotta az egyház segítsé­gét. vagyis annak az intéz­ményrendszernek a támoga­tását, amely csaknem ezer­éves tapasztalatokkal rend- delkezik a lelki gondozásban. E gesztus szép és figyelemre méltó, s nem olyan szándé­kot tételez fel, hogy a papok helyettesíteni akarnák az állam, a társadalmi szervek, valamint a családtagok sze­repvállalását. Tanfolyam klubvezetőknek A családi élettel, a házas­ságok felbomlásával, a gyer­mekneveléssel kapcsolatban — s ezek gazdasági, jogi, er­kölcsi, egészségügyi, peda­gógiai, szociális stb. vonatko­zásait is beleértve — már könyvtári irodalom gyűlt össze az elmúlt évtizedek során. A kérdések kérdése az: hogyan lehetne mérsé­kelni, illetve megállítani a válások számát; miként tud­Oktatás, megbeszélés, ér­tékelés: ez volt tegnap, ked­den délután a vállalati és üzemi munkavédelmi ellen­őrök értekezletén, melyet a Helyiipari és Városgazdasá­gi Dolgozók Szakszervezeté­nek megyei titkársága hívott össze. Először Machlich Já­nos, a megyei munkavédel­mi bizottság vezetője adott tájékoztatást a helyzetről, mely szerint a több mint hatezer dolgozót foglalkozta­tó gazdasági szervezeteknél 1984-ben 143 üzemi baleset volt, a kiesett munkanapok száma: 3137. 1985-ben 177 üzemi baleset történt, s mi­attuk 4289 nap esett ki a termelésből. Az idei első fél év adatai: 87 baleset, 1972 kiesett munkanappal. A számok ugyan emelkedő ten­denciát mutatnak, azonban halálos vagy csonkulásos üzemi baleset — szerencsé­re — három év óta nem for­dult elő, s ez javulás. Helyszíni ellenőrzést nyolc helyen — hat vállalatnál é<s két költségvetési üzemben — Szovjet könyvkiadók ter­mékeiből kiállítás nyílt teg­nap a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában a Szov­jetunió Szerzői Jogvédő Hi­vatalának magyarországi képviselete, valamint a Mezsdunarodnaja Knyiga szervezésében. A félévenként megrende­zett hagyományos kiállítá­son a szakemberek és az ér­deklődők a szovjet könyvki­adás mindenkori helyzetéről, eredményeiről tájékozódhat­na a társadalom segíteni az úgynevezett csonka csalá­dokban felnövő gyermekek sorsán? Melyek lennének azok a módszerek, amelyek a negatív társadalmi folya­matok kibontakozását, el­mélyülését megakadályoz­hatnák? Nos, vannak, akik az új szocialista embertípus kialakulását hiányolják, s ez — mint mondják — ne­hezíti az emberek szilárd családi kötelékét, tartósan harmonikus, életrevaló be­rendezkedését. A bajok gyökereinek meg­találásában már eddig is so­kat segítettek a szakembe­rek. Sőt, folyamatban van megalapozott javaslataiknak, elképzeléseiknek gyakorlatra váltása, s ebben a HNF nem csekély szerepet vállalt ma­gára. Mindenképpen ered­ménynek kell tekinteni, hogy jelenleg már 15 családi kör klub működik Békés megyében; iskolaigazgatók, pszichológusok, szülői mun­kaközösségek vezetői látják el az irányítással, tájékozta­tással, szervezéssel össze­függő teendőket. Ezek után lássunk néhány témát az idei programból: az október végi foglalkozás vitavezetője Balogh László, a Megyei Pedagógiai Intézet szociológusa volt, aki — a gyakorlati ismeretek bővíté­sét szem előtt tartva — irá­nyítója az úgynevezett szi­tuációs játékok és esetek fel­dolgozásának. A november 6-i összejövetel témája: a háztartásvezetés, amelynek előadója dr. Hoffmann Ist­vánná közgazdász-szocioló­gus, a közgazdaság-tudomá­nyi egyetem docense. Az összesen hat foglalkozásból álló tanfolyamon egyebek között a családvédelemmel, a klubmozgalmi tevékenység bemutatásával és egyéb kér­désekkel kapcsolatos témák szerepelnek. A képzés hely­színe a Békés Megyei Könyvtár lesz, ahol bizonyos számú szakirodalmat is ren­delkezésre bocsátanak az ér­deklődőknek? Nem győzzük hangsúlyoz­tartottak, s azt tapasztalták, hogy a szakszervezeti társa­dalmi munkavédelmi ellen­őröket nem akadályozzák munkájukban. Feladatuk el­látását munkavédelmi őrök segítik, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál negyvenötén, a Körös Kazán Vállalat két gyáregységében tízen, a Békéscsabai Költ­ségvetési Üzemnél pedig ti­zenöten. Ez utóbbinál két­napos továbbképzést tartot­tak számukra, amelyen az üzemorvos is részt vett és az elsősegélynyújtást ismer­tette. További tapasztalat: a védőruhák és -eszícozök mi­nőségére sok a panasz, és még mindig sokan húzódoz­nak az egyéni védőeszközök, mint a szemüveg használa­tától, s ebből fakadnak a szemsérülések. Az értekezleten az SZMT részéről Balázs János, az Állami Munkavédelmi Fel­ügyelőségtől pedig Varga Ist­ván tartott ismertetést, s az­tán konzultáció következett. V. M. nak. A mostani tárlaton a szovjet könyvműhelyek múlt év második félévi és az idei politikai, társadalmi, szép- irodalmi, tudományos isme­retterjesztő témájú kiadvá­nyait, művészeti könyveit, a gyermek- és ifjúsági iroda­lom néhány alkotását mutat­ják be. A mintegy 800 könyvön kí­vül szovjet hanglemezeket, s a szerzői jogvédő hivatal prospektusait, reklámanya­gait is kiállítják a kulturá­lis központban. ni, milyen fontos lehetőség nyílik abban, hogy a HNF tisztségviselői, aktivistái — dr. Blahut Károlynénak, a társadalompolitikai munka- bizottság titkárának irányí­tásával — megkísérlik még jobban összefogni, koordi­nálni és megszervezni a csa­ládi kör klubmozgalmat. S ebbe beleértendők azok a gyakorlati lépések is, ame­lyek a családokkal való szo­rosabb kapcsolattartásra, a veszélyeztetett gyermekek felkutatására, megsegítésére és egyéb lényeges kérdések­re helyezik a hangsúlyt e mindennapi tevékenységben. Közős megoldással Mint előre jeleztük: tovább szeretnék szorgalmazni a kis közösségek létrehozását a különböző településeken, s ugyanakkor igyekeznek ha­tékonyabbá tenni a családi életre való nevelés módsze­reit. Ennek érdekében orvo­sokat, pedagógusokat, szo­ciális ügyekkel foglalkozó szakembereket kívánnak be­vonni a feladatok megoldá­sába. A téma megtárgyalá­sára a középfokú oktatási intézményekben kerül sor, vagyis azokon a helyeken, ahol a családi kör klub mű­ködését már megszervezték. Felvetődik a kérdés: va­jon lesz-e foganatja ezeknek a foglalkozásoknak? Minden bizonnyal, ha a résztvevők — levetkőzve a gátlásokat — aktívan belefolynak a közös munkába. Tapasztalatból tu­dom, hogy nemcsak a taná­rok és diákok, hanem a szü­lők is hatással vannak egy­másra. Több ízben előfor­dult, amikór tanítottam kö­zépiskolában : az időközben felmerült problémákat (be­leértve a kényesebbeket is) igen alaposan, hosszan meg­tárgyalták a szülők az érte­kezlet alatt és után. Nem receptek átadásáról van szó, és nem is arról, hogy az ott­honi környezetben jelentke­ző gondokat „kitárgyalták”, hanem a számukra nehéz­nek. bonyolultnak tűnő kér­désekre megpróbálták közö­sen megkeresni a megoldás kulcsát. Bukovinszky István Előtérben: A családi életre nevelés segítése A Hazafias Népfront jól hasznosítható módszertani le­velet állított össze a családi kör klúbvezetöi részére ez év áprilisában. A legutóbbi népfrontkongresszus (1985. dec. 13—15.) egyik fő mondanivalója volt a család szere­pének, megerősítésének hangsúlyozása. Az országos mé­retű fórumon elhangzott értékes hozzászólásokból és az állásfoglalásból kiemelt gondolatok is olvashatók ebben a kiadványban. Ugyancsak megszívlelendő javaslatokkal találkozhattunk az Országgyűlés őszi ülésszakán, amelyen a családjogi törvény módosítása volt A parlamenti ta­nácskozás egyik témája. Ezt megelőzően a jogi bizott­ság is rendezett vitát a kérdésről, s egyebek között meg­fogalmazódott: nem remélhetek a jogszabálymódosítá­soktól lényeges változások. A cél az, hogy kulturáltabbá váljon a házasságfelbontás, valamint a gyerekek érdekei jobban érvényesüljenek a valóságban. Szovjet könyvbemutató A Szövosz kongresszusa H a nem is mindennap gondolunk rá, de ötmillióan vagyunk az országban, akik az esztendő minden napján kapcsolatban állunk a fogyasztási szövet­kezeti mozgalommal. S ehhez nem kell feltétlenül falun élni, a szövetkezetek a városokban is teret hódítottak maguknak. A hódítás kifejezés persze túlzásnak tűnhet, ám . elég azokra a vitákra gondolni, amelyek korábban kísérték a szövetkezetek városi munkáját. Pedig más­ként aligha cselekedhettek a szakemberek, hiszen a fennmaradás esélye nem azonos a falun, illetve a váro­son dolgozó kereskedelmi vállalatoknak. Ennek bizonyí­tására még csak nem is kell az állami és a szövetkezeti kereskedelmet egymáshoz hasonlítani. Elég a szövetke­zeti példánál maradni: száz áruházuk van a nagyközsé­gekben és a városokban, s ezekben a forgalom növekedé­si üteme kétszerese az átlagosnak. A fogyasztási szövetkezetek alapvetően mégis falun maradtak. Többségüket a kisebb-nagyobb községekben élő emberek alapították negyven esztendeje, s a szö­vetkezetek igyekeztek hűek maradni létrehozóikhoz, tag­jaikhoz. Ezt persze csak anyagi áldozatok árán tehették, mert a kis falvak boltjaiban most is veszteséges a keres­kedés, de a nagyobbakban is csak szerény nyereséget ád. A gazdagabb jövőt a városi boltok kínálják. Mint lehe­tőséggel, élnek is a szövetkezetek, de csak úgy. hogy a falvak alapellátása se szenvedjen csorbát. A makacs ragaszkodás egyik jele, hogy a Szövosz el­nökségének kezdeményezésére éppen e napokban, a fo­gyasztási szövetkezeti mozgalom X. kongresszusának kezdetére fejeződik be az a hároméves rekonstrukciós program, amely a kisközségek ellátásának javítását szol­gálta. Három év alatt 1,3 milliárd forintos ráfordítással 2700 boltot, vendéglátóegységet, tüzép-telepet és felvá­sárlóhelyet újítottak fel. Az állam is támogatta e kezde­ményezést, de a költségek nagyobb hányadát a szövetke­zetek viselték. Tagjaik iránt érzett felelősségből költötték olyan építkezésekre a pénzt, amelyek nem kecsegtettek busás haszonnal. A rekonstrukciós program folytatása elengedhetetlen, hiszen a szövetkezeti boltoknak eddig csak a harmadát korszerűsítették, s az ezzel együttjáró kulturáltabb vá­sárlás és gazdagabb választék pedig minden falun élő embernek igénye. A szövetkezetek többsége készséggel vállalná a folytatást, de többségüknek kevés a fejlesz­tésre, felújításra fordítható pénzük. A szövetkezetekben előállított tiszta jövedelemnek 1980-ban az 54 százalékát, tavaly a 78 százalékát vonta el a költségvetés különféle adók és járulékok formájában. Ilyen helyzetben termé­szetes, hogy a kevesebb pénzt jövedelmezőbb vállalko­zásokba igyekeznek befektetni, fennmaradásukat erősít­ve ezzel, ugyanakkor mindezt csak a kis falvak ellátásá­nak rovására tehetik. Az ellátás érzékelhető javításához tehát a társadalmi összefogás elkerülhetetlen. V alószínűleg e helyzet megvitatása lesz a november 14-én kezdődő X. kongresszus egyik központi té­mája. A kongresszust megelőző társadalmi vitában is markánsan megfogalmazódott, hogy a szövetkezetek versenyhelyzetbe kerültek, melyben állni akarják a sa­rat. Ez viszont feltételezi megújulásukat, munkamód­szereik változását, de lehetőleg úgy, hogy ennek elő­nyeit a tagság a jövőben is élvezze. V. Farkas József Sajtótájékoztató a Hungária Biztositó Megyei Igazgatóságán (Folytatás az 1. oldalról) hogy felkeresnek minden biztosított vállalatot, és fel­mérik igényeiket. A termék- és szolgáltatás-felelősségbiz­tosítások területén újabb módozatokat dolgoznak ki. A nemzetközi lízingügyletek biztosításával összehangolva bevezetik a hazai lízingügy­letek biztosítását. (Az igaz­gatótól azt is megtudtuk, hogy a vállalati biztosítások­nál a Hungária Biztosító a nemzetközi gyakorlatban be­vált vállalati biztosítási for­mákat, módozatokat igyek­szik átültetni a magyaror­szági biztosítási gyakorlat­ba.) Lapunk kérdéseire vála­szolva többek között a me­gyei igazgatóság vezető mun­katársai elmondták, hogy Békés megyében a biztosítá­sok telítettsége — igaz a különböző módozatokban el­térő mértékben, de — ala­csonyabb az országos átlag­nál. Különösen jó lehetősé­gek vannak a biztosítási igé­nyek feltárására az élet- és személyi biztosításoknál. A Hungária Biztosító üzletpoli­tikai elve, hogy a különböző kárrendezések korrektsége lehet csak a „cég” legjobb reklámja. A kárrendezést és az üzletkötést ezért a jobb felvilágosítás, tájékoztatás érdekében igyekeznek ösz- szevonni. A Hungária Biz­tosító szolgáltatási versenyt kíván folytatni az Állami Biztosítóval. Minden egyedi biztosítási igényt igyekeznek kielégíteni, megfelelő díjté­tel ellenében. Ezért, ha pél­dául valaki elefántot akar tartani a fürdőszobájában és — mivel ez veszélyes — biztosítani szeretné a fürdő­szobát, akkor erre is lesz mód a Hungária Biztosító­nál. Lovász Sándor Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye a dohányipari termékek fogyasztói árának emeléséről Az állami költségvetés hely­zetének, a vásárlóerő és az árukínálat egyensúlyának javí­tása érdekében a dohányipari termékek fogyasztói árai 1986. november 12-től átlagosan 18 százalékkal emelkednek. Az áremelkedés differenciált. Az átlagnál nagyobb arányú az egészségre fokozottan káros, füstszűrő nélküli termékek ár­növekedése. A Munkás cigaret­ta csomagonkénti ára 20,7 szá­zalékkal, 7 forintra, a Kossuthé 19,4 százalékkal, 8 forintra emelkedik. A füstszűrös ciga­retták csoportjának ára átlago­san 18,4 százalékkal, a Sympho­nia és a Sopianae ára csoma­gonként 1,90 forinttal, illetve 2 forinttal nő. Az egészségre ke­vésbé veszélyes, alacsony kát­rány- és nikotintartalmú típu­sok (Sopianae Lady és Junior, Agria, Helikon) áremelkedése az átlagosnál mérsékeltebb. A licenc alapján gyártott ci­garetták fogyasztói ára csoma­gonként 4—8 forinttal nő, a 85 mm-es Marlboro ára az eddigi 38 forint helyett 44 forint lesz. Az intézkedéssel egyidejűleg arányosan növekszik az im­port cigaretták, kisebb mérték­ben pedig az egyéb dohányter­mékek ára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom