Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

1986. november 22., szombat NÉPÚJSÁG A szülői hatalomra, építő nevelési elvek alapja az a még napjainkban is >sok he­lyütt uralkodó felfogás, mi­szerint a gyermeket csak kemény kézzel, szigorral le­het ránevelni a jóra, és le­szoktatni a rosszról. E felfo­gás hívei a gyermeknevelés­ben a gyermek feletti hata­lom hangsúlyozására építe­nek, előszeretettel alkalmaz­zák a testi fenyítést, az erő­szakos parancsolgatást, a megfélemlítést és a fenyege­tést. A szülő ezekkel a ne­velési eszközökkel azonban többnyire csak azt éri el, hogy az így nevelt gyermek pusztán félelemből tesz ele­get a követelményeknek, hi­szen a biztosan várható bün­tetés elriasztja attól, hogy olyat tegyen, amit a szülei megtiltottak neki. Az a gyermek, aki gyak­ran éli át a testi fenyítés fájdalmait, a fenyegetettsé­get, az erőszakot, maga is agresszívvé válik. A bünte­tést, a testi erőszakot, a fe­nyegetettséget a gyermek korlátozásként éli át, és ez a korlátozás (frusztráció) okozta kínos feszültség csap ót agresszivitásba. A kemény kezű, hatalmára építő nevelő azonban a gyermekben fel-' támadó agresszivitást újra és újra letöri, bünteti. Így az is érthető, hogy az agresszió nyíltan, egyenesen a bünte­tő személy jelenlétében álta­lában nem nyilvánul meg, ám ha kikerül az ellenőrző pillantások alól, a felgyü­lemlett indulatait gátlástala­nul éli ki a gyermek. Való­színűleg ez történik azoknál a gyermekeknél is, akik ott­hon meghúzzák magukat, ám az iskolában, óvodában a közösség rémei. Hiába tilta­kozik a szülő, hogy „otthon olyan jó ez a gyerek, mint . egy falat kenyér”, nyilván­való, hogy ő maga a ludas a gyermeke körül kialakult helyzetben. A gyermek azon­ban előbb-utóbb annak is megtalálja a módját, hogyan „büntesse vissza” kerülő úton az agresszív szülőket. Hihetetlen jó érzékkel rájön arra, hogy milyen viselke­déssel bosszanthatja a szüle­it. Nyafog, makacskodik, da­col, vagy azzal bünteti a szülőt, hogy nem eszik, egy­szóval minden eszközt meg­ragad, hogy szülei türelmét próbára tegye. A hatalomra építő, ag­resszív, rideg nevelő tehát csupán azt éri el, hogy a gyermek félelemből fogad szót, és nem azért, mert lel­kiismerete parancsára hall­gat. Holott a gyermekneve­lés egyik legalapvetőbb célja az, hogy a gyermek bensőleg fogadja el a felnőttek által felállított normákat, és így felelősségteljesen, lelkiisme­retesen viselkedjék. Ne a külső fenyegetés és a bünte­téstől való félelem irányítsa tetteit, hanem a belső meg­győződés. A helyes nevelői maga­tartás célja éppen az, hogy megalapozza a gyermek lel­kiismerétének kialakulását és fejlődését. A szeretetre építő nevelés alkalmas csak arra, hogy a szülők ezt a célt elérjék. Az ilyen szülők meleg érzelmekkel fordulnak a gyermek felé, leggyakrab­ban alkalmazott nevelői esz­közük a dicséret. A szere­tetteljes szülő gyakran érvel, magyarázza a gyermekének, hogy mit miért nem szabad megtennie, s így hozzásegíti a gyermeket ahhoz, hogy értse a szabályok és tilalmak ésszerű voltát, szükségessé­gét. Flamm Zsuzsa Elfelejtett gyümölcsünk a füge Házikertjeinkben ma már ritkaságszámba menő ez a nagy bokrokat nevelő, több száz termést is beérlelő, vas­tag, húsos levelű, legrégeb­ben termesztett gyümölcster­mő kultúrnövényünk. Kelle­mes íze, nagy mennyiségű szőlőcukor-, valamint A és B vitamintartalma miatt kedvelt gyümölcsféleségeink .közé tartozik. A füge orvos­gyógyászati hatása jelentős. Teája enyhíti a köhögést, bronchitist: ha 10 dkg ösz- szevagdalt fügét 10 percen át forralunk 1 liter vízben, majd leszűrjük, és napi 3 esetben fogyasztjuk. Ezen fő­zet alkalmas a szájöblöge­tésre is, mert enyhíti a fog­hús gyulladását. Bizonyított, hogy a friss füge tejszerű váladékától elmúlik a sze­mölcs. A fügefa leveléből készített tea (25 g fügelevél egy liter vízhez) fokozza a vérkeringést. A szárított fü­ge főzete kitűnő szer székre­kedés ellen gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A fü­géből készítenek fügebort, aszalványt, kompótot, lek­várt és citromlé hozzáadásá­val dzsemet. Más országok­ban felhasználási területe szélesebb körű, így: füge­sajt, fügepogácsa, fügerétes, fügekalács is készül belőle. A füge gyümölcse álter­més. Hossza 5—8 cm között változik. Alakja lapított vagy hosszúkás körtealakú. A gyümölcs színe fajtánként változóan lehet: barnás, zöl­KERT, HDZTáll A füge (Ficus carica L.) ter­mése des, ibolyás, vagy lilásfeke­tés. Szaporítása kétféle módon történhet: tősarjak szétülte- tésével és dugványozással. A tősarjak kiásását ősszel vé­gezzük, majd cserépbe ültes­sük, és fagymentes helyen (pince, kamra) teleltetjük. Időnként kevés öntözést biz­tosítsunk. Lényeges, hogy a cserepes sarjakat védett és félárnyékos helyen tartsuk, hogy növekedésük gyorsab­ban meginduljon. Dugványo­zás esetén a vesszőket ősz­szel, lombhullás Után szed­jük, és fagymentes helyen tároljuk, vermelve homok­ban Vagy földben.-Tavasszal 20—30 cm nagyságú darabo­kat vágunk a vesszőből, és szaporítóládákba, vagy sza­badba helyezzük, hogy a fel­ső végük 2-3 ujjnyira szaba­don maradjon. Fontos, hogy a földet nyirkosán tartsuk. A megerősödött dugványnövé­nyeket ősszel állandó he­lyükre ültessük. A tősarjak és dugványok 3-4 éves ko­rukban kezdenek el teremni. A füge ültetési távolsága 2,5-3 m. A szárazságot jól elviseli. Aszályos nyári pe­riódusokban azonban kívá­natos a fügebokrot egyszer- kétszer öntözni, hogy gyü­mölcse ne maradjon apró. A téli takaráson kívül más ápolási munkát nem igé­nyel. A lombhullás után a tövétől kiindulva árkot ásunk, összekötözött gallyait az árokba lehúzzuk, és föld­del, majd lombbal, szalmá­val, náddal takarjuk. Árok­ásás nélkül is könnyen ta­karható a föld felszínére le­húzva. Tavasszal a rügyek kifakadása előtt a takarót távolítsuk el. A fügebokrok jól fejlőd­nek szennyezett városi mi­liőben is. A füge július kö­zepétől kezd érni, és mint­egy másfél, két hónapon át szedhető. Az ehető rész, a tulajdonképpeni gyümölcs­test; míg a gyümölcs valójá­ban a gyümölcstestben levő mag, azaz a tulajdonképpeni termés. Termései könnyen le­válnak a hajtásról. A füge csak teljesen puhává éretten fogyasztható. Halász Bálint kertészmérnök Újra itt a válltömés! DIVOT óriási divat a válltömés. Most már lehet kapni hazai boltok­ban is, de korántsem olyan ál­lapotban, hogy azt azonnal a ruha vállába varrhatnánk. A fé­lig kész válltömést selyemmel vagy a ruha anyagának mara­dékával kell bevonni a rajzon látható módon: kétszer letűzni a szélét, és cikk-cakk öltéssel eldolgozni. Ezek után illesszük a ruha vállába. Szokás a váll- varráson kívülről végigvarml, de dísztüzéssel a rajzon látha­tó módon illeszteni is. Vannak úgynevezett lebegő válltömések, amelyeket csak a nyakkivágás szélén és a karöltő tetején egy- egy öltéssel rögzítenek. Ez azért jó, mert mosásnál, tisztításnál a válltömést egyszerűen ki lehet emelni a ruhadarabból. A váll­tömés illik a selyemblúztól a farmerzakókon át a pulóverig, minden női ruhadarabra. Ez az idei év legfőbb szabászati új­donsága. BÍRTÁLAN FERENC: Kata-köszöntö November vége. Katalin nap. írj falevélre Katalinnak. Küldd el a széllel, s ha megkapja, hópihe térdel az ablakba. Isten éltesse a Katát, mind! Teljen bélésre, s nyárra megint. GYŐRI LÁSZLÓ: Hazafelé Kitt-katt untat, altat, ébreszt. Négy zeng, . négy zeng, negyvennégy zeng. Négy kerék, négy kerék, negyvennégy kerék, csetteg a sínen a fekete gép. Kákád, lassul, jó nagy gőzt fúj: ssssssss! 0 mikulásvirág továbbnevelése Az elmúlt hetekben jelent meg a virágboltokban ez az igen érdekes dísznövény Fotó: Gál E(Jit Színes (piros, sárga, fehér) fellevelei adják a mikulás- virág fő díszét. Megszínező- désükkel egy időben nyíló sárga virágaik ugyanis any- nyira aprók és jelentéktele­nek, hogy szinte észrevétle­nek is maradnak. A fellevelek hetekig dísz­lenek és különösen akkor hosszú életűek, ha a virágot 17 fok körüli hőmérsékleten tartjuk. Földjének időközben sem szabad kiszáradnia. Vi­gyázat, a\Júgos, kemény víz­től rendszerint elsárgulnak a levelei. Amikor viszont a felleve­lek lehullottak, tehát elvi­rázott a növény, fokozatosan felére kell csökkenteni az öntözést, hogy pihenjen, mi­előtt tovább fejlődne. A mi­kulásvirágot ugyanis tovább lehet nevelni, és újra virág­zásra késztethető házilag is — a következő tél elején. Május végén, június ele­jén — amikor beköszönt a jó idő — vissza kell vágni ott, ahol a még zöld színű szár­része találkozik a már elfá- sodott, barna színű szárral. Visszavágás után a sebfe­lületre kerüljön langyos víz­be mártott vattacsomó, kü­lönben a sebfelületen kifolyik az értékes tápanyagokat tar­talmazó tejnedv. A visszavá­gott mikulásvirág nyárra ki­kerülhet az erkélyre, kertbe — mindig félárnyékos hely­re. Fontos a rendszeres ön­tözése. Ha nem kerül ki a szobá­ból, akkor is jó vízellátást kíván a nyári hajtásfejlődés időszakában. Előtörő hajtá­sai közül legfeljebb a két- három legerősebb maradjon meg, a többi tőből kivágha­tó. Szeptemberben az eddig szabadban tartott növényt vissza kell vinni a szobába, meleg helyre. Különösen fon­tos, hogy melegben legyen decemberben, amikor megin­dul a fellevelek újbóli fej­lődése. Csak ezek megszíne- ződésekor kerüljön alacso­nyabb hőmérsékletű helyre. Csekély az MDS-ferlözés veszélye EGÉSZSÉG I A sajtó, a rádió, a televí­zió nemegyszer orvosok köz­vetítésével — pánikot keltet­tek, amikor még az AIDS- betegek családtagjait is fél­tették a fertőzéstől. Egy ku­tatócsoport New Yorkból az orvosi szaksajtóban beszá­molt arról, hogy 39 AIDS-es beteg 101 olyan családtagját vizsgálták meg, akik leg­alább 3 hónapon keresztül szoros családi közösségben éltek beteg családtagjaikkal. Többségükben igen szegény családokról volt szó, akik szűk lakásban éltek együtt, AIDS-betegségben szenvedő családtagjaikkal. Közösen használták a konyhai edé­nyeket és a WC-t is. A csa­ládtagok között a szokásos érintkezési formák, arcon csókolás, ölelés is rendszeres volt, mégis csak egyetlen 5 éves gyermek mutatott pozi- tivitást az AIDS-t ekozó HTLV—III. vírussal szem­ben. De ez a kislány is ká­bítószeres szülők gyermeke volt, aki minden valószínű­ség szerint már a születése­kor AIDS-ban szenvedő any­jától kapta a fertőzést. A vizsgált csoportban egyéb­ként 6 anya szenvedett AIDS-ben, és szült gyerme­ket, de egy gyermek sem fer­tőződött a szülés közben. A kutatók éppen ezért ha­tározottan azt állítják, ha az AIDS-ben szenvedő csa­ládtagok között nincs sze­xuális érintkezés, és nem használnak kábítószeresek­ként közös fecskendőt, gya­korlatilag nem áll fenn fer­tőzésveszély. Ugyanezt az álláspontot képviseli a San Francisco General Hospital főorvosa is, aki hangsúlyozza ugyan, hogy az USA-ban szaporodik az AIDS-es megbetegedések száma, de ez kizárólag az úgynevezett rizikócsoportok­ra korlátozódik. Ezek első­sorban kóros, vagy a normá­listól eltérő szexuális prak­tikákat űző homoszexuálisok, akik AIDS-sel fertőzött vért kaptak. Ugyancsak erősen veszélyeztetettek a kábító­szeresek, akik vírussal fer­tőzött injekcióstűt használ­nak. San Franciscóban 1750 — AIDS-betegekkel foglalkozó — egészségügyi dolgozót vizs­gáltak meg, akik állandó szoros kapcsolatban voltak — természetesen szexuális kapcsolat nélkül ,— az AIDS- es betegekkel, de mindössze két embernél észleltek HTLV—III. pozitivitást. Ná­luk sem lehetett megállapí­tani, hogy mikor és hol tet­tek szert erre a pozitivitásra. Mindkét kutatócsoport az AIDS megelőzésének kulcsát a következőkben látja: I. Szigorúan és következetesen kell szűrni a véradók vérét HTLV—III. vírus szempont­jából. 2. Különösen a homo­szexuálisok között kell ál­landó és hatásos propagan­dát folytatni, hogy kerüljék az állandóan cserélődő sze­xuális kapcsolatokat. 3. A kábítószereseket óvni kell at­tól, hogy közös tűt és fecs­kendőt használjanak. TDr. Szendéi) Az elmúlt, illetve a következő napokban több új bélyeget és -sorozatot jelentetett meg a Magyar Posta. Születésének centená­riumán az „Évfordulók — események ’86.” elnevezésű sorozat újabb darabjaként 4 fo- rntos bélyeggel tisztelegnek dr. Münnich Ferenc emléke előtt. A bélyeget — amely 822 ezer 300 fogazott és 4800 fogazatlan pél­dányban többszínű ofszetnyomással az Ál­lami Nyomdában készült — Oláh György grafikusművész tervezte. A DÍVSZ Budapesten megrendezésre ke­rülő XII. közgyűlését köszönti az a szintén 4 forintos bélyeg, amely november 21-én je­lent meg, s amelyet Svindt Ferenc grafikus- művész tervei alapján az előbb említettel azonos példányszámban a Pénzjegynyomdá­ban készítettek el. „Hazai nemesítésű gyümölcsök" — ez az elnevezése annak a hat darabból álló so­rozatnak, amely november 25-én kerül for­galomba. A bélyegsort Zsitva Szabolcs gra­fikusművész tervezte és 372 ezer 300 foga­zott, valamint 4800 fogazatlan példányban acélmetszéssel és mélynyomással a moszk­vai Goznak Nyomdában készítettek el. Két­forintos névértékű a Magyar kajszi C—235 fajtanevű sárgabarackot és az Érdi bőter­mő fajtanevű meggyet, négyforintos név­értékű a Jonathán M—41 fajtanevű almát, a Nagymarosi tájfajta elnevezésű málnát és a Piroska fajtanevű őszibarackot, vala­mint hatforintos névértékű a Zalagyöngye fajtanevű szőlőt ábrázoló bélyeg. Valamennyi ismertetett, bélyeg bármine­mű postai küldemény bérmentesítésére kor­látlanul felhasználható. „Kemény kéz” a nevelésben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom