Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. OKTÓBER 8., SZERDA Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Hazánk vendége a holland királynő Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlamentben fo­gadta Beatrix holland királynőt és Claus királyi herceget (Telefotó) Gurij Marcsuk miniszterelnök­helyettes megbeszélései A kormány meghívására Magyarországon tartózkodó Gurij Marcsukot, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el' nökhelyettesét, a Tudomá­nyos Műszaki Állami Bizott­ság elnökét, kedden fogadta Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A megbeszélésen részt vett Té­tényi Pál, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nöke és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szovjet vendég tárgyalt Kapolyi László ipari minisz­terrel és látogatást tett Bé­rénél T. Ivánnál, a Magyar Tudományos Akadémia el­nökénél. A szovjet miniszter­elnök-helyettes és az általa vezetett delegáció felkereste a Számítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Köz­pontot, valamint a Híradás- technika Szövetkezetét. Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívásá­ra kedden hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezett Beatrix királynő, a Holland Király­ság uralkodója. Űtjára el­kísérte férje, Claus herceg. Kíséretének tagja Hans van den Broek külügyminiszter. Godért Villem de Vos van Steenwijk, Hollandia buda­pesti nagykövete Budapesten csatlakozott a kísérethez. A különgépből kilépő hol­land királynőt Losonczi Pál és felesége, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára és Kovács László kül­ügyminiszter-helyettes fo­gadta a holland és a magyar nemzeti lobogókkal, illetve kétnyelvű üdvözlő feliratok­kal díszített Ferihegyi repü­lőtér betonján, ahol csapat- zászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­százada. A fogadtatásnál je­len volt Iván Tivadar, ha­zánk hágai nagykövete is. Az Országházban Losonczi Pál és Beatrix királynő meg­beszélést folytatott. A szívélyes légkörű meg­beszélésen áttekintették a magyar—holland kapcsolatok alakulását, továbbfejleszté­sük irányait, illetve a nem­zetközi élet általános kérdé­seit. Losonczi Pál délután dísz­ebédet adott Beatrix “király­nő és Claus herceg tisztele­tére a Parlament vadászter­mében. Az Elnöki Tanács elnöke a díszebéden elhangzott po­hárköszöntőjében üdvözölte a holland uralkodót és Claus herceget, illegve a kíséret tagjait, s reményét fejezte ki, hogy a királynő budapes­(Folytatás a 2. oldalon) Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke tartott előadást, majd válaszolt a feltett kérdésekre a sportújságírók országos tanácskozásán , Fotó: Béla Ottó Folytatódott Gyulán a sportújságírók továbbképzése Deák Gábor államtitkár: erősíteni kell sportéletünk tekintélyét! Gazdag programmal foly­tatódott kedden Gyulán a Magyar Újságírók Országos Szövetsége sportújságíró­szakosztályának szervezésé­ben rendezett továbbképzés. Délelőtt a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság üdülőjében négy előadás, illetve tájé­koztató hangzott el. Dr. Aján Tamás, a Nemzetközi (Folytatás a 8. oldalon) Mérlegen a szövetség ötévi munkája Napirenden a lakások minősége Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága októ­ber 7-én, tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — ülést tartott. A napirendék a következők voltak: — vb-határozatok végrehajtása, ennek keretében a geotermikus és bioenergia felhasználásáról szóló határo­zatok megvalósítása; — a helyi tanácsi szerveknél tartott komplex felügye­leti vizsgálatok tapasztalatai; — a telepszerű, többszintes új lakások műszaki át­adás-átvételének gyakorlata, a minőségjavítás lehetősé­gei; — bejelentések. A megye termálvíz- és bio- energia-hasznosítási prog­ramja elkészült — állapítot­ta meg az első témához kap­csolódó jelentés. A termál­víz-hasznosítás nehézségei miatt — lerakodási problé­mák, a használt hévíz elhe­lyezése, a visszapréSelés ma­gas költsége — ma még aka­dályát képezik ezen energi­ák széles körű elterjedésé­nek. A technikai nehézségek miatt a szűkös anyagi lehe­tőségek is befolyásolják a program megvalósulását, amely, mint a testület meg­állapította, szakaszosan tör­ténhet. A helyi tanácsi szerveknél tartott komplex felügyeleti vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek színvo­nala, hatékonysága javult. Ugyanakkor több hiányossá­got is észleltek. Ezek meg­szüntetéséhez még szervezet­tebb, összehangoltabb ellen­őrzésre van szükség. Tovább kell erősíteni az ellenőrzé­sek és beszámoltatások szá­mon kérő jellegét, segítő funkcióját. A telepszerű és többszin­tes új lakások műszaki át­adás-átvételi gyakorlatáról szóló jelentés 1984—85. és az idei első fél év tapasztalatait rögzítette. A megyében ez idő alatt épült összes laká­sok csaknem egyharmada te­lepszerű, többszintes formá­ban épült. A legnagyobb be­ruházó az Országos Takarék- pénztár, a műszaki ellenőr­zések nagy részét a Békés Megyei Beruházási Vállalat végzi, a két legnagyobb ki­vitelező pedig az Állami Építőipari Vállalat és a Dé­lép. Ami a tapasztalatokat il­leti, ezek nem túl kedvező­ek. A műszaki átadás-átvé­teli eljárás lefolytatásának lényeges kritériuma az, hogy a lakóépület üzemeltethető-e vagy sem. S mivel számta­lan kisebb hiba még nem zárja ki az üzemeltethetősé­get, a lakások nagy részét úgy adják át, hogy eleve számolnak is ezekkel a hi­bákkal, melyek gyakran hal­mozottan jelentkeznek. A csempeburkolatok rossz mi­nősége, a nyílászárók pon­tatlan illesztése, a falfelüle­tek egyenetlensége, esztéti­kai hiányosságok okoznak bosszúságot a drága pénzért vásárolt lakásokban. Az OTP eleve bekalkulálja a hibá­kat, és bizonyos árenged­ményt ad a beköltözéskor még nem észlelt, vagy ké­sőbb keletkező hibák kijaví­tására. Ma már egyre ter­jed az a gyakorlat, hogy a vásárló a kivitelezés vége felé megismeri lakását, s kí­vánsága szerint kiválaszt­hatják a nekik legjobban megfelelő burkoló- és tapé­taanyagokat, vagy maguk bocsátják azt a kivitelező rendelkezésére. Ilyen esetben a panaszok száma jelentősen csökken. Mint a vitából kitűnt, a lakások minőségi javítása társadalmi igény. Az árak dinamikus növekedését nem követte a minőség javulása. Ennek egyik oka a sokáig uralkodó mennyiségi szemlé­let. Az kétségtelen, hogy hosszú ideig elsődleges volt a lakásigények számszerű kielégítése, a minőségre vaj­mi kevés gondot fordítottak. A baj az, hogy ez utóbbi úgy is maradt. A technoló­giai és munkafegyelmi okok mellett közrejátszik az is, hogy a tervező-beruházó-ki- vitelező hármas mellett se­hol nincs a lakó, aki majd használja az épületet. Szük­ség lenne a tulajdonos beik­tatására, sőt, középpontba helyezésére. Szó esett még a vitában a jogszabályi héza­gokról, az elhúzódó perek­ről, melyek- oka, hogy min­denki igyekszik kibújni a fe­lelősség alól. A végrehajtó bizottság a jelentést a véle­ményekkel együtt elfogadta, és úgy döntött, hogy a vitá­ban elhangzottakról feljegy­zést készítenek, amelyeket eljuttatnak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­umba. A testületi ülés bejelenté-' sekkel ért véget. S. F. Tegnap. október 7-én igen fontos, a tsz-ek V. kongresszusával összefüggő előterjesztésen vitatkozott a Békés Megyei Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek Szövetsé­gének Elnöksége, összegez­ték a szövetség elmúlt öt esztendőben végzett munká­jának főbb tapasztalatait, törekvéseit, azoknak a cé­loknak a megközelítésében, melyeket öt évvel ezelőtt a két Békés megyei tsz-szö- vetség egyesülése utáni munkaprogramjába vett. A párt Békés megyei vég­rehajtó bizottsága 1986. jú­lius 9-i ülésén azt állapítot­ta meg, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetek, szövet­kezeti közös vállalatok és a szövetség munkájukkal eredményesen járultak hoz­zá a megye gazdaságának fejlődéséhez. Lényegében ezt a gondolatkört bővítet­ték ki a termelő munkában. „A Magyarországon elő­forduló 348 madárfajból ta~- Ián a fokozottan védett tú­zok a legjelentősebb termé­szeti érték. A mintegy 3 ezer egyedet számláló hazai populáció Közép-Európa ki­magaslóan legerősebb állo­mánya. A magyar termé­szetvédelem szép eredmé­nyeket ért el e faj megmen­tésében ... Az 1970-es évek­ben legfontosabb élőhelyein védett területeket alakítot­tak ki, 1978-ban pedig Dé- vaványán létrehozták a tú­zokmentő és -nevelő állo­mást. A telep hétéves fenn­állása során 1979-től 1985­ig összesen 366 egészséges madár hagyta ei a tágas ki­futót és csatlakozott a va­don élő csapatokhoz.” — írta dr. Bankovics Attila, az Or­szágos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal Ma­dártani Intézetének vezető­je a Búvár című lap leg­utóbbi számában. Nem véletlenül esett te­hát a választás hazánkra, és megyénkre, amikor akként az öregekről való gondosko­dásban, a falusi lakosság foglalkoztatásának szervezé­sében, a sport- és a kulturá­lis életben betöltött, elfog­lalt helyükkel. Mindezeket a tsz-ek V. kongresszusára ké­szülődve értékelték a TOT által kiadott irányelvekkel együtt — melyet reálisan, érezve és érzékeltetve a szö­vetkezetek, egyes esetekben, de általában is a túlszabá­lyozottságot — optimista szemléletű kibontakozást sürgettek. A szövetkezeti ön­állóságra egy esetleges fel­sőbb szintű kapunyitástól; újabb tartalékok felszínre hozatalára láttak lehetősé­get. Ezeket a gondolatokat hozták vissza azok a szö­vetkezeti fórumok is, me­lyeken a TOT kongresszusi irányelveiről, a mezőgazda- sági szövetkezetek további társadalmi méretű felada­döntöttek. hogy a túzokmen­tők 5. nemzetközi szimpó­ziumát Magyarországon, Szarvason rendezi meg a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács túzokmunkacsoport­ja és a Magyar Madártani Intézet. Az október 7—10. közötti tanácskozásra \yz or- szágbój érkeztek a túzokvé­delemmel foglalkozó szak­emberek, továbbá két or­szág előadásokkal szerepelt a szimpóziumon, melynek házigazdái a szarvasi arbo­rétum munkatársai. A meg­nyitón, tegnap délelőtt Keszthelyi István, azOKTH természetvédelmi főosztály- vezetője mondott megnyitót, s szólt hazánk természetvé­delméről, majd Paul Go- riup, a Nemzetközi Madár­védelmi Tanács (ICBP) tú­zokmunkacsoportjának elnö­ke tartott bevezető tájékoz­tatót az 1972-ben létrejött csoport tevékenységéről, s a jelenlegi feladatokról. Az 5. szimpózium célját kérésünkre dr. Bankovics Attila, mint a rendezvény tairól, a szövetkezetekkel szemben támasztott igények teljesítésének lehetőségeiről maga a tsz-tagság mondott véleményt, adott újabb, a kongresszus elé kívánkozó nyílt, őszinte gondolatokat. Ezek alapján állítják majd össze október 24-ére a Bé­késcsabára összehívott szö­vetségi küldöttközgyűlés elé kerülő anyagokat, amikor megtartják a tisztújítást, megválasztják a megyei szövetség testületi szerveit és a tsz-ek V. kongresszu­sának küldötteit. Az elnökségi ülés munká­jában részt vett Apáti Nagy Gábor, az MSZMP KB tag­ja, a Nagyszénási Október 6. Tsz elnökhelyettese, Csa­tári Béla, a párt megyei bi­zottságának titkára, Antal József, a megyei tanács osz­tályvezetője és dr. Pongrácz Aladár, a TOT főosztályve­zetője. d. K. egyik főszervezője, a követ­kezőkben fogalmazta meg; — Célunk a túzokvéde­lemmel, természetvédelem­mel kapcsolatos legfrissebb ismereteket összegyűjteni, az egyes országok tapasztalata­it kicserélni, hogy hatéko­nyabban kezdhessünk hoz­zá a ^ túzok maradék popu­lációinak fenntartásához azokban az országokban, ahol ez a madárfaj a kiha­lás szélére került, és erősí­teni az állományokat azok­ban az országokban, mint például Spanyolországban és Magyarországon, ahol még viszonylag erős állomány ta­lálható. A világon ma 22 túzokfaj él, itt Európában pedig két faj, az egyik a reznek túzok, amely mint fészkelő madár jelen száza­dunkban kipusztult hazánk­ban, és a túzok, amelynek védelmében számos intézke­dés született az elmúlt idő­szakban hazánkban. A szimpózium résztvevőinek (Folytatás a 3. oldalon) Túzokvédők nemzetközi tanácskozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom