Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-27 / 253. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1986. OKTOBER 27., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 253. SZÁM A Magyar Filmés Tv-míívészek Szövetségének közgyűlése A Magyar Film- és Tv-művészek Szövetsége szombaton megtartotta VII., tisztújító közgyűlését. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter — a mintegy 300 részvevő meghallgatta és megvitatta a szövetség beszámolóját az elmúlt öt esztendőben végzett munkáról, valamint az. alapszabály módosítására tett javaslatokról. A tisztújító közgyűlésen Kovács András, a szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Lugossy László főtitkár. illetve Mihályfi Imre alelnök szólt a szövetség eddigi eredményeiről, elemezte e művészeti ág helyzetét, s az elkövetkező időszakban a szakma előtt álló feladatokat. / Úttörövezetők megyei értekezlete Békéscsabán Varga Sándor megyei úttörőelnök számolt be az elmúlt három év munkájáról A 10-es számú általános iskola énekkarának műsorával kezdődött október 25-én, szombaton délelőtt Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban az úttörővezetők megyei értekezlete. A 175 küldöttet, a meghívott vendégeket Marsi Katalin levezető elnök köszöntötte. Az elnökségben helyet foglalt dr. Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezetője, dr. Lovász Maliid, a megyei pártbizottság titkára, dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese. Szabó Béla, a megyei KlSZ-bizotlság első titkára, Kőhalmi László, a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének tagja, valamint a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Varga Sándor megyei úttörőelnök beszéde jól kiegészítette az írásos beszámolót, amely az- elmúlf/három esztendő eredményeit, gondjait elemezte. Elöljáróban hangsúlyozta: a IX. országos úttörővezetői konferenciára való felkészülést segítik a különböző, ifjúságról szóló párthatározatok, amelyek megszabják az ésszerű társadalmi munkamegosztás feladatait. Ez év szeptemberében életbe lépett az új oktatási törvény, ez lehetőséget teremt az iskolákban folyó tartalmi munka megújhodására, a demokratizmus továbbfejlesztésére. Figyelemre méltó, hogy 1983 óta 49 tantermet. 17 tornaszobát és 12 csapatotthont építettek, illetve alakítottak ki megyénkben. Békéscsabán megkezdte működését a tanítóképző főiskola kihelyezett tagozata. Nőtt az úttörővezetők erkölcsi és anyagi megbecsülése. A városi, nagyközségi úttörővezetői értekezletek megerősítették a VIII. konferencián elhatározott törekvéseket. A helyi hagyományokhoz, sajátosságokhoz igazodva utat engedtek a kísérletezőkedvnek, az újszerű megoldásoknak. A gyermekek véleményét is kikérve állást foglaltak az országos tanács által kiadott dokumentumokról. Helyeselték azokat a változtatásokat, amelyeket a társadalmi fejlődés tett szükségessé. Ellene voltak minden olyan javaslatnak, amely szakítani akar haladó hagyományainkkal, elbizonytalanítja a gyerekek és a felnőttek az úttörőszövetséghez való tartozásának az érzését vagy formamegoldásokkal próbál tartalmi gondokat elodázni. Felelősség és továbblépés, ez volt a,határozatok alap- gondolata — folytatta az úttörőelnök. — Tovább erősödtek az úttörővezetői testületek, gyarapodtak társadalmi kapcsolataik. Tevékenység- rendszerükben megtalálták a helyes arányokat. Egyre több csapat ismerte fel a közösségi játékokban rejlő lehetőségeket. Az egységes próba- rendszert ötletesen, sajátosan alkalmazták az értékelés eszközeként. A pajtások apró tetteikkel, forintjaikkal hozzájárultak a battonyai SOS gyermekfalu építéséhez, hátrányos helyzetű társaik és más országok gyermekeinek megsegítéséhez. Javultak a táborozási feltételek. Társadalmi összefogással épül Szanazugban a megyei úttörőtábor és az 5 táborhelyből álló vízi útvonal a Körösök völgyében. Felújították, bővítették a városi, nagyközségi úttörőtáborokat is. Így a táborozó gyerekek arányát illetően Békés megye orszáA küldöttek egy csoportja gosan az előkelő harmadik helyet foglalja el. A továbbiakban kritikusan szólt a mozgalmi munka hiányosságairól. Elismerte: az utóbbi időben szerényen ugyan, de javultak az iskolák tárgyi és személyi feltételei. Ugyanakkor sokszor kényelmességből, hozzá nem értésből nem használják a meglevő sporteszközöket, játékokat, számítógépeket, videókat a kisdobos- és az úttörőfoglalkozásokon. Nagy gond, hogy a csapatok egy része képtelen vonzó programokat kínálni a 7-8. osztályosoknak, tehát a serdülő korú gyerekeknek. Az úttörőszövetség politikai jellegű tömegszervezet, amely számos közéleti fórumot hozott létre. Mégis kevés alkalom nyílik arra, hogy a felnőttek, a szülők komolyan válaszoljanak a gyerekek kérdéseire. A nyolc osztályt végzettek sem kapnak mindig olyan indíttatást, hogy KISZ-tagok legyenek, nem készítik fel őket az önállóságra. A színvonalas vitában a legtöbben az úttörőmunka feltételeivel, az iskolai demokratizmus fejlődésével foglalkoztak. Gutyan Mihály (Szarvas) arról beszélt, hogy jobban oda kell figyelni a közepes tanulókra, hiszen ezek a gyerekek vannak a (Folytatás a 3. oldalon) Fotó: Gál Edit Hazánkba látogat Gustáv Husák Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására a közeli napokban baráti látogatásra hazánkba érkezik Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Befejeződött a szocialistabrigád-vezetök tájkonferenciája Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban október 25-én, szombaton folytatta munkáját a szocialista brigádok vezetőinek VIII. orosházi tájkonferenciája. A tanácskozáson a Dunától keletre eső 10 megye mintegy 250 szocialistabrigád-veze- lője, szakszervezeti tisztségviselője vett részt. Cs. Nagy Lajos, az SZMT titkára bevezetőjében vázolta a megye első kilenc hónapi gazdasági teljesítményét, elmondotta, csakúgy, mint országosan, lemaradás tapasztalható a tervteljesítésben. Ezért fontos, hogy az év hátralévő részében növekedjenek a teljesítmények. Búza Márton, a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének igazgatója a szocialista brigádok érdekeltségének helyzetéről és szerepéről tartott előadást. Bevezetőjében arról szólt, hogy a különböző vélemények ellenére hazánkban a szocialista brigádmozgalom mérlege alapvetően pozitív. Segítette a gazdasági folyamatok megvalósítását. fokozta a minőség javítását és felébresztette a dolgozókban a kollektív felelősségérzetet. Napjainkban a megváltozott körülmények közepette a szocialista brigádoknak meg kell találniuk helyüket a gazdasági életben. Fel kell tárni azokat az új forrásokat, a munkaverseny-moz- galmon belül, amelyek segíthetik az előrelépést. Sajnos az intézet vizsgálatai szerint nem váltak a szocialista brigádok a vállalatok belső mechanizmusának részévé. A jövőben összhangot kell teremteni a kitűzött célok és a dolgozók anyagi érdekeltsége között. Előtérbe kerül a minőség, a termelékenység. Ezeknek a kisközösségeknek az élet szokszínűségéhez, a helyi adottságokhoz kell alkalmazkodniuk. A továbbiakban az előadó azt fejtegette, hogy olyan bérrendszerre van szükség az’ országban, amely a jelenleginél jobban ösztönöz a nagyobb teljesítményekre. Is-' mertetett az igazgató néhány, már a gyakorlatban is kipróbált új módszert (önelszámoló brigádok, minőségi körök). Jó lenne, ha az elkövetkező években a nyereségtervet kisebb egységekre bontanák le a vállalatoknál és ezek megvalósításából konkrétan vehetnék ki részüket a brigádok. Ezt követően a vállalati gazdasági munkaközösségek és a szocialista brigádok kapcsolatáról esett szó. A szakszervezetek célja, hogy a dolgozók a főmunkaidőben keressék meg a megélhetésükhöz szükséges anyagi javakat. Ügv vélekedett az előadó, hogy a vgm-ek kedvező tapasztalatait hasznosítani kell a- főmunkaidőben folytatott tevékenységnél. / Befejezésül a hogyan tovább kérdést elemezte. A szakszervezetek álláspontja szerint bővíteni kell az ön- kormányzati elerpeket a brigádmozgalomban, s meg kell honosítani a vállalkozói szellemet. Pártunk XIII. kongresszusa és a Magyar Szakszervezetek XXV. kongresszusa megfogalmazta, hogy a szocialista brigádok valóságos közösségek, a magasabb rendű munkaerkölcs hordozói 'legyenek. Ez a mozgalom nem szűkül le csak a termelési folyamatokra. hanem részt vállal a társadalmi célok megvalósításából. hozzájárul a dolgozók műveltségének emeléséhez. Délután három szekcióban folytattak vitát a résztvevők. Megállapították, hogy az utóbbi időben kevesebb a szabadidő, emiatt háttérbe szorulnak a művelődési feladatok. A szekcióüléseken számos hasznosítható javaslat, ötlet, módszer hangzott el. Szóltak arról is, hogy a közösségformálásban, a munkafegyelem erősítésében még sok a tennivaló. Élénk vita alakult ki a vállalati gazdasági munkaközösségekről.'' Vasárnap, a tájkonferencia harmadik napján a tapasztalatok összegzésére került sor. A résztvevők meghallgatták Békés, Hajdú-Bihar és Pest megye korreferátumait saját térségük brigádmozgalmának helyzetéről, a további feladatokról. A VIII. orosházi tájkonferenciát a házigazdák nevében Gonda Géza, a Petőfi Művelődési Központ igazgatója zárta be. (verasztó) Másfél aranyérem Birkózó-világbajnokság, Budapest A kötöttfogású birkózó-világbajnokság mondhatni botrányosan folytatódott a Budapest Sportcsarnokban. Hatezer néző tombolt és bíztatta a két magyar döntőst, Gáspárt és Komáromit, majd a 82 kg-osok súlycsoportjának fináléja után fütyültek, szitkozódtak. De ne menjünk a dolgok elébe. Nézzük a két magyar szereplését a fináléban. A 100 kg-os Gáspár Tamás a román Andreivel vette fel a küzdelmet az aranyéremért. Hatalmas csatában a magyar fiú 5:3-as pontozással bizonyult jobbnak ellenfelénél. Ezzel az ünnepélyes eredményhirdetéskor aranyérmet akaszthattak a nyakába. — Jól aludtam,' nyugodtan keltem, reggel húslevest ettem, és egy sonkás szendvicset — mondta a döntőt megelőzően „Gazsi”. — Volt rajtam egy kis felesleg, amit a mérlegelésig le kellett adnom. Nem véletlen, hogy félórás ugrálókötelezés következett a 100 kilós versenyző számára, mint mondta, utólag ez azért is jó volt, hogy rákoncentrálja ellenfelére. Nos, Gáspár Tamás már az első másodpercekben megfogta a román olimpiai bajnok indítását, s letette a sző- hyegre (1:0). Majd rögtön hídba billentette (3:0), utána jött egy pörgetés, amelyért egy pont dukált (4:0). Jelentős előny a félidőre. A második három percben még egy Gáspár-féle pörgetés hozta számára az ötödik pontot, aztán kétszer ugyan levitte őt a román Andrei, de kevés volt ahhoz, hogy befogja a magyar fiút. Ezután következett ama bizonyos botrányos mérkőzés, Komáromi Tibor volt az egyik finalista, ellenfele pedig a lengyel világbajnok, Bogdan Daras. Az eddigi mérkőzéseken látszott, hogy Komáromi kitűnő erőállapotban küzdötte végig a 6 perceket, sokan a szakemberek közül úgy vélték, egyértelmű lesz a győzelme. Igen ám, de egyik fiú sem tudott akciót végrehajtani, s a bírók is úgy vélték, Komáromi az aktívabb, hiszen kétszer is megintették lengyel ellenfelét. A folytatásban aztán váltottak: Komárominak járt ki két intés. Még Jócskán volt hátra a mérkőzésből, amikor a bírók kettős leléptetést alkalmaztak. Mint ismert, a legújabb szabály szerint ilyenkor nem adható ki aranyérem, a magyar és a lengyel fiú is csak ezüstöt vehet át. De erre nem is került ekkor sor, abban a füttykoncertben nem akarták „tovább fokozni" a nézők hergelését. Bizony érdemes elgondolkodni, hogy helyén való-e ez a szabály? Sőt, ha azt vesz- szük, hogy januártól még tovább szigorítják, akkor könnyen elképzelhető, hogy még furcsább dolgok alakulnak ki a birkózóvilágban. A 34. kötöttfogású világ- bajnokság 48 kg-os súlycsoportjában 10. lett Vadász Csaba, az 57 kg-osok között 7. Sike András, míg a 68 (Folytatás a 8. oldalon)
