Békés Megyei Népújság, 1986. november (41. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TflNACS LAPJA 1986. NOVEMBER 1., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLL ÉVFOLYAM, 258. SZÁM BÉKÉS MEGYEI II politikai könyvnapok országos megnyitója A politikai és a társadalomtudományi irodalom újdon­ságainak népszerűsítésére immár 25. alkalommal nyílt meg tegnap Budapesten a politikai könyvnapok elnevezé­sű rendezvénysorozat. Az országos megnyitónak ezúttal a IV. kerületi Ady Endre Művelődési és Munkástovább­képző Központ adott otthont. Az ünnepségen Káder Gyu­la, az MSZMP IV. kerületi bizottságának első titkára kö­szöntötte a megjelenteket, közöttük Berecz Jánost, az MSZMP KB titkárát és Köpeczi Béla művelődési minisz­tert, majd Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője mondott be­szédet. Lakatos Ernő beszéde Az immár negyedszázados múltra visszatekintő rendez­vényről szólva kiemelte, hogy a politikai könyvnapok évről évre módot adnak a hazai politikai és társada­lomtudományi könyvtermés kincsestárának számbavéte­lére. A politikai könyvkiadás nehéz terepen él, dinamiku­san változó, bonyolult társa­dalmi, politikai és ideológiai közeg veszi körül. Mindany- nyian látjuk, érzékeljük — hangoztatta —, hogy a világ, amelyben élünk, s amelynek részesei vagyunk, súlyos gondokkal küzd. Reykjavik után különösen szembeötlő, hogy a békét, amely minden jószándékú ember legfőbb vágya, milyen nehéz teher- próbának vetették alá a ve­lünk szemben álló erők. Ezért széliünk síkra a különböző berendezkedésű országok kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésének erősíté­séért, a békét destabilizáló konfliktusok tárgyalásos ren­dezéséért. A politikai könyvkiadás feladatait taglalva kiemelte: azzal teszi és teheti a leg­többet, hogy megismerteti az olvasókkal alapvető politi­kai céljainkat, bel- és kül­politikánk alapelveit és tö­rekvéseit. E munkában fon­tos szerepet töltenek be pár­tunk vezetőinek gyűjtemé­nyes kötetei. A könyvnapi kiadványok között szerepel például Kádár Jánosnak A szocializmus megújulása Ma­gyarországon című kötete, amelyben nyomon követhető a marxizmus—leninizmus ér­vényre juttatásának és érvé­nyesülésének útja pártunk politikájában. A válogatott beszédek és cikkek tükrözik, hogy bár az elmúlt 30 év­ben is voltak gondjaink; fej­lődésünk alapvetően lendü­letes, fő irányát követve pe­dig következetes volt. Ez né­pünk áldozatos munkáját di­cséri és a szocialista társa­dalom életerejét bizonyítja — emelte ki. A politikai könyvkiadás legfrissebb termése is tük­rözi: a szerkesztőségek mun­kájukat annak tudatában végzik, hogy országunkban nagy átalakulások men pék végbe, amelyek megkövetelik a társadalmi cselekvés még teljesebb összhangját. A megjelenő politikai mű­veknek éppen ezért abban kell segíteniük a párttago­kat, az embereket, hogy vi­lágosan lássák a következő években ránk váró feladatok lényegét. A Kossuth Könyvkiadó igen hasznos munkát vég­zett, amikor folytatta a mar­xizmus—leninizmus klasszi­kus műveinek megjelenteté­sét. A pártoktatási anyagok birtokában sem hanyagol­ható el ugyanis az eredeti források olvasása, amelyek nemcsak pótolhatatlan szel­lemi élményt szereznek, ha­nem világnézeti, módszerta­ni gazdagságukkal a mának is szóló ismereteket nyújta­nak. A kiadó a munkáshata­lom megvédésének, a párt újjászervezésének és a for­radalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának 30. évfordulójára is több könyvet jelentetett meg. E munkák is segítik az olva­sókat abban, hogy tisztán lássák az összefüggéseket. Erre szükség van, mert tud­juk, hogy a marxizmus—le­ninizmus nincs monopol­helyzetben társadalmunk­ban. Lakatos Ernő végezetül köszönetét mondott a párt- szervezetekben tevékenyke­dő mintegy 25 ezer könyv- terjesztőnek, akik pártmeg­bízatásként végzik közműve­lődési munkájukat. Az ünnepen Nonn György, a Kossuth Könyvkiadó igaz­gatója nívódíjakat adott át a kiadónál megjelent legsike­resebb kötetek szerzőinek. A megnyitót követően a művelődési központban ki­állítás nyílt a politikai könyvnapokra eddig megje­lent kiadványokból. A tár­lat november 12-ig tekinthe­tő meg. Az Elnöki Tanács ülése A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztár­saság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hiva­talos látogatásáról szóló je­lentést. Az Elnöki Tanács a jelen­tést egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: a Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság, illetve a Német Szövetségi Köztársa­ság közötti államközi viszo­nyok rendezettek, s ez nem­csak ezen államok népei kö­zötti jobb megértést segíti elő, hanem eredményesen já­rul hozzá az európai együtt­működés és biztonság erősí­téséhez. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Tanácsot Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének október 30-án hazánkban tett mun­kalátogatásáról, amelynek során megbeszélést folytat­tak a kétoldalú kapcsolatok­ról, és közös érdekű nem­zetközi kérdésekről. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértéssel tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács, meg­tárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, módosította a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletet. A társadalmi szervként műkö­dő Magyar Vöröskereszt fel­ügyeletét a jövőben nem az egészségügyi miniszter, ha­nem a Minisztertanács fog­ja ellátni. A testület határozott a nagy októberi szocialista for­radalom évfordulója alkal­mából adományozandó ki­tüntetésekről, bírákat men­tett fel és választott meg, majd egyéb időszerű té­mákról tárgyalt. Ülésezett a Kiszöv elnöksége Tegnap, október 31-én a létszám és a keresetek vár­ható alakulásáról tanácsko­zott a Kiszöv elnöksége dr. Sümeghy Csaba vezetésével. A testület megállapította, hogy a teljesítmények és bé­rek közötti összefüggést — az első félévi adatok alap­ján — a bázishoz képest bi­zonyos torzulást mutat. En­nek az a logikus magyaráza­ta, hogy az ipari szövetke­zetekben a .bérfejlesztés ta­valy a második negyedévre húzódott át. Ha viszont azt vizsgáljuk, hogy az idei há­romnegyed évben hogyan alakult a termelés, és a szö­vetkezetek tagjai milyen ke­resethez jutottak, akkor azt állapíthatjuk meg, mint ahogyan az elnökség is: a helyzet romlott. Növekedett a bérkiáramlás, ugyanakkor a termelés a bérkiáramlás szintje alatt maradt. Az elnökség kutatta an­nak a módját, hogyan tudná megállítani és év végéig ezt a folyamatot szintetizálni. Erre azért lenne különösen szükség, mert az év végi el­számolásnál szankciókkal kérik számon a termelés ter­vezett szintjének és az eh­hez szükséges munkabér­felhasználás összefüggését. (Olyan nap ez a mai, amikor nagyobb súllyal idéződik fel néhány gondolat, ér­zés. Írjuk hát nagybetűvel a tűnődés ve­zérszavait!) Kezdet és Vég. Örök és Végtelen. Ember született a Földre. Az első Ízle­lés, az első Riadtság óta faggatja a Natú­rét, vallatja Létét, világának konok Tit­kait. Próbálja érzékeit: lencsékkel követi a Mélységet, dobokkal idézi, szólítgatja a Vélt Létezőt. Alapelveit illesztgeti a gon­dolt Lényeghez. Formát keres létének itt a Földön: mint a növények a port, meg­köti Történelemmé az Időt. Eszméli Sorsa játékait; a Meghatározott és a Határozatlan kergetőzéseit, bujkálá­sukat a napok titkokat takargató esemé­nyeiben. És csodálattal révül tükrébe — borzong- va ámulja és féli önmagát. Fázik az idegenségben, berendezi hát otthonának az engedelmes Földet. És megtalálja a szerelmet, és rátalál a szerelem: kiválasztja a Sokaságból a Tár­sat, a Társakat, akik teljesebb Örömét és folytonos Értelmét adják, adják vissza, és adják tovább, sóhajnyi létének itt a Föl­dön. Kezdet és Vég. Örök és Végtelen. Létünkből elgondolva: ami előtte volt, ugyanaz, mint az, amit halálnak nevezünk — mégis, a Halál dermeszt bennünket. A Halálnak nem az Élet az igazi ellen­tétpárja, hanem a szerelem! Az Élet, az Ember, a Mindenség Szerelme. A ragasz­kodás az Anyához, a Földhöz. Több mint kétezer éve énekli az ember az örök ra- jongású Salamon királlyal: „A Szerelem erősebb, mint a Halál!” Mert abban az elmúlás van benne, a már rendeződöttek széthullása, visszaala­kulása egy alacsonyabb, emberidegen ren­dezettségbe. De nézzük emberéletünk perceit! Nem a folyamatos, megújuló születések és halálok sora a létezésünk? Egy találkozás, egy ölelés — születés; a búcsúzás — halál. A simogatás — születés; a pofon — halál. A jókedvű ébredés, a vágy ébredése, egy ötlet felbukkanása, a megszólalás előtti lé­legzetével — mind a születés az örök kez­det momentumai... Az önelégültség, a közöny, a civódás, a szeretetlenség — kicsiben — nagyban: mind, maga a Halál a Vég ... Egy szál átnyújtott virág — születés; egy szál eltiport virág — Halál. . Kezdet és Vég. Örök és Végtelen. Gondolataink leképezik a soksíkú Vilá­got, az időtlen Valóságot. A vetületek min­dent végesnek mutatnak. Kezdete és Vége van mindennek: ez a szigorú Keret, a kérlelhetetlen Forma. A Tartalom: az ember Elniakarása, a Fennmaradás Örök Parancsa. A Remény pedig — a Végtelen Elem az életünkben; talán a legemberibb adottsá­gunk; több, mint amit létünk programja tartalmaz; túlmutat az élet puszta igen­lésén, az értelem korlátjain is áthatol. Erről szól a „Halál rokona” is, akinek közeli dolga, komoly szembenézése volt a halállal, imigyen: „Az Élet él, és élni akar!” Ebben van minden és egyetlen vigasza a gyászolónak, a halálrettegő ebben lel nyugalmat és erőt, és ez a Töprengő vá­lasza a Lét kérdéseire. Az Ady-sor ismételgetésre kívánkozik, nem csak ma, a Halottak Napján, hanem: — Holnap is...! Ma és holnap a Vigadóban A hét végén befejeződnek a Békés megyei napok a Pesti Vigadóban. A ma délelőtt a gyerekeké. Tíz órakor kezdődik a „Játsszunk együtt” című műsor, melyben a Napsugár bábegyüttes, a gyulai gyermektáncegyüttes Ilapunk 4. oldalán a gyulaiak láthatók), a Békés Banda, Sebestyén Márta és Farkas Andrásné lép fel. Este a Bé­kés megyei fiatalok adnak hangversenyt a kamarate­remben. Vasárnap Békési ajándékkosár címmel a hangverseny­teremben lesz műsor, melyben Tábori Nóra, Szombathy Gyula, Szuhay Balázs, Szilágyi Tibor, Kovács Zsuzsa, Béres Ferenc, Lipcsei Edit, Máthé Erzsi, Balázs Péter, Nagy Bandó András, Pap Vera, Böröndi Tamás, Horváth Gyula, Rezsnák Miklós működik közre. A műsorvezető Vágó István. Délután Békési szivárvány címmel látha­tunk műsort, Melis György, Bart ha Alfonz, Morvay Pál­ma, Pitti Katalin, Ötvös Csaba, Decsi Agnes, Szokolay Sándor közreműködésével. (A tegnapi nap eseményeiről lapunk 3. oldalán köz­lünk összeállítást.) Tanácskozott a megyei gazdaság ás szövetkezetpolitikai munkaközösség Élénk vitát váltott ki az MSZMP Békés Megyei Bi­zottsága mellett működő gazdaság- és szövetkezetpoli­tikai munkaközösség elé ter­jesztett anyag tegnap, októ­ber 31-én Békéscsabán. A testület tagjai nem az elő­terjesztett anyag megállapí­tásain vitatkoztak, mert azt nagyon korrektnek, tényfel­tárónak tartották, hanem ki­ki a maga véleményét, ta­pasztalatát tette hozzá, hogy amikor a megyei pártbizott­ság elé kerül az előterjesz­tés, a testület tagjai többet tudjanak és lássanak a me­gye gazdasági helyzetéről. Az elhangzott vélemények közül szeretnénk néhányat kiemelni. Megállapították, hogy a megye gazdaságában a termelés üteme lassult, mérséklődött a tőkés export, vagyis azok a területek, me­lyektől a jövedelemtermelő képességben többet vártunk, nem teljesítették a hozzájuk fűzött reményeket. Tény, hogy a VI. ötéves terv idő­szakában a gazdaságnak je­lentősebb összegekkel kellett hozzájárulnia a népgazdasá­gi egyenleg megteremtésé­hez, a fizetőképesség megőr­zéséhez. De ez nem indok ahhoz, hogy a gazdaságok zöme ma befelé fordul, saját gondjainak megoldásával foglalja el magát, így közös­ségi céljaink valóraváltásá- ból csak kis részt vállalt. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a megújulási folyamat is lassult. De ez a megálla­pítás csak egyes ágazatokra vonatkozhat, tekintettel ar­ra, hogy az élelmiszeripar, a békéscsabai és az orosházi baromfifeldolgozó, a kon­zervgyár, a Gyulai Hús­kombinát olyan jelentős fej­lesztéseket valósított meg, melyek révén Békés megye megragadhatott a külföldi piacokon. Az állam is jelen­tős anyagiakkal támogatta ezeket a vállalatokat. Ezzel magyarázható az is, hogy a megyében megtermelt áru tekintélyes része külföldi piacon értékesülhetett. Azok a szorító intézkedések te­hát, melyek a gazdaságban egyes ágazatokat különösen érintettek, közvetett módon segítették, erősítették az ex­portorientált vállalatok mun­káját. A másik észrevétel arra az üzemi magatartásra alapul, amely a befelé fordulásra emlékeztet. Az utóbbi idő­ben több alkalommal szer­veztek a megye kutatóbázi­sai tudományos igényű prog­ramokat, ahol különösebb anyagi szolgáltatások nélkül lehetett hozzájutni bizonyos információkhoz. Ezek láto­gatottsága sajnos nem tük­rözte az üzemek érdeklődé­sét. Ebből levonható olyan következtetés, hogy a megye saját szellemi termékei iránt a helyi igények nem megfe­lelőek. Ugyanezek az intéz­mények más megyében is tartottak tudományos prog­ramokat, ahol a látogatott­ság és az érdeklődés több­szöröse volt a „hazainak”. A gazdasági megújuláshoz te­hát önmagunkban is keresni kellene a kitárulkozás lehe­tőségét, és azt a sok új mód­szert bátrabban befogad­nunk, mint ahogyan ezt nap­jainkban érezzük, tapasztal­juk. A testület ezen megállapí­tásait az elmúlt öt esztendő munkájára vetítette, ugyan­is az utóbbi hónapokban mintha kimozdult volna a megyében tapasztalt érdek­lődés e tanácstalanság álla­potából. D. K. Csomagolás előtt átvasalják a férfiingeket a Dombegyházi Petőfi Tsz varrodájában. Az Unicon részlegeként jelentősen könnyíti az üzemrész a lányok, asszonyok munkaerőgond­ját a településen Fotó: Szőke Margit V A végtelen elem — a remény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom