Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

1986. október 16., csütörtök A kínai holdújév képei Orosházán Vendégünk veit a kínai nagykövet Orosházán a Petőfi Műve­lődési Központ bejárata fe­lett tegnap este a nemzeti színű zászló mellett a Kí­nai Népköztársaság piros alapon sárga csillagos zász­laja lobogott. A kínai hold­újévi képek kiállítását hir­dették a plakátok is, s a megnyitó ünnepség szónoka Z hu Ankang, a Kínai Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt. Kíséretében eljött fele­sége, s a nagykövetség kul­turális osztályának több tag­ja. A meglepetésünk akkor lett igazi, amikor kérdése­inkre tökéletes magyarság­gal válaszolt. — Legalábbis megpróbá­lok — mondta. — 1954-ben jöttem először Magyaror­szágra és 1958-ig tanultam az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemen, majd közvetlenül a követségre kerültem. Most harmadszor vagyok ebben a szép országban, egy éve dol­gozom nagykövetként. Na­gyon jól érzem magam itt. Ez a nép mindig barátságot érzett a kínai nép iránt. — A számunkra ismeret­len világot idéző szín- és formagazdag képek hogyan jutottak megyénk közönségé­hez? — Az orosházi művelődési ház és közöttünk véletlen a kapcsolat. A nyáron Kisvár­dán volt a kínai képek kiál­lítása, ott tetszett meg a ház egyik munkatársának. Felkeresett bennünket, mi pedig örömmel jöttünk. Az első „kínai fecskék” va­gyunk Orosházán, de talál­kozásunk remélem szoros baráti együttműködés beve­zetése lesz. Erről már be­szélgettünk a város vezetői­vel. — Merre jártak Oroshá­zán? — Délelőtt érkeztünk, a városi pártbizottság első tit­kára, dr. Gonda József fo­gadott bennünket, aki évti­zedekkel ezelőtt már járt Kínában. Köszöntött Mihály András tanácselnök és Gon­da Géza, a ház igazgatója. Jártunk az Üj Élet Tsz-ben, láttuk a szarvasmarha- és rackaállományt, a kardos- kúti természetvédelmi terü­letet. Az áfész vezetői az Alföld Hotelben láttak ven­dégül bennünket. Nagyon szép, tiszta és gyorsan fej­lődő ez a forradalmi múltú alföldi város. — És hogyan tovább? — A két ország között igen jól fejlődnek a politi­kai, a gazdasági és a kultu­rális kapcsolatok. Kína az elmúlt években indult iga­zán gyors fejlődésnek, de sokat tanultunk Magyaror­szágtól is, például gazdasá­gi területen. A kulturális egyezmények keretében or­szágaink között folyik a mű­vészegyüttesek, tudósok, diá­kok cseréje. — Ezen a kiállításon mit láthatunk? — A jellegzetes stílusú kínai holdújévi képeknek hosszú történetük van. Már a második században nép­szerűek voltak a kapukra festett képek, de kevés régi ajtókép maradt fenn máig. Országunkban a holdújévet tűzijátékkal, papírkivágá­sokkal és a falakon újévi képekkel köszöntik. A jó­kívánság jeleit hoztuk el ide és sok sikert remélünk e vi­dék és Orosháza népe fej­lődésében, boldogságában. A november 4-ig nyitva tartó kiállítás következő helyszíne Csorvás nagyköz­ség lesz. Bede Zsóka Zhu Ankang nagykövet a kiállításon Fotó: Szőke Margit Nemzetközi solymásztalálkozó megyénkben A Magyar Madarászat! Egyesület solymászszakosz- tálya szervezésében — 12 ország képviselőinek részvé­telével — nemzetközi soly­másztalálkozó kezdődött tegnap Szarvason. Bár a ta­lálkozó hivatalos megnyitó­ja ma reggel 9 órakor lesz, a solymászok már tegnap es­te részt vehettek a nyitó rendezvényen. A Mohosz- üdülőben Réthy Zsigmond muzeológus Békés megye madár- és állatvilágáról, majd Hans U. Voell NSZK- beli solymász a szirti sasok mesterséges megtermékenyí­téséről tartott előadást. A solymásztalálkozó céljai­ról és programjáról Berch- told István, a solymászszak­osztály elnöke a következő­ket mondta: — A nemzetközi találkozó megszervezésével az elsőd­leges célunk az volt, hogy tovább öregbítsük a magyar vadászatok hírnevét és le­hetőséget teremtsünk tudo­mányos igényességű tapasz­talatcserére. Szót szeretnénk váltani a természetvédelmi kérdésekről, a ragadozó ma­darak védelméről és tenyész­téséről. Azért választottuk Békés megyét, mert az it­teni fácán- és nyúlállomány lehetővé teszi egy sikeres solymásztalálkozó lebonyolí­tását, illetve a Békés megyei vadásztársaságok ' ajánlották föl vadászterületüket.' A ta­lálkozón 59 ragadozó ma­dárral ismerkedhetünk meg. Legtöbben héjával jöttek, de van vörös farkú ölyv, szirti sas, kaffersas, ékfarkú sas, vándorsólyom, feldeggsó- lyom és két vörösvércse is. Ma, a megnyitó ünnepség után négy vadászterületen bizonyíthatják képességeiket a ragadozó madarak, majd este az előadásokra kerül sor. A négynapos találkozón a vadászatok mellett lehető­ség nyílik a különböző elő­adásokra, tanácskozásokra, film- és diabemutatókra is. Szombat este az Árpád Szál­lodában tartjuk a záró foga­dást, majd vasárnap délelőtt 10 órakor a szarvasi sport­pályán a nagyközönség is megismerkedhet a madarak­kal. L. S. Ami a tervekben szerepei Nagyüzemi kezdeménye­zés eredményezte a tegnapi megbeszélést a Gyomaend- TŐdi Győzelem Tsz-ben. A mezőgazdasági nagyüzemek ebben a térségben is igen sokat szenvedtek az elmúlt 4 esztendőben a csapadék­ban szegény időjárás mi­att. Ezért központi biztatás­ra pályázatot kívánnak be­nyújtani a MÉM-be, az irá­nyító szaktárcához, valamint az Országos Vízügyi Hiva­talhoz, hogy programjuk tá­mogatást nyerjen. Ezzel a többlettermelés feltételeinek megteremtése mellett jól ki lehetne használni a termő­helyi adottságokat, megol­dódna a műtrágyahasznosu­lást ma még nem garantál­ható lehetősége. Kielégít­hetnék a kukorica, a vető­magvak, a szója és a víz­hiányt nehezen elviselő, gazdaságosan öntözhető kul­túrák optimális vízigényét. Azért is ilyen egyöntetű a gondolkodásmód ebben a kérdésben, mert Békés me­gyében ez időre az NK—14- es csatorna kihasználtsága eléri a csaknem optimális 80 százalékot, s ennek ered­ményeként az egységnyi te­rületről betakarított példa­mutatóan jó hozamok sür­getik az öntözésnek mint termelési tényezőnek a biz­tosítását. A szó.beli megegyezést az előtervezés követte, amely­nek a tegnapi vita nyomán elkészülhet a végleges el­képzelések szerinti változa­ta. Ebből lesz majd a pá­lyázati anyag, jóváhagyás esetén ez lehet a végleges kiviteli tervek alapja. Mit is céloz meg ez a tervcsomag? Azt, hogy a zömében jó minőségű ta­lajokon az optimális felté­telek megteremtésével ki- használhatók lesznek a ter­melési feltételek. Az előze­tes adatok azt jelzik előre, hogy 120 millió forint érté­kű éves termeléstöbblet ter­melhető meg ilyen módsze­rek segítségével. Nem kis mennyiségű kukoricát, szó­ját vetőmagtöbbletet takar­nak e számok. Amibe kerül, az ennél persze tetemesebb kiadás. A 6 év alatt megvalósuló 36 km-es csatornából 8 üzem több mint tízezer hektár te­rületet láthatna el mester­séges csapadékutánpótlással, s a számítások szerint 4-5 év alatt térülne meg a be­fektetés. Álmokként hangzanak tő­keszegény gazdaságunkban az efféle lehetőségvázlatok. S csak alapos számítások, mérlegelések után születhet döntés a dologban. Ám a megfontolások között első helyen kell szerepelnie an­nak a ténynek, hogy a jó termőképességű talajokon mindent el kell követni, hogy a magas költségekhez — amelyek évek óta alig visszaszoríthatok — nagy hozam társuljon. Ezért hasznos és támogatásra ér­demes p gyomaendrődi tér­ségben dolgozó mezőgazda-’' sági üzemek kezdeményezé­se, melyet a megyei tanács mezőgazdasági osztályán Szabó András megyei főker­tész irányításával támogat­nak szűkebb pátriánkban, s szakmai meggyőződésük tel­jes tudatában tervezik a jö­vőt az Agrober szakemberei. Ez a program az 1990-es évtized közepére válna tel­jessé, amikorra Békés me- gyéhen ezzel az 1988-t>an megkezdődhető programmal 20 ezer hektáron válna lehe­tővé az öntözés. — Sz. J. — Balogh Éva Nyári Éva Nacsa Hajnalka Fotó: Szőke Margit Vöröskeresztesek a szakközépiskolában A Békéscsabai Kemény Gábor Szakközépiskolában lépten-nyomon olyan plaká­tokat látok, melyek valaho­gyan kapcsolódnak a Vörös- kereszt munkájához. Nem csoda, hiszen ebben az is­kolában működik a megye egyik legaktívabb vöröske­resztes alapszervezete. A 324 tagú közösség kiváló munkájának elismeréséül megkapta a Magyar Vörös- kereszt Országos Végrehajtó Bizottságának elismerő okle­velét. — Iskolánkban 1977 óta létezik az alapszervezet, s én 1979-től vettem át a ve­zetését — mondja a tanár elnök, Varga Lajos. — A szervezeti élet a nevelés ki­tűnő területe. A tennivalók végrehajtása iskolán belül és kívül formálja a fiatalok viselkedését, érleli a gon­dolkodást. Ügy látom, bíz­hatunk a diákokban, ugyan­akkor minden lépésüket fi­gyelemmel kell kísérnünk. A tanév közben gyakorla­ti órákon sokat foglalko­zunk gépekkel, járművekkel és a közlekedéssel is. A munkavédelmi oktatásban sokat segít a vöröskeresztes alapszervezet. Örömmel mondhatom, hogy tanulóink megtanulnak vigyázni saját maguk és társaik testi ép­ségére és balesetmentesen dolgoznak. Közben kicsöngetnek, s a szünetben találkozunk az ifjúsági bizottság három tisztségviselőjével: Balogh Éva titkárral; Nyári Éva egészségnevelési és Nacsa Hajnalka elsősegély-nyújtási felelőssel. A három lány a tanár elnök segítségével beszél az alapszervezet prog­ramjáról. — Minden év elején meg­hirdetjük az elsősöknek azt az elsősegély-nyújtási tanfo­lyamot, melynek elvégzése tulajdonképpen belépőt je­lent az alapszervezetbe. Kö­zösen állítjuk össze egész évi programunkat, s az irányí­tásban az osztályok egészség- ügyi felelősei is sokat segí­tenek. Fő feladataink közé tartozik az egészséges élet­módra nevelés és az alko­hol, a dohányzás, a kábító­szer, általában a káros szen­vedélyek elleni fellépés. Ezért évente több alkalom­mal rendezünk előadásokat és vetítéseket. Igen jó mód­ja az ismeretterjesztésnek a különféle vetélkedők indí­tása, melyeken tesztlapokat töltenek ki a versenyzők. Ügy vettük észre, hogy diák­társaink is kedvelik ezeket a játékokat. Már negyedik éve tartjuk a kapcsolatot az Aradi utcai öregek napközi otthonával, s természetesen az idén is megtartjuk immár hagyo­mányos Mikulás-estünket. Igazán öröm látni, mennyi­re várnak bennünket ezek az idős emberek. Sok olyan előadást igyek­szünk megszervezni, ami a mi korosztályunkat legin­kább foglalkoztatja. Így — a már említett egészséges élet­re nevelés mellett — hall­hattunk a serdülőkor prob­lémáiról éppúgy, mint a családi életre nevelésről. A legtöbb élményt azok a kirándulások jelentik, me­lyeken jutalomból vehetnek részt a legaktívabb alap­szervezeti tagok. Jártunk már Szegeden, Várpalotán, ahol a helyi nevezetessége­ket néztük meg, s három napon át szórakoztunk. (gajdács) Sarkad VII. ötéves terve * Sarkad városi jogú nagy­községben a jelen tervidő­szakban a lakosság — kis mértékű — csökkenésével számolnak,. annak ellenére, hogy különböző intézkedé­sekkel igyekeznek a népes­ségmegtartó erőt fokozni, elsősorban a foglalkoztatási gondok megoldásával, a munka- és kereseti körül­mények javításával. Az előző tervidőszakban fokozódott p helyi ipar je­lentősége, nőtt a cukor­gyár, a keverőüzem, a ken­dergyár, a háziipari szövet­kezet termelése. A következő években meg­felelő, városias központ ki­alakítására volnp szükség, de az intézményhálózatot is korszerűsíteni, bővíteni kell. miként p kereskedelmi-szol­gáltatási létesítmények há­lózatát is. A feladatok rangsorolása a VII. ötéves terv főbb te­rület- és településfejlesztési programjának rriegfelelően történt. így kiemelten fog­lalkoznak az iskolaüggyel. A tervidőszakban 10 új tan­terem, s egy 1800 adagos napközis konyha épül az el­képzelések szerint. A nagy­község egészséges ivóvízel­látási programjának folyta­tására 22 millió forintot köl­tenek 1990-ig. A település úthálózatát is fejlesztik, nö­velik a szilárd burkolatú utak hosszát, s kerékpár­utakat is létesítenek. Sarkadon a hírközlés je­lenleg alacsony színvonalú, újabb előfizetőket nem tud­nak bekapcsolni a hálózatba. Éppen ezért az egyik leg­fontosabb feladatnak tekin­tik a távhívásos rendszerbe való bekapcsolódást ebben a tervidőszakban. A meglevő családi házas lakóterület rekonstrukciója mellett 90-100 építési telket alakítanak ki, * folytatódik a község központjában a többszintes lakások építése. A tervidőszak végéig 81 OTP-beruházású és 28 ta­nácsi bérlakás építésével számolnak. Sarkad és vonzáskörzete különösen a szolgáltatások területén van hátrányos helyzetben. Éppen ezért fel­adatul tűzték ki a meglevő szolgáltatói tevékenység korszerűbb körülmények között történő, valamint te­rületileg is ésszerűbb elhe­lyezését. p. r. Tovább tar! a küzdelem az aszállyal A kukorica háromnegyede már a tárolókban van megyénkben Október derekán a földe­ken változatlan a helyzet: a nyári szárazság után az ősz eddig eltelt időszakában sem hullott említésre méltó csa­padék. A talaj felső rétege jóformán teljesen kiszikkadt, mindenekelőtt az Alföldön, de más vidékeken sem sok­kal jobb a helyzet. A szán­tás során most sokkal na­gyobb az energiafelhaszná­lás, mint a normális időjá­rású őszi szezonban, a trak­torok csak hatalmas erőfe­szítéssel képesek ekéikkel fölszakítani a felső réteget. Az őszi talajmunkákban mindezek ellenére nincs le­maradás. Az őszi vetések alá a kijelölt földterületnek mintegy 87 százalékát már előkészítették. Nem volt könnyű dolguk a szakembe­reknek: a talaj biológiai be- éréséről ezúttal aligha lehet beszélni, ehhez ugyanis esők­re lenne szükség, a száraz, darabokra szakadó talajt pe­dig csak mechanikai úton le­het összezúzni. Ezért gyak­ran több menetben is ekék­kel, tárcsákkal és tömörítő eszközökkel alakítják ki a megfelelő magágyat. Ám ez korántsem ideális megoldás: a beléje hulló mag levegősen helyezkedik el, apróbb föld­rögök közé kerül, s mivel hi­ányzik a közvetlen érintke­zés a gabonamag és a talaj- szemcsék között, a kikelés esélye lényegesen kisebb a szokásosnál. * * * Mint a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályán megtudtuk, az el­múlt 50 napban nem hullott számottevő csapadék a föl­dekre. Mindez rendkívüli módon megnehezíti a talaj­munkákat és a betakarítást. A már korábban elvetett repce és őszi árpa nemigen tud kikelni. Jól halad az őszi búza vetése, a tervezett te­rület 50 százalékán, mintegy 65 ezer hektáron már földbe került a kenyérnek való magja. Súlyos gondok jelentkez­nek a cukorrépa betakarítá­sánál, a répatest törik, sza­kad, emiatt 20 százalék fö­lötti a betakarítási veszteség. A kukorica betakarítása nagy erőkkel folyik. Megyénkben már a tárolókba került a megtermett mennyiség 3/4 része. A hozamokban nagy szóródás mutatkozik, de ahol a csapadék eloszlása jó volt, ott 10 tonna fölötti termés- eredmények születtek hektá­ronként. összességében a me­gyében kukoricából jó köze­pes termés várható. V. L-

Next

/
Oldalképek
Tartalom