Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-23 / 250. szám
NÉPÚJSÁG Politikai könyvnapok Tanácsi elöljárók értekezlete Dombiratoson __________________________1986. október 23., csütörtök a Minisztertanács megtárgyalta a lakáseliátás és az elmaradott területek fejlesztésének programját A Kossuth Könyvkiadó immár 25. alkalommal rendezi meg a politikai könyvnapokat. Az idei ünnepélyes megnyitót október 31-én Budapesten, az Edy Endre Művelődési és Munkástovábbképző Központban tartják, s ugyanott kiállítás is nyílik a könyvnapokra megjelent kötetekből. A jubileumi rendezvényről Nyirő József irodalmi vezető adott tájékoztatást a sajtó képviselőinek szerdán a Kossuth Könyvkiadóban. Mint elmondta, a könyv- ünnepre 23 kötettel készült a párt kiadója, amely a politikai irodalom újdonságait ezúttal félmillió példányban jelenteti meg. A kiadványok sorában több olyan mű szerepel, amely az ellenforradalommal, 1956 őszének tragikus eseményeivel foglalkozik, bemutatva egyúttal a szocialista megújulás folyamatát, fontos állomásait. E kötetek közül már .megjelent Geréb Sándor és Hajdú Pál munkája Az ellenforradalom utóvédharca című könyv, amely a november 4-e utáni helyzetet elemzi. Ismét közreadták — 3. bővített kiadásban — az Ellenforradalom tollal és fegyverrel 1956. című kötetet, Berecz János írását. Az emlékező kötetek sorában lát napvilágot A szocializmus megújulása Magyar- országon című könyv, amely A mostani tervidőszakban a gádorosi tanács 136 millió 316 ezer forint pénzalappal gazdálkodik. Ebből az ösz- szegből a különböző intézményeknek működtetésére az épületek állagmegóvására mintegy 105 millió forintot használnak fel. A tervkészítéskor nagy figyelmet fordítottak a lakosság megtartására. A községben 4872-en élnek. A lakosság 49 százaléka ingázik, azaz más, távolabbi településeken dolgozik. A foglalkoztatás bővítésére nincs lehetőség. Új munkahelyek nem létesülnek. A közműves építési telkek biztosításával, az óvodás korú gyermekek elhelyezésével, az egészségügyi ellátás javításával, a gázvezeték kiépítésével akarják a község vonzóerejét tovább növelni. Jelenleg 45 hagyományos családi ház építésére alkalmas telek áll a magánépítkezők rendelkezésére. Ezenkívül további 20 telek közművesítését tervezik. Ugyanakkor 35 személyi tulajdonban levő, beépíthető telek is rendelkezésre áll. Újabb 20 pedig megosztással válik alkalmasSzarvason, a Haltenyésztési Kutatóintézetben tegnap, szerdán kibővített ülést tartott a Szegedi Akadémiai Bizottság Mezőgazdasági Szak- bizottságának Állategészségügyi és Állattenyésztési Munkabizottsága. Elsőként dr. Dohy János, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora tartott előadást a hazánkban folyó állattenyésztési kutatások helyzetéről és az állattenyésztés előtt álló VII. ötéves tervi feladatokról. A legfontosabb, hogy az elkövetkező években a termelés alapvető tényezőjét, a biológiai alapokat összehangoltan fejlesszük. Mindehhez fegyelmezett tenyésztői munkára van szükség a gazdaságokban. Külpiaci érdekeink elsősorban azt igénylik, hogy egységes, jó minőségű vágóállatot, állati terméket állítsunk elő a lehető leggazdaságosabban. Állattenyésztésünk minőségi és mennyiségi fejlődése érdekében döntő hányadában a kiváló minőségű hazai előKádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának az elmúlt 30 évben született írásaiból, beszédeiből nyújt válogatást. A könyvünnepre megjelenő kiadványok között szerepel a Kulturális kisenciklopédia című kézikönyv. A kötet — Magyarországon első ízben — a kultúra legkülönbözőbb területeit igyekszik átfogni. A külföldi szerzők művei közül a Források sorozatban adják közre Pal- miro Togliatti Előadások a fasizmusról című kötetét. A ^agyarok, románok, szlávok című könyvben az idén 80 éves Balogh Edgár erdélyi író, publicista 1957 és 1983 között megjelent több mint félszáz publicisztikai írása és tanulmánya olvasható. A kiadó megjelenteti az SZKP XXVII. kongresszusának jegyzőkönyvét is. A Szivárvány sorozat újdonsága Nagy László történész Hajdú vitézek című kötete és Szabó László Piave — 1918 című munkája. A Szülőföldem, Magyarország című antológiában magyar írók vallanak szűkebb pátriájukról. A magyarországi politikai könyvkiadás ünnepéhez kapcsolódva országszerte könyvvásárokat, bemutatókat szerveznek, s minden megyében, illetve a főváros több kerületében is lesz megnyitó ünnepség. sá a családi házak létesítésére. Az igényekkel számolva a telkek egy részét úgy alakítják ki, hogy azok a háztáji gazdálkodásra is alkalmasak legyenek. A középtávú tervben gondot fordítanak az intézmények eszközellátásának fejlesztésére, az épületek felújítására, bővítésére. Az egészségügyi intézményekbe bevezetik a gázfűtést. Az orvosi rendelőt korszerű eszközökkel látják el. Felújítják a művelődési házat. Tovább folytatják a gázprogram kivitelezését. A Ságvári utcában befejezik a kövesút építését. A VII. ötéves tervben jelentősen javul a kereskedelmi ellátás. A község központjában új ABC-áru- ház, a piactéren pedig élelmiszerbolt létesül. A kivitelezéshez a tanács egymillió forinttal járul hozzá. A gádorosiak szeretik községüket. Ezt tükrözi társadalmi aktivitásuk ís. A tanács a középtávú tervben mintegy 20 millió forint ér- tékű társadalmi munkával számol. állítású tenyészállatokra kell támaszkodnunk, de nem mondhatunk le a tenyészállatimportról sem. Fontos feladat, hogy a nagyüzemekben, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságokban tovább növekedjen az állomány genetikai termelőképessége, minél előbb termelésbe kell állítani a nagy értékű hibrideket, és javítani kell a tartási, takarmányozási körülményeket. A nemzetközi piacokon a jövőben az éleződő versenyben csak kiváló minőségű állati termékekkel tudunk megfelelni a követelményeknek. Ezt követően dr. Mészáros János akadémikus, az Állatorvos-tudományi Kutatóintézet igazgatója, az állategészségügyi kutatások helyzetéről és VII. ötéves tervi feladatairól beszélt. A hozzászólások és a vita után a munkabizottság tagjai megtekintették a haltenyésztési kutatóintézetet ahol tanulmányozták a legújabb eljárásokat, módszereket. V. L. Tegnap délelőtt dr. Kertész Márton, a Békés Megyei Tanács V. B. titkára nyitotta meg Dombiratoson a megyei tanács elöljáróinak értekezletét. Ezután dr. Sós Sándor, a megyei tanács osztályvezetője összegezte az egy éve funkcionáló elöljáróságok munkáját. Beszédében — többek között — elmondta, hogy az elöljáróságok személyi összetétele kedvezően alakult, a közéletben jártas, politikai és szakmai képzettséggel rendelkező kádereket foglalkoztatnak, ezzel is segítve a közös tanácsok munkáját. Az eltelt időben kialakultak a működés jogi feltételei, a gazdálkodás keretei. Az elöljáróságok dolgozóinak tudniuk kell, hogy hatáskörük semmivel sem. kisebb, mint a hasonló kisközségek tanácsaié. Ezeket a jogköröket a közös tanáccsal együtt kell, hogy gyakorolják. Érzékeltette dr. Sós Sándor, hogy az 50-es évek elején a nagyközségi tanácsoknak nem volt annyi joga, mint most az elöljáróságoknak. Egyértelmű, hogy az elöljáróság a közös tanács része, azzal együtt, annak a szervezetére támaszkodva dolgozhat eredményesen a lakosságért. Beszélt a lehetőségekről, arról, hogy a 87-es munkatervbe be kell majd építeni legégetőbb gondjainkat, s annak megoldását szorgalmazni. Az előterjesztésbe vonják be az elöljáróságokat. A munkatervben javasolni kell, milyen kérdéseket vigyenek a falugyűlések elé és milyen kérdésekben kérjék ki a lakosság véleményét. Ajánlotta, hogy az elöljáróságok képviselőit a városkörnyéki bizottságok üléseire is hívják meg. A bevezető előadás után nyolcán mondták el véleményüket az egy év tapasztalatairól. A Csárdaszállást képviselő Bereczki Dénes arról beszélt, hogy nem főállásban látja el az elöljáróság feladatait, hanem emellett aktív tsz-dolgozó, s ez gyakA Magyar Katolikus Püspöki Kar őszi konferenciáján nyilatkozatot adott ki a katonai szolgálattal kapcsolatban, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Az utóbbi időben többször hangzott el vád a Magyar Katolikus Püspöki Kar ellen itthon, még inkább külföldön — nyilvánosan is —, hogy nem törődik azokkal, akik egyéni lelkiismeretükre hivatkozva megtagadják a katonai szolgálatot és ezért az állami törvények értelmében büntetésben részesülnek — állapítja meg elöljáróban a dokumentum, majd így folytatódik: a püspöki kar mindenben, így a kötelező katonai szolgálat kérdésében is a katolikus egyház, a II. Vatikáni Zsinat tanításának alapján áll. A katolikus egyház szociális tanítása vallja, ■hogy az államnak joga és kötelessége a haza védelme, az állampolgárok "javának szolgálata, a közbiztonság, a nemzeti és erkölcsi értékek fenntartása. Ugyanakkor megkívánhatja az állampolgároktól mindazt, amivel a reá háruló kötelességeket és jogokat végrehajtani, megvédeni, biztosítani tudja. Ide tartozik a katonai szolgálat is. A nyilatkozata továbbiakban hivatkozik a II. Vatikáni Zsinat egy dokumentumára, megállapítva, hogy a katonai szolgálat kötelezettségét nem lehet elutasítani vagy elítélni. E gondolatot kifejtve idézi a zsinat okmányát: ran próbára teszi — erejét. Sallai Károly Almáskamarás lakosságának problémáiról beszélt, s a gondok megoldásához kért segítséget. Bessenyei Jánosné dombiratosi tanácstag hátrányos helyzetűnek tartja községét. — Köztudottan annyira rossz a közlekedés — mondta —, hogy bárhová utazni és visszatérni egy egész napot igénybe vesz. Magasabb a halálozások, mint a születések száma e településen. Rosszak az elhelyezkedési lehetőségek, és ennek eredményeként nagy az elvándorlás. A megyei tanács segítségét kérte, hogy újabb munkalehetőséget teremthessenek, amely megtartó erőt jelentene. Dr. Sárost Tibor dombiratosi községi orvos a telefonhálózat avultságát kifogásolta. Meleg János elöljárósági tag, a dombiratosi tsz elnöke arról beszélt, hogy a foglalkoztatási gondok enyhítésére november 1-től melléküzemágat indítanak. Igaz, ez egyelőre csak 15-20 embert foglalkoztat, de a későbbiekben tovább fejleszthetnék ezt a lehetőséget. Az elnök is szólt a közlekedési és telefongondokról. Elmondta, hogy például hosszú ideje igényeltek egy telexet, de a postától még csak választ sem kaptak. Szakembergondjaik vannak, mert erre az „istenhátamögötti” helyre nehéz embert találni. Volt, aki a jó lehetőségekről beszélt, mint például Perlaki Pálné, a szabadkí- gyósi megbízott elöljáró. Dicsérte települése munkalehetőségeit, az újkígyósi tanácshoz fűződő kapcsolatukat. A felvetett problémákra, kérésekre dr. Sós Sándor adott választ. Elmondta, hogy különösen a foglalkoztatási, közlekedési területen várható javulás a közeljövőben. A kistelepülések gondjaival behatóbban foglalkoznak majd a megye vezető testületéi. „Akik pedig katonáskodva szolgálják hazájukat, nemásnak tekintsék magukat, mint olyanoknak, akik a népek biztonsága és szabadsága felett őrködnek. Ha szolgálatukat ebben a szellemben végzik, a béke megszilárdításához járulnak hozzá.” A zsinati tanítás ilyen formában a katonai szolgálatot jónak nevezi, megfelelő feltételek mellett, amelyekhez mindenekelőtt hozzátartozik, hogy a szolgálat a biztonságra. a népek szabadságára és a béke megszilárdítására irányuljon, vagyis a népek igazságos önvédelmére és nem más nemzetek leigázására. A zsinati okmány ugyanakkor kitér arra is; méltányosnak Játszik, hogy a törvények megértőén intézkedjenek azokról, akik lelkiismereti okokból nem fognak fegyvert, de készek békés formában szolgálni az emberek közösségét. A püspöki kar nyilatkozatában leszögezi: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya értelmében minden állampolgárnak kötelessége a haza védelme. Az eddigi megbeszélések is megerősítették, hogy húzónkban katonai szolgálat kifejezetten a haza védelmére, a béke fenntartására, a közbiztonság megerősítésére irányul. A katonai konfliktus félelme viszont valamennyi jóakaraté ember feladatává és kötelességévé teszi, hogy minden lehetséges törvényes eszközt felhasználjanak a béke biztosítására, fenntartására. Bányász Rezső, a kormány szóvivője a Miniszter- tanács ülését követő tájékoztatóján külön is szólt két, nagy jelentőségű — a lakásellátásra, illetve a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésére vonatkozó — társadalmi-gazdasági programról. — A lakáshelyzet, amelyet ma ismételten , áttekintett a tanácsok összesített tervei alapján a Minisztertanács, a társadalmat leginkább foglalkoztató témák egyike. A kormány megkülönböztetett figyelmét bizonyítja, hogy már a második 15 éves lakásépítési terv végrehajtásán munkálkodunk. Kétségtelen, hogy a nagy erőfeszítések ellenére is sok még a gond. A kritikai észrevételek hangoztató! azonban időnként hajlamosak figyelmen kívül hagyni az elért eredményeket. Hadd tegyem hozzá: néha sajtónkban is mutatkozik távlatvesztés. — Megértjük azokat, akik évek óta várják, hogy saját otthonuk legyen, akik sok gonddal küzdve, erőik megfeszítésével építik lakásukat, családi házukat. De ne feledjük el azt sem, hogy a mai gondok nem azonosak a harminc, a húsz vagy a tíz évvel ezelőtti gondokkal. A szóvivő nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy 1960-tól napjainkig több mint másfélmillió lakás épült, így a lakásállomány most meghaladja a 3 millió 800 ezi-et; megkétszereződött a szobák száma; harmadára csökkent az egyszobás lakások aránya; tízszeresére nőtt a háromszobás otthonok száma; 1985 végén száz lakásra 106 család jutott, és többszörö- sére nőtt az elmúlt évtizedekben a komfortos otthonok száma. — A most elfogadott társadalmi-gazdasági program célja — folytatta — az, hogy az 1990»es évek elejére településeink többségében megegyezzék a lakások és a családok száma; a lakásállomány minőségileg megfeleljen a társadalom mai, magasabb igényeinek. Ehhez a mostaninál sokkal jobban szeivezett munkával, az anyagi eszközök még tudatosabb csoportosításával — esetleg egy-másik presztízsépítkezés elhagyásával is — el kell érni, hogy a VII. ötéves tervidőszakban további százezrek lakáshelyzete javuljon. Váljék könnyebbé és gyorsabbá a fiatal házasok és a több gyermekes családok lakáshoz jutása, javuljon a lakások műszaki állapota, komfortfokozata, a városokban a lakókörnyezet minősége. Nem békülhetünk meg — és a kormány nem békül meg — a hanyag, selejtes munkával, a lakásépítési tervek visszatérő nem teljesítésével — különösen a fővárosban. Elő kell segíté- ni a további lakásmobilitást. A VII. ötéves terv időszakában 320 ezer lakást kell felépíteni, 140—160 ezer állami lakást felújítani. Emellett a program előirányozza 300—350 ezer, magántulajdonban levő lakás felújításának hitel- és anyagszükségletét is. A kormány kéri, hogy a lakásprogramokban szereplő elképzelések megvalósulásához a tanácsoknak nyújtsanak segítséget a társadalmi szervek, az intézmények és az állampolgárok. Áttérve a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésének kérdésére Bányász Rezső rámutatott: a most elfogadott társadalmi-gazdasági program az 1985-ben hozott kormányhatározat végrehajtásának fontos állomása. A program Baranya, Békés, Borsod, Somogy, Szabolcs, Vas és Zala megye 23 olyan térségét érinti, ahol hiányzik, illetve korszerűtlen az ipari tevékenység. E területeken ráadásul rossz a termőföld is, ezért a lakosság egy része ingázásra kényszerül. — A kormány átfogó programja, amelyet a kormányzati szerveken és a tanácsokon túl az Országgyűlés négy bizottsága is megtárgyalt, véleményezett, elsődlegesen a gazdaság fejlesztésére, a munkalehetőségek bővítésére, a jövedelmek emelésére irányul. A cél az, hogy lehetőleg korszerű termékeket gyártó, modern technológiával működő — elsősorban háttéripari jellegű — kis- és középüzemek létesüljenek. A mezőgazdaságban a veszteséges tevékenységek felszámolása, a talajjavítás és a kistermelés növelése a feladat. De ugyanilyen fontos a szellemi erők megmozgatása is. A felzárkózásban komoly szerep hárul a helyi idegen- forgalom, falusi turizmus fellendítésére, a kishatárfor- galom bővítésére is. Mindez szükségessé teszi az érintett térségek közlekedésének, hírközlésének korszerűsítését. A program nem teljesíthető a megfelelő helyi célok kijelölése, a megyei, a helyi tanácsok, a gazdálkodó szervezetek és a lakosság cselekvő részvétele nélkül. A központi támogatás fő forrása a VII. ötéves tervre előirányzott mintegy három- milliárd forintnyi területfejlesztési és szervezési alap. Az összeg jelentős részével közvetlenül az érintett hét megye rendelkezik. A támogatásról nyílt pályázati rendszer útján döntenek. A hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására más források is rendelkezésre állnak, így például a vízügyi alap, a meliorációs állami támogatás, ezek összesen mintegy harmincmilliárd forintot is elérhetnek. Mindez együtt is csak kiegészítheti a gazdálkodó egységek és a tanácsok saját pénzügyi forrásait. Az elmaradott térségek fokozatos felzárkóztatása a legfejlettebbekhez a mostani tervidőszakon is túlmutató, hosszú távú feladat — zárta nyilatkozatát a szóvivő. A sajtóértekezleten Bányász Rezső számos, a lakásellátással összefüggő kérdésre válaszolt. Az építőipari vállalatok szerint számukra nem kifizetődő a lakásépítés, ugyanakkor a lakásárak az otthonra váróknak egyre elérhetetlenebbek —"" tette szóvá ezt az ellentmondást egy kérdező (Magyar Rádió). A szóvivő rámutatott, hogy a lakásárakat három fő összetevő alakítja: az építőanyagipar árai, az építőipar saját árai, valamint a telek- és lakáshiány árfelhajtó hatása. Ami az első két tényezőt illeti, csak az építőy?ar egésze hatékonyságának gyökeres javításával fékezhető meg az árak további emelkedése. A hiánygazdálkodásból származó spekulatív árfelhajtást pedig további telekkialakításokkal, állami parcellázással — például a fővárosban — és nagy ütemű lakásépítéssel kell visszafogni. Az elmaradott területek fejlesztésével kapcsolatban egy kérdésre (Tv-híradó) válaszolva Bányász Rezső szólt arról, hogy kétségtelenül előfordul : már korszerűtlen technika kerül az ipartelepítések során a fejletlen térségekbe. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a jó példákra, köztük a Tungsram nagykanizsai gyárára, vagy a Caola vidéki üzemére, amelyek modernebbek a fővárosinál. Hozzátette: jelentős központi alapok segíthetik most a korábbinál remélhetőleg jobban megválasztott helyi beruházások megvalósulását. Arra kell törekedni, hogy az ezek nyomán készülő termékek legyenek korszerűek, minden piacon keresettek. Gádoros VII. ötéves terve s. j. flz állattenyésztés fejlesztése II katolikus püspöki kar nyilatkozata a katonai szolgálatról
