Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-17 / 245. szám
1986. október 17., péntek o U felelőtlenség határtalan Megyénk egyik intézményében az történt, hogy egy avatatlan kéz a vezetéken dolgozó villanyszerelőre kapcsolta a 380 voltot. Az illető tréfának szánta, vajon meglepődik-e a szerelő, amikor megüti az elektromos áram. Szerencsére nem ütötte meg, csak megbizsergette, de any- nyira, hogy jobb kezét még félóra múlva sem tudta behajlítani, s ujjaival ez idő alatt semmit sem tudott megfogni. És most kérem, tessék elképedni. Abban a csöndben, ami az eset után hallatszott, csak egy kövér női kacagás suhant át. A következő pillanatban a szerelő ugrálva rázta' le a kezéhez ragadó vezetéket. Kínos volt a helyzet. Szerencse, száraz talajon állt, és olyan volt a lábbelije, hogy valamelyest védte a 380 voltos áramütéstől. Hát kérem, az emberi felelőtlenségnek nincs határa: Történhetett volna másképpen is. Mondjuk, ha egy kicsit vizes a padozat, vagy ha nem olyan a cipő, amelyik szigetel, vagy ha a helyzetet nem ismeri fel a szerelő, s nem ugrálva rázza le a kezéhez görcsösen tapadó vezetéket. És volt, aki ezen szórakozott, mit sem gondolva arra, hogy a 380 volt érintése többségében halálos, még játékból is. ' Nem tudom, mit szólna' a tréfa kiagyalója, ha a szerelőt áramütés éri, s meghal. Akkor bármennyire is tréfának szánta a kapcsolást, a bíróság előtt mégiscsak úgy állhatott volna, mint egy gyilkos. Tréfájából a szerelő két gyermeke apa' nélkül maradt volna. De mi lett volna az ő két gyermekével, ki nevelte volna, hogyan nőttek volna fel. ha a kapcsolás következményeiért több évre elzárják? Vajon felébredt-e benne a lelkiismeret, mit tett, kitől, s miért vette cl az életet. Felelőtlenségével vállalta volna-e a felelősséget mindazokért, akikért felelősséggel tartozunk. Semmi sem történt — mondta mosolygó arccal az őt felelősségre vonó munkahelyi vezetőnek. De vajon mosolygott-e volna, ha a szerelő a feszültség alá helyezett vezetékkel a' kezében meghal? Tréfa volt. Könnyű és hallatlan nagy felelőtlenség ezt így, utólag ennyivel elintézni. Tanulság és intő példa másoknak, mindenkinek: avatatlanul nem sza'bad hozzányúlni a villanyvezetékhez, nem szabad önkényeskedve emberi életekkel játszani, még tréfából sem. Dgroszer-szerviz és -vevőszolgálat, Békéscsabán Tizenhét esztendővel ezelőtt, 1969-ben három kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezet, az Ócsai Vörös Október Tsz, a Lajosmizsei Népfront Tsz és a szintén Lajosmizsei Kossuth Tsz hozta létre az Agroszer Közös Vállalatot. A későbbiekben sorra alakultak az or- ság különböző pontjain üzemegységeik és kirendeltségeik. Jelenleg nyolc üzemegység és négy kirendeltség működik. Az elmúlt évek során emelkedett a vállalat tulajdonosainak száma. A három alapító . szövetkezet mellett ma már a Nikex külkereskedelmi vállalat, a székesfehérvári és a pécsi Agroker vállalat is tagja az Agroszernek. A békéscsabai üzemegységnél a hódmezővásárhelyi kirendeltséggel együtt 120- an dolgoznak. A jövő év januárjától a hódmezővásárhelyi kirendeltség önálló üzemegységként folytatja tevékenységét. Mint Hanczár János, a békéscsabai üzemegység vezetője elmondotta, három főterületen dolgoznak szakembereik. Éves termelési tervük 120 millió forint, amelyet az év első háromnegyed évében időarányosan teljesítettek. Hét évvel ezelőtt 1979-ben léptek kapcsolatba az angol Simon-céggel. A múlt év elejéig szervizszolgáltatást és javítást végeztek a nagyhírű angol partnernek. Az idén kooperációs gyártásban emelőkosaras berendezéseket gyártanak. Ezek közül négyet szállítottak Szíriába. A csabai üzemegység látja el a hidraulikus föld- munkagépek, a mezőgazda- sági kisgépek, és a Simon típusú berendezések szerviz- szolgálatát, az úgynevezett vevőszolgálati tevékenységet. A hazánkban található szocialista és tőkés importból származó kotró- és rakodógépek hidraulikájának felújítását is elvégzik. Gyakran vesznek részt szakembereik külföldi továbbképzéseken, tanfolyamokon. Október végén 5 dolgozójuk, közöttük egy tavaly végzett szakmunkás utazik egyhetes továbbképzésre Angliába. A szigetországból visszatérve hatékonyabban tudnak majd tevékenykedni a Simon-típusú berendezések szerelésénél. V. L. A Békés Megyei Tanács V. B. Idegenforgalmi Hivatala, Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 10. FELVESZ GAZDASÁGVEZETÖT számviteli főiskolai vagy felsőfokú költségvetési képesítéssel, szakmai gyakorlattal; ALTALANOS ügyintézőt, munkaügyekben és bérügyekben jártasat; IDEGENFORGALMI ÜGYINTÉZŐT, idegenforgalmi vagy vendéglátógyakorlattal rendelkezőt. Jelentkezni személyesen önéletrajzzal a fenti címen. A KNER NYOMDA DÜRER ÜZEME, Gyula, Jókai u. 5—7., FELVESZ: férfi munkaerőt, kötészeti betanított vágó munkakörbe, két műszakos munkabeosztásba. FIZETÉS: megegyezés szerint. JELENTKEZNI LEHET: Gyula, Dürer üzem, munkaügy. Telefon: 62-844. Ma újdonság, holnap gyakorlat A búza müvelőutas termesztéséről Hazánkban az elmúlt öt év során jelentős eredmények születtek a gabonatermesztésben, Ha a jövőben is lépést akarunk tartani a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokkal, nem mondhatunk le a termelés további intenzív fejlesztéséről. A VII. ötéves terv során Magyarországon mintegy 82 —84 millió tonna gabonát kell előállítani. Mindez azt jelenti, hogy hazánkban 2,9 millió hektárt foglalnak el a gabonafélék. Keresni, kutatni kell azokat az új módszereket, amelyek lehetővé teszik ezeknek a célkitűzéseknek a teljesítését. * * * A búzatermesztésben 1990- re el kell érni országosan az 5,5 tonnás hektáronkénti hozamokat. Napjainkban Nyu- gat-Európában 6—7 tonna/ hektár feletti búzatermést takarítanak be a művelőutas termesztési technológiával. Ennek elterjesztésére hazánkban a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény Termesztési Együttműködés vállalkozott. Ez a termelési rendszer országosan kiemelkedő szerepet játszik a búzatermesztésben. Napjainkban a hazai termés csaknem 30 százalékát a nádudvariak módszere szerint termelik meg. Most a művelőutas termesztéstechnológia elterjesztését tűzte zászlajára a rendszer. Így a termesztési fegyelem feszesebbé válik és még változatlan befektetések mellett is több hozamra, nagyobb jövedelemre számíthatnak a nagyüzemek. A művelőnyomos technológia zárt géprendszerét kidolgozták a KITE szakemberei. A műszaki-technikai feltételek megteremtése mellett nagy gondot fordítanak a jövőben az intenzív tápanyag-gazdálkodásra és a növényvédelemre. Kedvező, hogy a technológia műszaki részelemei vagy már megvannak a gazdaságokban — például az idei őszön már 80 százalékban a Rába IH 6200- as géppel vetik a búzát —, vagy külső források igény- bevételével minőségileg jobb permetezőgépet (Evrard) és hasonló műtrágyaszórót (Amazone, Tive) tudnak beszerezni. Mi teszi szükségessé hazánkban a művelőutas kalá- szosgabona-termesztés elterjesztését? A szakemberek körében köztudomású, hogy a jelenlegi vetési technológia a tavaszi és kora nyári időszakban taposasi károk nélkül nem teszi lehetővé a folyamatos tápanyagellátást, illetve a földi gépekkel elvégezhető növényvédelmi munkákat. Az új rendszer előnye, hogy így megvalósítható a növény fejlődési fázisaihoz igazodó intenzív növénytáplálás és a megelőző növényvédelem. A vizsgálatok és az eddigi gyakorlati eredmények egyértelműen igazolják, hogy a művelőnyomok miatti területkiesés a nyomok melletti sorok szegélyhatárból eredő többlettermése pótolja. Az sem közömbös, hogy a művelő- utak esetén egyszerűbb a gépek irányítása, 5—10 százalékkal nagyobb a munkaszélesség, mivel nincsenek káros átfedések, 5—7 százalékkal kisebb a vetőmag- felhasználás, csökken a környezetszennyezés. Ebben az évben az új technológiát alkalmazó gazdaságok zömében a nagy szárazság ellenére is sikerült elérni a 6 és fél tonna/hektár feletti hozamokat. Békés megyében az elmúlt év őszén csak néhány közös gazdaságban próbálkoztak meg az új eljárás bevezetésével. A megszületett eredmények azt mutatják, hogy érdemes tovább növelni a művelőnyomos búzatermesztés arányát. A mezőgazdasági nagyüzemek közül így most októberben egyre többen próbálkoznak meg az új technológia elterjesztésével. Az előzetes felmérések szerint megyénkben várhatóan az össz-búzavetésterület mintegy 10 százalékán már a művelőutas technológiát alkalmazzák a gazdaságok. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakemberei szerint a szándék megvan a technológia nagyobb arányú elterjesztésére is, ám megfelelő eszközök híján egyelőre nincs lehetőség nagyobb terület bevonására. Elsősorban a vetőgépek, növényvédő gépek átalakítására lenne szükség. Érdeklődtünk az elmúlt esztendőben már a művelőnyomos búzatermesztéssel kísérletező egyik Békés megyei nagyüzemben. A Csanádapá- cai Széchenyi Termelőszövetkezet növénytermesztési főágazatvezetője, Mitró József a következőképpen vélekedett: — Termelőszövetkezetünkben az elmúlt évben az össz- kalászosterület 30 százalékán próbáltuk ki a művelőnyomos technológiát. Sajnos, a szárazság, valamint egyéb növényvédelmi okok miatt visszaesett a termésátlag a korábbi évekhez képesít. Így nem volt nagy különbség a tsz-ben a hagyományos és a művelőnyomos búzatermesztési eljárás hozamai között. Közös gazdaságunkban házilagosan alakították át gépészeti szakembereink a vetőgépet. Sajnos, most éppen meghibásodott, s jelenleg a kijavításán fáradoznak a műhely dolgozói. Reméljük, mielőbb újra munkába áll, s akkor az elmúlt évihez hasonlóan, a terület mintegy 30 százalékán az új technológia szerint keiül földbe a gabona magja. Kedvező ez az eljárás azért is, mert csökken a növényvédelmi munkák költsége. Köztudomású ugyanis, hogy a növényvédő repülőgépek rendkívül drágán használhatók. Az új rendszernél teljesen megszűnik a taposási kár a szántóföldi növényvédő gépek alkalmazásakor. * * * A művelőnyomos kalászos- gabona-termesztés elterjesztése — úgy vélem — a hazai gabonaprogram megvalósításának egyik kulcskérdése lehet. Ezért van szükség az új gépek mielőbbi munkába állítására mind több gazdaságban, mivel csak így érhetők el a magasabb hozamok. Őszintén el kell mondani, hogy a továbblépéshez nemcsak ennék az új eljárásnak az elterjesztésére van szükség, hanem a legújabb, legkorszerűbb fajták bevonására, a kiváló minőségű vetőmagvak felhasználására, az ésszerű tápanyag-gazdálkodásra és a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésére is. Ha ezeken a területeken sikerül együttesen előrelépni, akkor nem tűnik elérhetetlennek a VII. ötéves terv egyik fontos célkitűzése, s teljesülnek a gabonaprogramban megfogalmazott célok. Verasztó Lajos A piacérzékeny szőnyegszövő Oj szőnyeg előállításába kezdtek a békéscsabai Csaba Szőnyeg Háziipari Szövetkezetben, mert a májusi milánói Star ’86 európai lakástextil-bemutatón az érdeklődés középpontjába került a Csongor Láma Extra és a Csongor Láma Szuper termékük. A szőnyegeket Németh Éva textil- tervező elgondolásai alapján készítik. A szövetkezet piacérzékenységére jellemző gyorsasággal állt át az új szőnyeg gyártására Különböző szinváltozatai Milánóban is hódítottak. De nemcsak ott váltott ki elismerő érdeklődést, hanem a Békéscsabára látogató nyugati üzletemberekben is, akik a bemutatóteremben meglátták a szövetkezet többi termékei között. Karczag József, a szövetkezet elnöke tájékoztatója szerint a most készülő Csongor Láma Extra és Szuper elnevezésű szőnyegeiket olasz piacra és az USA-ba küldik nagyobb megrendelések reményében. D. K. Mogyoróbetakarítás A Medgyesegyházi Haladás Tsz-ben már évek óta termesztenek földimogyorót. Az idén több mint 100 hektárról szedték sok kézi munkával. A betakarítás egy-egy menetét örökítette meg fotóriporterünk, Szőke Margit. A mogyorót le kell verni a szárról A szárat takarmányozásra használják A tsz pörkölőüzemében rostálják a mogyorót
