Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

1986. november 15., szombat NÉPÚJSÁG CSALAD - OTTHON Tömítés, szigetelés télire A fűtési évad beálltával évről évre szóba kerül a szigetelés. Rendre kerülnek újabb és újabb „tökéletes­nek” hirdetett tömítők is. A/.t azonban, hogy a gya­pottal töltött hurka vagy a lécbe fogott filccsík, netán a könnyen felragasztható hab­szivacs-szigetelő a legalkal­masabb, csakis pontos ..lát­lelettel'' lehet eldönteni. Vastagabb tömítést kíván a megvetemedés folytán rést hagyó keretléc, mint a gyat­ra munkával rosszul beil­lesztett, körös-körül enyhén szivárgó ablaktok, amelynek hézagait, általában véko­nyabb, laposabb alkalmatos­sággal lehet és kell meg­szüntetni. Sok esetben mind a kétféle szigetelésre szük­ség van egyazon ablaknál. A be-, illetve kifordítással nyíló ablakok —. ha mégoly jól zárnak is — a fordító- tengelyüknél ugyan erősen szellőznek, de az említett tö- mítőkkel el nem zárhatók. Mit lehet kezdeni velük? Azt, amit ajánlatos meglen­ni valamennyi olyan ablak keretével, amelynek nyito- gatását a fűtési évadra be­szüntetjük. És itt álljunk meg egy szóra. Ez pedig az okos szel­lőztetés. A lakásban elhasz­nálódott meleg és a külvilág hideg levegője ki- és be­áramlással cserélődik. Az ablak ki tárása a cserélődés előfeltétele, de erőteljesebb légmozgás nélkül csak huza­mos idő alatt megy végbe. (A résnyitás — a szellőzte­tés szempontjából — hiába­való; á meleg kimegy. de légmozgás híján friss levegő alig-alig nyomakodik be a helyiségbe.) A réseket megszüntető tö­mítésnek és egyben a gyors, hatásos szellőztetésnek a legcélszerűbb módja a követ­kező : A fűtési idény tartamára helyiségenként csak egy — kereszthuzatra alkalmas — ablakot tartsunk fenn. A többit a Gumiám—G vagy más márkájú, a levegő ned­vességének hatására vulkani­zálódó tubusos tömitöpasztá- val tapasszuk be. A nehezen hozzáférhető résekbe csa­varhúzó vagy más szerszám segítségével kenjük be a tömílőpasztát, amely ott megköt. E tömítőpasztával szigetelhetők a már említett forgótengelyek is. (Az így ..beragasztott" ablakokat a tel folyamán csak belső fe­lületükön lehet megtisztíta­ni, ám a „valamit valamiért” elv alapján a külső szenny letisztulását télen rá kell bízni a csapadékra.) A szellőztetés végett sza­badon hagyott ablakot vagy .ablakszárnyat körös-körül ajánlatos hurkával vagy hab­szivacscsíkkal, illetve ezeket kombinálva tömíteni, ügyel­ve rá, hogy a tömítés ne akadályozza., a kilincs vagy fogantyú szorosra záródását, (fia az ablakzár körüli rés szűk ahhoz, hogy akár filc-, hurka-, habszivacstömítő be­férjen, de ahhoz. mégsem elég szoros, hogy a meleg ki ne szivárogna rajta, akkor ezt a rést a pasztával kell kitölteni és megkötés után — éles késsel — le kell vá­lasztani a zár másik feléről. A megszilárdult paszta pere­me a levegő útját elzárja.) A szellőztetés — minden esetben — kereszthuzattal történjék. Így öt perc alatt kicserélődik a vastagon be- füstölt levegő is. Végül még annyit: a szabadba nyíló ab­lakok, ajtók szigetelése — minden ellenkező állítással szemben — csak egy évadon át állja az időjárás viszon­tagságait. Nem hagyatkozha­tunk' a megelőző ősszel vég­zett szigetelésre, ha még olyan költséges volt is. A jól szigetelt és szigeteletlen helyiségek közötti hőmérsék­let különbsége 4—5 fok is lehet. Ez a differencia pé­tiig már megéri az. újbóli költséget és fáradtságot. Ny. A. A náthavírusok ellen Az egyik indianapolisi (USA) tudományos laborató­riumban kifejlesztett új gyógyszer laboratóriumi kö­rülmények között ígéretes hatást fejt ki a náthát okozó vírusok csoportjára. Az en- viroxin a benzimidazolok vegyi családjához tartozik és a rhinovírusok sokféle válto­zatában gátolja a fehérjék és más óriásmolekulák fel­építését. Eddig nem találták nyomát, hogy a rhinovírusok ellenállóvá válhatnának az ,új gyógyszerrel szemben, de az új gyógyszert még csak emberi szövettenyészetekben próbálták ki, klinikai kísér­letekre nem került sor. Az enviroxin gátolja a rhinovírusok közeli rokonai­nak. a gyermekbénulás víru­sának. valamint a Coxsackie- vírusnak az anyagcseréjét is — de ezt a hatást is csak szövet tenyészetekben tapasz­talták eddig. DIVAT Indián sapka Hozzávalók (50—52 centiméte­res fejbőséghez): 5-5 dkg mály­va rózsaszín, türkizkék, néhány méter piros, rózsaszín, sötét­zöld. középkék. sárga Zsálya gyapjúfonal. 2.5-es kötőtű. Kötésminták: alapminta: 1. sor: sima. 2. sor: fordított. Az alapmintás munkafelületbe. a leszámolható ábra szerint, nor­vég technikával, két különböző színű fonal felhasználásával, színes mintacsíkot készítünk. Szempróba: 21 szem X 24 sor — io cm. Munkamenet: türkiz színű fo­nalból. 96 szembe kezdjük. 1 sima. 1 fordított váltakozásával, patentmintával. 1.5 cm = 6 sort kötünk. A munkát a leszámol­ható ábra szerint. 1—31. sorral, alapmintával ’ folytatjuk. A 32. sortól türkiz színű fonallal, 1 sor sima. 1 sor fordított. A íej- tetöfogyasztás: 0 szemet az. alapmintának megfelelően le­kötni. 2 szemet összekötni. 6 si­ma sort kötünk, majd a követ­kező sorban, minden 6. szemet ...ami mindenkit elérhet: a derékfájás A mozgásszervi megbete­gedések egyik leggyakoribb tünete a derékfájás, mely többnyire a deréktáji izmok fájdalmasságát jelenti. Okozhatja ezt maguknak az. ismoknak a betegsége: pél­dául izomgyulladás, ezt ne­vezzük elsődleges izomfájda­lomnak. De kiválthatja az iz­mok fájdalmasságát az ide­gek, vagy a gerinc kóros el­változása. sőt, több más be­tegség is. aminek következ­tében — tehát csak másod­lagosan — következik be a derékfájás. A deréktáji izomzat fáj­dalma többnyire hirtelen, heveny formában jelentke­zik. Ide sorolandó az ún. izomláz, és a boszorkánylö­vésnek fordított Hexen­schuss: e fájdalmakat általá­ban a lumbágó gyűjtőnévvel jelöljük, jóllehet kialakulá­sukat, keletkezésüket illető­en vannak különbségek. Az izomláz egyszeri, rövid ideig tartó terhelés után szokott jelentkezni. Ezt jól ismeri mindenki, aki a megszokott­nál lényegesen nagyobb fizi­ka munkát végez, s nem fo­kozatosan terheli meg a szervezetét. Az izomláz né­hány nap után magától el­múlik. Megelőzésére aján­latos a szervezet fizikai igénybevételét mindig foko­zatosan növelni. Az. izomláznál kellemetle­nebb a heveny lumbágó. Ezt többnyire valamilyen hirte­len mozdulat, nehéz súly megemelése, esetleg hűlé- ses megbetegedés váltja ki. Lehet annyira fájdalmas, hogy a beteg fekvésre kény­szerül. Felismerhető az ilyen lumbágó arról, hogy a beteg — önkéntelenül, hogy az iz­mok igénybevétele ne okoz­zon fájdalmat — olyan test­tartást vesz fel. amelyben izmai ellazított állapotban vannak. Az esetek többségé­ben a heveny, elsődleges izomfájdalom 1-2 nap alatt csökken, és a beteg néhány nap múlva könnyebben mo­zog, de rüvidebb-hosszabb panaszmentes időszak után a fájdalom könnyen kiújulhat, esetleg még hevesebb és tar- tósabb is lehet. Ezért a visz- szatérő, kiújuló lumbágó szakorvosi ellátást igényel. Az idült izomfájdalom — mint r. neve is mutatja — többnyire lassan, fokozato­san fejlődik ki. Kezdetben csak bizonyos mozdulatokra, erősebb lehűlésre érzi a be­teg a fájdalmat; ez azonban egyre sűrűbben jelentkezik. és egyre tartósabb. Ennek oka is gyakran lehet túleröl- tetés. görnyedt tartással vég­zet! munka, vagy nehéz, sú­lyok emelése. Bizonyára sze­repe van a betegben rejlő, hajlamosító tényezőknek is, hiszen nem mindenki szerez izomfájdalmat nehéz súlyok emelése során. , A másodlagos izomfájdal­maknak sokféle oka lehet: egyik leggyakoribb a csigo­lyák kopása. Csak gondos, néha hosszadalmas gyógyin­tézeti vizsgálat derítheti ki. hogy pontosan mi váltja ki a fájdalmat. Épper) az okok sokfélesége miatt különbözik annyira a szükséges gyógykezelés is. Az elsődleges izomfájdalmak gyógyszeres úton viszonylag jól csillapíthatok; a másod­lagosak kevésbé, hiszen itt a kiváltó okol kellene meg­szüntetni. Ezért is nem he­lyes az orvosi rendelés nél­kül végzett masszázs, er élyes melegkezelés, hiszen előfor­dulhat, hogy ezzel ártunk a betegnek. Fogadjuk meg fezért a jótanácsot: ha egy­két napos fájdalomcsillapító gyógyszerelés után nem szű­nik meg a derékfájdalom, ne a szomszédasszonyra hall­gassunk. hanem szakorvost keressünk fel, aki a baj okát keresi meg. Dr. Kempler Kurt lefogyasztjuk. 6 sima sort kö­tünk. majd a következő sor­ban minden 4. szemet lefo­gyasztjuk. Végül a kötőtűn le­vő 12 szemel merkelőtűvel ösz- szefogjuk; és a nyílást össze­varrjuk. A hátoldal szélszemeit, alapszínű fonallal, sortalálkö- zás szerint összevarrjuk. Fii lvédő (4 db-ot kötünk) : mályvaszínű fonalból. 3 szemre kezdjük, alapmintával kötjük. A sorkez.déscknel, 4x2 szemet szaporítunk (19 szem). A mun­kát egyenesen haladó oldalszé­lekkel folytatjuk, a kezdő (kö­zép) sortól számított 8 cm el­érése után. a szemeket egyen­ként lefogyasztjuk. Két-kél azo­nos szem- és sorszámú fülvédő­lapot egymásra illesztünk, és az oldalszéleken, sortalálkozás sze­rint összevarrjuk, majd próba után a sapka megfelelő oldal- szélére varrjuk. Indián sál (140x9 cm) Hozzávalók: 5-5 dkg mályva- rózsaszín. piros, rózsaszín, tür­kiz. sötétzöld, olajzöld. közép­kék. sárga Zsálya gyapjúfonal. 3-as kötőtű, horgolótű. Kötésminták: alapminta: azo­nos a sapka mintájával. Munkamenet: kék színű fonal­lal. 3-as kötőtűvel. 2 szemre kezdjük, alapmintával kötjük. Minden sorkezdésnél 2 új sze­met szaporítunk. A kötőtűn le­ve szőrnek száma 38. egyenesen haladó oldalszélekkel folytatjuk a munkát, 7.5 cm elérése után a leszámolható ábra szerint (2 szélszem f- 3 mintaismétlődés) folytatjuk a munkát. 133 cm-t kötünk, végül kék színű fonal­lal a kezdéssel azonos magassá­gú. sorszámú befejező részt kö­tünk. A szaporítások helyett fo­gyasztással. Az elkészült sál szélszemeit 3-as horgolótűvel, kék színű fonallal egy rövid pá 1 casorral körbehor góljuk.' Prósz Veronika Galambok, macskák... Az elmúlt hét végen nag y szabású kisállat-kiállí­tást rendeztek Békésen. A 25 érvel ezelőtt alakult Í02. számú galambtenyésztő kör és a Magyar Maeskabacátol; és T e n yész t ok (> rszágos Egyesületénél; uözép-alföldi csoportja közel másfél ezer (!). fajtájának és változatá­nak legszebbjét képviselő példányt mulatott be. ame­lyekre igen sokan voltak kí­váncsiak. A körültekintéssel rendezett kiállítási, remél­jük, újabbak követik majd... Fazekas László képösszcállítása fi pontylazacok A Characídae családba tartozó pontylazacokat na­gyon könnyű felismerni a hátúszó között lévő zsírúszó­ról. A nemek közötti különb­ség óriási lehet, de a zsír­úszó sehol sem hiányzik. Amerikában és Afrikában egyaránt megtalálhatóak, ezért nagy figyelmet kell fordítanunk a* tartásukhoz szükséges környezet kialakí­tására. Nem mindegyik faj szereti a sok fényt. Szeretik viszont az enyhén savanyú, lágy. humint vagy csersavat tartalmazó vizet. Kisebb igé­nyeik mellett jól alkalmaz­kodnak az akváriumhoz. A pontylazacok rajban élő ha­lak. ezért lehetőleg minimum 6-10 darabot tartsunk egy fajból. Kedvelik a bő kiúszó­térrel rendelkező medencéi, amelynek sarkaiba finom szálú növényeket telepítünk búvóhelynek. A -talaj színe sötét legyen, mert így a ha­lak színe jobban érvényesül. Tartásuk ilyen feltételek be­tartása mellett egyszerű. Ehhez azonban ismernünk kell a hazájukban lévő kö­rülményeket, az ik’rázást ki­váltó okokat, stb. Nos, ez. utóbbinál a kiváltó ok a trópusi esők vize. Ez az. eső­víz. ugyanis majdnem desz.- tillált víz. lágyságú. Ha ha­laink ivarérettek, a nőstény hasa duzzadt, akkor hozzá­kezdhetünk az. ikráztatás előkészítéséhez. Egy kisebb (15-20 literes — a sz.erk.) medencébe finom- szálú bokros növényeket (pl. Nyriopyllurh, ennek hiá­nyában perionvatta csomó) telepítünk. Az ikráztatás előtt egv nappal készítsünk 1-2 nk keménységű vizet, ame­lyet tőzegen keresztül szül­jünk át. Az előkészített me­dencét árnyékoljuk le (szük­ség szerint több rétegű se­lyempapírral) az. erős fény­től. Ez azért is fontos, mert a vízbe kerülő sperma a félhomályban tovább él, így nagyobb az esély a szétszó­ródott ikra megtermékenyü- lésére. A pontylazacok ugyanis A puntylazacok küzdi rokonai a páncélosharcsák (l'alliduhyidae); mindkét család a pontyainknak rendjébe (Cypriniformes) tartozik. Képünkön egy tarka páncélosharcsa-nőstény (Iloplostcrnum thora- catum> Fotó: Juhász László szabadon ívók. Az. ikrát a nőstény szétszórja, a him mellette haladva termékenyí­ti meg a lehulló ikrákat. A vízhőmérsékletet 25-28 fo­kon tartsuk, mert ez is elő­segíti a sperma továbbélését. Ezen feltételek betartására különösen a citromlazac (Hy- phessobrycon pulchripinnis) szaporításánál kell figyelni. Az ikráztatásához kisebb csapatot rakjunk ki. Egy nőstényhez ugyanis két hí­met kell számítani, mert a párok nem mindig illenek össze. Az este kihelyezett halak általában 2-3 nap múl­tán ívnak. Mindig a nőstény kezdeményez, kergetőznek, csipkelődnek. Az ikrázás be­fejeződése után rakjunk egy kevés Xantakridint (receptre a gyógyszertárban beszerez.-» hető — a szerk.) a vízbe az. ikrapenészedés megelőzésére. (1-3 mg-ot használjunk egy liter vízre' számítva.) A szü­lőállatokat helyezzük vissza saját medencéjükbe. A pontylazacok legtöbb faja1 ik­rafaló. Az. ikrák 22-30 óra múlva kelnek ki. A kis ivadékok nagyon oxigén igényesek, ezért állandóan szellőztessük a medencét. Az ivadé­kokat a kikeléstől számított negyedik napon kell elő- sz.ör etetni, ugyanis eny- nyi idő alatt élik fel a szik- z.acskó tartalmát. Etetésü­ket apró planktonokkal (pl. Rotatoria cyclops-formája), szükség esetén apróra porí­tott száraz, eleséggel kezd­jük. Ha halaink elérték az 1-2 cm-es testhosszúságot, áthe­lyezhetjük őket a társas me­dencébe. Ezt mindig este te­gyük, akkor, amikor a régi lakók már alszanak, hogy az új jövevényeknek legyen le­hetőségük jó előre búvóhe­lyet találni. Fábri Róbert gimnáziumi tanuló

Next

/
Oldalképek
Tartalom