Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

NÉPÚJSÁG Politikai könyvnapok Tanácsi elöljárók értekezlete Dombiratoson __________________________1986. október 23., csütörtök a Minisztertanács megtárgyalta a lakáseliátás és az elmaradott területek fejlesztésének programját A Kossuth Könyvkiadó immár 25. alkalommal ren­dezi meg a politikai könyv­napokat. Az idei ünnepélyes megnyitót október 31-én Bu­dapesten, az Edy Endre Mű­velődési és Munkástovább­képző Központban tartják, s ugyanott kiállítás is nyí­lik a könyvnapokra megje­lent kötetekből. A jubileumi rendezvényről Nyirő József irodalmi vezető adott tájé­koztatást a sajtó képviselői­nek szerdán a Kossuth Könyvkiadóban. Mint elmondta, a könyv- ünnepre 23 kötettel készült a párt kiadója, amely a politi­kai irodalom újdonságait ez­úttal félmillió példányban jelenteti meg. A kiadványok sorában több olyan mű sze­repel, amely az ellenforra­dalommal, 1956 őszének tra­gikus eseményeivel foglalko­zik, bemutatva egyúttal a szocialista megújulás folya­matát, fontos állomásait. E kötetek közül már .megjelent Geréb Sándor és Hajdú Pál munkája Az ellenforradalom utóvédharca című könyv, amely a november 4-e utá­ni helyzetet elemzi. Ismét közreadták — 3. bővített ki­adásban — az Ellenforrada­lom tollal és fegyverrel 1956. című kötetet, Berecz János írását. Az emlékező kötetek sorá­ban lát napvilágot A szocia­lizmus megújulása Magyar- országon című könyv, amely A mostani tervidőszakban a gádorosi tanács 136 millió 316 ezer forint pénzalappal gazdálkodik. Ebből az ösz- szegből a különböző intéz­ményeknek működtetésére az épületek állagmegóvására mintegy 105 millió forintot használnak fel. A tervkészí­téskor nagy figyelmet fordí­tottak a lakosság megtartá­sára. A községben 4872-en él­nek. A lakosság 49 százalé­ka ingázik, azaz más, távo­labbi településeken dolgozik. A foglalkoztatás bővítésére nincs lehetőség. Új munka­helyek nem létesülnek. A közműves építési telkek biz­tosításával, az óvodás korú gyermekek elhelyezésével, az egészségügyi ellátás javításá­val, a gázvezeték kiépítésé­vel akarják a község vonzó­erejét tovább növelni. Jelen­leg 45 hagyományos családi ház építésére alkalmas telek áll a magánépítkezők ren­delkezésére. Ezenkívül to­vábbi 20 telek közművesíté­sét tervezik. Ugyanakkor 35 személyi tulajdonban levő, beépíthető telek is rendelke­zésre áll. Újabb 20 pedig megosztással válik alkalmas­Szarvason, a Haltenyészté­si Kutatóintézetben tegnap, szerdán kibővített ülést tar­tott a Szegedi Akadémiai Bi­zottság Mezőgazdasági Szak- bizottságának Állategészség­ügyi és Állattenyésztési Munkabizottsága. Elsőként dr. Dohy János, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora tartott előadást a hazánkban folyó állattenyésztési kutatások helyzetéről és az állatte­nyésztés előtt álló VII. öt­éves tervi feladatokról. A legfontosabb, hogy az elkö­vetkező években a termelés alapvető tényezőjét, a bioló­giai alapokat összehangoltan fejlesszük. Mindehhez fegyel­mezett tenyésztői munkára van szükség a gazdaságok­ban. Külpiaci érdekeink el­sősorban azt igénylik, hogy egységes, jó minőségű vágó­állatot, állati terméket állít­sunk elő a lehető leggazda­ságosabban. Állattenyésztésünk minő­ségi és mennyiségi fejlődése érdekében döntő hányadában a kiváló minőségű hazai elő­Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárának az elmúlt 30 év­ben született írásaiból, be­szédeiből nyújt válogatást. A könyvünnepre megjele­nő kiadványok között szere­pel a Kulturális kisenciklo­pédia című kézikönyv. A kö­tet — Magyarországon első ízben — a kultúra legkü­lönbözőbb területeit igyek­szik átfogni. A külföldi szer­zők művei közül a Források sorozatban adják közre Pal- miro Togliatti Előadások a fasizmusról című kötetét. A ^agyarok, románok, szlávok című könyvben az idén 80 éves Balogh Edgár erdélyi író, publicista 1957 és 1983 között megjelent több mint félszáz publicisztikai írása és tanulmánya olvasható. A ki­adó megjelenteti az SZKP XXVII. kongresszusának jegyzőkönyvét is. A Szivár­vány sorozat újdonsága Nagy László történész Hajdú vité­zek című kötete és Szabó László Piave — 1918 című munkája. A Szülőföldem, Magyarország című antoló­giában magyar írók vallanak szűkebb pátriájukról. A magyarországi politikai könyvkiadás ünnepéhez kap­csolódva országszerte könyv­vásárokat, bemutatókat szer­veznek, s minden megyében, illetve a főváros több kerü­letében is lesz megnyitó ün­nepség. sá a családi házak létesíté­sére. Az igényekkel számol­va a telkek egy részét úgy alakítják ki, hogy azok a háztáji gazdálkodásra is al­kalmasak legyenek. A középtávú tervben gon­dot fordítanak az intézmé­nyek eszközellátásának fej­lesztésére, az épületek fel­újítására, bővítésére. Az egészségügyi intézményekbe bevezetik a gázfűtést. Az or­vosi rendelőt korszerű esz­közökkel látják el. Felújít­ják a művelődési házat. To­vább folytatják a gázprog­ram kivitelezését. A Ságvári utcában befejezik a kövesút építését. A VII. ötéves terv­ben jelentősen javul a ke­reskedelmi ellátás. A község központjában új ABC-áru- ház, a piactéren pedig élel­miszerbolt létesül. A kivite­lezéshez a tanács egymillió forinttal járul hozzá. A gádorosiak szeretik köz­ségüket. Ezt tükrözi társa­dalmi aktivitásuk ís. A ta­nács a középtávú tervben mintegy 20 millió forint ér- tékű társadalmi munkával számol. állítású tenyészállatokra kell támaszkodnunk, de nem mondhatunk le a tenyészál­latimportról sem. Fontos fel­adat, hogy a nagyüzemek­ben, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságokban to­vább növekedjen az állo­mány genetikai termelőké­pessége, minél előbb terme­lésbe kell állítani a nagy ér­tékű hibrideket, és javítani kell a tartási, takarmányo­zási körülményeket. A nem­zetközi piacokon a jövőben az éleződő versenyben csak kiváló minőségű állati ter­mékekkel tudunk megfelelni a követelményeknek. Ezt követően dr. Mészáros János akadémikus, az Állat­orvos-tudományi Kutatóinté­zet igazgatója, az állategész­ségügyi kutatások helyzeté­ről és VII. ötéves tervi fel­adatairól beszélt. A hozzá­szólások és a vita után a munkabizottság tagjai meg­tekintették a haltenyésztési kutatóintézetet ahol tanul­mányozták a legújabb eljá­rásokat, módszereket. V. L. Tegnap délelőtt dr. Ker­tész Márton, a Békés Me­gyei Tanács V. B. titkára nyitotta meg Dombiratoson a megyei tanács elöljáróinak értekezletét. Ezután dr. Sós Sándor, a megyei tanács osztályvezetője összegezte az egy éve funkcionáló elöl­járóságok munkáját. Beszé­dében — többek között — el­mondta, hogy az elöljárósá­gok személyi összetétele kedvezően alakult, a köz­életben jártas, politikai és szakmai képzettséggel ren­delkező kádereket foglalkoz­tatnak, ezzel is segítve a közös tanácsok munkáját. Az eltelt időben kialakul­tak a működés jogi feltéte­lei, a gazdálkodás keretei. Az elöljáróságok dolgozóinak tudniuk kell, hogy hatáskö­rük semmivel sem. kisebb, mint a hasonló kisközségek tanácsaié. Ezeket a jogkörö­ket a közös tanáccsal együtt kell, hogy gyakorolják. Ér­zékeltette dr. Sós Sándor, hogy az 50-es évek elején a nagyközségi tanácsoknak nem volt annyi joga, mint most az elöljáróságoknak. Egyértelmű, hogy az elöljá­róság a közös tanács része, azzal együtt, annak a szer­vezetére támaszkodva dol­gozhat eredményesen a la­kosságért. Beszélt a lehető­ségekről, arról, hogy a 87-es munkatervbe be kell majd építeni legégetőbb gondjain­kat, s annak megoldását szorgalmazni. Az előterjesz­tésbe vonják be az elöljáró­ságokat. A munkatervben ja­vasolni kell, milyen kérdé­seket vigyenek a falugyűlé­sek elé és milyen kérdések­ben kérjék ki a lakosság vé­leményét. Ajánlotta, hogy az elöljá­róságok képviselőit a vá­roskörnyéki bizottságok ülé­seire is hívják meg. A be­vezető előadás után nyolcán mondták el véleményüket az egy év tapasztalatairól. A Csárdaszállást képvise­lő Bereczki Dénes arról be­szélt, hogy nem főállásban látja el az elöljáróság fel­adatait, hanem emellett ak­tív tsz-dolgozó, s ez gyak­A Magyar Katolikus Püs­pöki Kar őszi konferenciá­ján nyilatkozatot adott ki a katonai szolgálattal kapcso­latban, amelyet az alábbiak­ban ismertetünk. Az utóbbi időben többször hangzott el vád a Magyar Katolikus Püspöki Kar ellen itthon, még inkább külföl­dön — nyilvánosan is —, hogy nem törődik azokkal, akik egyéni lelkiismeretükre hivatkozva megtagadják a katonai szolgálatot és ezért az állami törvények értelmé­ben büntetésben részesülnek — állapítja meg elöljáróban a dokumentum, majd így folytatódik: a püspöki kar mindenben, így a kötelező katonai szolgálat kérdésében is a katolikus egyház, a II. Vatikáni Zsinat tanításának alapján áll. A katolikus egy­ház szociális tanítása vallja, ■hogy az államnak joga és kötelessége a haza védelme, az állampolgárok "javának szolgálata, a közbiztonság, a nemzeti és erkölcsi értékek fenntartása. Ugyanakkor megkívánhatja az állampol­gároktól mindazt, amivel a reá háruló kötelességeket és jogokat végrehajtani, megvé­deni, biztosítani tudja. Ide tartozik a katonai szolgálat is. A nyilatkozata továbbiak­ban hivatkozik a II. Vatikáni Zsinat egy dokumentumára, megállapítva, hogy a kato­nai szolgálat kötelezettségét nem lehet elutasítani vagy elítélni. E gondolatot kifejt­ve idézi a zsinat okmányát: ran próbára teszi — erejét. Sallai Károly Almáskamarás lakosságának problémáiról beszélt, s a gondok megol­dásához kért segítséget. Bes­senyei Jánosné dombiratosi tanácstag hátrányos helyze­tűnek tartja községét. — Köztudottan annyira rossz a közlekedés — mondta —, hogy bárhová utazni és visszatérni egy egész napot igénybe vesz. Magasabb a halálozások, mint a születé­sek száma e településen. Rosszak az elhelyezkedési lehetőségek, és ennek ered­ményeként nagy az elván­dorlás. A megyei tanács se­gítségét kérte, hogy újabb munkalehetőséget teremthes­senek, amely megtartó erőt jelentene. Dr. Sárost Tibor dombiratosi községi orvos a telefonhálózat avultságát ki­fogásolta. Meleg János elöljárósági tag, a dombiratosi tsz elnöke arról beszélt, hogy a foglal­koztatási gondok enyhítésé­re november 1-től mellék­üzemágat indítanak. Igaz, ez egyelőre csak 15-20 embert foglalkoztat, de a későbbiek­ben tovább fejleszthetnék ezt a lehetőséget. Az elnök is szólt a közlekedési és telefongondokról. Elmondta, hogy például hosszú ideje igényeltek egy telexet, de a postától még csak választ sem kaptak. Szakember­gondjaik vannak, mert erre az „istenhátamögötti” helyre nehéz embert találni. Volt, aki a jó lehetőségek­ről beszélt, mint például Perlaki Pálné, a szabadkí- gyósi megbízott elöljáró. Di­csérte települése munkale­hetőségeit, az újkígyósi ta­nácshoz fűződő kapcsolatu­kat. A felvetett problémákra, kérésekre dr. Sós Sándor adott választ. Elmondta, hogy különösen a foglalkoz­tatási, közlekedési területen várható javulás a közeljövő­ben. A kistelepülések gond­jaival behatóbban foglalkoz­nak majd a megye vezető testületéi. „Akik pedig katonáskodva szolgálják hazájukat, nemás­nak tekintsék magukat, mint olyanoknak, akik a népek biztonsága és szabadsága fe­lett őrködnek. Ha szolgála­tukat ebben a szellemben végzik, a béke megszilárdí­tásához járulnak hozzá.” A zsinati tanítás ilyen formá­ban a katonai szolgálatot jó­nak nevezi, megfelelő felté­telek mellett, amelyekhez mindenekelőtt hozzátartozik, hogy a szolgálat a biztonság­ra. a népek szabadságára és a béke megszilárdítására irá­nyuljon, vagyis a népek igazságos önvédelmére és nem más nemzetek leigázá­sára. A zsinati okmány ugyanakkor kitér arra is; méltányosnak Játszik, hogy a törvények megértőén in­tézkedjenek azokról, akik lelkiismereti okokból nem fognak fegyvert, de készek békés formában szolgálni az emberek közösségét. A püspöki kar nyilatkoza­tában leszögezi: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya értelmében minden állampol­gárnak kötelessége a haza védelme. Az eddigi megbe­szélések is megerősítették, hogy húzónkban katonai szolgálat kifejezetten a haza védelmére, a béke fenntar­tására, a közbiztonság meg­erősítésére irányul. A kato­nai konfliktus félelme vi­szont valamennyi jóakaraté ember feladatává és köteles­ségévé teszi, hogy minden lehetséges törvényes eszközt felhasználjanak a béke bizto­sítására, fenntartására. Bányász Rezső, a kor­mány szóvivője a Miniszter- tanács ülését követő tájékoz­tatóján külön is szólt két, nagy jelentőségű — a lakás­ellátásra, illetve a gazdasá­gilag elmaradott területek fejlesztésére vonatkozó — társadalmi-gazdasági prog­ramról. — A lakáshelyzet, amelyet ma ismételten , áttekintett a tanácsok összesített tervei alapján a Minisztertanács, a társadalmat leginkább fog­lalkoztató témák egyike. A kormány megkülönböztetett figyelmét bizonyítja, hogy már a második 15 éves la­kásépítési terv végrehajtásán munkálkodunk. Kétségtelen, hogy a nagy erőfeszítések el­lenére is sok még a gond. A kritikai észrevételek hangoz­tató! azonban időnként haj­lamosak figyelmen kívül hagyni az elért eredménye­ket. Hadd tegyem hozzá: né­ha sajtónkban is mutatkozik távlatvesztés. — Megértjük azokat, akik évek óta várják, hogy saját otthonuk legyen, akik sok gonddal küzdve, erőik meg­feszítésével építik lakásukat, családi házukat. De ne fe­ledjük el azt sem, hogy a mai gondok nem azonosak a harminc, a húsz vagy a tíz évvel ezelőtti gondokkal. A szóvivő nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy 1960-tól napjainkig több mint másfélmillió lakás épült, így a lakásállomány most megha­ladja a 3 millió 800 ezi-et; megkétszereződött a szobák száma; harmadára csökkent az egyszobás lakások ará­nya; tízszeresére nőtt a há­romszobás otthonok száma; 1985 végén száz lakásra 106 család jutott, és többszörö- sére nőtt az elmúlt évtize­dekben a komfortos ottho­nok száma. — A most elfogadott tár­sadalmi-gazdasági program célja — folytatta — az, hogy az 1990»es évek elejére te­lepüléseink többségében megegyezzék a lakások és a családok száma; a lakásállo­mány minőségileg megfelel­jen a társadalom mai, ma­gasabb igényeinek. Ehhez a mostaninál sokkal jobban szeivezett munkával, az anyagi eszközök még tuda­tosabb csoportosításával — esetleg egy-másik presztízs­építkezés elhagyásával is — el kell érni, hogy a VII. öt­éves tervidőszakban további százezrek lakáshelyzete ja­vuljon. Váljék könnyebbé és gyorsabbá a fiatal házasok és a több gyermekes csalá­dok lakáshoz jutása, javul­jon a lakások műszaki álla­pota, komfortfokozata, a vá­rosokban a lakókörnyezet minősége. Nem békülhetünk meg — és a kormány nem békül meg — a hanyag, se­lejtes munkával, a lakásépí­tési tervek visszatérő nem teljesítésével — különösen a fővárosban. Elő kell segíté- ni a további lakásmobili­tást. A VII. ötéves terv idősza­kában 320 ezer lakást kell felépíteni, 140—160 ezer ál­lami lakást felújítani. Emel­lett a program előirányozza 300—350 ezer, magántulaj­donban levő lakás felújítá­sának hitel- és anyagszük­ségletét is. A kormány kéri, hogy a lakásprogramokban szereplő elképzelések megva­lósulásához a tanácsoknak nyújtsanak segítséget a tár­sadalmi szervek, az intéz­mények és az állampolgárok. Áttérve a gazdaságilag el­maradott területek fejleszté­sének kérdésére Bányász Re­zső rámutatott: a most elfo­gadott társadalmi-gazdasági program az 1985-ben hozott kormányhatározat végrehaj­tásának fontos állomása. A program Baranya, Békés, Borsod, Somogy, Szabolcs, Vas és Zala megye 23 olyan térségét érinti, ahol hiány­zik, illetve korszerűtlen az ipari tevékenység. E terüle­teken ráadásul rossz a ter­mőföld is, ezért a lakosság egy része ingázásra kénysze­rül. — A kormány átfogó prog­ramja, amelyet a kormány­zati szerveken és a tanácso­kon túl az Országgyűlés négy bizottsága is megtárgyalt, véleményezett, elsődlegesen a gazdaság fejlesztésére, a munkalehetőségek bővítésé­re, a jövedelmek emelésére irányul. A cél az, hogy le­hetőleg korszerű termékeket gyártó, modern technológiá­val működő — elsősorban háttéripari jellegű — kis- és középüzemek létesüljenek. A mezőgazdaságban a vesztesé­ges tevékenységek felszámo­lása, a talajjavítás és a kis­termelés növelése a feladat. De ugyanilyen fontos a szel­lemi erők megmozgatása is. A felzárkózásban komoly szerep hárul a helyi idegen- forgalom, falusi turizmus fellendítésére, a kishatárfor- galom bővítésére is. Mindez szükségessé teszi az érintett térségek közlekedésének, hírközlésének korszerűsíté­sét. A program nem teljesíthe­tő a megfelelő helyi célok kijelölése, a megyei, a helyi tanácsok, a gazdálkodó szer­vezetek és a lakosság cse­lekvő részvétele nélkül. A központi támogatás fő for­rása a VII. ötéves tervre előirányzott mintegy három- milliárd forintnyi területfej­lesztési és szervezési alap. Az összeg jelentős részével közvetlenül az érintett hét megye rendelkezik. A támo­gatásról nyílt pályázati rend­szer útján döntenek. A hátrányos helyzetű tér­ségek felzárkóztatására más források is rendelkezésre áll­nak, így például a vízügyi alap, a meliorációs állami támogatás, ezek összesen mintegy harmincmilliárd forintot is elérhetnek. Mind­ez együtt is csak kiegészít­heti a gazdálkodó egységek és a tanácsok saját pénzügyi forrásait. Az elmaradott tér­ségek fokozatos felzárkózta­tása a legfejlettebbekhez a mostani tervidőszakon is túl­mutató, hosszú távú feladat — zárta nyilatkozatát a szó­vivő. A sajtóértekezleten Bá­nyász Rezső számos, a lakás­ellátással összefüggő kérdés­re válaszolt. Az építőipari vállalatok szerint számukra nem kifizetődő a lakásépítés, ugyanakkor a lakásárak az otthonra váróknak egyre el­érhetetlenebbek —"" tette szó­vá ezt az ellentmondást egy kérdező (Magyar Rádió). A szóvivő rámutatott, hogy a lakásárakat három fő össze­tevő alakítja: az építőanyag­ipar árai, az építőipar saját árai, valamint a telek- és lakáshiány árfelhajtó hatása. Ami az első két tényezőt il­leti, csak az építőy?ar egésze hatékonyságának gyökeres javításával fékezhető meg az árak további emelkedése. A hiánygazdálkodásból szár­mazó spekulatív árfelhajtást pedig további telekkialakítá­sokkal, állami parcellázással — például a fővárosban — és nagy ütemű lakásépítéssel kell visszafogni. Az elmaradott területek fejlesztésével kapcsolatban egy kérdésre (Tv-híradó) vá­laszolva Bányász Rezső szólt arról, hogy kétségtelenül elő­fordul : már korszerűtlen technika kerül az ipartelepí­tések során a fejletlen tér­ségekbe. Ugyanakkor felhív­ta a figyelmet a jó példák­ra, köztük a Tungsram nagykanizsai gyárára, vagy a Caola vidéki üzemére, ame­lyek modernebbek a főváro­sinál. Hozzátette: jelentős központi alapok segíthetik most a korábbinál remélhe­tőleg jobban megválasztott helyi beruházások megvaló­sulását. Arra kell törekedni, hogy az ezek nyomán készü­lő termékek legyenek kor­szerűek, minden piacon ke­resettek. Gádoros VII. ötéves terve s. j. flz állattenyésztés fejlesztése II katolikus püspöki kar nyilatkozata a katonai szolgálatról

Next

/
Oldalképek
Tartalom