Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-27 / 279. szám

o 1986, november 27., csütörtök Öntözéssel 10,5 tonna kukorica Új berendezés a Hunyai Hunyadi Tsz-ben A ’80-as évek aszályos időjárása különösen Szarvas, Gyomaendrőd, Kondoros térségében okozott súlyos ki­esést. A Hunyai Hunyadi Tsz-ben már évekkel ezelőtt felismerték, biztonságosan csak öntözéssel tudják meg­termelni az egyes növényeket. A termelőszövetkezet az idén is igénybe vette a mesterséges csapadékot, és így kedvző hozamokat ért el. Petényi Szilárd, a szövet­kezet fiatal elnöke a követ­kezőképpen vélekedik: — Szakembergárdánk min­dig híve volt az új, jövedel­mező eljárások, technológi­ák bevezetésének. Ezért döntöttünk úgy, mivel igen száraz térségünk időjárása, hogy megpróbálkozunk az öntözéssel. Ebben az évben 200 hektáron termesztettük a cukorrépát. Ragaszkodtunk a technológiai előírásokhoz, ezért korán vetettünk. Saj­nos, két tábla kifagyott, mindez másfél millió forin­tos kiesést jelentett. Ez is jelzi, hogy a mezőgazdaság­ban nincsenek pontos recep­tek, évről évre a sajátossá­goknak megfelelően lehet csak dolgozni. Öntöztük a cukorrépát, a 200 hektárból 80 hektár kevesebb vizet ka­pott. November elején fe­jeztük be a betakarítást, a hozam megközelíti a 40 ton­nát hektáronként, a cukor- tartalom meghaladja a 16,2 százalékot. A tervezetthez képest a jövedelemben ki­esés lesz. — A Hunyai Hunyadi Tsz a KITE keretében fontos kí­sérleti feladatot kapott a ku­korica öntözésében. Az idén egy új berendezés, Sever dolgozott Hunyán. Milyen tapasztalatokat szereztek a berendezéssel kapcsolatban? — Hazánkban négy műkö­dik az új, nagy teljesítmé­nyű öntözőberendezések kö­zül, amelyeket a KITE ho­zott be az országba. A Sever 230 hektár kukoricát öntö­zött a szövetkezetben. A be­öntözött terület szélessége ezer méter, hossza 2300 mé­ter. Nagy előnye, hogy ál­landó vízmennyiséget juttat a talajra, és 24 óra alatt be­öntözi az egész területet, őszintén el kell mondani, hogy ez a berendezés igen drága, hektáronként 60 ezer forint a bekerülési költsége. Ennek ellenére úgy ítéljük meg, hogy sok előnyös tu­lajdonsága van. Fontos az is, hogy . egyetlen villanyszerelő szüksége^ az ellenőrzéséhez, így tehát nem igényel külön munkaerőt. Ezért döntöttünk úgy, hogy jövőre újabb két öntözőberendezést igénye­lünk a KITE-től. Ismeretes, hogy a KITE 25 ezer hektár területen kívánja öntözni az elkövetkező időszakban a kukoricát. — Mennyivel több kukori­cát takarítottak be az öntö­zött területről, mint a ha­gyományos termesztés eseté­ben? — Az idén termelőszövet­kezetünkben 760 hektáron termesztettünk tengerit. A termésátlag tervszinten ala­kult, 8,7 tonna lett. Hozzáte­szem; nemcsak a Sever-be- rendezés működik nálunk, hanem Bauer-öntözőgép is. Az idén 250 hektáron juttat­ta ki a mesterséges csapadé­kot a Bauer-berendezés, és a termésátlag 9 tonna körül alakult. Az öntözetlen körül­mények között előállított ku­korica hozama 7 tonna alatt maradt. A Sever-berendezés által megöntözött területen 10,6-10,7 tonnát értünk el, de volt olyan táblánk, amelyen több mint 12 tonna kukorica termett. összességében megállapít­ható, az öntözetlen viszo­nyokhoz képest 3,5 tonna többlettermést értünk el az új, korszerű Sever-berende- zéssel hektáronként. A nagy szárazság ellenére is jöve­delmező volt a kukoricater­mesztésünk. Hadd tegyem hozzá, hogy hibridkukorica- előállítással is foglalkozunk, és itt is az volt a tapaszta­latunk, hogy megérte öntöz­ni. Az idén a tsz tervezett 10 millió forintos nyeresége meglesz, és ezt elsősorban a növénytermesztésnek kö­szönhetjük, ezen belül is az öntözésnek. A tsz-ben a sa­ját területén mindenki helyt­állt, az öntöző szakmunkás­tól a főagronómusig bezáró­lag. — Milyen további elkép­zelések vannak az öntözéses kukoricatermesztés kiter­jesztésére a Hunyadi Tsz- ben? — Mint már korábban em­lítettem, két új berendezést igényeltünk, mindez azt je­lenti, jövőre növeljük a ku­korica vetésterületét. Igen szigorú követelményeknek kell megfelelnünk, a KITE ugyanis hektáronként 5 ton­na plusz termést igényel egy. egy berendezés után. A bá­zist a tsz előző háromévi átlaghozama képezi. El kell még mondanom, hogy a Se­ver-berendezés a vegyszeres gyomirtástól a tápanyag­utánpótlásig mindent meg­old. Vízben oldva juttatható ki vele a műtrágya és a nö­vényvédő szer. * * * A Hunyai Hunyadi Tsz- ben a korábbi évek száraz­sága, kiesése miatt döntöt­tek úgy 1983-ban, hogy fej­lesztik az öntözést. Eddigi eredményeik biztatóak. A jövőben az ésszerű öntözéses technológia alkalmazása csak a termelés feltételeinek tel­jes megteremtésével, gondos emberi munkával hozza meg a várt sikert. Az idei kísér­leti esztendő eredményei azt mutatják, hogy van jövője a Sever-öntözőberendezésnek. (Verasztó) Üzemben a dán rizsszárító. A Békés Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat az V. ötéves terv első esztendejében több mint 110 miliő forintos beruházást valósít meg. Ez több az el­múlt tervidőszak bármelyik évének előirányzatánál. A IV. ötéves terv beruházásai­ból 1976-ban fejezték be a szeghalmi, a sarkadi és a mezőkovácsházi gabonasiló építését. Többek között üze­mi rekonstrukciókat hajtot­tak végre, új szociális léte­sítményeket adtak át, anyag- mozgató és -tisztító gépeket, berendezéseket vásároltak. Az őszi kedvezőtlen időjárás ellenére, tovább folynak a megkezdett építkezések. A dévaványai rizshántolóban — ahol naponta két műszak­ban több száz mázsa rizst szárítanak, hántolnak, cso­magolnak — a rizshántolás- sal párhuzamosan halad az építkezés. Az ősszel helyez­ték üzembe a nagy teljesít­ményű, kiváló minőségben szárító dán rizsszárítót. (Bé­kés Megyei Népújság, 1976. november 19.) Ifjúsági brigádok a „per- zsások” birodalmában. A Békésszentandrási Szőnyeg- szövő és Háziipari Szövetke­zetben több mint 250 fiatal dolgozik. Anyáról leányra száll ebben a községben a perzsaszőnyeg csomózásának, a torontáli szőnyeg szövésé- sek „tudománya”. Művészi szinten készülnek a gyönyö­rű termékek, amelyek jó része tőkés államokba kerül. A szövetkezetben öt ifjúsági szocialista brigád tevékeny­kedik. Munkájukra minden­ben számít a vezetőség. A műszaki vezetők körében is megtalálhatók a 30 éven aluli fiatalok. A rendkívüli gondosságot, odafigyelést igénylő munkát vég­ző szőnyegszövők dere­kasan állják a sarat a ter­melőmunkában, ezért a szö­vetkezet vezetősége minden támogatást megad ahhoz, hőgy sportolhassanak, szóra­kozhassanak, jó legyen a munkahelyi körérzetük. (Bé­kés Megyei Népújság, 1976. november 20.) valóan nem krízis nélkül —, a fegyveres ellenforradalmat elkerülhettük volna. — Az elemzést már 1956, decemberében elvégezte az Ideiglenes Intéző Bizottság. Mik ennek a főbb elemei? — Az a határozat, amely­től pártunk megújulását számítjuk, mindenekelőtt két kérdésre törekedett választ adni. Az első: a bekövetke­zett események jellegét kel­lett minősítenie. A másik: az okokat megkeresni, amelyek ide vezettek. Azt világosan meg kellett mondani, hogy ellenforradalom volt Ma­gyarországon. Lehet, hogy utólag ez különösnek tűnik, miért folyt erről vita. — Miért volt ez vitatéma? Miért merült ez fel? — Azért, mert az ellen- forradalmi lázadásba besod­ródott emberek közül nagyon sokan már korábban is egyre erőteljesebben követel­ték a hibák felderítését és felszámolását. Amikor a lá­zadás kitört, igyekezett ma­gát jól álcázni, és ez rész­ben sikerült is. Ügy tüntet­te föl. mintha tényleg a szocializmus kijavítása ér­dekében vinné először nagy­szabású tüntetésbe, majd még aznap fegyveres láza­dásba az embereket. Sokan úgy élték át az 1956-os év eseményeit, azt a kritikai pergőtüzet, amely a pártra és a politikára zúdult, mint ami elengedhetetlenül szük­séges, és mint aminek a körülményektől, a konkrét hazai társadalmi vagy nem­zetközi viszonyoktól függet­lenül csak jó hatása ■ lehet. Minden vélt vagy valóságos hibát rendkívül élesen és erőteljesen vetettek föl azok, akik a közéletben szó­ban vagy írásban fölléptek Petőfi Körtől újságcikkekig, irodalmi megnyilatkozások­ban, mindenben. Közülük a legtöbben nyilvánvalóan tényleg jóhiszeműen gondol­ták ezt el — legfeljebb a politikai ítélőképességet le­het megkérdőjelezni egy olyan helyzetben, amelyben a szocialista társadalom fő erői dezorientáltan, irányítás nélkül és átmenetileg még erkölcsi bénultságban is vol­tak. A társadalom fő erői­nek bénultsága és ez a per­gőtűzszerű kritika, amely is­métlem, sok reális és jogos elemével azért irreális túlzó momentumokat is tartalma­zott, olyan közhangulatot idézett elő, amelyben — hát ha szabad azt mondanom — mint hal a vízben úsztak azok, akiket nem a szocia­lista társadalom hibáinak ki­javítása vezetett, hanem a szocializmus felszámolására törekedtek. — Tehát ez a pont volt az oka annak, hogy az 1956. de­cemberi határozatot sokan vitatták? — Azért okozott ez, ha tetszik, gondot vagy vitát — még a párton belül is akad­tak, akikkel vitatkozni kel­lett —, mert az országban nagyon sokan, saját szándé­kaikból indultak ki. E szán­dékok a szocializmus hibái­nak fölszámolását célozták, de meg kellett tanulniuk azoknak is, akik, még nem tudták: a politikában a szándékokról nem szavaznak. — A másik fő gondolata ennek a határozatnak az el­lenséges tevékenységre, a külső és a belső ellenségre vonatkozik. — Az elemzés annak meg­állapítása után, hogy Ma­gyarországon ellenforrada­lom volt, arra a kérdésre keresett választ, hogyan jut­hattunk idáig? Négy okot nevezett meg az Ideiglenes Intéző Bizottság. Első he­lyen a régi vezetés szektás hibáit, dogmatikus koncep­cióját és torzult politikai módszereit. Ezt az elvtársa- ink közül sokan nehezmé­nyezték; látva, hogy az or­szágban tombolnak a jobb­oldali politikai irányzatok, hogy az emberek súlyosan dezorientált állapotban van­nak, reakciós erők játéksze­révé váltak. Nekünk azon­ban egy elvi politika alapjait megvetve azt kellett szem előtt tartanunk, hogy mi volt a négy alapvető okból az, amelyiket joggal az első helyre tettünk. És ez a sa­ját pártunk, illetve a párt­vezetőség hibája volt. — Ha jól értettem, akkor a vita az első és második pont besorolása körül folyt? Tehát, hogy az ellenforrada­lomhoz a dogmatizmus vagy pedig a revizionizmus hibái vezettek-e? — Igen. A pártot bénult állapotba hozó két áramlat közül az utolsó hetekben és hónapokban a felszínen, hangerejét és befolyását te­kintve sem kismértékben játszott szerepet a revizio­nizmus. És ez a revizioniz­mus módot adott arra, hogy mögötte fölsorakozzanak a durván szocialistaellenes, el­lenséges belső erők is. — Tehát akkor itt komp­lexen a revizionizmus mö­gött fölsorakozott az a kül­ső és belső ellenség, ame­lyet a harmadik és negye­dik pontként említ a hatá­rozat. — Legalábbis a revizioniz­mus adott módot arra, hogy fedezéket találjanak, ... a saját tézisei, politikai jel­szavai mögött. Azt ma már pehéz volna megmondani, hogy itt ki ki mögé bújt. A belső ellenséges erők 12 év­vel a második világháború után, megverve ugyan, de itt voltak egészen nagy számban. — Kikből álltak ezek a belső ellenséges erők? Mert nekem egy kicsit furcsa az, hogy amíg a párton belül — mondjuk — Rajk László- ékat elítélték, addig ezekkel az ellenséges erőkkel nem számolt le a Rákosi-féle ve­zetés, vagy nem eléggé. Vagy nem lehetett leszámolni? — Nem lehetett, mondjuk, börtönbe csukni a magyar- országi fasizmus összes ki­szolgálóit. Gondoljon arra, hogy itt óriási számban vol­tak a csendőrségnél, rendőr­ségnél, más apparátusokban olyan emberek, akiket esz­meileg és sokukat anyagi érdeküknél fogva az a rend­szer gondolatilag akkor is fogva tartott, amikor már a változásokat — a felszínen legalábbis — elfogadta. A magyar reakció legjellegzete­sebb figurái természetesen már nem az országon belül­ről hanem kívülről áskálód­tak a megszülető magyar néDi demokrácia ellen. A különböző hazai ellenséges erők azonban itt voltak, és az átalakulás során is sok zavart okoztak, fékezték a fejlődést, de a népi demok­rácia megerősödésével arány­ban, nyíltan kevésbé jelent­keztek. Ettől még tudható lett volna, mint ahogy az el­hárító szervek később felde­rítették. rengeteg olyan ille­gális ellenséges szervezkedés volt. amelynek, ha tetszik, hát tömegbázisa is volt. (Folytatjuk) Szabályozóváltozások, 1987 Az állattenyésztésben ho­zott néhány intézkedés, a felvásárlási árak, a takar­mányminőség szavatolása, már 1986 nyarán szóba ke­rült, s megszülettek a dönté­sek, de az csupán most ke­rült nyilvánosságra, hogy 1987 januárjától a kedvez­ményes üszőkihelyezési ak­cióban részt vevő üzemek fajtahasználati díjat kapnak. Az állategészségügyi helyzet javítását célozza az az in­tézkedés, amely szerint tá­mogatás illeti meg azokat az üzemeket, amelyek részt vesznek a hármas mentesí­tési programban. A hármas­mentesség elérésének évében kocánként 2500 forintot kap­hatnak. A hármasmentes te­lepekről értékesített sertések eladása után pedig kilogram­monként kapnak plusz egy forint ártámogatást. Már tavaly sok szó esett a takarmányminőségről. Fo­kozni kívánják az illetékes szerveké az ellenőrzéseket, s a hatósági ellenőrök élhetnek a leértékeléssel, valamint a forgalomból való kivonás szankciójával. — Az elmondottakon kí­vül fontos,' hogy az állatte­nyésztésben dolgozók száma ne csökkenjen. Ezért a mun­kahelyi pótlékot itt is beve­zetik. Kedvezmény, hogy az a pótlék bizonyos mértékig mentes a keresetszabályozá­si adó alól — sorolja a vál­tozásokat Kovács Jánosné, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának közgazdá­sza. Mint ahogy a beruházá­sok támogatásának mértéke is módosul. A tejtermelő te­henészetekben, a juhásza - tokban a férőhelybővítést 50 százalékban támogatja az állam. A sertésólak bővíté­sét. építését 35, a baromfi­férőhelyek kialakítását 30 százalékos mértékben segítik. Sokat segíthet a gépi be­ruházások, technikai beren­dezések vásárlásakor az 50 százalékos kiegészítés, amely igénybe vehető egyedi gé­pek, berendezések megvéte­lekor is. — A növénytermesztésről is szóljunk. Melyek itt a legmarkánsabb változások? — Várható a cukorrépa esetében a szabványmódosí­tás, majd fejelés után minő­sítenek, de ez összességében nem jelent az árban jelentős emelkedést, legfeljebb az üzemek közötti differenciá­lódást. Ami ennél sokkal in­kább izgatja az üzemi veze­tőket, az a műtrágyák ár­csökkenése. A karbamid- féleségek 30 százalékkal lesz­nek olcsóbbak, a hazai fosz­for és kálium átlagosan 10- 11 százalékkal alacsonyabb áron vásárolható meg. Ennek a tendenciának el­lentmondó jelenség, hogy a mezőgazdasági gépek ára 4-5 százalékkal, az alkatré­szeké 6-7 százalékkal, a nö­vényvédő szereké 7-8 száza­lékkal emelkedik, az import alapanyagárak emelkedése miatt. — Azt hallani, hogy a szállítás is drágul. Melyek itt az irányszámok? — A Volán és a MÁV egyaránt 9 százalékkal eme­li a tarifákat. A külföldi szállítás ennél is többe ke­rül majd. Itt a díjak 11 százalékkal változnak, növe­kednek. Ami pedig a válla­lati saját járműparkot illeti! Ha nem mezőgazdasági célra használják a saját gépjár­műt. a korábbihoz képest 60 százalékkal emelkedik a já­rulék. — Az élelmiszeripari terü­leteken miként foglalhatók össze az újdonságok? — Tömören összeeezve: a hatósági árkorrekciókat a termelők felé is érvényesít­hetik a vállalatok. Ez egy konzervgyári példával il­lusztrálva annyit jelent, hogy az éves alapanyagár-emelés felett a konzervgyár továb­bi 3-3.5 százalék árat emel­het a megvételre felkínált zöldségféleségért. Ez tehát azt jelenti, hogy a hatósági áremelés átvihető az alap­anyag-előállításra részben, illetve teljes mértékben. — S szóljunk még a jö­vedelemszabályozás általá­nos szabályáról — fejezte be Kovács Jánosné. — Az egy. főre jutó jövedelem a hoz­záadott értéktől függően, differenciáltan növekedhet, megszűnik a nyolcszázalékos felső határ. —ó —a Meleg víz az ásott kútban Szokatlan esemény tör­tént Zalaszentiván község­ben: Lukács Károly Hunyadi utcai portáján gőz tört fel az ásott kútból. Nyomban értesítették a helyi tanácsot, majd a tűzoltókat és a me­gyei Köjált. A vizsgálat megállapította, hogy 35 fo­kosra hevült fel a kút vize, de a laboratóriumban elem­zett vízminta káros vagy robbanásveszélyes anyagit, például metánt nem tartal­mazott. A jelenségre eddig nem találtak magyarázatot, okát valószínűleg csak geo­lógiai vizsgálat tudná felde­ríteni. A helyi önkéntes tűz­oltóság állandó ügyeletet tart a kút mellett, hogy fi­gyelemmel kísérjék a fejle­ményeket. ' A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres több éves belső ellenőri gyakorlattal rendelkező, főiskolai végzettségű belső ellenőrzési csoportvezetőt és főiskolai végzettségű, élelmiszeripari gyakorlattal rendelkező élelmiszeripari technológust JELENTKEZNI LEHET: a vállalat személyzeti és oktatási osztályvezetőjénél személyesen, vagy a 25-366-os telefonszámon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom