Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-25 / 277. szám

NÉPÚJSÁG 1986. november 25., kedd Mitől sziget a fátlan pusztaságban? Bizonyára sokan úgy tud­ják, hogy Szarvason két ku­tatóintézet működik. Pedig ez a kettő tulajdonképpen három. Az ÖKI és a halte- nyésztési kutató mellett né­pies nevén a Pepi-kert, az arborétum is önálló jogi személlyé vált, és újabban kutatómunkát folytat a ker­tészeti egyetem környezet- rendezési intézeteként. E megbízatáson még alig szá­radt meg az aláírás és a pe­csét. Tehát friss az ezzel kapcsolatos dokumentum, amely e páratlan esztétikai elhelyezésű, ember alkotta biológiai egység létezésére szeretne magyarázatot adni a ma emberének. Igen, a ma emberének, aki egyszerűen nem érti, hogy mitől él együtt itt a világ különböző részeiből összhozott növény­anyag: a fa- és cserjefajok sokasága, immár száz éve, hiszen a világ többi hasonló intézményében ez így, ilyen formában nem figyelhető meg. Ez a jelenség másokat is elgondolkodtatott. A Magyar Tudományos Akadémia az 1987. évi népgazdasági fon­tosságú kutatásokra szánt összegéből a Szarvasi Arbo­rétumnak egymillió forintot juttatott, a kutatómunka el­kezdésére azért, hogy ez az ember alkotta biológiai egy­ség miként tudta megőrizni önmaaát, átélve annyi bi­zonytalanságot az elmúlt év­tizedekben. Valójában Szarvasnak kü­lönleges adottsága lenne e tekintetben? Lehetséges, hi­szen az arborétum környé­kén szinte fátlan pusztaság nyújtózik. Egy út a választó- vonal, s ezen belül gyönyö­rű erdei táj, gazdag ligetek, fa- és cserjecsoportok, füves tisztások váltják egymást, olyan esztétikus szépséggel ami sehol sem látható, sem az öreg. sem az új konti­nensen. A kérdés ismét és is­mét megfogalmazódik az ami pokolian jól sikerült, és én ebből arra következtet­tem, hogy Budapesten a tö­megek érettebbek, mint a vezetők, beleértve a közpon­tot is. •— Ez tehát próbagyűlés volt? — Igen, nehezen mentem ki, de a végén ötezer ember gyűlt össze. Abból indultam ki, hogy ha összeül mind a huszonkét kerület titkára, akkor ezzel a huszonkét ke­rületi titkárral 48 órai sut­togópropaganda mellett tíz gyűlést tudunk tartani Bu­dapesten. Amikor ez a ja­vaslatom elhangzott, a párt­központ és a budapesti köz­pont életre-halálra tiltako­zott ellene, de nem tiltako­zott a huszonkét kerületi tit­kár! A végén azt javasoltam, hogy az Erkel Színházban, a Sportcsarnokban, Angyalföl­dön a József Attila Színház­ban, szóval decentralizálva legyen a gyűlés. Erre felállt Bakó Ági, és azt kérdezte: „Miért az Erkel Színházban, miért nem a Köztársaság té­ren?” — Ott a nyolcadik kerületi pártbizottság! — Igen, és ő vette át a kerület vezetését! Amit mon­dott, az azért egy kicsit ne­kem is sok volt. A kerületi titkárok megegyeztek, hogy népgyűlés lesz a Köztársaság téren. Angyalföldön, Kőbá­nyán, Erzsébeten, én a Köz­társaság térre megyek, Mün- nich Angyalföldre, Biszku Kőbányára, és Rónai Erzsé­betre. Eljöttek hozzám a központ munkatársai: „Ká­dár nem ezt hagyta itt ne­ked, ez kalandorság, mi lesz, ha megbukunk?” Azt mond­tam: „Hogy Kádár mit ha­gyott nekem, majd megbe­széljük, ha hazajön, a gyű­lést pedig megcsináljuk, a kerületi titkának fogják meg­csinálni!” — Volt ennyi jogköre? — Éltem a lehetőséggel! Én voltam Kádár helyettese! Ez a társaság elment Mün­emberben: vajon mitől ez a gyönyörű színfolt itt, a Kár­pát-medence közepén? Eb­ben az évben 110 ezren lát­ták, csodálták meg. A láto­gatók fele fiatal. Középisko­lások és az általános felső tagozatosai, akik a világ nagy természetét itt közvet­len közelről és úgy láthat­ják, hogy közben kapcsolat­ba is kerülnek vele. A tudományos élet szürke eminenciásai most a leg­korszerűbb eszközök segítsé­gével és a legbonyolultabbal, az emberi aggyal keresik az utóbbi évtizedek egyetlen felmerült kérdésére a vá­laszt: mitől van itt az, mitől él itt az, aminek az ökoló­gusok felfogása szerint nem szabadna itt lennie. Nyilván a fák és a cserjék nagyszerű alkalmazkodó képességéről van szó, amely csak ebben a szarvasi környezetben fi­gyelhető meg, és itt sem akárhol, csak és kizárólag az arborétum területén. Dr. Sipos András tudomá­nyos főmunkatárs, az arbo­rétum igazgatója szerint egy nagyon nagy kérdés megvá­laszolására készülnek. A munka roppant összetett, így képtelenség lenne csak és kizárólag az arborétum dolgozóira leszűkíteni a meg­figyelésre kijelölt ökoszisz­téma gondolatkörbe tartozó elemeket. Így egy csoportot hoztak létre, melyben az agrometeorológiától és az ÖKI-től két-két kutatót von­tak be, de feladatot kapott a kertészeti egyetem növény­tani tanszékének néhány dendrológusa, a dísznövény- termesztés tanszéke, és maga a számítástechnikai intézet néhány munkatársa is. Már a felsorolásból is lát­ható, hogy ebben az alapku­tatási témában a számítás- technikának jelentős szere­pet szánnak. Nem véletlenül, hiszen a szél, a páratarta­lom és az ökoszisztéma min­nichhez is, ő akkor a fegy­veres erők minisztere volt, tehát hadügyminiszter és belügyminiszter. — És mit szólt hozzá? — Telefonált nekem, és kérdezte, hogy mit akarok csinálni. Erre átmentem hozzá, és mondtam neki, hogy ezt hagyta itt Kádár, hát honnan az istenből tud­jam én azt, hogy néz ki Bu­dapest, ha nem teszünk egy kísérletet, aminek az alap­ján megállapíthatjuk? — Merész kísérlet! — Azt mondja: „Igazad van. Elküldöm hozzád Sós főkapitányt, mert provoká­cióval feltétlenül számolni kell.” Eljött hozzám Sós, el­mondtam, miről van, szó, mire ő: „Nagy vállalkozás, de én már egyetértek. A mi híreink is alátámasztják a kezdeményezést.” — Egy pillanat: a szovjet csapatok láthatóan itt vol­tak Budapesten! — Azt mondtam neki: „Kedves Sós elvtárs, van egy kérésem magához: mond­ja meg a barátainak, hogy egy szovjet katonát, egy rendőrt sem akarok látni az utcán!” — Hát kit? — A rendőröket vonják össze a Mosonyi utcában, és a rendet a munkásőrök fog­ják fenntartani! — Már fegyvert adtak a munkások kezébe? — A MŰK után vagyunk! Az volt az utasítás, hogy minden kommunista, min­den KISZ-ista köteles kijön­ni, és köteles hozni magával egy embert! — Köteles? — Köteles! — ezt adtuk ki utasításba. Bakó Ági fel­hívott, hogy a Ganz- MÁVAG-ban nagy a sértő­dé:, a munkások között, hogy őiájuk nem számít senki. Mondom, Ági, azt hoz ki, akit akar. Elindultam a gyű­lésre, de már a Rókus Kór­háznál ki kellett szállni a kocsiból, mert 60-70 ezer den elemének egy időpont­ban való mérésére, elemzé­sére csak egy számítástech­nikai modellben levő lehető­ségek adhatnak módot. A kutatási feladat projekt felelőse dr. Sipos András, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Munkatársai hasonló felkészültségűek, és ami talán legfontosabb kö­zös tulajdonságuk: hajthatat­lanok a természet titkainak fürkészésében. Nem lesz könnyű dolguk a természet eme szarvasi titkaira ma­gyarázatot adni, már csak azért sem, mert más témák is foglalkoztatják őket. De az is lehet, hogy ezek a más témák viszik közelebb valamennyiüket a titok fel­fedezéséhez. Lehetséges és biztos is, hogy hasznos meg­figyeléseikkel újabb ha­sonló létesítményeket hoznak létre az országban, és szer­teágazó nemzetközi kapcso­lataik révén a világban. Az ehhez szükséges növény­anyaggal többé-kevésbé már­is rendelkeznek, mivel az arborétumhoz szaporítóhely is tartozik, lévén az intéz­mény országos központi dísznövény-törzsültetvény, melynek alapjául szolgál az a génállomány, melynek megőrzésére kutatási felada­tot is kaptak, génbank elne­vezéssel. ezzek csak a keve­seknek kijáró megtisztelő címmel. Mindezek a tények egyér­telműen tanúsítják, a szarvasi arborétum a hazai tudományos élet sodrásába került. Ennek előzményeként fogható fel az a hároméves rekonstrukciós törekvés is, melyre az állam 30 milliót fordított, az esztétikai szép­ség megőrzésére, megvédé­sére, az arborétum nyitott­ságának fenntartására, a közízlés és a természet irán­ti érdeklődés formálására, befolyásolására. Dupsi Károly ember volt csak a Köztársaság téren, 35 ezer gyűlt össze Angyalföldön, tehát több mint 100 ezer ember 48 óra alatt! Eljött hozzám az egyik akkori ágit. prop.-titkár, és kérte, legalább engedjem meg, hogy a gyűlést a rádió kétszer bemondja! „Elmész a fészkes fenébe!” Hát akkor legalább engedjem meg, hogy a Népszabadság közöl­je! Semmit, legyen suttogó propaganda! Ha MUK-ot lehet csinálni, akkor mi nem tudunk egy gyűlést csinál­ni!? Ez miért fontos? Mert Hruscsov közölte Kádárral, hogy mi történik Pesten, és este felhívtuk telefonon, az­tán mondtam neki: „Gyere haza már, a Jézusát neki!” — ekkor írták alá az állami szerződést, ezután Kádár ha­zajött, én megtartottam az április 3-i beszédet az Ope- raházban, majd az intéző bi­zottság a következőképpen döntött: május elsején felvo­nulás lesz a Hősök terén! A frontáttörés Budapesten azt eredményezte, hogy hat hét alatt 200 ezer ember kérte az átigazolását az MDP-ből az MSZMP-be: ez már je­lezte, hogy tömegeink van­nak! Benne volt a csírája annak, hogy mi lesz május­ban, amikor Kádár kijelen­tette, elérkezett az idő az ideiglenesség felszámolására: össze kell hívni a parlamen­tet. új kormányt kell alakí­tani, és mivel mi nem tu­dunk kongresszust tartani, tartsunk pártkonferenciát. — Most még egyszer visz- sza 1957. május elsejére. Az első kérdésre, az első „rej­télyre’’ választ kaptam. A második: teljesen szokatlan, hoav egy nagy ünnepen, a munkásosztály nagy nemzet­közi ünnepén az első kö­szöntés a személyi kultusz után a párt vezetőiéhez szólt. — Igen, egy úiabb szemé­lyi kultusz veszélye. — Nem mondtam. — Van azonban valami, ami megkülönbözteti ezt a ENSZ — fejlesztési prog­ramok. Az AFP jelenti: ki­lencvenhat ENSZ-tagállam tett ígéretet a múlt héten arra, hogy összesen további 1,1 milliárd dolláros önkén­tes támogatást nyújt a vi­lágszervezet fejlesztési prog­ramjainak finanszírozásához. Az önkéntes felajánlások­ból pénzelt ENSZ-progra- mok Sddigi két legnagyobb támogatója, az Egyesült Ál­lamok és Japán ezúttal ha­zai költségvetési eljárási ki­fogásokra hivatkozva nem közölt összeget, ajánlataikat később terjesztik be. Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár felhívta a kormá­nyokat: költségvetési nehéz­ségeik ellenére legyenek ki­csit nagyvonalúbbak a rá­szorulókkal, mert egyre szé­lesebb a szakadék a harma­dik világ szegény országai­nak fejlesztési igényei és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök között. A világszervezet segély- programjában 596 millió dollárt irányzott elő az ENSZ fejlesztési programja (UNDP). 170 millió dollárt az ENSZ gyermekalapja (UNICEF) és 100 millió dol­lárt az ENSZ népesedési alapja (UNFPA) számára. Amerikai kiállítás Moszk­vában. A TASZSZ jelenti: amerikai építőipari kiállítás és' szeminárium kezdődött Moszkvában, a szovjet be­ruházásokban érdekelt ten­gerentúli cégek részvételé­vel. A kiállításon több mint 400, az építőiparban és • a kapcsolódó iparágakban te­vékenykedő amerikai cég tevékenységét ismertető ki­adványok és termék- meg szolgáltatási katalógusok láthatók. A szeminárium ke­retében 15 amerikai cég előadást is tart. személyi kultusztól. Hol kö­vette el a pártvezetés — én is! — a hibát 1956 júniusá­ba.]? Hogy Gerőt lépteti elő első titkárnak. Ha akkor Kádárt választjuk meg, ta­lán sok mindent meg lehet akadályozni. Azon az úgyne­vezett véres csütörtökön, amikor Gerőnek le kell lép­ni, Kádár rohadt örökséget vesz át. — Ez az a bizonyos véres csütörtök, • amikor a Parla­ment előtt a közönségre lő­nek! — Kádárt két okból tar­tottam fontosnak. Először is azért, mert munkás, másod­szor pedig azért, mert ő ugyanúgy adót fizetett a Rá- kosi-éra következményeiért, mint én. Ez a kettő együtt sugallta nekem, hogy a ve­zetést nézve ő az egyedüli ember, aki számba jöhet, akinek súlya, tekintélye van. Nekem mi volt a feladatom? Én támadhatatlan voltam, a baloldal engem nem mert támadni, a jobboldal táma­dása pedig nem érdekelt. Kádárt erősíteni kellett a pártban, funkciójában, mert ő képviselte az egész ügyet! Kádár megerősítése tulaj­donképpen a kétfrontos harcban a baloldalra való ütést jelentette. Kádár sze­mélye tehát itt döntő szere­pet játszott. — Marosán György is fenni áll a tribünön 1957. május elsején, és ezek sze­rint az. ami eleinte politikai hazárdjátéknak tűnt, győzött! — Szeretném a figyelmet felhívni valamire: égy moz­galmat, egv politikát soha­sem statikus állapotában kell vizsgálni, hanem fejlődésé­ben, mozgásában, vagy visz- szafejlődésében. Mi is kény­telenek voltunk lépést tar­tani a forgó, mozgó világgal! — És ott a tribün előtt az élet vonult fel? — Az. Következik: Beszélgetés Benke Valériával Békés megye a második Az igazgató a sarkadkeresztúri telep vezetőjével, Oltyán Sándornéval beszéli meg a tennivalókat A »lerxö felvétele Nemrégiben Sarkadkeresz- túron járt Kádár Ottó, a Tszker Exporttartalékokat Feltáró Központ igazgató­ja. Megragadtuk az alkal­mat, hogy erről a kevéssé ismert cégről valami bőveb­bet megtudjunk. — A Tszker termelőszö­vetkezetek által alakított közös vállalat, amely orszá­gos központból és megyei területi központokból, vala­mint szakosodott független központokból épüj fel. Mi az utóbbiakhoz tartozunk. — Feladatuk? — Feldolgozóipari és ke­reskedelmi tevékenységet folytatunk. Vidéki telepein­ken méz, gesztenye, csont­héjasok és gyümölcsmagok feldolgozásával, valamint szárítmányok előállításával, ezenkívül kisállat-felvásár­lással és -feldolgozással is foglalkozunk. — Valamennyit belföldre? — Ez a kisebbik hányad. Árualapunk mintegy 90 szá­zaléka exportrn kerül. — Hány telepük van Békés megyében? — Két nagy telep, a sar- kadkeresztúri és a méhke­réki, Az utóbbihoz tartoznak még kisebb egységek, Mező- gyánban, Geszten és Körös- tárcsán, s várhatóan az Ele­ken létesülő üzemek is. Üzemeinkben mintegy 400 dolgozót foglalkoztatunk. Most egy új foglalkoztatást kezdtünk, a nyúltenyésztést. A megyében mintegy tízezer tenyésznyulat helyeztünk ki ingyenesen, és kedvezmé­nyes áron biztosítunk nyúl- ketreceket, nyúltakarmányt. Egy anya után n tenyésztő haszna várhatóan évenként kétezer forint. Gondolom, hogy sokaknak biztosítunk ezzel is egyáltalán nem „mellékes” jövedelmet. A nyulak vágását Gyoma- endrődi Viharsarok Halásza­ti Szövetkezet vállalta, meg­közelítően 2 milliót. Mint­egy 400 tonna tyúkot is fel­vásárolunk, és kétezer tonna körüli az n cirokmagmeny- nyiség, amelyet exportra szállítunk. Egyre emelkedő mennyiségben adják át a méhészek a mézet, ami az idén várhatóan meghaladja a 350 tonnát. Jó partnernek bizonyul a Nagybánhegyesi Zalka Tsz, amelytől az idén kétmillió liter tejet, 200 ton­na ömlesztett Hajdú sajtot és 200 tonna tejport vettünk át. Jövőre szeretnénk ezt a mennyiséget megduplázni. — Békés megye hol áll » Tszker rangsorában? — A forgalom alapján az országban a második Békés megye. Éppen ezért, mivei további lehetőségeket lá­tunk, a VII. ötéves tervben a sarkadkeresztúri. méhke­réki raktárbázisunk bővíté­sét tűztük ki célul, és a munkakörülmények javítá­sára újabb szociális létesít­ményekről gondoskodunk. Béla Ottó Tarlásabb ékszíjak Üj technológiával készül­nek az ékszíjak a Taurus egyik budapesti gyáregysé­gében. A műszaki fejleszté­sek eredményeként a koráb­biaknál nagyobb teherbírá­sú, jóvai tartósabb, másfél- szerte hosszabb ideig hasz­nálható ékszíjakat gyárta­nak. A technológiai válto­záshoz az NDK-ból vásárol­tak licencet, amelynek be­vezetése tízmillió forintba került. Ebből a pénzből új gyártósorokat vásároltak, il­letve a régi gépek közül so­kat átalakítottak. A géppark kibővítésével az eddigieknél évente egyharmadávai több ékszíjat tudnak készíteni. Az új technológia beveze­tése azért vált szükségessé, mert a nyolcvanas évek ele­jén jelentős mértékben ki­cserélődött a mezőgazdaság gépparkja, és megváltoztak e az ipari üzemek igényei is. A hagyományos ékszíjak iránt visszaesett a kereslet, az új berendezésekhez pe­dig másféle méretű és na­gyobb teherbírású ékszíjak szükségesek. A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI, GÉPÉSZÜZEMMÉRNÖKI FŐISKOLAI KARA (Mezőtúr, Petőfi tér 1.) 1986. december I—7. közötti időben, valamint 1986. december 13-án és 20-án, szombati napokon, naponta 08-tól 16 óráig. nyílt napokat szervez, melynek keretében a mezőgazdaság gépesítése . szakirányában továbbtanulni szándékozó fiatalok számára tájékoztatást és bemutatót tart az intézményben folytatott oktatásról és annak tárgyi feltételeiről. Örömmel vesszük szüleikkel együtt érkező pályázók látogatását is. A szombati napokon látogatók és a távolról érkezők számára kedvezményes szállást biztosítunk. MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZÍVESEN LÁT A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom