Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-24 / 276. szám

NÉPÚJSÁG 1986. november 24., héttő Ötletesebb volt a házigazda Szarvasi Vasas-Baja 4-1 (2-0) NB II-es labdarúgó-mérkőzés, Szarvas, 1200 néző. V.: Kendi (Kurmai, Lója). Szarvas: Hanyecz — Holp, Hegyi, Plástyik, Alberti (Lipták) — Petykó (Filyó), Demjén, Vígh L. — Kanyári, Márton, Durucskó. Edző: Szűcs Mihály. Baja: Farkas — Tumó, Szabó, Krecs- ka, Andreldesz — Szőcs, Morvái, Harsányi (Bognár), Tóth I. — Hor­váth F. (Walter), Udvardi. Edző: Temesvári Tibor. Gólszerző: Kanyári 13. p, Kanyári (11-esből) 28. p, Filyó S8. p, Durucskó 72. p, Walter 87. p. Sárga lap: Krecska 7. p, Tóth I. 49. p, Andreidesz 59. p. Szögletarány: 8:0 (2:0) a Baja javára! flz ősz éllovasa — veretlenül: KSC A területi labdarúgó-bajnokság Körös csoportjának i986—87. évi bajnoksága őszi sorozata lezárult, s ritkaságszámba menő bravúrral — veretlenül — áll az élen a KSC csapata, miután a nagy riválist 4—o-ra legyőzte a hét végi lordulólian. Az orosháziak a fővárosban, a gyulaiak pedig Békésen szenvedtek vereséget, a Mezökovácsháza viszont idegenben nagy gólkülönbségú győzelmet aratott. Az első gólhelyzet a 6. perc­ben adódott, amikor Kanyári el­futott a jobb oldalon, éles be­adását a kapu torkában ketten is elvétették. A 9. percben Pety­kó tisztára játszotta magát, de Harsányi még időben kereszte­zett. A 10. percben gyors bajai támadás után Szőcs a 16-osról nagy helyzetből mellé lőtt. 13. perc: Kanyári cselezgetett a lG-os sarkánál, majd tisztára játszotta magát, és 14 méterről a bal felső sarokba lőtt. 1—0. 28. perc: Durucskó tört ki a bajai védők közt, de a 16-oson belül buktatták. A megítélt li­est Kanyári a jobbra elmozduló Farkas mellett.a Jobb—alsó sa­rokba lőtte, 2—0. 30. perc: Horv.áth F. nagy lö­vését Hanyecz kitűnő reflexszel szögletre hárította. 35. perc: Márton jobb oldalról átívelt a túlsó oldalra, és Vígh L. kapáslövését Farkas csak másodszorra tudta megszerezni. 42. perc: Kanyári szépen szöktette Mártont, aki Durucskó elé tálalt, de a labdát egy haj­szállal élőbb Farkas kapus ér­te el. Fordulás után nehezen kapott lábra a szarvasi együttes a so­rozatosan eladott labdák miatt. Az 57. percben Bognár futott el Alberti mellett, labdáját ' Hor­váth F. óriási helyzetben a ka­pu mellé lőtte. A 65. percben Durucskó indította Jó labdával Mártont, de Szabó ellökte a szarvasi csatárt. 63. perc: Márton futott el a bal oldalon, majd az alapvonal­ról visszagurított labdáját Filyó az üres kapuba kotorta, 3—0. 72. perc: Durucskó szép egyé­ni alakítás és cselsorozat után tisztára játszotta magát, majd a kifutó Farkas mellett továbbí­totta a labdát a hálóba, 4—0. 87. perc: Tóth I. bal oldali támadás után beadta a labdát és Walter közelről fejelte a szarvasi kapuba, 4—í. A mindkét csapat számára fontos mérkőzésen az ötletesen játszó szarvasi támadósor fél ón} -alatt kétgólos vezetést szer­zett. Szünet után a Baja táma­dott többet, de gyors kontrák­ból újabb két gólt kapott, és ez­zel el is dőlt a mérkőzés sorsa. A vendégek támadásaikat túl­kombinálták, s ez a szarvasi kapu előtt természetesen nem vezethetett eredményre. Telje­sen megérdemelt hazai győze­lem született. Jó: Kanyári. Du- rucsRó, Plástyik, Márton, ill. Szőcs, Udvardi. Csabai Pál AZ NB II TOVÁBBI EREDMÉNYEI: Veszprém—Metripond 1—0 (1—0) Vác—Kaposvár 1—2 (0—1) Budafok—Komló 2—1 (0—0) Űzd—Csepel 0—1 (0—0) N.-kanizsa—Nyíregyh. 1—1 (0—0) Salgótarján—Keszthely 0—2 (0—0) Ganz-M.—Diósgyőr 1—0 (0—0) Szeol-D.—Bp. Volán 3—0 (0—0) Szolnok—Szekszárd 1—0 (0—0) az NB ii Állasa : 1. Bp. Volán 18 11 2 5 37-25 24 2. Kaposvár 18 10 4 4 20-15 24 3. Veszprém 18 11 2 5 22-18 24 4. Csepei 18 8 7 3 23-11 23 5. Vác 18 10 3 5 26-18 23 6. Nyíregyh. 18 8 5 5 27-22 21 7. Salgótarján 18 7 6 5 19-18 20 8. Komló 18 9 2 7 25-25 20 9. Szeol-D. 18 8 3 7 28-18 19 10. Ganz-M. 18 8 3 7 25-22 19 11. Szolnok 18 8 3 7 24-22 19 12. Metripond 18 7 3 8 27-20 17 13. Szarvas 18 7 2 9 25-26 16 14. Úzd 18 6 2 10 21-26 14 15. Baja 18 5 4 9 18-28 14 16. Keszthely 18 4 5 9 18-23 13 17. N.-kanizsa 18 4 5 9 22-32 13 19. Budafok 18 5 3 10 17-31 13 19. Szekszárd 18 5 2 11 29-40 12 20. Diósgyőr 18 2 8 8 15-28 12 SPORT Ma és holnap: országos tanácskozás a szabadidősportról Gyulán A sportújságírók továbbképzé­se után most újabb országos sporttémájú tanácskozás szín­helye a Gyulai Termelőszövet­kezeti Üdülő. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal ma és holnap ren­dezi meg a megyei (fővárosi) tanácsok testnevelési és sport- szakigazgatási szerveinél dolgo­zó, szabadidő-sporttal foglalkozó munkatársai részére országos ér­tekezletét. Délután tájékoztató hangzik el a társadalmi testedző körökkel, klubokkal kapcsolatos jogszabályokról, majd Bertalan Sándor titkár a Békés megyei szabadidőklubok tapasztalatairól számol be. Még az első napon Sarkadra látogatnak a résztve­vők. Holnap értékelik az olim­piai ötpróba akciót és a jövő tennivalóit, valamint szó lesz a szabadidő-sporttal kapcsolatos aktuális feladatokról. Totóeredmények 1. Homburg—Leverkusen 1-2 2 2. i. FC Köln—Kaisersl, 2-2 X 3. Düsseldorf—Mönchen, 1-1 x 4. Dortmund—Bremen 2-1 1 5. Darmstadt—Osnabr. 7-1 1 6. Aschaffenb.—St. Kick. 2-4 2 7. Bielefeld—Oberhausen 4-1 1 8. Braunschweig—F. Köln 2-0 1 9. Brescia—Torino 2-0 1 10. Como—Intern. l-l x 11. Fiorentina—Roma 2-1 1 12. Udinese—Sompdoria 0-0 x 13. Cesena—Lanerossi 2-0 1 PÓTMÉRKÖZÉSEK: 14. Uerdingen—B. München 0-0 x 15. Campobasso—Pescara 1-0 1 16. Lazio—Taranto 2-1 1 BÉKÉSI SE—GYULAI SE 8—1 (1—0) Békés, 400 néző. V.: Vágner L. Békés: Győrfi — Gyimesi. Balogh A., Balogh I.. Braun, Lenkeffy, Maján. Süli, Fehér, Vozár, Mihály (Lipták). Edző: Nagy Mihály. Gyula: Szilágyi — Tóth (Simák), Bálint, Me­gyebíró, Szabó, Hirka, Kovács, Bakos (Tapasztó), Gortka, Cser­háti, .Jónás. Edző: Csathó Mik­lós. 23. perc: a kiugró Fehért Bá­lint a 16-oson belül felvágta. A ll-est maga a sértett, Fehér lőtte a hálóba, 1—0. 60. perc: Süli hosszú vágta után egyedül húzott kapura, és nehéz szögből bár, de a hálóba talált, 2—0. 85. perc: szögletet harcoltak ki a vendégek, és a beívelt labdát Kovács juttatta a hálóba. 2—1. A hazai csapat az őszi idény legjobb játékát nyújtotta. A mezőnyben szépen futottak az akciók, s a vendégek csak sza­bálytalanság árán tudtak köz­beavatkozni. így a minden csa­patrészében jobb hazai csapat győzelme akár nagyobb különb­ségű is lehetett volna. Jó: Len­keffy, Balogh I., Maján, Fehér, ill. Szilágyi, a mezőny legjobb­ja, Megyebíró, Jónás. Nagy Mihály H. KÖTELES SE—OMTK 2—1 (2—1) Budapest, Külső Váci út. 100 néző. V.: Bállá. OMTK: Bugyik — Csilek, Hegedűs F., Tisza. Nagy — Kucsera, Kiss, Fabisz, Magyar K. — Tapasztó (Hege­dűs J.). Kvasznovszki (Papp). Edző: Szendrei Béla. 5. perc: szöglet után a les­helyzetben lévő Molnár talált a hálóba, 1—0. 10. perc: Magyar K. ballal 20 méterről jól eltalált lövéssel vette be a kaput. 1—1. 35. perc: a kiugró Kóczián kézzel vitte ei a labdát és lőtt a kapuba, 2—1. Közepes színvonalú mérkőzé­sen a szerencsésebb honvédcsa­pat győzött. A játékvezető íté­leteivel többnyire a vendégeket sújtotta. Jó: Bugyik, Hegedűs F., Tisza, Magyar K. MEZÖKOVÁCSHÁZA— MAKÓ 5—1 (2—0) r Makó, 500 néző. V.: Dobos. Mezökovácsháza: Szilva — Sza­bó. Kovács, Török. dr. Pertich. Balázs, Mracskó, Zámbori. Pal- lagi, Schmidt (Balia), Vágó. Edző: Sári Ferenc. Makó: Hi­mer — Léber, Tóth I., Ludányi. Restás, Felfödli, Puskás (Győ­ri), Tóth J., Balogh. Kriszbai, Tóth-Kása. Edző: Nagy László. Remekül kezdtek a vendégek, már a 21. percben 2—0-ra ve­zettek. Szünet után sem válto­zott a játék képe. Ezen a mér­kőzésen a minden csapatrészé- ben jobb mezőkovácsháziak ilyen különbséggel is megérde­melten győztek. G.: Schmidt 2, Pallagi, Zámbori, Mracskó. ill. Felföldi. Jó: Mracskó, Zámbori, Schmidt, Vágó. ill. a hazai csa­patból nem nyújtott senki ki­emelkedő teljesítményt. További eredmények: H. Kun B. SE—Szegedi VSE 1—0 (1—0). Kecskeméti TE—Miske 0—2 (0— 1), Szentes—Csongrád 1—1 (l—1). Kecskeméti SC—Bp. Építők 4—ü (1—0), Lajosmizse—Soltvadkert 1—2 (0—1). A KÖRÖS CSOPORT ŐSZI IDÉNYÉNEK VÉGEREDMÉNYE: 1. KSC 15 11 4­34- 8 26 2. Bp. Építők 15 9 3 2 33-13 23 3. Miske 15 9 5 1 24-13 23 4. Soltvadkert 15 8 4 3 26-17 20 5. KTE 15 6 5 4 23-16 17 6. OMTK 15 6 4 5 15-13 16 7. Gyula 15 4 6 5 25-22 14 8. Kun B. SE 15 5 4 6 19-20 14 9. Mk.-háza 15 5 4 6 26-28 14 10. Csongrád 15 6 3 6 17-21 14 11. Szentes 15 3 6 6 19-20 12 12. Köteles SE 15 4 4 7 17-23 12 13. SZVSE 15 3 5 7 11-17 11 14. Békés 15 3 3 9 15-27 9 15. Makó 15 2 3 10 15-35 7 16. Lajosmizse 15 2 3 10 16-42 ■ 7 A MEGYEI I. OSZTÁLYÚ BAJNOKSÁGBAN TÖRTÉNT^ Békésszenta.—Sarkad 0—2 (0—1) Kondoros—Mezőber. 3—0 (0—0) Bcs. Agyagipar—Kaszaper- Nagybánhegyes 1—2 (1—2) Nagyszénás—Szeghal. 3—0 (1—0) Mezőh.—Újkígyós 4—0 (2—0) Battonya—Medgyese. 1—4 (1—2) Füzesgy.—Gyomae. 4—0 (2—0) H. Dózsa—Csorvás 1—1 (0—1) Újabb kosarasbravúr Szarvasi FSSC- Szekszárd 45:41 (23:23) NB I-es női kosárlabda-mér­kőzés, Szarvas, 300 néző. V.i Parádi, Farkas, Szarvas: Franko A., Lestyán, Kurucz (2), FRAN­KO K. (16), BOZSERNÉ (12). Csere: MAROSI (10), Török (5), Gyebrovszki, Kajári, Veres. Edző: Szirony Pál, Szalonul György. Szekszárd: VARGA (17), PALOTÁS (10), Christián (2), Vékony (4), Smolczerné (6). Cse­re: Szabó (2), Trák, Tamás, Bernáth, Majoros. Edző: Varie­ties István. Az eredmény alakulása: 7. perc: 11:4, 17. perc: 17:17, 26. perc: 30:25, 32. perc: 34:35, 36. perc: 43:41. Fokozott várakozás előzte meg a veretlen Szekszárd vendégjá­tékát. Szirony Pál némi megle­petést készített elő, hiszen a hét­közben a vendégcsapat videóra vette a főiskolás gárda legutóbbi mérkőzését. Ezért váratlan és merész húzással center nélküli, a támadásban mozgékony, a védekezésben agresszív csapatot küldött a pályára, aminek el­lenszerét eleinte nem találták a zónázó szekszárdiak. A csapat- kapitány Frankó K. vezetésével fegyelmezetten védekezett a ha­zai együttes, a támadásban pe­dig elsősorban Bozsérnénak helyzetei teremtve ziccerig ját­szották a labdát. A félidő végére a kintről jól dobó Varga révén kiegyenlített a Szekszárd. A szü­net után előbb Frankó K. trip­lájával a szarvasiak tettek előny­re szert, majd Palotás révén a szekszárdiak. Az egvre érettebb centerjátékot nyújtó Marosi egyenlített, majd Frankó K. egy. a férfiaktól is ritkán lát­ható bravúros horogdobással a vezetést is megszerezte. Az utol­só percekben mindkét csapat megpróbálta a maga javára el­dönteni a csatát, s ez a higgad­tabb hazaiaknak sikerült. Vé­gül is azzal billentette a maga javára a mérleg nyelvét a ko­sárszegény találkozón a hazai csapat, hogy olyan vezéregyéni­sége volt, mint Frankó K., va­lamint fegyelmezettebb. egysé­gesebb csapatjátékot tudott nyújtani ellenfelénél. Ny. D. O Gabriel Kremer azt mondja: Uram, én nagyon jól ér­zem magamat mindezek ellenére Budapesten. Van egy kis megfigyelésem. — Másutt, külföldön a pincérek — úgy vettem észre — összedolgoznak. Olasz vendéglőben nézni is jó a szemnek, hogy suhannak el egymás mellett az olasz felszolgálók, hogy miként segíti ki egyik a másikat. Olyan az egész, mintha koreográfiája volna. A németek mások, de ott is csapatmunka van. Itt a magyar Hiltonban megfigyeltem, hogy a személyzet munkaidejének nyolcvan százalékát az egymással való vita tölti ki. Bólintok és sóhajtok. Mondom a szokott szöveget: hát igen, ezért van itt annyi feltaláló, tehetséges ember, de ezért nem jutnak semmire. — És most már óhatatlanul is arra gondo­lok, hogy tán még Végh Antal fia, unokája is megélhet abból, hogy miért beteg a magyar futball? Én magam pedig abból, hogy miért beteg a magyar gazdaság? Ez már nem vicc. Vé­res valóság. Mindenütt — az írószövetségben is — a semmi lisztjét őrlik az írók. Szörnyű és értelmetlen vitákban pocsé­kolódnak az alkotó energiák. Dr. Lakat Károlyt is sértés, komoly mélyütés érte Végh Antal könyvében. Végh Antalnak köszönhetem, hogy egykori tornatanárom felkeresett. Hogy ő és Szepesi György itt ül­nek nálam. Ide érkezik ifj. Lakat Károly is. Ö sportújságíró, a Képes Sport rovatvezetője. Megrögzött antialkoholista ugyan, de azért is egy üveg rizlinget teszek ki az asztalra. Fölnyitom. Nem mondom, hogy Végh Antal egészségére, de a heccben ez is benne van. Iszunk és beszélgetünk. Lakat mái nyugdíjas. Szepesi leköszönőben. Buda másutt. Komora majd csak akkor ül le egy író asztalához, ha érdemeinek el­ismerésével ... De hát ennek így kell lennie. Szepesi Györgyben még mindig sok a Szepesi Gyuri. Ma­gas. Karcsú. Megnyerő küllemű. Nincs benne nagyképűség. A mozgása nem változott. Ügy látom, hogy lelke legmélyén még ma is a szurkolók szurkolója. Szurkoló a négyzeten, a köbön. Győzelmet, sikert ennyire áhító emberrel még nem találkoztam. Kívüle senki nem akadt volna, aki azt az egy­kori bonni állást feladta volna az MLSZ elnöki tisztségéért. Szepesi a képernyőn volt. Szepesi jó kapcsolatokkal rendel­kezett az NSZK vezető köreiben. Mindenkit ismert. Lakás és pénz összehasonlíthatatlanul több volt ott, mint itthon, de Szepesi elhitte, hogy ő itt tehet valamit... Emlékszem a fiatal-öreg Lakatra. Alacsony termetű, kar­csú játékos. Világosszőke. Hihetetlen biztonsággal és gyorsa­sággal szerel és passzol. Rombol és épít. örökmozgó. Olyan, akiben bízni lehet a nehéz helyzetekben a pályán. Most túl van a hatvanötödiken. Arról beszélgetünk, hogy az ő egész fradista generációja végigcipelte azt a vádat, hogy a Fradi fasiszta csapat. Ez is megérne egy-két pohár rizlinget — mondom, de engemet most a „fek,ete doboz” titka érdekel. Mi volt Mexikóban az erővesztés titka? — Kedves Lakat Károly, ön, aki 651-szer ült NB I-es meccseken a kispadon, aki kétszer nyert nemzeti bajnokságot a Ferencvárossal, kétszer Közép-Európai Kupát a Tatabányá­val és kétszer juttatta olimpiai dobogóm a magyar csapatot — hogy más érdemeit ne is soroljam —, miben látja a mexi­kói kudarc okát? — Elnézést, hogy belevágok — szólal meg ifj. Lakat Ká­roly Hogy én válaszolok apám helyett. De visz az indu­lat. Az indulat, amiért előre durrogtatjuk el a puskaport, a világbajnoki selejtezőkön produkáljuk azt a teljesítményt, amit a világbajnokságon kéne nyújtanunk. A közönség, pe­dig tombol, őrjöng, a hátán cipeli a játékosokat. Holott a munka lényegi része tulajdonképpen csak ekkor kezdődik! De erre már nem futja az'erő. Pedig a játékosok a bajnok­ságban ekkor már ugyancsak kímélik magukat. Kímélik, mert mindenki erre biztatja őket. Később aztán a langyos meccseket, az alacsony színvonalú bajnokságot okolják az elmaradt világbajnoki sikerért. De ekkor már késő! Addigra Mezei András: Ki beszél itt már Mexikóról? Válaszok Végh Antalnak világbajnoki szintéin tömtük tele a játékosokat pénzzel, dics­himnuszok sora jelent meg róla, besöpörtek minden létező anyagi és erkölcsi elismerést. A selejtezőkért... — A bajnokság persze nemcsak a világbajnoki előkészüle­tek miatt langyos — folytatja most már id. Lakat Károly —. hanem azért, mert a klubokból hiányzik a szív, a lelkesedés, a hagyománytisztelet. Manapság például egy Fradi-játékos- nak halvány fogalma sincs arról, hogy néhány évvel ezelőtt ki játszott a posztján. A régi focistákkal, edzőkkel a kutya sem törődik. A klubok élén rendszerint kinevezett hivatal­nok áll. Emlékszem, hogy amikor a Ferencváros valamilyen nemzetközi kupameccset játszott, kijött a mérkőzésre Haróth János, a Fradi akkori elnöke. Hivatalos kocsin jött, a klub kocsiján, amelyen Honvéd-zászló lengett. Még a tolmács is elképedt ezen. Olaszországban elő nem fordulhatna — mond­ta —, hogy a Bologna elnökének kocsiján Inter- vagy Róma- zászlót lobogtat a szél. Mit tegyünk? — szabadkoztam —, hogyha elnöküqk szíve — a Ferencváros adminisztrációját nyilván korrektül végzi — a Honvédért dobog. — De talán az Üllői útról kanyarodjunk újra Mexikóba. Annál is inkább, mert a tanár úr járt odakint, és 1968-ban olimpiai bajnokságot nyert a magyar csapattal. — Négyszer jártam Mexikóban. Játékosként is, edzőként is. A világ egyik legcsodálatosabb országa, a nép is végtele­nül kedves. Az igaz, hogy kicsit melegebb van, mint nálunk, de egy fizikailag és lelkileg egyaránt jól felkészített csapat­nak ez nem okoz problémát. 1968-ban mi úgy nyertünk ott olimpiát, hogy még csak meg sem említette senki, hogy me­leg van! — Hogyan kell egy csapatot fizikailag és lelkileg egyaránt jól felkészíteni? ön hogyan csinálta? Például, mit adott ne­kik enni? — Amit akartak. Egyedül a mérkőzés napján volt meg­szabva a koszt. Egyébként még sörivást is engedtem nekik. — Szóval mégiscsak Végh Antalnak van igaza, aki többek közt a teljes absztinenciában keresi a bajok forrását. — Én — talán teljesen indokolatlanul — a doppingban ke­resem. Az az érzésem ugyanis, hogy a selejtezők alatt, ahol nincs ellenőrzés, „bökték” a fiúkat. Mexikóban azonban nem mertek ilyesmit kockáztatni, mert ha kiderül, diszkvalifikál­ják az egész csapatot? Ezért kóvályogtak a fiúk a pályán, mint a dögledező legyek. És nem a túledzettség miatt! Ti­zenegy játékost nem lehet egyformán túledzeni. Mindegyik más edzésmunkát igényel. Ami egyiknek sok, a másiknak meg sem kottyan. De itt egyik sem állt a lábán. — Dopping? Miért, a tészta önnek nem elég magyarázat? — Ezek a fiúk, ha kimennek külföldre, vinni akarják ma­gukkal a Hortobágyot is. Az igazi profik egyik nap Olaszor­szágban játszanak, másnap meg Libanonban. Természetesnek tartják, hogy mindenütt más a koszt, hogy alkalmazkodni kell. Mi a magyaros konyha nélkül lépni sem tudunk. Annak idején előfordult, hogy nem vittünk magunkkal szakácsot, és Novák Dezsőnek, aki Vendéglátóipari Főiskolát végzett, kel­lett az ottani séfet lecsókészítésre megtanítani. Mert nálunk nem a kalóriával van a baj, hanem az ízzel. Ha nincs pap­rika, nincs eredmény! A világ minden táján azt akarjuk, hogy körülöttünk forogjon a világ! Pedig ez nem megy... — így hát mégiscsak a tészta a ludas! — De melyik tészta? Végh Antal azt kifogásolja, hogy csak sajtos tésztát kapott a csapat, meg diósat, de mákosat soha! Száz lappal később viszont az ópium miatt panaszkodik, ami­vel — mákos tészta formájában — pusztították a fiúkat. De hát nem ez az egyetlen következetlenség a könyvben. Nem ez az egyetlen naivság. Azt is bűnként veti a szövetségi ka­pitány szemére, hogy éhomra tartott edzéseket. Nem tudom, milyen táborban látta, hogy a versenyzők először jó befrüs- tökölnek és utána kocognak le edzeni. Az én időm edzőtábo­rozásában is reggel hétkor volt az első edzés, és nyolckor kapták a játékosok a reggelit. Teli hassal nem lehet dol­gozni. — De üressel is nehéz. — Nyilván nem fárasztó, erőnléti edzést tartottak, inkább frissítő mozgást. Ahhoz elég egy pohár tej is. — Másik téma. Mint edzőnek, mi a véleménye arról az edzőről, aki a játékosainak nem tud taktikai utasítást adni? Márpedig a 2—0-ás veszélyhelyzetben Mezey nem tudott. Ma­ga is bevallotta ... — Az őszinteségét becsülöm. De magunk közt szólva óriási hibának tartom, hogy 0—2-nél nem hívta őket védelembe. Egy ilyen- humánus világbajnokságon, ahol a hat harmadik helyezett (!) csapatból négy továbbjuthatott, még a 0—2-es eredmény tartása is esélyt jelentett volna. Árról pedig nem is beszélek, micsoda veszélyt jelent, ha a játékosok azt lát­ják, hogy edzőjük előbb összeomlik, mint ők, és nem tud tanácsot adni. (Folytatjuk) BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. PL: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csata János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom