Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

1986. október 4., szombat o Békési Egyetértés Tsz, Szabó Sámuelné, a háztáji ágazat könyvelője: Háztáji cirokvágás a megye déli rcazéu Fotó: Gál Edit az idén is azt vetettünk. Hát hogy megéri-e? Talán csak annyiból, hogy, az ember egybe kap vissza egy na­gyobb összeget — sorolta a -fiatalasszony. — Sok vele a munka? — Olyan jó másfél hónapi munkát ad. Kapálni kell, to- likapázni, aztán itt a vágás, napszámosok segítenek 40 forint órabérért. A beműve- lésért a tsz-nek 5 ezer fo­rintot kell fizetni, a lehú- zatás is 600 forint, és oda megint kell napszámosokat fogadni, ha magunk nem győzzük. Egyébként az idő­járástól meg a táblától is függ, mennyit fizet a termés. Ez a mienk most elég rossz. Akinek jól sikerült, olyan 35—40 ezer forintot kap, de ők rr\ondták el, hogy a terü­letükön mindig kukorica te­rem, évente 25 pnázsa. Emel­lett csirkét nevelnek, 3 ezer 200 darabra szerződtek a tsz­szel, - évente 5-6 rotációban. A legutóbbi szállítmány nem nagyon sikerült, egy kiló 43 deka volt a darabonkénti át­lagsúly, és a haszon, amit munkadíj formájában meg­kaptak, 5 és fél ezer forint. A Tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben Molnár Jánossal, a háztáji bizottság elnökével beszélgettünk. A tsz-ben ösz- szesen 700 hektár a háztáji, ebből 500 hektáron terem úgynevezett intenzív növény, zömmel seprűcirok, prita- minpaprika, uborka, mag­hagyma, gyógynövény és kö­— Nálunk néhányan má­kot, cirkot vetettek, de a többség hibrid kukoricával és árukukoricával foglalko­zik. Többen ezt is, azt is vettettünk, az én háztájim fele is hibrid, a többi meg árukukorica, hiszen kell a jószágnak a takarmány. Még nem tudjuk, hogyan sikerült az idén a hibrid, csak any- nyit, hogy a tavalyinál job­ban, de .hát öntöztünk, ami persze plitsz költség. Egyéb­ként rengeteg a munka ve­le, meg az idegeskedés. Ta­valy 5 és fél ezer forint volt tiszta haszon, az idén kö- ■’ rülbelül a duplájára számí­tunk. A jószágtartáson be­lül nálunk a sertés a töme­gesebb, a városban, belterü­leten leginkább ezzel tudnak foglalkozni. A háztáji és kis­gazdaságokból a tsz-en ke­resztül az idén 14 ezer hí­zót adnak le, míg tavaly, pontosan emlékszem, 18 ezer 741-et. Most azt tapasztal­juk, hogy sokan leadják a kocát is, úgy néz ki, kevés malac lesz jövőre, azt hi­szem. a takarmánykilátások miatt. Sajnos drága a táp, a takarmány, a felvásárlási árak pedig nem tartanak ez­zel lépést. (Tóth) ménymag, a többi kukorica. A tsz művelési költség fejé­ben előkészíti a talajt, vet, gyomirtást végez, és részt vállal a betakarításból, a tag feladata pedig a vegy­szeres gyomirtás után a te­rületet tisztán tartani. A kö­mény „most kezd divatba jönni”, a termés az idén kö­zepes, egy hold várhatóan 30 —36 ezer forintot hoz, de ebből le kell vonni 8 ezer forint művelési költséget. Maghagymából 30—40 ezer forint bevétel várható hol­danként, a gyógynövény vi­szont ebben az évben nem sikerült. Ami a jószágtartást illeti, szarvasmarha- és sertéshiz­lalással foglalkoznak ezen a vidéken. A tsz-tagok és a kistermelők a szerződések szerint ebben az évben 170 hízó marhát és csaknem 5 ezer hízó sertést értékesíte­nek a tsz-en keresztül, meg­felezve a nagyüzemi felárat. Takarmányról a tsz gondos­kodik. S ha már a takar­mánynál tartunk: nem nö­veli a jószágtartási kedvet, hogy a jószágtartók tapasz­talata szerint a hízófelvá­sárlási ár és a takarmányár nincs arányban, így legfel­jebb nagyobb állomány mel­lett éri meg a sertéstartás. A Medgyesegyházi Haladás Tsz-ben, a háztáji területen Tóth Bálintnéék cirkot ter­meltek. Ottjártunkkor éppen nagy munkában voltak, a cirkot vágták a nagyközség határában. — Van, aki cirokkal fog­lalkozik, van, aki kukoricát vettetett, más dinnyét, mo­gyorót, szóval ki így, ki úgy. Nekünk tavaly is cirok volt. ebből le kell számítani az említett kiadásokat. Az idén egyébként állítólag azok jár­tak jól, akik dinnyét ter­meltek a háztájiban. Molnárék. Molnár Attila és családja Medgyesbodzá- son az Egyetértés Tsz-től kap háztájit, három főre kö­rülbelül 2 és fél egységnyi területet. A feleséget és a nagylányt találtuk otthon. fl háztáji háza táján Lassan elérkezik a számvetés ideje a háztájiban is. Vajon e kisgazdaságokban mi újság, mit hoz az idei esztendő, segít-e, és ha igen, miben segít a termelőszö­vetkezet? No és végül, ami a legfontosabb: megéri-e? Ezekkel a kérdésekkel kerestünk fel a héten két tsz-ta- got és két termelőszövetkezetet. Érdekegyeztető fórum Az állásfoglalást tett követte A legelső, alakuló fóru­mon abban állapodtak meg a tagok, az érdekképviseleti szervek, a tömegszervezeti és az államapparátusbeli képviselők, hogy a munka­időalap védelme érdekében felhívják a hivatalok, in­tézmények. szolgáltatók fi­gyelmét arra, hogy nyitva tartásukkal és ügyfélfogadá­si idejük meghosszabbításá­val szolgálják a népgazda­ság céljait, védjük közösen a munkaidőt. Az eredmény: hétfő álta­lános ügyintézői nappá lép elő, s mellette a csütörtöki bevásárlónaphoz igazodik néhány szolgáltató intéz­mény a nyújtott munkaidő­vel. Ennek részletes ismer­tetésére a közeli napokban a Békés Megyei Népújságban is mód nyílik. De nézzük, milyen terü­leteken érdemes még közö­sen gondolkodni a fórum tagjainak. A munkaerő-kí­nálat és -kereslet éppen ilyen nagyon fontos téma­kör. Állásfoglalás mégsem született a kérdésben, ugyanis az 1987-re érvényes szabályozás határozza majd meg a döntés végrehajtását segítő módszereket. Készülni erre azonban 1986-ban is lehet. Olyan módon, hogy felmérjük, hol tartunk most e kérdés ismeretében, reáli­san ítéljük-e meg a megyé­ben dolgozó vállalatok mun­kaerő-szükségletét. Általában a munkáltatók és megyei, illetve helyi ta­nácsok munkaügyi osztá­lyainak kapcsolata jó, de nem fegyelmezettek a vál­lalatok az adatközlésben. Jó munkamódszerrel, haté­konyan dolgozik a munka­erő-szolgálati iroda, a ta­pasztalatszerzés szerint Bé­késcsabán és a városkör­nyéken. A fórum tagjai ja­vasolták. hogy hozzák létre megyénkben a munkaerő- börzét. Ennek első lépcsője lehet a munkaügyekkel fog­lalkozó tanácsi és vállalati dolgozók alapos tájékoztatá­sa, megnyerése a feladatnak. Ezután következhetne a börze feltételrendszerének a kidolgozása, a kereslet-kíná­lat összehangolása. Akkor talán nem fordulna elő, hogy a Gyomaendrődi Á. G._ ban az ágazat megszűnésé­vel a felszabadult munka­erő a szélrózsa minden irá­nyában keresett munkát, holott Dévaványán közel ek­kora nagyságrendű, hasonló jellegű munkára kerestek dolgozókat. Sajnos, nem mindennapi még az a gya­korlat. hogy a tanács felé jelzett felszabaduló munka­erőt az apparátus a kereslet ismeretében kiközvetíti. Amellett, hogy nincs ki­alakult vállalati munkaerő­gazdálkodás, van arra példa, hogy a munkaerő-csoporto­sítás megvalósul a gyárka­pun belül, de élnek ezzel a lehetőséggel a vállalatok, tsz-ek, feldolgozó üzemek egymás között is. Ennek mind szélesebb körű ter­jesztésére is alkaimat kínál a munkaerőbörze. Éppen időszerű a bértömeg-gazdál­kodás szorgalmazása, meg­valósulására. Erős erre a gazdasági kényszer, mert megszüntethető általa a vat­taemberek magas száma a vállalatoknál. Egyik fórum­tag azt sürgette, hogy ezzel egy időben a kötelező foglal­koztatási listát is meg kell szüntetni, lépjen érvénybe a feladatra szükséges és ele­gendő munkaerő egységes elve. Az érdekegyeztető fórum abban foglalt állást, hogy a legközelebbi, januári ülésén az addigra megjelenő új ke­resetszabályozás ismeretében határozzák meg az állásfog­lalás tartalmát és a végre­hajtás módját, formáját. A következő fórum feladatául szabták azt is. hogy a me­gye közép- és hosszú távú szociálpolitikai elveiről, a jövőben kialakítandó gya­korlati elképzelésekről egyeztessék érdekeiket a megye gazdasági fejlődésé­nek hasznára. — Számadó — n békésszentandrási duzzasztómű fél évszázada A vízfolyások medrébe épített gátak vagy gátrend­szerek a vízszintet megeme­lik, • téhát vízlépcsőt hoznak létre?" Az ilyen vízépítészeti alkotásokat rendszerint há­rom célból hozzák létre, hogy -az eredeti vízszintnél magasabban fekvő területe-, két csatornákon keresztül el­lássák vízzel, vízi energiát termeljenek és hajózási mélységet biztosítsanak. Ezek közül vagy csak az egyiket, vagy mindhármat hasznosítják. A világon szá­mos duzzasztóművet építet? tek. A mieink közül említés­re érdemes a két tiszai és á békésszentandrási. A békésszentandrási építél se éppen 50 esztendeje, 1936Í október 4-én tett kapavágás? sál vette kezdetét és a mun­kálatok 1942-ben fejeződtek be véglegesen. Ez volt a Kö- rös-csatornázás második lé­tesítménye. Ezzel az igen je­lentős vízépítészeti alkotás­sal kezdődtek meg a Tiszán­túl öntözési munkálatai. Elsősorban vízmérnöke­inknek köszönhető, hogy a mezőgazdasági szakemberek, de a közvélemény is már a század elején kezdett ráéb­redni, hogy az Alföld mos­toha éghajlati viszonyai megkövetelik a belterjes gazdálkodáshoz az öntözést. E szakkérdés mérnöke dr. Trümmer Árpád (1884— 1965) volt, akinek munkás­sága a -vízgazdálkodás min­den ágára kiterjedt, bele­értve a hajózást, a belvíz- rendezést, az ipari vízhasz­nosítást, az ivóvízellátást, sőt, a vízjog egyes kérdéseit is. Már 1922-ben foglalko­zott az Alföld öntözési -kér­déseinek tudományos és közgazdasági kérdéseivel, és további hasznos munkáival segítette a szikes talajok ja­vítását. A Tiszántúl öntözése című munkája pedig, ami ötven éve jelent meg, alapja lett az ország általános ön­tözési rendszerét jogi és szakmai' keretbe foglalód 1937. évi XX. törvénycikk­nek. Trümmer Árpád elévülhe­tetlen érdeme, hogy az ön­tözés jelentőségét megértet­te a mezőgazdasági szakem­berekkel és a kormányha­tóságokkal. Tulajdonképpen azt is neki köszönhetjük, hogy 1937-ben a kormány felállította az Országos Ön­tözési Hivatalt és ezzel a vízgazdálkodás szakmai kép­viseletet kapott. A magyar öntözési ügyek élharcosaként tiszteljük te­hát Trümmer Árpádot, aki az öntözés országos jelentő­ségét korán felismerte, és alkotó mérnöki munkássá­gával öntözési rendszerünket idejekorán megvalósította. Bátyai Jenő Diszkósok tábora Csabán flz építőtáborok tapasztalatai Kicsit a hajánál fogva előrángatottnak tűnik ez a — címben is jelzett — ösz- szetétel. Tábort rendezni úttörőknek, az idősebb kor­osztályok tagjai közül egy- egy kedvtelés, hobbi „bo­londjainak”. s nem utolsó­sorban képzőművész, népi iparművész amatőröknek szoktak ... S legfőképpen az időpont a fontosi: a nyári hónapokban... De ne húzzuk-vonjuk to­vább: az országban harma­dikként ezen a héten Bé­késcsabán, a Lencsési úti KISZ-táborban — az Orszá­gos Szórakoztatózenei Köz­pont a megyei KlSZ-bizott- ság és az SZMT támogatá­sával — megrendezték a körzet lemezlovasainak alap- és továbbképző, egy­hetes, bentlakásos táborát. A megnyitó előtt hónapok­kal már összeállt a prog­ram: aki ismeri, szereti ezt a műfajt, annak szuperlatí- vuszokban megfogalmazható élvezetességgel. A szakma (bár ezt sokan vitatják, de a gyakorlókat, s legfőkép­pen a közönséget egyáltalán nem zavarja!) legjelesebb képviselői jelentkeztek ok­tatónak, vezetőnek, éa majd félszázan Békésből, a kör­nyező megyékből, és páran az ország távolabbi vidékei­ről „neveztek” ... Végül is a szeptember 29-i megnyi­tón ötvenötén voltak. Kate­góriás és „limés” (lemezlo­vas ideiglenesen — vagyis 12 hónapra szóló — műkö­dési engedéllyel rendelke­zők) profik, eddig jósz££ével illegálisan diszkózgatók és mindenre naivul rácsodál­kozó tizenéves kezdők — együtt. Lehet vita arról, hogy szakma-e a diszkózás: a lé­nyeg az, van, rendíthetetle­nül él. Mert a közönség kí­vánja, akarja és — üzletet jelent. A fenntartónak (újabban szinte csak ven­déglátóipari egységeknek) és persze magának a disz- kósnak. Mesés havi jövedel­mekről suttognak a magu­kat beavatottnak tartók. Ha valaki végignéz ezen a „jel­lemző statisztikai átlagot” jelentő társaságon, meggyő­ződhet arról: a nagyközön­ség képzelete az, amely nem ismer határokat... De ez csak közjáték! A csabai tábornak több, má- sabb, fontosabb a szándéka, célja. Például az. hogy aki részt vesz a kurzusokon, az itt is vizsgázhat. Megújít­hatja liméjét, illetve szerez­het ilyet. A pénteki vizsgá­ra a jelenlevők háromne­gyede jelentkezett. Ha leszá­mítjuk a gyakorlatilag „élet­fogytiglani” kategóriásokat, akkor néhány kivételtől el­tekintve majd’ mindenki... Fotóriporter kolléganőm­mel a hét középső napján jártunk a táborban. Délelőtt tíz órakor Gazdag György budapesti disc jockey kezd­te a napi penzumot az al­kalmazott (pontosabban: az alkalmazható) műszaki be­rendezésekről. Elsősorban a hangtechnikai készülékek­ről (magnók, hangládák, hangfalak), illetve azok al­kalmazásának mikéntjéről beszélt. E sorok íróját is magávai ragadta közvetlen­ségével, ismeretterjesztő stí­lusával, szerény előadás­módjával. De a hallgatósá­got is. Akik persze ebbői is „vizsgára kötelezettek” vol­tak pénteken ... Majd mun­ka- és balesetvédelmi elő­adás következett. A szünet­ben (isi) ki lehetett próbálni azt a „mindentudó” diszkós- pultot, amelyet a rendezők szállítottak Békéscsabára. S a teljességhez tartozik: ilyen készüléket nemhogy a kö­zönség, de egy diszkó* is nagyon ritkán láthat... A tábor résztvevőinek ke­zében ott lehetett látni az OSZK által kiadott, minden vonatkozásban hiányt pótló Disco-Info című szakfolyó­irat ez évi második számát. A színes poszterekkel és egy magnókazettával (!) illuszt­rált kiadványban nemcsak a topos szóló és együttessztá­rokról írott életrajzok és diszkográfiák szerepelnek, hanem helyet kapnak ebben a lapban az éppen aktuális művelődéspolitikai cikkek is... Különben a tábor egyik vezetője Hölzer Ta­más, az OSZK közművelő­dési előadója, a Disco-Info szerkesztője volt. Megyénk egyik országos dobogós helye: a felmérések szerint száz körüli számú le­mezlovas működik, dolgozik itt. Köztudott az is, hogy a szórakozóhelyeken, művelő­dési házakban, más helye­ken szinte nap mint nap megtartott diszkókon alap­vetően vezető szerepet ját­szó lemezlovasra milyen nagy felelősség hárul. De gyorsan tegyük hozzá: a legtöbb esetben ezzel ma­guk sincsenek tiszában. Nos. ezért is jó, hogy ezt a tá­bort megrendezték. Ha nem is mindent, de egy-két dol­got talán egyszerűbbé, köny- nyebbé tesz — élvezeteseb­bé, tartalmasabbá, amit „csak” szórakozásnak neve­zünk ... (nemesi) Fotó: Gál Edit A Békés megyei középis­kolások a megyehatárokon belül ez év nyarán nyolc építőtáborban dolgoztak. Va­lamennyi táborban kukori- cacímerezés volt a munká­juk. A megye határain túl diákjaink két építőtáborban ugyancsak mezőgazdasági munkát végeztek. Ezenkívül Balatonfüreden környezetvé­delmi táborban, Siófokon pe­dig vendéglátóipari táborban ismerkedhettek a rendszeres munka ízével. A fentieken kívül hetvenen Lengyelor­szágban, hatvanan pedig Bulgáriában vehettek részt építőtáborban. Az építőtábo­rok tapasztalatairól Nyíri Irén. a békéscsabai pedagó­gus ágazati KISZ-bizottság titkára, a megyei KISZ-bi- zottság építőtábor-szervezője mondja a következőket: — Annak ellenére, hogy a szokatlan időjárás miatt az építőtáborok július 1. helyett már június közepétől el­kezdték a munkát, a diákok jó munkát végeztek. Egy ki­vétel volt, amikor is az egyik táblát a vetőmag­felügyelőség kivágatta a rossz címerezés miatt. Az 1825 építőtáborozó Békés me­gyei diák 3 millió 858 ezer forint jutalmat kapott mun­kájáért. Az átlagos 11 napos turnusokat véve, ez fejen­ként 2100 forintot jelent. A diákok 31 ezer 300 forintot gyűjtöttek össze a nicaraguai szakmunkásképző iskola ja­vára, és csaknem 70 ezer fo­rintot utaltak át az iskolai KISZ-bizottságoknak. — Hogyan értékelhetjük a táborok szabadidős-prog­ramjait? — Megyei költségvetésből összesen 28 programot szer­veztünk a különbőzé címe­rező táborokban. A táborok üzemeltetői, illetve a tábo­rozó diákok felajánlásaiból 69 ezer forintot költöttek különböző szabadidős-prog­ramokra. Rendre jól sike­rült kirándulásokról, vetél­kedőkről, sportversenyekről és kulturális rendezvények­ről tudunk. — A táborvezetők figyel- tek-e arra, hogy a diákok ne dolgozzanak többet a megengedettnél ? — A megkötött szerződé­sek napi 7 órás munkára szóltak. A hétórás átlag a címerezés jellegéből adódó­an a tizenegy napos ciklusra értendő. Tudniillik előfor­dulhatott, hogy az egyik nap délelőtt és délután is dol­gozni kellett a diákoknak, de ilyenkor az utána következő napon csak 3-4 órát voltak kint a földeken. Egyébként sokszor előfordult, hogy a diákok szorgalmazták a pluszmunkát. Kérték a tá­bor vezetőit, hogy a nagyobb kereset érdekében a szoká­sosnál többet dolgozhassa­nak- L. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom