Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-13 / 241. szám
1986. október 13., hétfő Elszalasztott lehetőség Reykjavíkban Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a Reykjavíki csúcstalálkozón (Folytatás az 1. oldalról) A főtitkár hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió egymással összefüggő nagy jelentőségű javaslatokat tett, amelyek keretében hajlandó lett volna minden korábbinál nagyobb méretű engedmények megtételére. Ezek közül többnek a kérdésében már meg is született a konkrét megállapodás a reykjavíki találkozó során, az űrfegyverkezés kérdésében mutatkozó nézetkülönbség azonban újra elzárta a megnyílt utakat. Hosszas tárgyalások után a nukleáris hadászati fegyverek kérdésében sikerült például megállapodni abban, hogy a hadászati fegyver- rendszerek mindhárom ösz- szetevőjét, tehát a szárazföldi telepítésű, földrészközi ballisztikus rakétákat, a tengeralattjáró fedélzeti ballisztikus rakétákat és a hadászati bombázó repülőgépek számát egyaránt 50 százalékkal csökkentik. Mint Mihail Gorbacsov rámutatott, ez szovjet részről jelentős engedmény lett volna, hiszen a csökkentés jelentős részben érintette volna az amerikai felet leginkább nyugtalanító szovjet nehézrakétákat is. Ráadásul a Genfben született megállapodástól eltérően a felek nem tekintettek volna hadászati fegyvernek minden egymás területét elérni képes eszközt. A közepes hatótávolságú eszközök kérdésében a megállapodás lényege az lett volna, hogy Európában szovjet és amerikai részről felszámolnak minden közepes hatótávolságú rakétát, az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták számát a jelenlegi szinten befagyasztanák, és haladéktalanul tárgyalások kezdődnének ezek további sorsáról. Egyidejűleg Ázsiában csak 100 robbanótöltet maradna rendszerben a szovjet közepes hatótávolságú hordozóeszközökön, s ugyanannyi robbanótöltettel rendelkezhetne az Egyesült Államok is hasonló eszközein, saját területén. Egyidejűleg teljesen levették volna a napirendről a brit és francia nukleáris erők kérdését, amellyel kapcsolatban Genfben még az volt a szovjet kikötés, hogy ezek az eszkö-' zök a jövendő megállapodásig nem korszerűsíthetők. Gorbacsov elmondta, hogy miután e kérdésekben már létrejött a megállapodás, javasolta Ronald Reagannek, hogy erősítsék meg a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött, lejárati idő nélküli szovjet—amerikai megállapodást: mindkét fél vállalja, hogy tíz éven belül nem mondja fel a szerződést, és szigorúan betartja előírásait. Kötelezzék magukat arra is, hogy a rakétaelhárító fegyverek kifejlesztése érdekében kezdett kutatásokat csupán laboratóriumi körülmények között folytatják. E témakörben rendkívül éles hangú vita bontakozott ki — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. — Ronald Reagan a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy űrfegyverkezési programját folytatva az Egyesült Államok a világűrben is kipróbálhasson új rakétaelhárító fegyvereket, lehetőséget nyerve ezzel a Szovjetunióval szembeni katonai fölény megszerzésére. Az amerikai elnöknek ez a hajlíthatatlan magatartása semmissé tette a már létrejött megállapodást a hadászati, a közepes és kisebb hatótávolságú fegyverek számának lényeges csökkentéséről is. Felhívtam rá az elnök figyelmét, hogy történelmi lehetőséget szalasztunk el, hiszen álláspontjaink soha nem voltak még ilyen közel egymáshoz — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Közölte azt is, hogy Reagan elnök álláspontjából világossá vált: az Egyesült Államok, s főleg annak az elnök döntéseire is meghatározó hatást gyakorló katonai-ipari komplexuma a technológiai fölényben bízva mindenáron katonai fölényt akar kivívni a Szovjetunióval szemben. Gorbacsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a megállapodások ellenére sem lehet kudarcnak tekihteni a reykjavíki találkozót. A csúcsértekezlet egy hosszú, nagyon nehéz folyamat újabb, mindkét fél számára tanulságokkal járó állomása volt. Korunknak azok a realitásai, amelyek szükségessé tették a találkozót, továbbra is érvényben maradnak, azokkal mindenki kénytelen számolni, s ezért nem lehet abbahagyni a fegyverkezési problémák megoldási módjainak felkutatására kezdett munkát. A párbeszédre tehát, bármilyen nehéz is legyen az, még nagyobb szükség van, mint eddig — szögezte le a főtitkár, hozzáfűzve, hogy ha mindkét fél jól átgondolja álláspontját, a- reykjavíki megbeszélés tanulságait, akkor nem veszett el a fegyverkezési hajsza megállításának esélye. Ezzel összefüggésben utalt Gorbacsov tervezett egyesült államokbeli látogatására is, leszögezve: úgy érzem, folytathatjuk Reagan elnökkel a megkezdett eszmecserét. Reagan amerikai elnök elutazása előtt rövid beszédet mondott az Izland szigetén levő amerikai támaszpont, a keflayiki támaszpont személyzete előtt. Az elnök kijelentette: a Szovjetunió „azt akarta, hogy csupán laboratóriumi kísérletekre korlátozzák” az űrfegyverkezési kutatást, az pedig „megölte volna védelmi pajzsunkat”. Reagan szerint igen jelentős előrehaladás történt a tárgyalások közben a hadászati fegyverek korlátozásának megoldásában, előrehaladás mutatkozott a nukleáris kísérletek megszüntetése kérdésében, de a tárgyalások végén „egy olyan terület maradt, ahol változatlanul fennálltak a nézeteltérések. A Szovjetunió ragaszkodott ahhoz, hogy miközben a két fél keresi annak lehetőségét, miként csökkentse az egész világot fenyegető nukleáris rakéták és robbanófejek számát, írjunk alá olyan megállapodást, amely lehetetlenné tette volna számomra és az eljövendő elnökök számára tíz évre szólóan azt a jogot, hogy kifejlesszük, kipróbáljuk és telepítsük a nukleáris rakéták elleni védelmi eszközöket, amelyek a szabad világ védelmét szolgálják. Ezt nem tehettük meg, és nem is tesszük meg” — jelentette ki tteagan. „A béke * előmozdítására jöttünk Izlandra, és az eddigi legmesszebbmenő fegyverzetellenőrzési javaslatokat tettük le az asztalra. A főtitkár elutasította ezeket. Ennek ellenére nagyon jelentős erőfeszítéseket tettünk Iz- landon nézeteltéréseink nagy részének megoldásában, és folytatjuk az erőfeszítéseket” — hangoztatta Reagan. Shultz amerikai külügyminiszter a találkozó befejeztével megtartott sajtókonferenciáján a kétnapos tanácskozás amerikai szemszögből „csalódást keltő” mérlegét vonta meg, és a Szovjetuniónak az űrfegyverkezéssel kapcsolatos magatartását igyekezett felelőssé tenni a megállapodások elmaradásáért. „A Szovjetunió célja az volt, hogy megölje a hadászati védelmi kezdeményezés programját” — tette szóvá az amerikai külügyminiszter. „Ezt azzal akarta elérni, hogy változást — a szovjet megfogalmazás szerint erősítést — akart elérni a rakétaelhárító fegyverekkel kapcsolatos SALT—I szerződésben. Ez annyira korlátozta volna a szerződés keretei között elvégezhető kutatómunkát, hogy a program nem haladhatott volna erőteljesen előre. Az elnök, bármily keményen dolgozott az ilyen rendkívüli nagy terjedelmű és fontosságú egyezmények érdekében, egyszerűen nem adhatta fel az Egyesült Államok és szövetségesei, a szabad világ biztonsági érdekeit azzal, hogy felhagy ezzel a lényegét tekintve védelmi programmal. Az elnöknek figyelembe keltett vennie, hogy a hadászati védelmi kezdeményezés programja volt az egyik legfőbb kiváltó oka annak, hogy lehetőségünk nyílt az ilyen megállapodásokra is, s azt is, hogy a program folytatása és lehetősége feltétlenül szükséges annak biztosítására, hogy a létrejött megállapodásokat hatékonyan végrehajtják. Shultz kifejezte reményét, hogy Gorbacsov a jelenlegi tárgyalások eredménytelensége ellenére ellátogat majd az Egyesült Államokba, de azt mondotta, erről csak kevés szó esett Reykjavíkban, és nem állapodtak meg egy ilyen útban. életrajza Dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke 1920. április 15-én született Stuttgartban. Népiskolai, majd gimnáziumi tanulmányokat végzett Berlinben és Bernben. Sikeres érettségi vizsga után 1937-től jogi és történelmi tanulmányokat folytat az oxfordi, grenoblei és göttin- geni egyetemen. Katonai szolgálatot 1938. és 1945. között teljesít. Ezt követően 1945-től 1953-ig ismét egyetemi hallgató, majd joggyakornok, leteszi az első és a második jogi államvizsgát. Iparvállalatoknál dolgozik 1953-tól 1966-ig, 1954-ben jogi doktorátust szerez Göt- tingenben. Ekkor lép be a Kereszténydemokrata Unióba (CDU). 1964. és 1970. között a Német Evangélikus Egyházgyűlés elnöke, 1966- tól 1984-ig a CDU szövetségi elnökségének tagja. A Német Evangélikus Egyház Szinódusának és Tanácsának tagja 1969. és 1984. között. A Szövetségi Gyűlés (Bundestag) soraiban 1969-től 1981- ig tevékenykedik. 1971— NŐK A LEVEGŐBEN A második nő jelentkezett a svájci légi közlekedési iskolába kiképzésre. A 23 éves diáklány már megkezdte tanulmányait. VÉRES DRÁMA EGY BÍRÓSÁGON Tunéziában egy asszony házasságtörése az életébekerült. A dráma egy bíróságon történt. A válóper során a féltékeny férj, aki a nemzeti gárda tagja, az egyik pillanatban elővette revolverét és hat lövéssel megölte feleségét és annak szeretőjét. Az egyik golyó a bíró feje mellett süvített el. AIDS CIPRUSON Az AIDS most imár Ciprusra is eljutott. Egy 25 éves énekesnő betegedett meg, nemrég érkezett a szigetre Amerikából. KIMÚLT A LEGIDŐSEBB GORILLA Carolyn, a világ legidősebb, ketrecben élő gorillája 47 éves korában kimúlt a bronxi (USA) állatkertben. Még 1943-ban került a manhattani állatkertbe, ott maradt egészen 1982-ig, s ekkor az állatkert rekonstrukciója miatt átköltöztették Bronx-' ha. SZÁZÉVES IKREK Isabella és Marion angol ikerpár a napokban ünnepelte százéves születésnapját. Egész életüket együtt töltötték egy skót faluban. Sohasem mentek férjhez, mert ahogy kijelentették, az igazi nem jelent meg soha. Hosz- szú életüket azzal magyarázzák, hogy állandóan dolgoztak, és kerülték a szeszes italt, még a skót viszkit is. MEDVEKALAND A napokban Jugoszláviában, a Banjaluka és Skender Vakut közötti úton egy medve megtámadta Vid Djuric útkarbantartó munkást (53), akit sürgősen a banjalukai kórházba kellett szállítani. Djuric később elmesélte, hogy mancsával a medve le- terítctte, majd harapni és taposni kezdte. Djuricnak kificamodott a kulcscsontja, és a medve megsebezte bal kezét és bal lábát. A támadás után a medve a' közeli erdőbe ment. Ebben a körzetben NÉPÚJSÁG Dr. Richard von Weizsäcker 1974-ben a CDU Alapelvi Bizottságának, majd 1974— 1977. között a párt Alapelvi Propagandabizottságának az elnöke. A Szövetségi Gyűlés alelnöki tisztét 1979-től 1981-ig tölti be, majd Nyu- gat-Berlin kormányzó polgármestere és a nyugat-berlini képviselőház tagja lesz 1981-től 1984-ig. 1984 óta a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. annyira elszaporodtak a medvék, hogy most már az embereket is megtámadják, amire az évnek e szakában már rég nem volt példa. ÁRVÍZ TUNÉZIÁBAN Tizenöt ember vesztette életét a nagy esőzések miatt Tunézia északi térségében pusztító árvizekben. Ebben az övezetben sok ember még mindig el van vágva a világtól, s a lakosságnak helikopterrel szállítják az élelmiszert és a gyógyszert. Egyes utakon teljesen megbénult a közlekedés, s néhány körzetben szünetel az áram- és vízszolgáltatás. A GYILKOS LIKÓR Egy dél-kínai városban nagy mennyiségű likőrt hoztak forgalomba, amely mérgező anyagokat tartalmazott. Már több mint 20 ember életét vesztette, és sokakat kórházban ápolnak. A hatóság nemrég letartóztatott hat személyt, aki ilyen likőrt készített, és elkobzott tőlük 700 liter tiszta szeszt és mintegy 2000 liter likőrt. A város polgármestere a tévé útján felszólította a lakosságot, ha a mérgezés tüneteit észlelik, sürgősen jelentkezzenek ss legközelebbi kórházban. A NOBEL-DÍJ KIHIRDETÉSE Stockholmban ismertették, mikor fogják közölni a különböző Nobel-díjas tudósok nevét. Az orvostudományi Nobel-díjas nevét ma jelentik be, a fizikai és vegyészeti Nobel-díjas nevét október 15-én, a közgazdasági Nobel-díjas nevét október 16-án, a Nobel-békedíjas nevét október 14-én. Még nem tudni, mikor közlik a szép- irodalmi Nobel-díjas nevét. Az idén egyébként a Nobel- díjasok egyenként 2 millió svéd koronát kapnak (300 ezer dollár). ÁSVÁNYKOSARAZÁS Különleges „termést” gyűjtöttek a Szahalin melletti Moneron szigeten a diákok. Geológusok vezetésével reggeltől estig kosarakkal járták a tengerpartot, kalcedont és achátot kerestek. Az ásványok bányászása ugyanis veszélyeztetné a sziget flóráját és faunáját, megbonthatná az ottani ökológiai egyensúlyt. Új szálak Európai kőrútjának harmadik állomására érkezik ma Raul Al- fonsin, argentin államfő. Az első két megálló Madrid és Párizs volt, az igazi érdekesség azonban csak most következik: Dél-Amerika egyik legtekintélyesebb politikusa Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyal. Nem mindennapi teherrel a vállain kezdte meg kormányzását Alfonsin. A népharag által távozásra kényszerített tábornokok súlyos örökséget hagytak a polgári vezetőkre: áldatlan gazdasági helyzet, elégedetlen társadalmi rétegek, külső és belső feszültségek nehezítették Alfonsin munkáját. Noha a tömegek szimpátiája sok probléma megoldásában segített, a kétmillió munkanélküli és a még mindig évi 67,5 százalékos infláció bizony erősen igénybe veszi az elnök társadalmi bázisának szilárdságát. Alfonsin mindenesetre jó irányban fogott hozzá a megújuláshoz. Mindenekelőtt leszámolt az egymást váltó katonai junták bizonyíthatóan bűnös tagjaival, s ezzel emberek millióinak adta vissza az igazságba, a törvényességbe vetett hitét. Az új valuta, az austral bevezetésével megpróbálta legalább fékezni az infláció ütemét, s egy sor gazdasági intézkedéssel igyekezett élénkíteni a fejlődést. Megoldódott a Chilével évtizedek óta húzódó határvita, és csitulni látszanak a kedélyek a Falkland (Malvin)- szigetek ügyében is. Alfonsin, mint a „hatok” egyike, aktív részt vállal a világpolitikából is, és sok esetben kifejezetten szimpatikus nézeteket vall a válságok megoldásának lehetséges módozatairól. Argentína például tevékeny részt vállal a közép-amerikai konfliktus békés rendezésének előkészítésében is. Argentína a Szovjetunió régi kereskedelmi partnere. A britekkel folytatott háború idején a Kreml elítélte a londoni kormány magatartását, és kiállt Buenos Aires mellett. Ezt nyilvánvalóan nagyra értékeli a jelenlegi argentin elnök is — akit kényszerítő erővel szorítanak hazája gazdasági érdekei, no meg a közhangulat is. Alfonsin moszkvai tárgyalásai jó alkalmat szolgáltatnak a két ország közti kapcsolatok új szálakkal való megerősítéséhez. Argentína, mint Latin-Amerika egyik legerősebb, legbefolyásosabb állama, jótékony hatással lehet az egész térség gazdasági és társadalmi fejlődésére. A Szovjetunióhoz fűződő jó viszony ápolása feltétlenül segíti az országot közeli és távolabbi céljainak megvalósításában. Horváth Gábor BÉKÉSCSABA VÁROS TANÁCSA a szakmunkás- és szakközépiskolai tanteremfejlesztés pénzügyi forrásainak kiegészítésére kötvényt bocsát ki, összesen 20 millió Ft értékben. A lakossági.kötvények 10, 20, 50, 100 ezer forintos, a gazdálkodó szervek által vásárolható kötvények 100 ezer forintos címletekben kerülnek forgalomba. A kötvény visszafizetésekét részletben (1990. és 1991. évben) történik, kamata évi 11%. A kötvények 1986. október 14-től a Kondorosi Takarékszövetkezet üzleteiben vásárolhatók meg Békéscsabán (V., Győri u. 16.), Kondoroson, Kamaton, Kétsopronyban. VÁROSI TANÁCS V. B. terv- és munkaerő-gazdálkodási osztály, Békéscsaba jÄ NIkyarSió *31-! Ma iranffurterjülflemeine Zeitung for Deutschland
