Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-06 / 235. szám

o 1986. október 6., hétfő-ben láttuk, kommentáljuk: Gyári munkások a munkaidőalapról — Lapszél ----------­V etélkedők Vetélkedő nemzet va­gyunk. A hagyományos sportversenyek mellett ugyanis évről évre nő a különböző célú és tartal­mú vetélkedők száma kis hazánkban. Kifogyhatatla­nok vagyunk az ötletekből, vetélkedünk sportban, kul­túrában, történelemben, is­kolai tantárgyakban, vetél­kednek öregek és fiatalok, kicsik és nagyok, szépek és még szebbek, nagyevők és nagyivók, állattenyésztők és kertészek, városok és vár­tulajdonosok. Ezeknek a vetélkedők­nek azonban vannak közös ismertető jegyei: valaki, vagy valakik szervezik, fi­nanszírozzák, van nevezés, válogatás, meghivó, közön­ség és zsűri, van díjkiosz­tás, esetleg továbbjutási le­hetőség egy még nagyobb vetélkedőre, szóval min­den, ami egy valamirevaló vetélkedőhöz szükséges. E versenyek, vetélkedők többsége jó célt szolgál: bővíti ismereteinket, moz­gósít, szórakoztat, megmoz­gat agyat és izmot. De vannak vetélkedők, amelyeket senki sem szer­vez, nem tudni. honnan bújnak elő, de élnek, erő­södnek és hatnak. Sajnos, rossz irányba. Bizonyára emlékeznek még a nagy honi kerítésvetélkedőre. Már-már kétségbeesetten szemléltük a kerítések és a vetélkedés méreteit. Aztán szerencsére alábbhagyott, és új irányba terelődött ér­deklődésünk. Jöttek a kis és nagy kutyák, nyírtak és szőrzetben dúsak, ölben és saját lábon, s ez a vetélke­dő még ma is tart. Azon­ban új versenyfeladattal bővült a lakótelepi állattar­tás. mert a kedves kis ak­váriumi halak mellé egyre több aranyhörcsög, énekes madár, hüllő került. Meg­szaporodtak a fehér egerek, és ezzel a gyerekek közötti cserelehetőség is. Ez utóbbi népszokásnak ugyan nem vagyok híve. de mert ártalmatlan dolog­ról van szó, a vetélkedőben való részvétel nem ítélhető el. Annál inkább a fiatalok körében felerősödött „ha neked van, nekem is lesz, ha törik, ha szakad” elne­vezésű vetélkedő. Dühöng a csak butikban beszerez­hető, mesterkélten topis és ennek megfelelően méreg­drága auccokért a vetélke­dés, aminek a szülők vagy nem akarnak, vagy nem tudnak ellenállni. A szülők többsége oszt és szoroz, spórol és vitat­kozik, húzza, halogatja a kívánságok teljesítését, az­tán betörik. Látja, hogy már tényleg „minden gye­rek” az említett holmikban jár, vagy motoron riogatja a járókelőket, akinek pe­dig mégsem jut — mert bizony sok ilyen gyerek akad —, annak nem szíve­sen lennének a bőrében. Terjed ez a vetélkedési láz, mint a fertőző betegség. És mindenki érzi. hogy gátat kellene szabni neki. De ho­gyan, és kikkel kell ehhez összefogni? Hogyan magya­rázzuk meg, hogy van, aki­nek tellik rá, és van, aki­nek meghaladja anyagi erejét a gyermeki követe­lőzés teljesítése? Legyünk szigorúbbak és következete­sebbek? Mit változtatna ez a vetélkedés egészén? Túl sok a kérdőjel. Talán először a felnőttek társa­dalmában kellene talpra állítani a felborult érték­rendeket. Ügy, hogy ismét a tudás, a munka minősé­ge, a magatartás például szolgáló vonásai jelentsék az értéket, és nem a meg­szerzett és birtokolt tár­gyak. Akkor az ifjúság ve­télkedő kedve is szebb, hasznosabb célok felé for­dul. De addig? Ha fogcsi­korgatva is, nyitogassuk csak pénztárcáinkat. B. Sajti Emese Néhány hete minden al­kalommal láthatunk a tele­vízió vasárnap esti Hét cí­mű műsorában a munkaidő kihasználásával kapcsolatos riportot. Az egyik korábbi adásban megdöbbentő ada­tot hallhattunk: a magyar- országi munkaidő mintegy egyharmada üresjárat, vagy­is ennyi megy veszendőbe. Eddig nagyobb gyárak, üzemek vezetői nyilatkoztak, szakértők beszéltek erről a témáról, s értékelték a min­denképpen tarthatatlan hely­zetet. Most — tegnap este — úgymond alulnézetből készí­tettek riportot a. Hét mun­katársai. Munkásokkal be­szélgettek. Bár azt hiszem, teljesen mindegy, melyik gyár vagy üzem dolgozóit szólaltatták volna is meg, hasonló dolgokat hallottunk volna, mint az Égisz gyógy­szergyár dolgozóitól. Mert — ugye milyen egy­szerű —, ahogy egyikőjük mondta: ha munka van, s biztosítják a feltételeket, ak­kor biztos, hogy nem lógnak az emberek, hanem dolgoz­nak. A Nagykunság Árpád-kori települését a hétszáz éves Kunhegyest vasárnap kö­szöntötték a tájegység test­vérvárosainak kulturális kö­vetei. Az ünnepi díszbe öl­tözött nagyközségben — amelynek hiteles történetét 1286-tól jegyzik, ismerik — először a túrkevei városi fú­vószenekar és a karcagi út­törők fúvósegyüttese adott térzenét. Ezt követően a mű­velődési otthonban a túrke­— GYERMEKFOGLAL­KOZTATÓK továbbképzésé­re kerül sor október 8-án Békéscsabán — a Megyei Művelődési Központ szerve­zésében — a „Tégla” Közös­ségi Házban. — FESTŐ gyártmányú kis­gépek szakmai bemutatóját rendezik meg a' Békés Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat központi telepén, Bé­késcsabán, október 10-én 10 órától. Ki a legjobb gépkocsive­zető Békés megyében? cím­mel hirdette meg a KISZ Békéscsabai Városi Bizottsá­ga, a Körös Volán KISZ-bi- zottsága és a Közlekedésbiz­tonsági Tanács azt a vetél­kedőt, melynek eseményei szombaton értek véget. Két kategóriában — hiva­tásos és úrvezetői — lehetett nevezni a versenyre. A la­punkban szeptember 18., 19., és 20-án megjelent tesztkér­déseket legjobban kitöltő versenyzők — negyvenötén Nos, azt hiszem, valahol itt van a kutya elásva, s máris a szervezés kérdésé­nél vagyunk. Mert ez talán a legnagyobb baj. Egy-két napja mesélte el éppen egyik szövetkezeti vezetőnk, hogy más cég anyagszállítá­si hanyagsága miatt kényte­lenek állni olyan termék elő­állításával, melyet nekik ex­portra — s időre! — kellene szállítaniuk. A munkásaik pedig állnak — és nem a jószántukból. Ilyen és ehhez hasonló esetet úgy érzem százával említhetnénk ... Visszatérve a riportban el­hangzottakra: csak remélem, sok munkahelyi vezető is hallgatta a munkások véle­ményét. Ők, ugyan egyszerű szavakkal, mellőzve a szak- kifejezéseket, olyan dolgokat mondtak, melyek minden­képpen megszívlelendők. S talán nem lövök túl a cé­lon, ha azt mondom: sok gyárigazgató, munkahelyi vezető csak tanulhatott az egyszerű szavakból... P. F. vei, a karcagi, a kunszent­mártoni, a kunhegyesi és a helyi hagyományőrző együt­tesek találkozójára, bemutató előadására került sor. A kunhegyesi munkásőr- bázison a helyi Kossuth úti általános iskola tanulói ele­venítették meg a kunok haj­dani bejövetelét, idézték a hét évszázaddal ezelőtti nép­szokásokat, a kunok letelepe­désének történetét. Nincs anyag A helyszín egy kocsma be­járata. Az egyik „szereplő" éppen kifelé, míg a másik befelé tart. Az időpont: hét­köznap délelőtt. — Nofene — szól az első —, te ide is jársz? — A csudát — így a má­sik —, de most itt dolgo­zunk a közelben. Azazhogy dolgoznánk, merthogy éppen nincs anyag ... — az elmúlt hét szombatján mérték össze tudásukat Bé­késcsabán. Előbb elméleti felkészültségükről adtak, szá­mot a résztvevők az ifjúsági és úttörőházban, majd a gyakorlati próbákra a Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat előtti parkolóban került sor. A hivatásos vezetők kate­góriájában Gál József bizo­nyult a legjobbnak, míg az úrvezetők között Túri Endre vitte el a pálmát. Kunhegyes! köszöntő Ki a legjobb gépkocsivezető? p. f. Képünkön az egyik versenyző gyakorlati teljesítményét ér­tékelik Fotó: Kovács Erzsébet Zsebfesztivál címmel adott találkozót egymásnak megyénk hét zenekara tegnap délután három órától a békéscsabai if­júsági és úttörőházban. A Paraméter (képünkön az együttes két tagja), Elixire, Wamsz, Pamflet, Dobókocka, Kamarilla és a Lombrágó együttesek persze nemcsak egymást szórakoz­tatták, hanem a nézőtéren megjelent rajongóikat is Fotó: Kovács Erzsébet HÍREK Hlrügyeletünk IS óráig hív­ható, a tele- tym Ann (önszántunk: Z/'uwU Hírügyeletes: Tóth Ibolya. MA: BRÚNÓ NAPJA A Nap kél 5.49 — nyugszik 17.16 órakor A Hold kél 9.08 — nyugszik 18.19 órakor ÉVFORDULÓ Százötven éve született Mrrie Adam, leánykori ne­vén Juliette Lamber (1836— 1916) francia írónő. Párizsban 1883-ban talál­kozott a Victor Hugónál tisztelgő magyar író- és mű­vészgenerációval, s 1884-ben 15 napot töltött Budapesten, valamint több más városunk­ban. Hazatérte után írta meg A magyarok hazája cí­mű könyvét. 1903 és 1910 között publikált visszaemlé­kezései gazdag anyagot ad­nak a kor történeti feldol­gozásához. H VÁSÁRHELYI őszi tArlat Az idei, 33. vásárhelyi őszi tárlaton 115 művész 259 alkotását mutatták be a Tornyai János Múzeumban. Az ünnepi megnyitón — mely tegnap, vasárnap déli 12 órakor kezdődött — a ki­állító művészek és az ér­deklődők nagy számban je­lentek meg, és hallgatták dr. Koromos Sándor, a Műve­lődési Minisztérium főosz­tályvezetőjének bevezető szavait, melyben emlékezte­A napokban jelent meg a Könyvtári jegyzések — a Békés Megyei Könyvtár ki­adványa — legújabb száma. Az elsősorban könyvtárosok­nak szánt ízléses füzetet az érdeklődők is haszonnal for­gathatják. Az első cikk szerzője Ha­vasi Istvánná, aki a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bé­kés Megyei Szervezete utób­bi húsz évének tevékenysé­gét dolgozta fel. In memóriám címmel a ki­lencven évvel ezelőtt szüle­tett Bakó József költőről, ta­nítóról emlékezik Beck Zol­tán, röviden vázolva a Vas megyében született, s ké­sőbbi élete során Békésben is tevékenykedő ember életút­ját. tett arra, hogy a vásárhelyi őszi tárlat mindig is ha­zánk kulturális életének je­lentős eseménye volt, és az ma is. „Nem elég csak az országot látni — mondotta —, látni kell a világot is: a vásárhelyi tárlat erre a feladatra vállalkozik, siker­rel.” A megnyitó szavak után díjakat és munkajutalmakat adtak át többeknek. A Tor- nyai-emlékplakettet Tenk László festőművész kapta, a hódmezővásárhelyi tanács díját pedig Szalag Ferenc festőművész. Számosán kap­tak munkajutalmakat, kö­zöttük a Békéscsabán élő Tóth Ernő festőművész és Varga Géza szobrászművész. A kiállításon ott volt Knopp András, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és dr. Bányász Rezső, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke is. A tárlat 1986. november 16-ig látható a hódmezővá­sárhelyi múzeumban. Egy elfeledett polihisztor: Szeghalmi Gyula a címe Ba­logh Ferenc írásának, .mely az Amatőr fényképészek könyve című, 1906-ban ki­adott kötet szerzőjét mutat­ja be. Barátos Endre mező- hegyesi születésű költőről „S két szó között a hallga­tás. ..” címmel Balogh György ír. A könyvtári jegyzésekben aktuális eseményekről olvas­hatunk még tudósításokat, va­lamint A tájékoztatás leg­fontosabb forrásai a B-típu- sú könyvtárakban cím alatt a társadalomtudományok kö­rébe tartozó legfontosabb könyvek bibliográfiáját köz­ük. P. F. IDŐJÁRÁS A 4iét végén folytatódott a szá­raz, az évszaknak megfelelő hő­mérsékletű idő. Szombat reg­gelre a változó felhőzet mellett 9—10 fokig hült le a levegő, majd kora délután 22 fokra emelkedett a hőmérséklet. Va­sárnap erősödött a lehűlés, két méter magasan ugyan még plusz két fok volt, a talaj közelében azonban már mínusz 1,5 fok. Délelőtt megerősödött az északi szél, azonban a zavartalan nap­sütés hatására 16—17 fokig me­legedett a levegő — kaptuk a tájékoztatást Mojdisz Istvántól, a Békéscsabai Meteorológiai Állo­más ügyeletesétől. Várható időjárás az ország te­rületén ma estig: túlnyomóan napos idő lesz. Átmeneti ki­sebb felhősödés inkább csak a hajnali órákban várható. Eső továbbra sem lesz. Az észak- nyugati szél néha kissé meg­élénkül. A várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet ál­talában 6, északkeleten azonban 0 fok körül, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18—23 fok között alakul. — NŐPOLITIKÁI ANKÉT. A Békés megyei szakszerve­zeti hetek keretében nőpoli­tikái ankétot tartanak októ­ber 8-án, 14 órai kezdettel Békéscsabán, a Kner Nyom­dában. Előadó: Ra'dó György- nc, a SZOT nőbizottsága tit­kára. — AZ ISKOLA és az egyház egymás mellettisége címmel fart előadást dr. Pankotai István Nagykamaráson ma, délután 5 órai kezdettel, az általános iskolában. — ARANYÉREM Plovdiv- bati. Az Ikarus 365 típusú tá­volsági autóbusz folytatja idei sikersorozatát. Lipcsében aranyérmet kapott, Poznan­ban pedig a legszebb ter­méknek járó díjjal tüntették ki. A 42. Plovdivi Nemzet­közi Vásáron a műszaki szakemberek körében is osz­tatlan sikert aratott ez az új típus, s aranyérmet kapott. — NEMZETKÖZI bélyegki­állítás nyílt meg szombaton Szentesen, a Kossuth téri ga­lériában. A mostani tárlat anyagát a béke évének je­gyében állították össze, első­sorban ilyen témájú ritkasá­gok láthatók itt október vé­géig. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 40. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottó­nyeremények — a nyere­ményilleték levonása után — a következők: 4 találatos szelvénye 38 fogadónak volt, nyereményük egyenként 313 814 forint; 3 találata 3718 fogadónak volt, nyereményük egyenként 1604 forint; 2 ta­lálatos 147 456 darab volt, ezekre egyenként 40 forintot fizetnek. ükkor: integessünk! A néni Kőbánya után nem sokkal tudta meg, hogy rossz vonatra szállt. Ráadásul a kalauztól. — Pótdíjat kell fizetnie. — De miért? — kérdezi esdeklöen. — Ez a vonat nem áll ,meg Nagykátán, magának meg csak Nagykátáig van jegye. Tehát a Nagykáta—Szolnok távolsá­got ki kell fizetni. — De hát én nem akarok Szolnokra utazni! A kalauz elmegy azzal, hogy majd visszajön a büntetés miatt. A néni segélykérőén körbenéz: — Most mondják meg, mit tegyek? Hatvan éve járok Bu­dapest és Nagykáta között. Utaztam már tehervonat tetején is, de így még nem jártam. Mire érek haza? Ráadásul fizet­nem is kell érte. Az utastársak nyugtatják, ki aggódva, ki humorizálva. — Néni, robogott már át Nagykáta vasútállomáson? — szól egy srác az ablak mellől. — Még soha. — Na látja, ezt is megérte. Jöjjön ide az ablakhoz, mert egy perc múlva itt van Nagykáta, s integessen! (u| Könyvtári jegyzések 1986/2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom