Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-11 / 265. szám
1986. november II., kedd o Új rendszerű technikusképzés II jobb mezögazdasági- szakember-utánpótlásért Érdemes fejleszteni Nagyobb megbecsülés a kistermelőknek Orosházán 1922-ben kezdődött a középfokú mező- gazdasági szakemberképzés. Most szeptemberben a 65. tanévet kezdték meg a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Jelenleg második évfolyamtól felfelé folyik a baromfitenyésztők képzése, emellett az első évfolyamtól negyedikig állattartó telepi gépészeket képeznek. Napjainkban a fiataloknál igen csekély az érdeklődés a műszaki pályák iránt. Egy felmérés szerint az állattartó telepi gépészek kezdő fizetése a legmagasabb a szakközépiskolát végzettek között. Ezen a szakon a végzett fiatalok mezőgazdasági vontatóvezetői, illetve hegesztői képesítést is kapnak. Az idén indult az új rendszerű technikusképzés keretében biológiai szakcsoport az iskolában. Ennek a lényegéről érdeklődtünk Fekete Sándornál, az intézmény igazgatójánál. — Ebben a tanévben országosan 5 iskolában indult meg az új rendszerű technikusképzés a mezőgazda- sági szakoktatás területén. Ennek lényege:, a fiatalok közül érettségi után, aki akar, továbbtanul felsőoktatási intézményben, míg azok, akik technikusok kívánnak lenni, 5 év alatt érhetik el ezt a címet. Jelenleg két osztályban 72-en tanulnak a Az őszi és téli évszakra jellemző, hogy romlanak a látási körülmények: gyakori a párásság, a köd, korábban sötétedik és később virrad. Ezért többet kell használnunk az autó világító berendezéseit. A korlátozott látási viszonyok között nagyon fontos a partnerek közötti kölcsönös szándék felismerése a látás és a láthatóvá tétel által is. Őszi és téli reggeleken gyakran találjuk a gépkocsi ablakát lefagyva. Ne sajnáljuk az időt arra, hogy rendesen eltávolítsuk a jeget a teljes szélvédőről és hátsó ablakról, valamint az oldalablakokról, mert különben nem látunk rendesen és az amúgy is nehéz forgalmi viszonyokat tovább nehezíti a korlátozott kilátás. Ügyeljünk arra, hogy az ablaktörlő berendezés és az ablaktörlő lapát gumibetétje jó állapotban legyen, mert ezzel is javítjuk a látási lehetőségeinket esős, havas időben. Hosszabb utazásnál, ha esik az eső vagy a hó, időnként álljunk meg a fényszóró üvegeit megtisztítani, mert a járművekről felverődött sár bepiszkítja. A fényszórók teljesítményét jelentősen lerontja az elpiszkolódott üveg. De ugyanilyen fontos, hogy mások számára mi is jól láthatók legyünk. Sajnos, gyakran tapasztalhatjuk, hogy egyes járművezetők borús időben sem használják a tompított fényszórót. A járművek világítóberendezéseinek nemcsak az a szerepe, hogy biztosítja a járművünk előtti megfelelő látást, hanem fontos figyelemfelkeltő szerepe is van. A világítást általában a látási viszonyok romlásának kezdetén kapcsoljuk be, biológiai szakcsoportban. Általános képzést kapnak a diákok az első két esztendőben, majd harmadiktól sza- kosodhatnak. Nálunk állat- tenyésztő és állategészségügyi technikusi szakon folytathatják tovább tanulmányaikat, míg a társ középfokú mezőgazdasági intézményekben növénytermesztő és növényvédő szakon, kertészszakon, valamint erdészszakon szerezhetnek technikusi bizonyítványt. Reméljük, ez az új forma kedvező fogadtatásra talál a tanulók körében, és hozzájárulhat a megyében, de annak határain túl is a középfokú szakemberhiány megszüntetéséhez. Az orosházi szakközépiskola állattartó telepi gépészszakra Békés és Csongrád megyéből iskoláz be, míg az új rendszerű technikusképzésben ennél nagyobb a Tiszántúlon az intézmény beiskolázási körzete. Most még pontosan nem tudják, hogy a következő, 1987, 88- as tanévre mely megyékből iskolázhatnak be a biológia szakcsoportba gyerekeket. Az intézményben már elkészült a beiskolázási terv, a pedagógusok felkeresik a környező általános iskolásokat és ismertetik a feltételeket. Megszervezték a „Nyitott kapuk” akciót is, az idén november 14-én, pénteken várják a nyolcadik szürkület, köd, eső, hó esetén. A jól képzett járművezető a látás és láthatóság romlásakor azonnal bekapcsolja a fényszórót, vagyis nem fukarkodik a fény használatával. Minél jobban látnak bennünket, annál nagyobb biztonságban vagyunk. Tehát ha a látótávolság 1000- 1500 méter alá csökken, kapcsoljuk be a tompított fényszórókat. Korlátozott látási viszonyoknál és éjjel a látótávolság a kibocsátott fény erősségétől függ. Az izzó és a foncsor öregedése ezt ronthatja. Időben cseréljük az izzókat és a fényszórót is. A rosszul beállított fényszóró vakít, ezáltal veszélyeztet. Nagyon fontos a járművek ablakainak tisztasága is. A szennyeződés nemcsak gátolja a fényáteresztést, hanem vakítóan szórja a szemben jövő jármű fényszóróinak fényét. Ezért szükséges a mindennapos, illetve szükség szerinti tisztítás. Ősszel is gyakran keletkezik köd, ami megnehezíti a látást. A köd sűrűségétől függően csökkentsük a sebességünket, kapcsoljuk be a tompított fényszórót, ha van, a ködlámpát is. mert ezzel a gépkocsik észlelhe- tőségét lényegesen javítjuk. Sokkai nagyobb követési távolságot hagyjunk ködben, és sebességünket a minimálisra csökkentsük. Ne felejtsük el, hogy csak akkora sebességgel szabad haladni, hogy az általunk belátható úthossz ne legyen nagyobb, mint a féktávolság. Ködben hátulról is nagyobb veszély fenyeget, mint egyébként, ezért fokozottan ügyeljünk a megfelelő sebesség- és iránytartásra, kerüljük a váratlan manővereket. A szokásosnál is körültekintőbben figyeljük a mögöttes forgalmat. osztályosokat, akik a helyszínen tájékozódhatnak az iskolában folyó oktatásról. Az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola megyénkben a középfokú továbbképzések egyik bázisa. Itt működik a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézetének kihelyezett tagozata. A felnőttoktatás, továbbképzés lehetőségeiről a következőket mondta az igazgató. — Intézményünkben levelező oktatás is folyik. Békés megyében 10 kihelyezett osztályunk működik, s emellett a szomszédos Csongrád megyében is működtetünk egy osztályt Bor- dányban. Másik fontos felnőttoktatási feladatunk a már gyakorló szakemberek továbbképzése. Évente átlagosan mintegy kétszázan kapnak valamilyen új ismeretet az intézményünkben tartott továbbképzéseken. Ezeken az egy-két-három hetes tanfolyamokon baromfitenyésztő szakemberek, a munkavédelemmel foglalkozó nagyüzemi megbízottak, valamint takarmánygazdálkodási előadók vesznek részt. Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség Békés megyei felügyelőségével közösen munkavédelmi tanfolyamot szerveztünk. Ennek elvégzése után alapfokú munkavédelmi képesítést kaptak a termelőszövetkezeti és állami gazdasági megbízottak. Az intézményben a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak az oktatáshoz. Békés megyében és a megyehatáron túl 16 bázisüzemünk van, ahol a gyakorlati oktatást folytatjuk. V. L. A távolsági fényt (távolsági fényszórót) mielőtt zavarna valakit, szembejövőt, a követett jármű vezetőjét, tompított fényszóróra kell váltani. Ilyenkor a látótávolság csökken, ezért a sebességet ennek megfelelően kell csökkentenünk. Itt kell megemlíteni a nemzetközi közlekedési szokások egyik furcsaságát. Hazánkban a fénykürt használata azt jelzi: „elengedlek”. Ugyanez külföldön azt jelenti, hogy „adj helyet”. A szembe találkozó járművek fényszóróinak kapcsolását távolságiról tompított fényszóróra kb. 300 méter távolságban, illetve akkor végezzük, amikor már bennünket zavar a szembejövő fénye. De legkésőbb akkor, amikor a szembejövő tompított fényszóróra kapcsolt. A váltásról meg- feledkezőket a távolsági fényszóró felvillantásával szokás figyelmeztetni. Ha fellép a vakító hatás, akkor lassítanunk kell, ha szükséges, akkor megállni. Szólni kell az előzéskor szükséges fényváltásokról is. Felzárkózáskor, követéskor a tompítottra kapcsolást kb. 150-200 m távolságban végezzük. Távolsági fényszórót ismét akkor használhatunk, amikor előzéskor a járművek egy vonalba kerültek. Ekkor a megelőzött jármű vezetőjének távolságiról tompított iényre kell kapcsolnia. Így folyamatosan zavartalan a látás. Ráfutásos balesetek elkerülése érdekében ha úgy érezzük, hogy a mögöttünk haladó jármű túlzottan megközelíti járművünket, vagy meg akarunk állni — figyelmeztetésül — néhányszor megnyomhatjuk a fékpedált, ezzel kellő információt adtunk. A látni és látszani elv alkalmazásában fontos szerepe van az irányjelzőnek és a féklámpáknak. Szakszerű használatuk a balesetmentes közlekedés egyik alapvető feltétele. A közelmúltban Budapesten országos konferenciát tartottak a háztáji és kisegítő gazdaságok középtávú fejlesztési lehetőségeiről. A MÉM, a TOT, a Szövosz és HNF Országos Tanácsa támogatja és segíti hazánkban a kistermelőket. Vizsgáljuk meg, hogy milyen fejlődést ért el a VI. ötéves terv során ez az ágazat. Az elmúlt öt esztendőben a háztáji és kisegítő gazdaságok bruttó termelése csaknem 12%-kal növekedett és az öt esztendőben az összes mezőgazdasági termék mintegy 35%-át adta. Elsősorban a kézimunkaigényes ágazatokban meghatározó a szerepe. Hazánkban csaknem másfél millió kistermelő család tevékenykedik, s ezek fele szakosodott árutermelésre. Érdekes megfigyelni, hogy a bruttó termelés növekedésével ellentétben a nettó termelés valamelyest csökkent. Jelenleg a háztáji és kisegítő gazdaságok több mint 70 milliárd forint értékű állóeszközt működtetnek. Az aszályos időjárás, valamint a jelentkező fagykár kedvezőtlenül érintette az egyes ágazatokat, érzékenyen csökkent a jövedelem. A termelés a piaci viszonyok függvényében a tervidőszakban kisebb ingadozást mutatott. Kivétel ez alól a szarvasmarha-ágazat, amely folyamatosan Csökkent. A VI. ötéves terv utolsó két évében a háztáji és kisegítő gazdaságok állattenyésztésében, szőlő- és gyümölcstermelésében eltérő mértékű visszaesés jelentkezett. A csökkenés okait vizsgálva megállapítható, részben időjárási tényezők idézték elő, részben a nem megfelelő anyagi érdekeltség játszott szerepet a mérséklődésben. ÉVI 3%-OS NÖVEKEDÉS Pártunk XIII. kongresszusa határozatában állást foglalt a kisárutermelés további fejlesztése mellett. Erősíteni kell a kapcsolatokat a felvásárló vállalatok, az áfé- szek, a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők között. Napjainkban néhány kedvezőtlen tendencia felerősödött, ezért kellett áttekinteni az ágazat helyzetét. Társadalmilag hasznos tevékenységről van szó, amely az agrártermelés szerves részé* képezi és jelentős többletjövedelmet nyújt a családoknak. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a kistermelésből származó termékek igen jelentős hányada kerül exportra. Nézzük meg, hogy a VII. ötéves tervben milyen célkitűzések elérése a feladat. A tervek szerint a tervidőszakban a háztáji és kisegítő gazdaságok bruttó termelésének évente 3%-kal kell növekednie. Ezen belül a növénytermelés dinamikusabb, évi 5%-os, az állattenyésztés mérsékeltebb, 0,5%- os emelkedésével számol a mezőgazdasági kormányzat. Az összes mezőgazdasági terméknek mintegy egyhar- madát továbbra is a háztáji és kisegítő gazdaságokban kell előállítani. Általános követelményként érvényesül e tevékenységben is a minőség, a hatékonyság növelése a piád alkalmazkodó és a jövedelemtermelő képesség fokozása. A következő években néhány, a környezetben bekövetkező változásra lehet számítani. Várhatóan megnő a háztáji gazdaságok állóeszköz-rekonstrukciójának, ill. -pótlásának az igénye, s mindez növeli a ráfordítást. A minőségi követelmények előtérbe kerülése az eddiginél újabb, magasabb színvonalú szakmai felkészültséget igényel. A generációváltás folyamata felgyorsult, mindez felveti a korszerűbb, gépe sítettebb háztáji termelés kialakításának fontosságát. A gazdaságilag elmaradott térségekben különböző intézkedések hatására növekszik a mezőgazdasági kistermelők szerepe, és ezzel együtt a falu népességmegtartó ké-. pessége. JAVUL AZ ÉRDEKELTSÉG Milyen intézkedések láttak napvilágot az ágazat termelésének fokozására? Már az elmúlt évben intézkedések történtek a sertésállomány növelésére. A legújabb felmérések szerint országosan megállt a sertés- állomány csökkenése, most ősszel 5%-kal magasabb a létszám, mint egy esztendővel korábban. A jövő évi szabályozókat, amelyek az állattenyésztésben lépnek életbe, már nyár folyamán meghirdették, így fel tudnak készülni a kistermelők a feladatok teljesítésére. Jövőre csökken a műtrágyák ára, mindez hozzájárul a növénytermesztésben, a kertészeti ágazatban a magasabb szintű termeléshez. Néhány területen áremelés várható, így például a takarmánykiegészítőknél, a növényvédő szereknél, az állatgyógyászati anyagoknál. Várhatóan néhány jogszabály jelenik meg a közeljövőben, amely tovább segíti e fontos tevékenységet. így pl. az OTP rendezni fogja a mezőgazdasági kölcsönök keretét. Jövőre változik a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóztatása. Ennek értelmében az adómentes árbevétel határa 150 ezer forintról 300 ezer forintra emelkedik. A következő időszakban javul a háztáji kisegítő gazdaságokban a dolgozók ösz- tönzése, erkölcsi elismerése. A társadalmi és érdekképviseleti szervekkel közösen bővül a háztáji és kisegítő gazdaságok, szakcsoportok, kertbarátkörök ágazati termelési versenye. A különböző díjak odaítélésénél nagyobb súllyal értékelik a kistermelés integrálásában elért nagyüzemi eredményeket. A háztáji és kisegítő gazdaságban végzett termelő- munka erkölcsi elismerését jelentheti egy erre a célra alapított MÉM miniszteri kitüntetés, amelyet augusztus 20-a alkalmával adnak át. A hozzászólók értékes javaslatokkal, a jelentkező gondokat nem elhallgatva fejtették ki , véleményüket. Felvetődött, hogy javítani kell a háztáji és kisegítő gazdaságok kisgépellátását. Napjainkban csupán minden ötödik, hatodik háztáji gazdaság rendelkezik valamilyen traktorral, motoros kapával, illetve kerti géppel. Figyelemre méltó, hogy a gépek és eszközök fogyasztói ára a használati értékükhöz mérten túlzottan magas, így a kistermelők egy része nem tudja ezeket megvásárolni. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt képviselője elmondotta, hogy az idén több mint 110 ezer tenyész- kocát helyeztek ki a kistermelőkhöz. Változás történt — kedvező irányban — a fajtaösszetételben. Napjainkban már 80%-ra nőtt a korábbi évek mintegy 50%-os arányáról a fehér hússertések mennyisége. Jövőre várhatóan tovább bővül a minősítésbe bevont hízó sertések részaránya. KORREKT SZERZŐDÉSES KAPCSOLATOK Többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy még ma is kiszolgáltatottak a kistermelők a partnerekkel kötött szerződéseknél. A jövőben erősíteni kell a szerződéses fegyelmet. Érdekes megfigyelni, hogy az utóbbi időben elterjedt a vállalatok közötti „felvásárlási harc”. Ezek a kedvezőtlen, jelenségek nem szolgálják egyértelműen az előrelépést. A gyakori szabályozó változások is érzékenyen érintik a hegtáji kisegítő gazdaságokat, ezért a jövőben körültekintőbben kell eljárni az intézkedések hozatalakor. Összefoglalva: hazánkban elismerés övezi a háztáji termelést. Ezt a társadalmi méretű, zömmel családokra épülő vállalkozást tovább kell fejleszteni a VII. ötéves terv időszakában. Az utóbbi években jelentkeztek feszültségek, amelyeket körültekintő vizsgálat után fel kell oldani. Fontos népgazdasági érdek, hogy a VII. ötéves terv célkitűzései ebben az ágazatban megvalósuljanak, mivel szerves részét képezik a mezőgazdaság középtávú tervének. Ezért jelentős az a felismerés, hogy a MÉM az érintett társadalmi és érdekképviseleti szervekkel közösen áttekintette a kialakult helyzetet, és meghatározta a tennivalókat. A célok teljesítéséhez sokoldalúbb gazdaságszervező munkára, az érintett szervek hatékony együttműködésére, a kistermelői érdekeltség növelésére van szükség. Hazánkban még sokáig nem mondhatunk le a háztájiban megtermelt terményekről, hiszen ezek hozzájárulnak a lakosság magasabb színvonalú áruellátásához, az exportfeladatok teljesítéséhez. Verasztó Lajos A tókés piac igényeinek megfelelő minőségű a feldolgozás a Gyulai Húskombinátban. A háztájiból is jobb minőségű sertéseket vár a kombinát Fotó: Fazekas László Jármüvei az utakon Látni és látszani
