Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

1986. október 7., kedd nz NDK nemzeti ünnepén Harminchetedik alka­lommal ünnepli a Német Demokratikus Köztársaság népe hazája megalakulásá­nak évfordulóját.** Az első hélhet munkás-paraszt al­tom létrejötte történelmi jelentőségű volt. Jelképe a második világháború után kialakult történelmi hely­zetnek, a végbement tár­sadalmi változásoknak, ta­núsága annak, hogy a ki­alakult határok földré­szünk békéjét és nyugal­mát biztosítják. Az eltelt több mint há­rom és fél évtizedben az NDK nagyívű fejlődési utat járt be, bizonyítva ez­zel az új társadalom élet- képességét. A háborús pusztításokat kiheverve a világ vezető ipari hatalmai közé emelkedett. Szerte­ágazó és korszerű termelé­se, fejlett mezőgazdasága gondoskodik szorgalmas ál­lampolgárainak magas életszínvonaláról. Nem volt könnyű az út, amelyet az NDK népe az elmúlt harminchét eszendő során megjárt. Kezdetben a Nyugat tudomást sem akart venni létezéséről és el sem akarta ismerni a fiatal német államot. Ám az ország következetes bé­kepolitikája megváltoztat­ta ezt a felfogást, megnőtt a nemzetközi tekintélye, így ma már az egész világ elismeri az NDK-t. Az or­szág vezetése történelmi küldetésének tekinti, hogy német földről soha többé ne indulhasson el háború. A két német állam vi­szonyának alakulása világ­méretekben is meghatáro­zó, de itt, Európában külö­nösen fontos. Az NDK a maga részéről mindig kész volt a kapcsolatok építésé­re, a konstruktív együtt­működésre a szomszédos Német Szövetségi Köztár­sasággal, szem előtt tartva a békés egymás mellett élés gondolatát, a különbö­ző társadalmi rendszerű országok gyümölcsöző együttműködését — egy­más szuverenitásának tisz­teletben tartásával. Ugyan­akkor az NDK gazdasági és nemzetközi politikájá­nak meghatározó eleme a szocialista országokkal folytatott együttműködés, amelyet a Varsói Szerző­dés és a KGST keretei biz­tosítanak. A többi szocia­lista országgal együtt lép fel a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, hogy erő­södjék az enyhülés, Euró­pa és a világ biztonsága és békéje. Hazánk és a Német De­mokratikus Köztársaság szoros baráti viszonyát is a hosszú távú közös érde­kek és társadalmi célok határozzák meg. Ez feje­ződik ki a magas rangú párt- és állami vezetők is­métlődő találkozóiban — Lázár György kormányfő egy hónapja járt Berlin­ben —, valamint a gazda­sági, tudományos és kultu­rális szakemberek közvet­len tapasztalatcseréiben, a kétoldalú idegenforgalom évenkénti növekedésében. Nemzeti ünnepén kívá­nunk az NDK baráti népé­nek további sikereket or­száguk felvirágoztatásá­ban! Beatrix holland királynő hivatalos látogatása Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására október 7-én, kedden hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Beatrix holland királynő. Beatrix Wilhelmina Arm- gard, Hollandia királynője, Oránia-Nassai és Lippe-Bi- esterfeld hercegnője 1938- ban született Soestdijkben, az akkori trónörökös, Julia­na és Bernhard herceg első gyermekeként. Iskolai tanulmányait Ka­nadában kezdte, ahová Hol­landia német megszállása elől költözött édesanyjával. 1950—1956 között már mint a holland királyi trón örö­köse folytatta tanulmányait hazájában, Baarn líceumá­ban, majd beiratkozott a lei- deni egyetemre, ahol szocio­lógiát, jogot, közgazdaság- tant és alkotmányjogot hall­gatott. A trónörökös érdek­lődése a szociális problémák­ra irányult, sokat foglalko­zott a testi és a szellemi fo­gyatékosok helyzetével. 1961- ben jogi doktorátust szer­zett. Az államtanács tagjává 1956-ban nevezték ki. Beatrix 1980-ban követte édesanyját, Juliánét a tró­non, s trónralépése óta az államtanács elnökének tisz­tét is betölti. A királynő élénken érdeklődik a politi­kai kérdések iránt, figye­lemmel kíséri a kül- és a A királynő és Claus királyi herceg (Telefotó) belpolitikai fejleményeket, s alkotmányos jogával élve te­vékenyen bekapcsolódik a kormányalakítási tárgyalá­sokba is. Beatrix királynő 1966-ban kötött házasságot Claus von Arnsberg német diplomatá­val. Három gyermekük szü­letett Utótalálkozó Becsben A külügyminiszterek nyit­ják meg és előreláthatólag ők is zárják majd be a bé­csi európai utótalálkozót, mondotta hétfőn Peter Jan- kowitsch osztrák külügymi­niszter. Jankó witséh, aki az ENSZ közgyűlésén a két nagyhatalom képviselőivel is találkozott, derűlátó hangot ütött meg: véleménye szerint a szovjet—amerikai viszony változik, s a megjavult lég­Elsüllyedt a szovjet tengeralattjáró Hétfőn elsüllyedt a Ber- muda-szigetektől körülbelül ezer kilométerre szerencsét­lenül járt szovjet atommeg­hajtású tengeralattjáró. A legénység és más szovjet hajók személyzete három napon át küzdött a tenger­alattjáró megmentéséért, de a mentés nem sikerült — jelentette a TASZSZ szov­jet hírügynökség. A legénység életben ma­radt tagjait kimentették, és más szovjet hajókon biz­tonságba helyezték. Mint ar­ról beszámoltunk, a tenger­alattjárón pénteken tűz ütött ki. A legénység három tagja meghalt, többen meg­sebesültek. A TASZSZ je­lentése szerint újabb áldo­zatok nincsenek. Folytatódik az elsüllyedés okainak kivizsgálása. A közvetlen ok az .volt, hogy a hajóba hirtelen víz zúdult. A reaktort leállították. Szakértők kizárják nukleá­ris robbanás vagy a radio­aktív szennyeződés lehetősé­gét. körben mindkét fél érdekelt a bécsi utótalálkoző dinami­kus, sikeres lebonyolításában is. Ausztria egyébként, más semleges országokhoz ha­sonlóan. érdemi .javaslatok­kal készül a találkozóra. A semleges és el nem kötele­zett államok október végén Jugoszláviában, Brioni szi­getén egyeztetik tervezett bécsi munkájukat — közöl­te. Marjai József lengyelországi tárgyalásai A magyar—lengyel gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökei, Marjai József és Jozef Koziol miniszterelnök­helyettesek tárgyalásaik be­fejeztével Varsóban jegyző­könyvet írtak alá. A két miniszterelnök-he­lyettes áttekintette a két or­szág gazdasági és műszaki­tudományos együttműködé­sének aktuális kérdéseit. A tárgyalások kiemelt témáit illetően megállapodtak ab­ban, hogy szélesítik a két ország gazdasági együttmű­ködését elősegítő tapaszta­latcserét. A két fél külön- külön és közösen intézkedé­seket tesz a gazdasági együttműködés ösztönzésére, a feltételrendszer korszerűsí­tésére. A gazdálkodó szerve­zetek közötti közvetlen kap­csolatok megteremtésének és közös vállalatok alapításá­nak előírásait és a működési szabályokat tartalmazó meg­állapodást aláírásra előkészí­tik. Megfogalmazták azokat az intézkedéseket, amelyek biz­tosítják a műszaki-tudomá­nyos együttműködés össz­hangját a két ország gazda­sági kapcsolataiban bekövet­kezett fejlődéssel és a KGST^tagországok 2000-ig terjedő műszaki-tudományos komplex programjából kö­vetkező feladatokkal. Kiemelten foglalkoztak az elektronikai együttműködés, az ipari robotok, a rugalmas gyártórendszerek, valamint a személy gépkocsi-gyártás te­rén megvalósuló kooperáció helyzetével és továbbfejlesz­tésének lehetőségével. Marjai Józsefet hétfőn fo­gadta Zbigniew Messner mi­niszterelnök, a LEMP KB PB tagja, akivel kölcsönösen tá­jékoztatták egymást orszá­gaik helyzetéről és megbe­szélésükön a magyar—len­gyel együttműködés kiemelt területeit tekintették át. Marjai József hétfőn az esti órákban hazaérkezett. Interpol-közgyíílés Az új- belgrádi Száva kong­resszusi központban hétfőn délelőtt megkezdődött az Inter­pol 55. közgyűlése. A szervezet a nemzeti rendőrségek közötti együttműködést segíti elő. A közgyűlés munkájában 138 tag­ország küldöttsége vesz részt. A tanácskozásra érkezett ma­gyar küldöttséget dr. Siklói György rendőr vevzérőrnagy, az ORFK bűnügyi vezetőhelyettese vezeti. A közgyűlés figyelmének kö­zéppontjában a törvénytelen kábítószer-kereskedelem, vala­mint a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem időszerű kérdé­sei állnak. Napirenden szerepel a szervezet alapszabályzatának módosítása is, ami azt célozza, hogy a tagállamok felségjogai­nak, az ENSZ alapokmányának és az emberi jogoknak meg­sértése nélkül hatékonyabb te­vékenységet folytathassanak a nemzeti rendőrségeket és az Interpolt napjainkban mindin­kább foglalkoztató nemzetközi terrorizmus ellen. Sor kerül há­rom el nem kötelezett ország felvételére is, továbbá létre­hozzák az Interpol délkelet­ázsiai irodáját. John Simpson, az Interpol el­nöke beszédében hangoztatta: a szervezet állandó jellegű fel­adata a kábítószer-kereskede­lem, a bankjegy- és értékpa­pír-hamisítás, valamint a nem­zetközi gazdasági bűnözés elle­ni munka. Napjainkban azon­ban kiemelkedő jelentőségűvé vált a terrorizmus ellen folyta­tott eredményes küzdelem. Az Interpol központja évtize­dek óta Párizsban székel. A mostani tanácskozáson tájékoz­tató hangzik el arról, hogy a szervezet központját a francia fővárosból Lyonba helyezik át. Ezekben a napokban Belgrád- ban megtartják az Interpol nemzeti irodái vezetőinek ér­tekezletét is. avagy a három Dugyi meg a többiek ♦ Vessen meg, mint egy ágyat, kedvelem három plusz kettőt! (Egy művelt duhaj után szabadon) Fogadás Karl-Heinz Lugeriheim, a Német Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott hétfőn a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kapolyi László ipari. Medve László egészségügyi miniszter, őszi István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Barity Miklós külügyminisz­ter-helyettes, valamint politikai, gazdasági és kulturális éle­tünk számos más vezető személyisége. A fogadáson jelen volt a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Kombiné, kombiné, csip­kés kombiné, ezt dúdolom, ahogy gurulok Üjvidék felé. Mit is dúdolhatnék? Ez har­sog a piacon, az árusok sát­raiból, ez ömlik ki a vil­lanyrendőrnél mellettem megálló Lada résnyire lehú­zott ablakán. Ha a BNV-n öt percig nem hallottam, azt hittem, csönd van. Pár hónapja minden vasárnap délután egy óra 10 perckor a velem szemközi panelban valaki felteszi egymás után 10—12-szer, és nyáron ez ellen csak a szúnyogháló és a sötétítőfüggöny véd, így csak akkor kapom fel a fe­jem, ha más nóta jön. Mondjuk az Én édes Ka­tinkám. Secko jedno. Ez is, az is három plusz kettő. Ládafiába az esztétikával!! 3 + 2!? Először még a ne­vük is irritált. Aztán leül­tem, és röviden megtárgyal­tam sznob felemmel a dol­got. Mi zavar? Hiszen húsz éve hallom ezt a zenét. La­kodalomban, farsangkor, búcsúban, szüreti bálban. Mindig élveztem. Egy kis rock magyarítva (ha azokat az obladikat Lennon hall­hatta volna...), egy kis magyar nóta, sőt, népdal, rockosítva (mit szólt volna mindehhez Kodály Zoltán, aki még a meccsszpíkerek „nulF’-szava ellen is tilta­kozott). De hát az elektro­mos erősítés eleve moderni­zálta a régi dalok hangzá­sát, másrészt a rockkal min­den falusi zenész hamar ba­rátságot kötött. Falun amúgyis érteni kell mindenhez. Földhöz, állat­hoz, motorhoz, házhoz, idő­járáshoz, pénzhez, politiká­hoz. No és: az emberhez. S nemcsak az ember betegsé­geihez, hanem a jókedvéhez is. Ha az ember mulatni akar. annak nem elég a nó­ta, pedig hű, de nagyon sze­reti. annak operettrészlet is kellhet, jöhet a népdal meg a kupié, Karádi, meg film­zene, egy kis Strauss-kerin- gő,. meg örökzöld, meg a jó isten tudja még mi. Az em­ber ilyenkor elengedi ma­gát, és mindenevővé válik. Falja az ételt, a barátságot, a zenét. A mulatságban nincs helye a finnyáskodás­nak. Szégyellős embernek kutya eszi a vacsoráját, ha a nőt nem én viszem tánc­ba. viszi más. Qdahagytuk kicsiny falánk S a mulatság után miért nem kell ez a zenei vegyes­felvágott? Ki mondta, hogy nem kell? Csak épp senki nem vállalta, hogy kazettán a mulatság elmúltával kite­gye e zenét a józan ítélet­nek. Erre jött a 3 + 2. Vagy inkább küldték. Nem kér­kednek, nem állítják, hogy ők találták ki a langyos vi­zet. S ez megnyerő ebben az egyéniséghajszoló világ­ban. A szót leginkább a szóló­gitáros, Bugyi Gyula viszi az újvidéki Petőfi Művelő­dési Házban. Gyula nem be­szédes fajta, inkább szük­ségből vállalja az együttes bemutatását. Eredeti szak­mája belső burkoló. A leg­férfiasabb jelenség Bugyi János, a legszótlanabb kö­zöttük. Néha bólint, számá­ra ennyi a társalgás hosszú percekig. Kemény fizikai munkát végzett egy öntödé­ben, most is övé a fizikai munka: dobol. A legfiata­labb Bugyi Zoltán, szem­üveges, kövér, kedélyest mo­solygós ember. Énekel, gi­tározik. Raktáros volt. Ö lenne a legdumásabb, de tiszteli bátyjai elsőszülöttsé- gét. Zenésznek — s főleg —, művésznek egyiküket se gondolná az ember. A sors földobott egy koronát, s pont az ő fejükre hullt, mint a mesében. Azóta kri­tikátlanul ajnározzák, s ele­fántcsont toronyból sároz- zák őket, mint az életben. Gyula mindjárt a közepébe is vág. — Azt mondj át, giccset játsszunk. Én ehhez nem értek. Azt ' játsz- szunk, amit tudunk. Ezek a giccsviták ne­künk reklámot biztosíta­nak, meg jobban fogy az újság is. Merthogy rólunk most szívesen olvasnak. A tévé is be akarta bizonyíta­ni, milyen helytelen, hogy ez a zene kell, s mi ezzel mennyi pénzt keresünk. Előtte azért eljátszották ne­B Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának ülése A Varsói Szerződés Tagál­lamai Külügyminiszteri Bi­zottságának soron következő ülését október második felé­ben Bukarestben tartják. Szovjet-amerikai ifjúsági szeminárium Szovjet—amerikai ifjúsági szeminárium kezdődött hét­főn Alma-Atában, szovjet Kazahsztán fővárosában. A négy napig tartó találkozón tizenöt fős ifjúsági küldött-, ségek vesznek részt. Fred Bush, az amerikai delegáció vezetője megnyitó beszédében feltétlenül hasz­nosnak nevezte az ilyen jel­legű tanácskozásokat és ki­fejezte reményét, hogy az alma-atai szeminárium a megértés és a realizmus je­gyében fog lezajlani. Szerik Abdrahmanov, a Kazahsztáni Köztársasági Komszomol Bizottság első titkára, a szovjet fiatalok csoportjának vezetője rámu­tatott: az ifjúsági találkozó­nak különös jelentőséget ad az, hogy a reykjavíki szovjet —amerikai csúcsszintű talál­kozó előestéjén jött létre. A résztvevők a szovjet— amerikai kapcsolatok helyze­tét és kilátásait, leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési kér­déseket, valamint a szovjet és az amerikai emberek élet­módjának, értékrendjének sajátosságait vitatják meg. künk, hogy milyen frankó gyerekek vagyunk. Még a kérdéseket is elénk tették, s kérdezték, mire nem aka­runk válaszolni. Megmutat­tuk, kihúzták. Indult a mű­sor, sí azt a kérdést tették fel először. Mi meg álltunk, mint süket a dalárdában. No, mindegy. Nekünk még a nevünk is giccses: Bugyi. Hát lehet ilyen névvel mást játszani, mint a kombinát? Nagyot nevetnek, aztán folytatják az elmúlt tíz év történetét. A három testvér unokatestvérükkel, Táncos Lajossal 1975-ben megala­kított^ a 3 + 1-et. Az 1500 lakosú Ürményházán, apjuk kocsmájában játszottak. Kö­zülük csak Zoli tanult ze­nét. Klarinétból, zongorából és gitárból vett órát. A töb­biek éltek abból, amit elles­tek. Rockzenével próbálkoz­tak : Beatles, Creedence, Deep Purple... Ez így ment minden szombat este 1980- ig. Ekkor Zoltán bevonult katonának. A leszerelés után belépett a zenekarba Hajdúk János, a temerini rádió hangtechni­kusa. Vele lett ki a 3+2. Az újrakezdésről Zoltán így be­szél: — Elmentünk Temeri n be egy vadászbálba. És itt a műsorban több lett a rockos nóta, mint maga a rock. Kezdtünk engedelmeskedni a közönségnek. Szaporodtak a fellépések, ’82-ben néha már felhangzott a temerini rádió­ban a Kicsiny falum, meg a Halovány őszi rózsa. A te- meriniek meg mindig kér­dezték, miért nem zenélünk kazettára, hiszen ők felvet­ték a zenénket, másolták, to­vábbadták. Rohamosan ter­jedtünk, vagy ahogy Hofi mondja, súgva messzebbre jut... Hát mi is egyre is­mertebbek lettünk, lemez nélkül is. ’85-ben aztán el­határoztuk, hogy a tízéves jubileumra csinálunk egy le­mezt. Magyar nyelven úgy­sem készült még könnyűze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom