Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-26 / 278. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES B MEGYEI TAHOCS LOP» 1986. NOVEMBER 26.. SZERDA An: 13« torint XLL ÉVFOLYAM. 278. SZÁM Ülést tartott a SZOT Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének, az MSZMP Po* litlkal Bizottsága tagjának elnökletével tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, és a szakszervezetek jövő évi feladatairól tárgyalt. Az ülésen részt vett és felszólalt Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A testületet Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottságának november 19—20-i üléséről, az ott elfogadott határozatról, a szak- szervezetek ezzel kapcsolatos tennivalóiról. A SZOT főtitkára hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek alapvető fontosságúnak ítélik meg a Központi Bizottság elhatározásait, amelyeknek célja, hogy megteremtsék a gazdaság élénkítésének, a párt XIII. kongresszusán elhatározott, s a VII. ötéves tervben foglalt feladatok valóra váltásának feltételeit, elhárítsák az eredményesebb gazdasági munka útjában álló akadályokat. A szakszervezeti mozgalom érdekelt a KB határozatában megfogalmazott irányelvek megvalósításában, mert azok megfelelnek a szervezett dolgozók véleményének, törekvéseinek, ezért a szakszervezetek készek segíteni ezeknek az elveknek az érvényesítését. Rámutatott, hogy a határozatban helyet kapott a dolgozókat foglalkoztató számos fontos kérdés. Egyebek között az, hogy javítani kell a gazdaságirányító munkát, növelni a termelés hatékonyságát, s törekedni kell a teljesítmények és a bérek Elkészült, s a napokban megjelenik az Akadémiai Kiadó nagyszabású vállalkozása, az Erdély történetét a kezdetektől napjainkig feldolgozó háromkötetes monográfia. A mintegy kétezer oldalas tanulmánygyűjteményt — amelynek megírásában az MTA Történettudományi Intézete megbízásából jeles történészekből álló munkabizottság vett részt — Hazai György, az Akadémiai Kiadó főigazgatója és Köpeczi Béla akadémikus, a kötet fő- szerkesztője mulatta be a sajtó képviselőinek tegnap, az MTA kongresszusi termében. Mint elmondták, a monográfia megírását több tényező tette időszerűvé. A magyar történettudomány immár hagyományosan törekszik a magyar és az egyetemes, így'a közép- és kelet- európai történelem kapcsolatainak kutatására. összefüggéseinek bemutatására is. Ugyanakkor Erdély története hosszú évszázadokon keresztül összefonódott a magyar nép történelmével, fejlődésének tendenciái sok tekintetben Magyarország történetét is meghatározták, s az erdélyi magyar kultúra része az összmagyar művelődéstörténetnek is. Az utóbbi évtizedekben az Erdélyre vonatkozó ismeretek, régészeti és tudományos források és résztanulmányok kiszéleközött a jobb összhang megteremtésére, beleértve a kü* lünböző vállalkozási formákban kiáramló jövedelmeket is. Érvényt kell szerezni a főmunkaidő becsületének, javítani kell az újító, kezdeményező munka feltételeit, vissza kell szorítani a társadalom igazságérzetét sértő jövedelmi és életmódbeli megnyilvánulásokat. A szak- szervezetek támogatják, hogy a KB az ország gazdasági helyzetének javításában még jobban kíván építeni a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésre. Ezután Nagy Sándornak, a SZOT titkárának előterjesztése alapján a tanácsülés megvitatta az 1987. évi nép- gazdasági terv fő előirányzataival kapcsolatos szak- szervezeti álláspontot, és a tervben foglaltak megvalósításával összefüggő teendőket. Mint mondotta: a szakszervezetek egyetértenek azzal, hogy a jövő évi terv előterében gazdaságunk nemzetközi versenyképességének erősítése, a gazdasági szerkezet javítása, a szelektív műszaki fejlesztés és a hatékonyság növelése áll. A terv megvalósítását szolgáló sedése önmagában is indokolttá tették, hogy megjelenjen egy tudományos objektivitással megrajzolt, a gazdaság, a társadalom és a kultúra, s az itt élő etnikumok és államalakulatok történetét felvázoló, a közös és eltérő vonások feltérképezésére is vállalkozó, korszerű monográfia. Az Erdély története nemcsak a nagyközönség számára kíván egy hozzáférhető, igényes összefoglalást adni, de a magyar történet- írás nagy próbatétele is, hiszen bizonyítja a realizmusra, az objektivitásra és a nemzetek közötti együttműködésre való törekvésünket is. Az első kötet Erdélynek a magyar honfoglalásig terjedő őstörténetét, a Moháccsal záródó középkort és az önálló fejedelemség kialakulásának és megszilárdulásának korszakát tárgyalja. A második kötet két évszázadot ölel fel, ebben „Erdély aranykorát”, valamint a Habsburg-biroda- lomba bekebelezett nagyfejedelemség társadalmi feszültségekkel terhes korszakát vázolja fel. Az utolsó másfél évszázadot bemutató harmadik kötet azért is jelentős, mert az erdélyi reformkornak ez az első tudományos szintézise. A kötetet az 1918-tól napjainkig tartó fejlődést összefoglaló kitekintés zárja: itt elsősorban a fő gazdasági, társadalmi teneszközrendszer összességében megfelelő irányban változik. A szabályozókon túl a gazdaságirányítás részéről olyan további konkrét intézkedések is szükségesek, amelyek biztosítják a központi akarat és a vállalati magatartás szorosabb összhangját. A szak- szervezeti mozgalom támogatja a kormánynak azt a törekvését, hogy a teljesítmények és a jövedelmek jobban összhangba kerüljenek. A szakszervezetek fontosnak tartják az életszínvonal védelmét, az élet- és munkakörülmények szerény mértékű javítását. Szólt azoknak a szocialista brigádoknak, munkahelyi kollektíváknak a kezdeményezéséről, amelyek a jelenleg; nehéz gazdasági helyzetben nem külső segítségre, nem a szabályozók minden igényt kielégítő módosítására várnak, hanem saját erejükre, lehetőségeikre támaszkodva újabb és újabb kezdeményezésekkel, felajánlásokkal, munkájuk jobb megszervezésével törekednek nagyobb teljesítmények elérésére. Ennek sorában megkülönböztetett jelentősége van jó néhány brigád, kollektíva kezdeményezésének, amelyeket a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére indítottak el. A tanácsülés az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. A tanácsülés ezt követően meghallgatta és jóváhagyta Gáspár Sándor jelentését a XI. szakszervezeti világ- kongresszusról, az ott részt (Folytatás a 2. oldalon) denciák felrajzolására törekedhettek csak a rendelkezésre álló források alapján. A kötetek szerzői, szerkesztői hasznosították a magyar mellett az egyetemes, így a román és a szász történészek munkáit is. ám nagyrészt saját vizsgálódásaikra építve mutatják be e sokarcú történeti tájegység históriáját. Maradtak területek, s akadnak még olyan problémák is, amelyek további kutatómunkát, újabb tudományos vitákat igényelnek — a magyar történetíráson belül is. Ezeket a szerzők az egyes részeket kísérő szakirodalom kapcsán is megfogalmazzák, illetve jelzik. így nemcsak széles körű tájékozódásra adnak módot, de felhívják a figyelmet a közös pontokon túl az eltérésekre, a tisztázásra váró nézetbeli különbségekre is. Az újságírók kérdéseire válaszolva elmondták, hogy a mű 40 ezer példányban jelenik meg, s a hazai olvasó- közönségen kívül az alkotásra szeretnék a külföldi szakemberek és tudományos orgánumok figyelmét is felhívni. Ezért is tervezik, hogy kiadják a monográfia rövidített változatát német, francia és angol nyelven is. (Interjúnk Köpeczi Bélával a 3. oldalon.) DlVSZ-közgyíílés Ernőd Péter felszólalása Kedden a DÍVSZ XII. közgyűlésének harmadik napján befejezéséhez érkezett a plenáris tanácskozások sorozata. A délelőtti ülésen szólalt fel Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára, a magyar küldöttség tagja. Elöljáróban kiemelte: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség úgy tekint a tanácskozásra, hogy az mérföldkő lehet a DÍVSZ történetében. Ezt a reményt az előkészületek során tapasztalt alkotómunkára, arra a — csaknem egy éve — megkezdődött folyamatra alapozza. amelynek során újszerű gondolkodásmód honosodik meg a világszövetségben. A DÍVSZ az elmúlt négy esztendőben megpróbált igazodni a világpolitikát jellemző folyamatokhoz. Akciókat indított a béke megőrzéséért, a leszerelésért, a biztonságosabb világért. Erősítette antiimperialista szolidaritási tevékenységét, harcolt az ifjúság jogaiért, következetesen fellépett a különböző ideológiai-politikai nézeteket valló ifjúsági szervezetek széles körű akcióegységéért. A legutóbbi, prágai közgyűlés óta végzett tevékenysége meggyőzően bizonyítja, hogy nem újrakezdésre, hanem az elmúlt 41 év eredményein és tapasztalatain alapuló továbblépésre van szükség — hangsúlyozta a KISZ KB titkára. Ä továbbiakban is törekedni kell arra, hogy a különböző ideológiai, politikai, vallási nézeteket valló regionális és nemzetközi szervezetek kapcsolata fennmaradjon, tovább szélesedjen, tartalmasabbá váljon — hangsúlyozta, majd bejelentette: a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség támogatja a XIII. VIT phenjanl megrendezésére vonatkozó kezdeményezést. Kubai távközlési szakemberek megyénkben A TESCO szervezésében hazánkban tartózkodik a Kubai Távközlési Minisztérium három szakembere, Alberto Betancourt Garcia, Fernando Jósé Pousa Silva és Roberto Alarcon, akik a Magyar Posta közreműködésével továbbképzésen vesznek részt. Tegnap felkeresték a békéscsabai postahivatalt, ahol dr. Lénárd László, a szegedi postaigazgatóság postaforgalmi igazgatóhelyettese és Szántó István, a hivatal vezetője ismertette a hivatal működését, a posta szervezeti felépítését. A kubai postai szakemberek élénken érdeklődtek a hírlapterjesztés feladatairól. szervezetéről, kialakult gyakorlatáról, kapcsolatrendszerérői. A kiadóval való együttműködésről Csala János, a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója adott tájékoztatást. A szakemberek felkeresték a Kner Nyomdát is, ahol a Békés Megyei Népújság készül. A vállalat működését Balog Miklós vezérigazgató-helyettes mutatta be. Monográfia Erdély történetéről Sajtótájékoztató Budapesten Ötféle méretben gyárt infravörös fűtőtesteket a tatabányai Delta Ipari Szövetkezet. A 800 és 10 000 watt közötti teljesítményű berendezések gázüzemüek, az ipar és a mezőgazdaság bármely területén felhasználhatók. Gazdaságosak, mert az energia zömét infravörös sugárzás formájában adják le, így a hagyományos fűtőtesthez képest 30—60 százalékkal olcsóbb az üzemeltetésük. A készülékeket elsősorban baromfi- nevelők, üzemcsarnokok, irodák fűtésére használják. A szövetkezet hamarosan háromszáz fűtőtestet szállít Algériába (MTI-fotó: Arany Gábor — KS) Tanácskozás a gazdasági munka javításáról Tegnap, november 25-én, kedden délután Csatári Bélának, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével tanácskozott az MSZMP Békés Megyei Bizottsága mellett működő gazdaság- és szövetkezetpolitikai munka- bizottság. Megtárgyalta az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről és az 1987. évi feladatokról, továbbá a Központi Bizottság 1986. november 19—20-i határozatából a gazdasági munka megjavítására irányuló me* gyei feladatokat. Napirenden az exportbővítés Békéscsabán tegnap, kedden Szuchy László elnökletével ülést tartott az Ipari Minisztérium területi ipari bizottsága. A testület elsőként meghallgatta dr. Tóth Jánosnak, a megyei tanács ipari osztályvezetőjének előterjesztésében az iparhiányos és munkaerő-felesleggel rendelkező térségek fejlesztéséről szóló előterjesztését. A bizottság véleményezte a beküldött pályázatokat és javaslatot tett azok elfogadására. / Békés megyében az északkeleti térségben 7 települést, a délkeleti térségben szintén 7 települést, míg az észak- nyugati térségben három települést érint a fejlesztési program. Jövőre mintegy 15 millió forint juttatás, míg 1988-ban várhatóan 8,25 millió forint támogatás áll a térségek rendelkezésére. A napirend vitájában felszólalt Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese is. Szatmári János, a Külkereskedelmi Minisztérium megyei megbízottja az export- fejlesztő pályázatok megyei tapásztalatairól adott tájékoztatást. Békés megyéből az év elején meghirdetett pályázatra 16 termelőegység nyújtotta be kérelmét. A tanácskozáson elhangzott, jövőre változatlan feltételek mellett pályázhatnak az üzemek. Arról is szó esett a bizottság ülésén, hogy az exportbővítő pályázatokkal párhuzamosan be kell nyújtani az MNB-hitelkérelme- ket, valamint a gépek lízingkérelmeit. A területi ipari bizottság ülésén részt vettek az Ipari Minisztérium, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium képviselői is. V. I.. Ülésezett az MKBT elnöksége Tegnap, kedden délelőtt Békéscsabán Mihalik György ezredesnek, a Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökének vezetésével tartotta ülését az MKBT elnöksége. Először Balta János rendőr őrnagy, az MKBT ügyvezető elnöke a társadalmi testület középtávú megelőző irányelveit terjesztette a testület elé. Az 1990-ig szóló célkitűzések között kiemelten foglalkozik a program a gyermekek és a fiatalok közlekedésre való nevelésével, a felnőttek körében pedig az oktatást, a továbbképzést, a versenyek, vetélkedők rendezését szorgalmazzák, nem utolsósorban a járművek közlekedésbiztonsági felszereléseinek használatát tűzték célul. A második napirendi pont keretében az MKBT jövő évi munkatervét terjesztette megvitatásra Kárpáti Béla rendőr százados, az MKBT titkára. A harmadik napirendi pont keretében a Békés Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács ifjúsági közlekedésnevelési szakbizottsága beszámolója hangzott el az 1983—85. közötti munkáról. Csordás Istvánná dr., a szakbizottság vezetője hangsúlyozta: a megyében társadalmi összefogással közös üggyé vált a közlekedésnevelés, ami a tantervi nevelés szerves részévé vált, kezdve az óvodától az általános, középiskolákon keresztül a felsőfokú tanintézetekig. Ebben a munkában a KBT segítségére a továbbiakban is nagy szüksége van a bizottságnak, a műve* lődésirányításnak, az iskoláknak, a pedagógusoknak, annak érdekében, hogy a gyermekek közlekedésnevelése, közlekedési kultúrájuk színvonala, a társadalmi igényeknek megfelelően fejlődhessen. Ezt követően jelentés hangzott el a nagyközségi és községi közlekedésbiztonsági csoport tevékenységéről. Kárpáti Béla egyebek között kiemelte: a megyében 17 közlekedésbiztonsági csoport már működik, továbbiak vannak szervezés alatt. Az elnökségi ülés bejelentésekkel ért véget. Többek között elhangzott, hogy Békés megyében december 8- án, 9-én és 10-én közlekedésbiztonsági filmnapokat rendeznek. Az „Iskolák a közlekedésbiztonságért” mozgalomban az elmúlt tanévben a legtartalmasabb munkát a gyulai 3. számú és a Gádorosi Általános Iskola, valamint a békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskola folytatta. így a megyei KBT országos elismerésre ezt a három tanintézetet terjesztette fel. — sz —
