Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-18 / 271. szám
1986. november 18., kedd o ÜNslUkfiM------------------------------------------------A B. Á. G.—Mavad vadászatszervező irodáról A Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat (Mavad) vezérigazgatója tavaly szeptemberben megyénkben tanácskozott a vadgazdálkodási vezetőkkel. A találkozón a Békés megyei vadászok felvetették, hogy a külföldiek bérvadásztatását célszerű lenne helyben szervezni, és az anyagi elszámolásokat is megyén belül kellene megoldani egy kellő hatáskörű iroda segítségével. A javaslatot elsősorban az indokolta, hogy a külföldiek bérvadásztatását Budapesten szervezték, ezért az igények és a lehetőségek gyakran nem találkoztak egymással. A tárgyalásokat konkrét szervező munka követte, majd ez. év január 1-én megkezdte működését a B. Á. G.— Mavad vadászatszervező iroda Békéscsabán. Farkas István irodavezető mondja: — A Békéscsabai Állami Gazdaság magára vállalta — a Mavad támogatásával — a vadászatszervező iroda létrehozását. Először is megvásárolta a Mavad gyomaendrő- di élővad-telepét — egy íá- cántörzstenyészet kialakítására —, majd átvette és korszerűsítette a Mavad te- lekgerendási lőltvad-telepét. Ezekkel párhuzamosan létrehozta az irodát, amely az állami gazdaság gesztorságával működik. Az irodának a Mavad biztosítja a külföldi vadász vendégeket. Az iroda létrejöttével elsősorban a velünk kapcsolatba lépő vadásztársaságok jártak jól. Hosszú távon a vadászatszervező iroda az állami gazdaságnak is hasznot, nyereséget hoz. A megye vadgazdálkodási forgalmának két százaléka az irodánkat illeti meg. A Mavad a korábbiaknál eredményesebben szervezett vadászatokból remélhet hasznot. De a legtöbbet — és ezt hangeszközátcsoportosítás érdekében zajlik a kulákság felszámolása — szó szerinti gazdasági likvidálása —, a mezőgazdasági kistermelés tönkretétele, és az erőszakos kollektivizálás. Rákosi kimondja, hogy hibáztunk, és döntés születik, hogy személycserék történjenek a politikai vezetésben. Itt már Farkas Mihály a bűnös, de csak nagyon rövid ideig, ha jól emlékszem, 12 napig,. Mert ugye őt már nem választják be ezen a központi vezetőségi ülésen a Politikai Bizottságba, de két hét múlva röpszavazással visszaveszik a vezetésbe, vissza a titkárságba, sőt a párt második embere lesz, Rákosi távollétében ugyanis ő vezeti a politikai bizottsági ülést, illetve a titkársági ülést is. Aminek az az oka — és erről nagyon nem beszélnek, akik Nagy Imrét akarják mostanában ’56-os magatartásáért tisztára mosni —, hogy Farkas Mihály azért kerülhetett vissza, mert ő akkor lecsatlakozott Nagy Imre mellé. Ez az egész ’53- as központi vezetőségi ülés a köztudatba később úgy épült be, mint a Nagy Imre- korszak kezdete és Nagy Imre korszerű kiigazítási politikájának a hatása és következménye. Szó sincs erről. Nem ez a valóság. A valóság az. hogy Nagy Imre a korábbi torzulásokat is egyértelműen támogatta, egyedül a mezőgazdaság erőltetett kollektivizálásában nem volt egység Nagy Imre és Rákosi között. Mivel Farkas lecsapódott Nagy Imre mellé, ezért Nagy Imre partner volt ahhoz, hogy Farkas visszakerüljön a politikai vezetésbe. Rákosinak meg Ge- rőnek pedig azért volt érdeke, hogy Farkas Mihály visszakerüljön, mert ők pedig a koncepciós perek miatt nem akartak konfliktusba kerülni Farkassal. Tehát így alakult ez a korszak, ez az időszak ... — Igen, de hogy pontosan mi volt az előzménye az súlyozni szeretném — a Békés megyei vadásztársaságok profitálnak a vadászatszervező irodából. Hiszen éppen ezért alakultunk meg. A fentieken kívül érdemes megemlíteni, hogy a népgazdaság is nagyobb devizabevételre számíthat. — Hogyan összegezhetnénk az iroda által a vadásztársaságoknak nyújtott előnyöket? — A társaságoknak rendre problémát jelentett tavasszal a naposfácáncsibe- vásárlások kiegyenlítése, mert bevételeik az év második felében realizálódnak. Idén tizenöt társaságnak 2,5 millió forint nevelési támogatást adtunk. Ezt az összeget nem készpénzzel, hanem az őszi. téli apróvadvadásza- tokkal egyenlíthetik ki. Például a Gyulai Lenin Vt-nek ötezer darab naposfácáncsi- bét fizetett ki az iroda. Ezért a külföldi bérvadászok által lelőtt mennyiségből — pontosabban ennek bevételéből — 550 darab bennünket, a többi a társaságot illeti meg. Azt is magunkra vállaltuk, hogy az élővad-befogás, az apróvadvadászat, illetve a nagyvadvadászatot követő trófeabírálat után a társaságoknak nyolc napon belül átutaljuk a nekik járó pénzt. Szinte felbecsülhetetlen segítséget jelent az irodánk keretén belül működő VI. számú országos trófeabíráló bizottság segítsége. A trófeák gyors értékelése ugyancsak a vadgazdálkodás színvonalát javítja. De térjünk vissza egy gondolat erejéig az apróvadvadászatokra. Vállaltuk, hogy minden felajánlott nagy terítékű apró- vadvadászatot értékesítünk. A tavalyi 17-tel szemben 42-t kötöttünk le a külföldiekkel! A keresővadászatok közül napjainkig mindössze kettőt nem tudtunk értékesíteni. 1953. júniusi központi vezetőségi ülésnek, azt csak ma látjuk ennyire világosan. Akkor ez még egyáltalán nem volt világos, és mindaz, amiről eddig beszéltél, igazából csak háttér ahhoz, hogy indokolt legyen a kérdés: ha egy ilyen történelmi, politikai szituációban megkérdezte a közkatona a politikai tisztet, hogy „Tessék mondani, főhadnagy elvtárs, akkor én most kire haragudjak?” —, akkor mit lehetett erre válaszolni? — Hát, először is, ilyen kérdést nem tettek fel, mert... A következőt kell világosan látni. A közvélemény két dolgot érzett. Az egyik, hogy az életszínvonala nem nő úgy, mint korábban, sőt, csökken. Ezt nagyon nehezen viseli el. Meg kell tehát indokolni, miért csökken. Erre mi a hivatalos válasz? Mert építeni kell Sztálinvá- rost, akkor ugye Dunapente- lét. Miért kell építeni? Mert itt az imperializmus a kapuban, támadni akar, készül a harmadik világháborúra, és fejleszteni kell együtt és egyszerre az ipart és a hadsereget. Ezért kell visszafogni az életnívó-növekedést. Tehát van válasz. Az más kérdés, hogy nem ez volt az alapvető ok, de ez az én válaszom, mert én ezt tudom. — És el is fogadják ezt a választ? — Elfogadják. — Azt mondtad, a közvélemény két dolgot érzett. Mi a másik? — A másik, hogy nem tetszik, ami a falun van. Sok mindent látok, hisz falvakban élek, ott gyakorlatozom. A bevonult újoncállomány döntő többsége faluról jön. Nem tudja megérteni, hogy miért ilyen szigorú a beszol- gáltatási kötelezettség, hogy minden tartalékot elvisznek, hogy a disznót csak úgy lehet levágni, ha a tanács engedélyt ad rá, és így tovább. A mi számunkra nem jelenik meg konfliktusként az, hogy nehézipart fejlesztünk, hogy felszámolják a kisTerveink szerint idén a bérvadászok mintegy 50 ezer fácánt lőhetnek le megyénkben. összegezve, a velünk szerződéses kapcsolatban álló 42 társaság gazdálkodási biztonsága jelentősen megjavult, a nevelési támogatások, a gyors pénzügyi elszámolás és a biztos értékesítésnek köszönhetően. A Ma vad újabb piacokat keresett és talált. A korábbinál több amerikai, kanadai és angol vadászt láttunk vendégül. A szerződésekben rögzítetteket irodánk mindenképpen teljesíti. A hosszú távú együttműködés érdekében az esetleges gondokat az iroda, pontosabban rajtunk keresztül a B. Á. G. és a Mavad magára vállalja. — A vadászatszervező iroda nyereségérdekeltsége nem ütközik-e a vadásztársaságok érdekeivel? — Nem. Jóllehet nyereség- érdekeltek vagyunk, de a nyereségünket nem a vadásztársaságok rovására, hanem a korábbinál nagyobb exportból kívánjuk előteremteni. — Végül egy kérdés arról, hogy milyen próbatételt jelent az irodának — működésg első évében — az őszi, téli apróvadvadászatok sikeres lebonyolítása? — Az első igazi nagy próbatételünk a tavaszi-nyári őzbakvadászat volt. A vadásztársaságok értékelték a munkánkat, és ebből kiderült, hogy panasz nélkül elégedettek a tevékenységünkkel. Ugyanezt szeretnénk elérni az apróvadvadászatokon is. A vadászatszervező iroda jó híre, végső soron megélhetése függ ettől. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy munkánkban jelentős hiányosságokat tapasztaljanak a Békés megyei vadásztársaságok. Lovász Sándor ipart, ezeket mi természetesnek tartjuk. Az már, hogy akaratuk ellenére beszorítják a termelőszövetkezetbe azokat, akik nemrégen földet kaptak, az már kérdőjeleket tesz fel. Erre már a válaszunk bizonytalan. Ezen már az ember töpreng, de még mindig hivatkozik a nemzetközi körülményekre, tehát a háborús szituációra, és arra, hogy az ipart kell fejleszteni, mert ez az ország jövője. Tehát érveink vannak, de az ember közben spekulál, hogy jól, rendben van-e ez így? És erre kap választ, úgy az ősz táján, de nagyon megszűrt választ. — Azt akarod érzékelteti, hogy benneteket a júniusi központi vezetőségi ülés 1953-ban nem sokkolt any- nyira. mint azokat, akik a politika műhelyében éltek? — Igen. És ez egyáltalán nem különös, hiszen még a Központi Vezetőség tagjait is megdöbbentette Rákosi önkritikája, és sok minden egyéb. A legszélsőségesebb eseteket leszámítva, itt politikai perek tömegesen nem voltak. Nagyon sok embert molesztáltak, nagyon sok ember bírósági elmarasztalást kapott, de ennek döntő többsége azért volt, mert vagy nem teljesítette a beadási kötelezettségét, vagy megsértette azokat a szabályokat. amelyek nem politikai. hanem gazdasági természetűek voltak. Kisebb rész volt a politikai termé-. szetű, mert a koncepciós perek nem a tömegek között zajlottak. A koncepciós perek fenn a csúcson zajlottak le. — Na igen, de, persze, embereket nem csak ezért molesztáltak. Ez volt a kitelepítések időszaka is. Tehát, amikor családokat egyszerűen teherautóra raktak, fölpakolták rá q. bútorokat, egyik napról a másikra ott kellett hagyniuk a lakásukat, és kitették őket valahova tanyára. (Folytatjuk) A Mezöberényi Faipari Szövetkezeiben A szövetkezel a hetvenes évek közepén tért ál a sorozatbútorok gyártásáról, a sok kézi munkát igénylő faragott, egyedi vagy kis szériás bútorok készítésére. Jelenleg mintegy nyolcvanféle termékük van: ebédlőgamitúrák, dolgozó- és hálószobabútorok. Sikereikre jellemző, hogy gyártmányaik 30 százaléka tőkés piacra kerül — itthon a Bútorkor és a Domus lekötötte teljes kapacitásukat. Ok rendezték be az esztergomi gyógyszertárat, és készítik a tokaji gyógyszertár rusztikus, reneszánsz elemeket felhasználó szekrénysorát is (alsó képünkön). Szőke Margit képriportja m
