Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. OKTÓBER 25., SZOMBAT Ara: 2,2* forint XLI. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Kádár János fogadta a Palme-bizottság tagjait Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Parlamentben fogadta a Budapesten ülésező Palme-bizottság tagjait. A szívélyes légkörű találkozón — amelyen részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára — véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, az európai biztonság és a leszerelés időszerű kérdéseiről. A miniszter levele Elfogadták a békéscsabai kórház beruházási programját Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka Péntek délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Miután a családjogi törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett — s a vitát ezért már csütörtökön berekesztették —, ismét megadta a szót dr. Markója Imre igazságügyminiszternek. Dr. Markója Imre mindenekelőtt a Minisztertanács nevében köszönetét mondott a gondolatgazdag felszólalásokért. Elmondta, hogy a parlamenti vita során a törvény tervezetéhez két konkrét javaslat hangzott el, amelyeket az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — a pénteki ülés kezdetét megelőzően — megvitatott. Erről — a Minisztertanács és a bizottság megbízásából is — Markója Imre a következőket mondotta: —- Javaslom, hogy a családjogi törvény megfelelő paragrafusának módosításával a házasságkötés előtti 30 napos várakozási időt három hónapra emeljük fel. Ez az előzetes viták során nem merült fel, a módosítást a parlamenti vitában indítványozta egy képviselő, s az országgyűlési bizottság döntött az elfogadása mellett. A második javaslat: a törvény rendelkezzék úgy, hogy a szülő a gyermeke örökbe fogadására irányuló hozzájáruló nyilatkozatát ne két hónap, hanem hat hónap elteltével tehesse meg. Itt az eredeti szándék az volt, hogy az örökbefogadási eljárás rö- videbb legyen, a plenáris vita alapján azonban a jogi bizottság úgy foglalt állást — s ezzel a kormány is egyetért —, hogy fél év legyen a szóban forgó időtartam. Tehát e két indítvány elfogadását javaslom az Országgyűlésnek. A konkrét észrevételekre és javaslatokra — témakörönkénti csoportosításban — Markója Imre így reagált: — Számos képviselő fejezte ki aggályait a törvénynek az állami gondoskodásról, valamint a gyámhatóságok- hatásköréről szóló — tervezett — új rendelkezéseivel kapcsolatban. Érthető, hiszen a megszokotton, több évtizedes gyakorlaton kell változtatni. Mégis *úgy gondoljuk, hogy ezt a lépést meg kell tennünk. Lehet, hogy nehezebb lesz gyámhatóságaink munkája, bizonyos, hogy megnő a bíróságok mynkaterhe — úgy vélem azonban, hogy nem szaEzután — a napirendnek megfelelően — az Ország- gyűlés rátért a Magyar Posta munkájáról szóló beszámoló tárgyalására. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Elöljáróban utalt arra, hogy a Pasta most első ízben számolhat be tevékenységéről az Országgyűlésnek. — Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpostai küldeményt továbbítunk, 1,3 milliárd sajtóterméket értékesítünk, az ország készpénzforgalmának 98 százalékát bonyolítjuk le. Ezek a számok érzékeltetik: mekkora feladatot jelent az a tény, hogy az egy lakos által feladott küldemények száma az elmúlt évtizedekben megkétszereződött. bad sajnálni a fáradságot, ha ezzel gyermekvédelmi munkánk hatékonyságát fokozhatjuk, és az eddiginél jobban szolgálhatjuk a gyermekek érdekeit. A szóban forgó döntések — mind az örökbe fogadással, mind a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermekek intézeti nevelésével kapcsolatban — olyan alapvető emberi, állampolgári jogokat érintenek, amelyekben az állásfoglalásokat csak messzemenő törvényességi garanciákkal biztosított eljárásban lehet megnyugtatóan meghozni, ide értve a bírósági hatáskör bővítését is. Határozathozatal következett: az Országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előzetesen írásban, illetőleg az ülésszakon szóban beterjesztett módosító indítványait öt tartózkodással, majd az 1952. évi IV. törvény módosítására vonatkozó javaslatot — egészében és részleteiben is — egy ellenszavazat és hét tartózkodás mellett elfogadta. A küldemények feldolgozásának gyorsítását szolgálta a lakosság és a közületek együttműködésével bevezetett irányítószám-rendszer, amely lehetővé tette Budapesten az első levélirányító automata üzembe helyezését. Ezzel elkezdődött és tovább folytatódik az országos feldolgozó hálózat építése. Az alkalmazott technika a folyamatos korszerűsítés eredményeként a rádió és a televízió műsorait európai színvonalon továbbítja. — Eljutottunk ahhoz a kritikus szolgáltatási águnkhoz, amelynek alapján — a többi szolgáltatások elfogadható eredményei ellenére — munkánkat megítélik: ez pedig a telefon. Milyen feltételek szükségesek a távközlés-fejlesztési program teljesítéséhez? A népgazdaság VII. ötéves tervtörvénye egy rekonstrukcióval egybekötött, gyorsított fejlesztési programot határozott meg. A program a népgazdasági terv fejlesztési célkitűzései között is prioritást élvez. A kormányzati szervek meghatározták, hogy legalább 282 ezer telefonállomás épüljön, azzal, hogy a távbeszélő-fejlesztés VII. ötéves tervét nyitottan kell kezelni. A terv nyitottsága abban jut kifejezésre, hogy befogad minden pótlólagosan bevonható forrást a fejlesztés további gyorsítása érdékében. — Tárgyalásaink a Magyar Nemzeti Bankkal eredményre vezettek, és így 1990- ig 400-420 ezer telefonállomás megépítésének pénzügyi feltételei teremtődtek meg. Ebből 140 ezret az elodázhatatlan rekonstrukcióra kell felhasználni, így 260-280 ezer új telefonállomás létesül. A távközlés-fejlesztési program feltételeiről szólva elmondotta: Az ipar a megemelt program túlnyomó részét gyártmányaival1, szállításainak ütemezésével, jelentős szervező-fejlesztő intézkedések(Folytatás a 3. oldalon) Tóth Illés beszámolója Lépett a Rába! A hatékonyabb foglalkoztatás érdekében fontas döntést hozott a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vállalati tanácsa. Ügy határoztak, hogy a Rába budapesti Vörös Csillag Gépgyárában folyamatosan, a jövő év elején megszüntetik a hidegüzemi termelést. Emiatt a gyár 360 dolgozóját Budapesten nem tudják tovább foglalkoztatni. A VII. ötéves terv hátralevő időszakában várhatóan mintegy 100 ezer dolgozót érintenek majd ezek az intézkedések, amelyek sorát most a Rába nyitotta meg. A fővárosi munkaerő-közvetítő szervezet valamennyiük számára szakképzettségüknek és eddigi keresetüknek megfelelő állást tud ajánlani. Jó hírt tartalmazó levél érkezett a napokban a megyei tanácshoz. A levél írója dr. Medve László egészAmit még ehhez hozzátehetünk: rég várt, jogos igény teljesül tehát a közeljövőben, ami hozzájárul a váségügyi miniszter, a címzett Gyulavári Pál megyei tanácselnök. Részlet a levélből : ros — sőt, a megye — egészségügyi ellátásának javításához, ismert hátrányaink felszámolásához. „A békéscsabai városi kórház rekonstrukció II. ütemének beruházási programját — az illetékes főhatóságok bevonásával — tárcaközi szakértői értekezleten egyeztettük. Az itt kialakított vélemény alapján egyetértünk a békéscsabai városi kórház II. üteme beruházási programjának a tanács végrehajtó bizottsága által történő jóváhagyásával. A II. ütem megvalósítása során a békéscsabai kórházban 264 ágy (80 sebészeti, 80 traumatológiai. 40 urológiai, 40 ortopédiai, 12 szubintenzív, 12 betegfelvételi ágy), valamint diagnosztikai épület (traumatológiai állomással, 6 egységes központi műtővel, radiológiával, laboratóriummal és sterilezővel) épül 1988. III. negyedévi kezdéssel. A beruházás teljes fejlesztési költsége 1986. évi árszinten 800,5 millió forint, amely 38,1 millió forint (5 százalék) tartalékot tartalmaz, prognosztizált áron — 1993. évi befejezést feltételezve — 1099,1 millió forint. Az átdolgozott beruházási program — a szakértők egybehangzó véleménye alapján —r kielégíti a korszerű betegellátást és orvosdiagnosztikai követelményeket. Az épületek megformálása, a kialakított közlekedési csomópontok, a funkcionális kapcsolatok jól szolgálják a gyógyító munkát. A beruházás megvalósítását továbbra is figyelemmel kívánom kísérni, ehhez magam és a munkatársaim részéről továbbra is minden segítséget biztosítani fogok.” Kongresszusra készülve Küldöttgyűlés a Teszövben Megyénk három szövetkezeti szövetsége közül kongresszusra készülve legelőnyösebb helyzetben a mező- gazdasági szövetkezetek szövetsége került. A tisztújítást és az öt év munkájáról készített jelentést tegnap, október 24-én Békéscsabán az ifjúsági ház nagytermében szervezett küldöttgyűlésükön értékelhették. Fülöp Sándor, a Teszöv elnökhelyettese megnyitójában utalt erre, amikor köszöntötte a munkában részt vevő több mint 210 küldöttet és meghívottat, közöttük Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Eleki Jánost, a TOT főtitkárát, Csatári Bélát, a párt megyei bizottságának titkárát, Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, Apáti Nagy Gábort, az MSZMP KB tagját, Szabó Bélát, a KISZ megyei bizottságának titkárát. Beszélt a küldöttgyűlés előkészítéséről, majd azt javasolta, hogy az előterjesztett na- nirendi pontokkal a küldött- gyűlés értsen egyet. Ezt követően felkérte Kovács Jánost, a szövetség elnökét, hogy Békés megye mezőgazdasági szövetkezeteinek és a szövetség 1981—86 között végzett munkájáról, az írásban közreadott anyaghoz mondjon szóbeli kiegészítést. Mielőtt ennek ismertetésére rátérnénk, hadd utaljunk az írásban közreadott anyag egyes részeire. Nagyon fontosnak és lényegesnek tartjuk azt a megállapítást, hogy „a gazdasági és mozgalmi tevékenység •*— az említett időszakban — a párt XII. kongresszusának és az 1981. évi megyei pártértekezlet határozatában, valamint a néogazdaság és a megye VI. ötéves tervében megjelölt célokhoz igazodott. A cselekvés konkrét vezérfonalát mozgalmunk IV. kongresszusa határozatának végrehajtása és a küldöttközgyűlésünk által elfogadott munkaprogram adta.” Még egv gondolat ereiéig tériünk vissza erre a munkaprogramra. A szövetkezetek célul tűzték a gabona- és hústermelési program folytatását, a hozamok és a jövedelmezőség javítását, a műszaki fejlesztés, a tudomány eredményeinek gyorsabb átvételét, a korszerű termelési eljárások alkalmazását, a kiegészítő tevékenységek gyorsabb növelését, a háztáji és kisegítő gazdaságok integrációjának, termelésének fejlesztését, továbbá a mozgalmi élet, a szövetkezeti demokrácia vívmányainak erősítését. A munkaprogramban vállalt feladatokat Békés megye termelőszövetkezetei maradéktalanul teljesítették. Ezt jelzi az is, hogy már több év óta a megye mező- gazdasága másfél millió tonna gabonát termel. A hústermelésben a termelés körülményei ellentmondásosan alakultak. Mégis fontos kiemelni, hogy a sokféle nehezítő körülmény ellenére a sertéstenyésztésben 23 százalékos a növekedés, tejből 33 százalékkal, gyapjúból 20 százalékkal termeltek a szövetkezetek többet naturális mennyiségben, mint az előző öt évben. A kiegészítő tevékenységek termelési értéke 2.8 milliárd forintra növekedett, ez 83 százalékos fejlődést mutat! A gazdálkodás feltétel- rendszerének alakulásáról mindezt a sok jót nem mondhatjuk el. A gépi eszközállomány 50 százaléka már nullára leírt. A munkaerő 2 ezer 600 fővel,csökkent. Az ipari és mezőgazdasági árak növekedése közötti ütemkülönbség 100 milliós nagyságrendű jövedelemelszívást jelentett. A nehezebb népgazdasági helyzet miatt 1,2 milliárd forinttal nőtt a költségvetési elvonás. Közben az aszály miatt 1 milliárd forint pénzügyi hiány, ezenbelül 534 millió forint veszteség keletkezett, melynek rendezése számottevően saját forrásból történt. Az eladósodás tehát fokozódott. Ezt mutatja az is. hogy a kölcsönállomány 500 millióval, a bankköltség pedig évi 415 millió forinttal a korábbi évek átlagához képest megkétszereződött. De ne soroljuk tovább ezeket a negatív vonásokat. mivel a szabályozók okozta jövedelemkiesés többségét az üzemek tartalékaik mozgósításával kigazdálkodták. Csakis így teljesülhettek a VI. ötéves terv főbb termelési célkitűzései. — A beszámolóban szerényen úgy fogalmaztunk — mondotta szóbeli kiegészítőjében Kovács János —, hogy az árutermelés előbb említett növekedése mellett nem sikerült a tervezett nyereség elérése, pedig lehet, hogy nem az elvárható mértékben, de a termelőmunka hatékonysága nőtt. A nyereség tömege kevesebb ugyan, mint 1980-ban volt, annak ellenére, hogy több új értéket termeltünk, mint a megelőző időszakban. Ennek is megvan a magyarázata, mivel a költségvetési kapcsolatok egyenlege az 1980. évi 465 millióról 1985-re 1 milliárd 630 millió forintra nőtt. A szövetség elnöksége ezzel kapcsolatban azt az állásfoglalást tette magáévá, hogy a nyereségcsökkenés elsődleges oka az aszályveszteségek mellett az ipari árnövekedés és az elvonások nagy arányú növelése volt. Ezekben * az években nagy megterhelés érte a termelőszövetkezeteket. De nemcsak az előbb említett okok játszottak közre a termelés dinamikusabb növelésének lassításában, hanem egy sor intézkedés, amely az üzemi vezetőket a gazdálkodás körébe tartozó döntéseik meghozatalában gátolta. Szóba került a túlszabályozottság, a maga számtalan, néha felesleges jogszabályaival együtt, amely gátolta és megtiltotta a tulajdonképpen szövetkezeti hatáskörbe tartozó feladatok helyi meghatározását. Ezek valósággal beszűkítették a szövetkezeti vezetők mozgáskörét. A továbbiakban a szövetségi munka értékelésére tért ró. Elmondotta többek között. hogy az elmúlt öt év folyamán a szövetség elnöksége arra törekedett, hogy fejlődjön a testületi munka, (Folytatás az 5. oldalon)
