Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. NOVEMBER 29., SZOMBAT Ara: 2,2# forint XLL ÉVFOLYAM, 281. SZÁM A megyei pártbizottság 1986. november 27-i határozata a Központi Bizottság 1986. november 19—20-i határozatának — a gazdasági munka megjavítása — megyei feladataira A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottsága, mint arról már hírt adtunk, november 27-i ülésén megvitatta és elfogadta az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről és az 1987. évi feladatokról szóló jelentést A következőkben ismertetjük a pártbizottság határozatát. A párt XIII. kongresszusán a társadalmi és gazdasági élet továbbfejlesztésének olyan programja, lett meghatározva, amely teljes mértékben találkozott a közvélemény igényével, mindenki elfogadta a termelés bővülését, az életszínvonal érzékelhető javulását. Ennek szellemében készült el a népgazdaság VII. ötéves terve is. Az 1985-ös és az 1986-os év eredményei elmaradtak a meghatározott fő célkitűzésektől, melynek okai voltak a nemzetközi gazdasági körülmények, a kedvezőtlen természeti tényezők és nem kis mértékben saját belső gyengeségeink. A Központi Bizottság a gazdasági munkában a társadalmi és gazdasági céljaink elérése érdekében továbbra is a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtását, a VII. ötéves terv céljainak az elérését tartja a legfontosabb feladatnak. A megyei pártértekezleten megfogalmazott feladatok és a VII. ötéves terv megyei célkitűzései a társadalmi és gazdasági igényeknek megfelelően, sajátosságainkat figyelembe véve kerültek meghatározásra. Az azóta eltelt időszak gazdasági teljesítményei az országoshoz hasonlóan elmaradtak a várttól, melynek eredményeként a gazdaság több területén és a politikai hangulatban feszültségek jelentkeztek. A gondok megoldásában nekünk sem lehet más programunk a jövőt illetően, mint a pár tért ekezlgten megfogalmazottak érdekében dolgozni és cselekedni. I. A VII. ötéves tervet megalapozó 1985-ös év nehézségei már jelezték, hogy 1986-ban többet kell tennünk annak érdekében, hogy a kitűzött feladatainkat megvalósítsuk. Ezek figyelembevételével lettek meghatárbzva az éves célkitűzések, melyek sikeres megvalósításához a megyei pártbizottság az eddigieknél is nagyobb mozgósítással, meggyőző munkával, új módszerek bevezetésével igyekezett hozzájárulni. Az elvonó jellegű és néhány esetben kevésbé ösztönző szabályozás mellett voltak olyan központi támogató intézkedések (mező- gazdaság pozitív hatású szabályzórendszere, exporttermelést fokozó intézkedések), melyek a nagyobb megyei és üzemi erőfeszítésekkel közösen előirányozhatóvá tették az ipari termelés 2,5—3%-os, a mezőgazdasági termelés 2%-os növekedését, a csökkenő tőkés export fellendítését, a gazdaság jövedelemtermelő képességének fokozását, termelékenyebb, fegyelmezettebb és piacérzékenyebb termelést. A megye gazdasága a korábbinál nagyobb erőfeszítések ellenére — néhány terület kivételével — várhatólag nem tudja teljesíteni az 1986-os évre kitűzött célokat. Nem sikerült visszaállítani az 1984-ig jellemző népgazdasági átlagot meghaladó növekedésünket, továbbra is csak a közel azonos növekedési ütem volt elérhető. Az ipari termelés a tavalyihoz hasonlóan 1% körüli ütemben nő. A nehézipar termelése átlagot meghaladóan nő a szénhidrogén-bányászat, a földgázkitermelés jelentős növekedésével. Nem tette lehetővé a tervezett előirányzat elérését az építőanyag-ipari termelés stagnálása és a gépipar termelésének exportértékesítés miatti csökkenése. A könnyűipar termelése várhatólag bázisszinten alakul. Az ágazat termelésnövekedését kapacitáslekötési gondok, exportértékesítési problémák és anyagellátási zavarok nehezítették. A nyomda-, textil- és cipőipar növelte a termelését. Az élelmiszer- ipari termelés a tavalyi kismérvű visszalépést követően az idei évben is várhatólag csak megismétli teljesítményét. Ezen belül a konzerv- és baromfiiparban nő, míg a hús-, gabona- és hűtőiparban csökken a termelés. Ebben alapvetően közrejátszott az állattartási kedv csökkenése miatt a 40 ezerrel kevesebb sertésvágás, a csökkent táptermelés és az aszály miatti zöldségtermés-kiesés. Előreláthatólag a tett intézkedések és erőfeszítések ellenére sem változnak az exportértékesítésben tapasztalható kedvezőtlen tendenciák. Több vállalatunk és szövetkezetünk erőteljesen romló exportértékesítési lehetőségét csak ellensúlyozni tudta más gazdálkodó egységek exportban történő előretörése. Ez évben is tapasztalható volt, sőt néhány területen erősödött az exportértékesítés bizonytalansága, a piacok megtartásáért, esetleges bővítéséért való harc éleződése. Jelentősen visszaesett a nehézipar és a könnyűipar, míg erőteljesen emelkedett az élelmiszeripar rubelelszámolású kivitele. A nem rubelexportban nőtt a nehézipar, kismértékben csökkent a könnyűipar és nagyobb mértékben a meghatározó nagyságrendet képviselő élelmiszeripar kivitele. Az exporttermelés fokozására hozott intézkedésekre üzemeink és szövetkezeteink jól reagáltak, melynek kedvező hatása a jövő évtől lesz érzékelhető. Az építőipar termelése az 1980-as években első ízben nem csökkenő. A vállalatonként differenciált kapacitáskitöltés, a folyamatos létszámcsökkenés okoz továbbra is gondot. Az ÁÉV jól kitöltött kapacitás mellett, pénzügyileg stabilizálódva, míg a Délép leányvállalata továbbra is pénzügyi gondokkal, de várhatólag veszteség nélkül zárja az évet. A mezőgazdaság az évet kedvezőbb pénzügyi pozícióval indította, segítette a szabályozás pozitív változása. A kedvezőtlen csapadékviszonyok lerontották a reálisán várt teljesítést a növénytermesztésben, nehezítette a célkitűzések megvalósítását az állattenyésztés, ezen belül főleg a sertéstenyésztés korábbi visszaesése, a termelés műszaki, technológiai alapjainak fokozatos romlása. A növénytermesztésben meghatározó gabonatermesztés terén a múlt évinél 3%-kal nagyobb termésmennyiséget értünk el. A kalászosok termésmennyisége csökkent, a kukoricáé növekedett. Jelentősen nőtt a napraforgó és a rizs termésmennyisége. A cukorrépa területe és termésmennyisége is csökkent. A zöldségtermesztés növekvő területen, növényenként változó eredményű. A száraz időjárás a betakarítást és a talaj-előkészítést megnehezítette, költségesebbé tette. Az őszi vetések — 152 800 hektáron — időben befejeződtek, sajnos a csapadékviszonyok a vetésekre kedvezőtlenek. Az őszi mélyszántás megfelelően előrehaladt. Az állattenyésztés a tavalyi mélypont után ez évben kimozdult a holtpontról. Legjelentősebb előrelépés a sertéstartásban tapasztalható, ahol az állomány jelenleg már meghaladja az 1 milliót. Elősegítette ezt a háromszor annyi kocakihelyezés is, mint a tavalyi évben. Emellett tapasztalható, hogy az állomány jelentős része malackorban kerül értékesítésre megyén kívülre is. A baromfiállomány erőteljesen nőtt, a szarvasmarha- és juhállomány tovább csökkent. A felvásárlásban a vágóbaromfi jelentős, illetve a tehéntej kismérvű emelkedése mellett erőteljesen csökkent a vágósertés, vágó- juh, kisebb mértékben a vágómarha értékesítése. A közlekedés területén a személyszállítás kismértékben csökkenő tendenciájú. A áruszállítás a közúton csökkent, a vasúton valamelyest növekedett. A közutak állapotát a növekvő forgalom és az eszközök szűkülése miatt nem sikerült mindenütt szinten tartani. Jelentős biztonsági szempontból a kerékpárutak építése. A vállalatoknál és szövetkezeteknél képződő nyereség a tavalyi évhez hasonlóan nő, mely növekedésben szerepet játszott a hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodás, de a korábbinál jobban érződik az árak és támogatások növekedésének hatása. Az ipar nyeresége Jelentős mértékben nő, míg a mezőgazdaságé a tavalyit alig meghaladó, a veszteség azonban kisebb lesz. Nyolc termelőszövetkezetnél várható pénzügyi hiány. Az aszálykár következtében 19 üzemnél kerül sor földadó-elengedésre. A beruházások előreláthatólag 3%-ot meghaladóan nőnek (folyóáron számolva). Csökkennek a jelentős nagyságrendet képviselő vállalati beruházások, erőteljesebben nőnek a cél- csoportos és a tanácsi beruházások. Á foglalkoztatottak létszámának csökkenése az anyagi ágazatokban tovább folytatódott, a termelékenység növekedési üteme kedvezőbb, mint 1985-ben (0,8%-ról — 2%-ot meghaladóan nő). A lakosság pénzbevétele várhatólag 6%-ot meghaladóan nő az idei évben, a bérek és a tagsági viszonyból származó bevételek közel 9%-kal emelkednek. A lakosság mezőgazdasági termékértékesítésből származó bevétele várhatóan 3%-kal továbbra is csökken. A lakosság betétállománya 10%-ot, míg a hitelállománya 16%-ot meghaladóan nő az idei évben is. A kereskedelmi forgalom volumene előreláthatólag a tavalyinál nagyobb mértékben nő (3% körül). Az élelmiszerek és a vegyesiparcikkek forgalma jelentősebben emelkedik, míg a ruházati cikkek és a vendéglátás forgalma csökken. Alapvető élelmiszerekből és tüzelőanyagból megfelelő ellátás volt. A vegyesiparcikkek ellátásában van javulás, de az igények növekedésével a kínálat nem tudott lépést tartani. A lakásépítés növekedett a tavalyi évhez képest. Továbbra is jellemző a magánerős és ezen belül is a családiház-építési forma. A’ tanácsi gazdálkodás területén a bevételek teljesítése közel időarányosnak mondhatók, ezt azonban több tényező befolyásolja és nagy szóródást mutat tanácsonként és bevétel- fajtánként. A gazdálkodás zavartalanságának biztosítása érdekében felerősödött a tanácsok hiteligénye. A fejlesztésekre fordított pénzfelhasználás összességében az előirányzott szinten várható. A békéscsabai biológiai szennyvíztisztító, 50 általános iskolai tanterem elkészült, a vízminőséget javító program végrehajtása folyamatos. December 19-re összehívták az OrszággYűlést Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Országgyűlést december 19-én 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére az 1987. évi állami költségvetés törvényjavaslatát, valamint a kormány külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolót. Az Elnöki Tanács — megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését — a bankrendszer továbbfejlesztése érdekében módosította az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvényt, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet egyes pontjait. A földértékelési rendszer továbbfejlesztése és korszerűsítése érdekében az Elnöki Tanács módosította az 1980. évi 16. számú törvényerejű rendeletet. A megyei pártbizottság, az alsóbb szintű pártszervek, a pártalapszervezetek, a tanácsi szervek, a tömegszervezetek, a gazdálkodó egységek folyamatosan keresték és elemezték a termelésben jelentkező feszültségek okait, összetevőit. A hibák felismerését azonban nem mindig követte a szükség- szerű változás, a megújulás, mert ennek okait több üzemi vezető, de még az irányítás egyes területein dolgozók is leegyszerűsítve, tőlük független, külső irányítási, szabályozási intézkedésekben látták. A megyei pártbizottság kezdeményezésére az év elejétől megindult egy fokozottabb mozgósítás, aktivizálás, ami a gazdasági egységek, az események folyamatos figyelemmel kísérésében, a kétoldalú tájékoztatás erősödésében nyilvánult meg. Az információk összegyűjtésén és továbbításán túl még nem mindenütt vált általánossá a helyi önálló kezdeményezések térhódítása. Az állami, tömegszervezeti érdekképviseleti szervek, a Népújság részt vettek a feladatokra történő mozgósításban, de a nem mindig összehangoltan megvalósúló fellépés egyes területeken és feladatokban a vártnál mérsékeltebb eredményt hozott. A megye lakosságának hangulatában egyrészt tapasztalható egy visszahúzódóbb, belenyugvóbb, a saját boldogulását nem a főmunkában kereső, az eseményeket egyre nehezebben követő, másrészt a XITI. kongresszuson megfogalmazott célokat erőteljesebben igénylő és ezekért tenni szándékozó nézetek felerősödése. II. A Központi Bizottság határozatának megvalósításához — ezen belül saját céljaink eléréséhez is — általános elvként jobban tudomásul és figyelembe kell vennünk a megye gazdaságát közvetlenül is érintő külgazdasági körülményeket, a népgazdasági irányítás és szabályozás követelményeit, és ehhez igazodva eredményesebben kell hasznosítanunk eszközeinket, adottságainkat, és a rendelkezésre álló munkaerőt. Ezen az úton elért eredményekkel párhuzamosan teremthetjük meg a termelés feltételeinek javítását, korszerűsítését, az erőforrások bővítését. Továbblépésünk alapvető forrása tartalékaink eredményesebb feltárása, a minden elemében fegyelmezettebb, szervezettebb termelés, a takarékosabb gazdálkodós, a vállalaton és szövetkezeten belüli érdekeltségi rendszer javítása, a nagyobb teljesítmények erőteljesebb anyagi és erkölcsi ösztönzésének vállalása. Különösen fontos, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket sokkal jobban és teljes körűbben használjuk ki (pl. exportbővítés, központi programokhoz kapcsolódó fejlesztés, a jövőt szolgáló fejlesztések hitelterhének vállalása). Folyamatos feladatunk, hogy a népgazdasági lehetőségek és igények, illetve saját adottságainknak megfelelően fejlesszük tovább a megye gazdaságának szerkezetét, alakítsuk ki a kedvezőbb ágazati arányokat. A piac változó igényeinek megfelelően, és az üzemi lehetőségek alapján alakítsuk, fejlesszük a termékszerkezetet. A mezőgazdasági adottságot használjuk fel az élelmiszeripari termelés fejlesztésében, és a községek infrastrukturális fejlődésében. A műszaki haladás terén a szűkösebb források miatt jobban törekedjünk arra, hogy az új eszközök a lehető legkorszerűbbek legyenek, és kapcsolódjanak a jövőbeni fejlesztésekhez, és főleg technológiai jellegűek legyenek. A fejlesztések eredményeként a termelés bővülése azokon a területeken valósuljon meg, ahol az előállított termékeknek reális és tartós piaca van. Foglalkoztatási helyzetünkből adódóan egyidejűleg kell elérnünk a legfejlettebb kapacitások kihasználása érdekében a munkaerő intenzív felhasználásának — több műszakos foglalkoztatásának — növelését, és a nem kellően, vagy nem foglalkoztatott munkaerő népgazdasági követelményeknek is megfelelő foglalkoztatását. Kapcsolódni kell ehhez az üzemi, munkahelyi vezetés és szervezett belső irányítás, technológiai és munkafegyelem erőteljesebb javulásának. A népgazdaság jelenlegi lehetőségei és saját megyei adottságaink, tartalékaink minél jobb kihasználása érdekében az alábbi területeken és kérdésekben kell határozottabban előrelépnünk: 1. A megye gazdaságának teljesítménynövelését, a termelés bővítését az adottságoknak megfelelő területeken és a szerkezetmódosítás lehetőségeinek kihasználásával érhetjük el. 2. A legközvetlenebb lehetőségünk az exporttermelést bővítő intézkedések szélesebb körű kihasználása, mely elősegíti a technikai korszerűsítések meggyorsítását. Továbbra is szorgalmazzuk az exportfejlesztő pályázatokat, melyeken keresztül nagyobb hitelekhez, kamat- és adókedvezményekhez, alapjuttatásokhoz, és más egyéb támogatáshoz juthatnak üzemeink. A megye gazdasági és termékszerkezete, továbbfejlődési irányai lehetővé és szükségszerűvé teszik a szocialista exporttermelés bővítését, melyben jelentős tartalékaink vannak. Ennek kihasználása fokozottabb politikai meggyőzést, gazdasági támogatást, és növekvő üzemi akaratét igényel. Fokozni kell az exporttermelésen túl az együttműködéseket, esetleges közös vállalatok létrehozását, a meglevő kapcsolatok erősítését. Jelentős számú a szocialista exportban érdekelt vállalat és szövetkezet, így munkánk során e területre is nagyobb figyelmet kell fordítani. A tőkés kivitelben a jelenlegi kapcsolatok fenntartása, esetleges új piacok megszerzése fokozottabb erőfeszítéseket igényelnek irányítási, üzemi szinten egyaránt. Mindehhez szükséges az adott lehetőségek kihasználása mellett a piaci körülményekhez (Folytatás a 3. oldalon)