Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,8# forint XLI. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Az NSZK államfője Hazánkba érkezett az iráni miniszterelnök Mir Hoszein Muszavi és vendéglátója, Lázár György a re­pülőtéren Baranyában A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó dr. Ri­chard von Weizsäcker, a Né­met Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke szerdán Baranya megyébe, hazánk­nak arra a vidékére látoga­tott, ahol Magyarország német ajkú lakosságának csaknem a negyven százalé­ka él. Elkísérte vidéki útjára a szövetségi elnököt felesége, Marianne von Weizsäcker is. A magas rangú vendég különvonata délelőtt érke­zett a feldíszített pécsi fő- pályaudvarra. Az államfőt és feleségét úttörők — a belvá­rosi német nemzetiségi nyel­vet oktató általános iskola tanulói — köszöntötték né­met nyelven, s virágcsokrot adtak át nekik. A vendéglá­tó Baranya és Pécs nevében Horváth Lajos, a megyei ta­nács elnöke és Piti Zoltán, a városi tanács elnöke üd­vözölte őket. Az NSZK szövetségi elnö­kének társaságában volt Klaus Blech államtitkár, az elnöki hivatal vezetője, Rudi Walther, a Szövetségi Gyű­lés költségvetési bizottságá­nak elnöke, Kari Deres kép­viselő és Ernst-Friedrich Jimg, az NSZK budapesti nagykövete. Elkísérte a ven­dégeket Köpeczi Béla műve­lődési miniszter és felesége, Kővári Péter külügyminisz­ter-helyettes és Horváth Ist­ván bonni magyar nagykö­vet. A pályaudvari fogadtatás után a vendégek a történél-, mi belvárosba hajtattak, s a megyei tanács barokk 'ülés­termében tájékoztatót hall­gattak meg Baranya megye és Pécs város történeti múlt­járól, jelenlegi helyzetéről, a lakosság nemzetiségi összeté­teléről és az ország nemzeti­ségi politikájának helyi ér­vényesüléséről. Az esemény záróaktusaként aláírták Pécs és az NSZK-beli Felbach testvérvárosi szerződését. Er­re az alkalomra ötventagú küldöttség érkezett a Baden- Württemberg tartományban levő városból Pécsre. A meg­állapodást rögzítő dokumen­tumot Friedrich-Wilhelm Kiel felbachi főpolgármester és Piti Zoltán pécsi tanács­elnök írta alá. Az NSZK ál­lamfője meleg szavakkal gratulált a két testvérváros vezetőinek. Dr. Richard von Weizsäc­ker és kísérete ezután a há­zigazdák társaságában rövid sétát tett a pécsi óváros­ban. A nevezetes múzeumut­cában megtekintették a Zsol- nay porcelánmúzeumot, ahol Újvári Jenő, a Janus Pan­nonius Múzeum igazgatója fogadta a látogatókat és Romváry Ferenc művészet- történész bemutatta a gaz­dag gyűjteményt. Itt köszön­tötte a szövetségi elnököt a neves NSZK-beíi üvegmű­vész, Michel Gausling, aki több éve Pécsett él és alkot, s ajándékként átnyújtotta az egyik munkáját. Ezután a város legismertebb műemlé­két, a négytornyú székesegy­házat keresték fel a vendé­gek. Márton Dénes kanonok- plébános német nyelven is­(Folytatás a 2. oldalon) Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A magas rangú vendéget és kíséretét Lázár György, Marjai József miniszterel­nök-helyettes, és a kormány több más tagja fogadta az iráni és a magyar nemzeti lobogókkal díszített Ferihe­gyi repülőtéren, ahol csapat- zászlóval felsorakozott a Ma­gyar Néphadsereg díszszáza­da. Az ünnepélyes fogadta­táson jelen volt Kázmér Zsigmond, hazánk teheráni és Ali Akbar Farazi, Irán magyarországi nagykövete. A különgépből kilépő irá­ni miniszterelnököt Lázár György üdvözölte. A dísz­század parancsnoka jelentést tett a magas rangú vendég­nek, majd az iráni és a ma­gyar himnusz elhangzása után Mir Hoszein Muszavi Lázár György társaságában ellépett a felsorakozott ka­tonák előtt. A katonai tiszte­letadás után a vendéglátók és a vendégek kölcsönösen bemutatták egymásnak a je­lenlevő közéleti személyisé­geket, majd a vendégek szál­láshelyükre indultak. Délután az iráni kormány­fő megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, majd Mir Hoszein Muszavi és Lázár György vezetésével plenáris tanács­kozás kezdődött a Parla­(Folytatás a 2. oldalon) Kukoricatárolási bemutató a Békéscsabai Szabadság Tsz-ben Csak szűk szakmai kör szár­mára rendezett kukoricatá­rolási bemutatót tegnap Bé­késcsabán a MAE Békés me­gyei szervezetének gépész­mérnöki szakosztálya. Ez az óvatosságra valló első nyil­vános szereplés bizonyára in­dokolt volt, mivel a Szabad­ság Tsz-ben a gabonaprog­ram keretében indított be­ruházások végéhez értek, és szerették volna bemutatni: négy év alatt részben saját erő felhasználásával és vi­lágbanki hitel igénybevéte­lével, részben pedig az igen célirányos állami támogatás­sal meddig jutottak az ága­zat fejlesztésében? Goron József tsz-elnök a dr. Szakái János műszaki főmér­nök és csoportja lelkes, odaadó munkáját, újszerű, a próba­üzem során jól bevált el­gondolásainak gazdasági, sőt az energiamegtakarítás ol­daláról annak népgazdasági hasznosságát méltatta. — Szövetkezeti eszközeink­kel maximális lehetőséget biztosítottunk a műszakiak munkájához — mondotta többek között. Az eredmény: a Szabadság Tsz-ben ter­mesztett gabonát, búzát, ku­koricát az országban egyedi és nagyon sajátos műszaki megoldással veszteség nél­kül tárolhatják akár a jö­vő évi új termésig. Az elmúlt négy évben ösz- szesen 20 ezer tonna ter­mény befogadására készítet­tek horizontális tározót. A gabona állagának megóvásá­ra tett üzemi intézkedéseik az országban egyedülállóak, melyek lehetővé tették az 5 ezer tonna termény befoga­dására alkalmas épületek tá­rolókapacitásának megkét­szerezését. A szárítási mód továbbfejlesztésével megta­karítottak egy újabb bábol­nai típusú szárító építését, a tároló jobb kihasználásával pedig az egy tonnára eső tá­rolóépítési költséget spórol­ták meg. Költségtakarékos pályázatuk a felsőbb szervek mindegyikénél elsőnek ka­pott zöld utat. Kosznál Zoltán, a Gabona- és Malomipari Szolgáltató Vállalat osztályvezetője a tárolótér kimagaslóan jó, követésre alkalmas módsze­rét és azokat az újításokat emelte ki felszólalásában, melyeket a csabai szövetke­zet kezdeményezett és a beruházás terveibe az Agro- ber szakemberei beépítettek. Az üzemi gabonatároló or­szágos bemutatásával sem vallana szégyent a szövetke­zet, sőt a látottak jelentős eligazodáshoz nyújtanának segítséget, mivel a jövőben a gabonatermés megóvására az üzemekben még további 1 millió tonna körüli gabonát befogadó tároló építése len­ne indokolt. A Békéscsabai Szabadság Tsz gabonatárplási módsze­rének az a lényege, hogy a learatott búzát, kukoricát csak 20 százalék nedvesség- tartalom fölött viszik szárí­tóra, és csak 16—17 százalék víztartalmúra szárítják le. Utána 6 méter vastagságú garmadában hideglevegős kezeléssel 6-8 nap alatt 14 százalékos víztartalmúra, vagyis légszáraz állapotba hozzák. Ezt követően mű­szaki eszközökkel és megol­dásokkal az elszállításig veszteségmentesen tárolják. A Békéscsabai Szabadság Tsz-ben a kukorica betakarí­tását 2 ezer hektáron ma, csütörtökön az esti órákban befejezik. Kép, szöveg: D. K. Élelmezési világnap Hét esztendővel ezelőtt, 1979-ben magyar javaslatra döntött úgy az ENSZ Mezőgazdasági és élelmezésügyi Szervezete, a FAO, hogy október 16-át élelmezési világ­nappá nyilvánítja. Ezen a napon mérlegre teszik, hol tartanak a tagországok a hazad élelmezési programok tel­jesítésében, s mit tettek az éhínség megszüntetéséért. Az emberiség egyik fele a XX. század utolsó negyedé­ben pazarlóan táplálkozik, míg a másik fele nem jut hozzá a szükséges élelmiszerhez. Napjainkban Afrikában, Ázsiában és a világ más térségeiben több mint 1 millArd ember szenved az éhségtől. A felmérések, becslések sze­rint a világ népessége elsősorban Afrikában és a fej­lődő országokban nagyobb arányban nő, mint a mező- gazdasági termelés üteme. Így tovább mélyül a már most is meglevő szakadék a valóságos igény és a világ élelmiszer-termelése között. A FAO-felmérések szerint a világ gabonakészlete elég lenne a világélelmezés biztonságához! Mégis, sok millió ember hal éhen földünkön, mert a politikai, gazdasági érdekek mást kívánnak. Megdöbbentő képsorokat látunk az afrikai éhező csont-bőr gyerekekről szinte nap mint nap a televízióban. Ugyanakkor előfordul, hogy arról ka­punk hírt, a megtermelt élelmiszert a tengerbe öntik, mert túltermelés jelentkezik a tőkés országokban, és a profit érdekei győznek a józan emberi ész felett. Napjainkban gond a korszerűtlen táplálkozás — ezen a területen még nálunk is sok a tennivaló —, de a vi­lág egyik nagy ellentmondása az éhínség. Ennek felszá­molására több programot dolgozott ki a FAO. E nemes munkából hazánk is részt vállal. Szakértőink dolgoznak szerte a világban azért, hogy mind kevesebb gyermek és felnőtt éhezzen földünkön. Sokan érkeznek Magyaror­szágra a fejlődő országokból, hogy elsajátítsák a korszerű mezőgazdasági módszereket, technológiákat. Ezek a fia­talok visszatérve majd hazájukba, a tudással felvértezve, sokat tehetnek azért, hogy több élelmiszert állítsanak elő. A múltkoriban egy lakótelepen jártam megyénkben. A kukákból itt-‘ott félkilós kenyérdarabok kandikáltak ki. Amikor arra a lépésre szánjuk el magunkat, hogy a kis­sé szárazabb kenyeret a kukába tesszük, gondolkozzunk el azon, hogy földünk hány és hány pontján éheznek az emberek. Bár ma, október 16-án ünnepeljük az élelmezé­si világnapot, azért éljünk, táplálkozzunk úgy egész év­ben, hogy előttünk lebegjen mindig a képsorokon lá­tott lesoványodott gyermekek arca. S talán ha erre gon­dolunk, megáll majd a kéz, s a jövőben nem kerül any- nyi kenyér és élelmiszer a kukákba idehaza sem. (verasztó) Megalakult az első iskolatanács a megyében Az új oktatási törvény le­hetővé teszi az iskolataná­csok létrejöttét, melyeknek célja az iskolát segítő tár­sadalmi szervek, bázisüze­mek és a szülők összefogá­sa. Békés megyében először a Békési Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet élt ez­zel a lehetőséggel. Az alakuló ülésen megje­lent az iskolatanácsba fel­kért- 17 személy és a három pártolótag. Képviseltette ma­gát a megyei tanács műve­lődési osztálya, a Hazafias Népfront Békés Városi Bi­zottsága, Békés Város Ta­nácsa V, B. művelődési és sportosztálya, az iskola ve­zetése, tanári kara, a szülői munkaközösség, a bázisüze­mek és az iskolai KISZ-bi- zottság. Az oktatási törvény ide vonatkozó részének is­mertetése után dr. Komáro­mi Sándor igazgató az isko­la munkájáról, feladatairól számolt be. Többek között elmondta, hogy az intéz­ményben 1902 óta tanítanak, kezdettől fogva mezőgazda- sági ismereteket. Jelenleg a növénytermesztő gépész és növényvédelmi szakemberek mellett ötéves képzéssel nö­vénytermesztő és növényvé­delmi technikusokat nevel ki az iskola. Az érettségizett, jó középvezetők iránt a mezőgazdaság minden ágá­ban nagy a kereslet. Az iskolának az 1978—79- es év jelentett fordulatot, ekkor emelkedett a tantestü­let létszáma 22-ről 40-re és 30-cal bővült a kollégiumi helyek száma. Ma már van videóberendezés, tornate­Magyar fotográfia Az elmúlt esztendő leg­jobb fotóiból nyílt kiállítás tegnap Budapesten . az Ofo- tért bemutatótermében. A tárlaton annak a2 országos fotópályázatnak a legkiemel­kedőbb munkáit tárják a kö-' zönség elé, amelyet az Ofo- tért, a Magyar Fotóművé­szek Szövetsége, a Magyar rém, bitumenes és füves pá­lya, korszerűsítették a vilá­gítást és a fűtést. A diákok tanulmányi átlaga: 3,2—3,3; szakmai versenyeken min­dig sikeresen szerepelnek. A szép eredmények elérése után az iskola vezetése cé­lul tűzte ki: a tanulmányi munka javítását, a rend és a fegyelem megtartását, a hátrányos helyzetű fiatalok­kal való külön foglalkozást, a tehetséggondozást, egy la­boratórium, egy tanmű­hely megteremtését, a ki­váló kollégiumi cím eléré­sét és négy tanterem építé­sét a technikusképzéshez. A felsorolt feladatok meg­oldásában az iskolatanács máris sokat tud segíteni. Tudni kell, hogy az iskola és bázisüzemei között a kap­csolat eddig is igen jó volt, s most az iskolatanács meg­alakulásával még szorosab­bá válhat. Varga Sándor a HNF városi bizottságának képviseletében elmondta, hogy ez a testület nem le­het bürokratikus, itt csak az őszinte, nyílt vélemény- cserének van helye. Jól in­formált tag0k dolgozzanak együtt, adjanak tanácsot és segítséget az iskolának. Az újonnan alakult isko­latanács titkos szavazással megválasztotta elnökének Kovács Józsefet, a Hidas­háti Állami Gazdaság igaz­gatóját. A testület legköze­lebb 1987 februárjában ül össze, ekkor a tanulmányi munkáról, az iskolai egész­ségnevelésről és az 1987. évi költségvetésről lesz szó. (gajdács) ’86 Reklámszövetség, • a Fotó cí­mű szaklap szerkesztősége, valamint számos más intéz­mény és tömegszervezet ta­valy hirdetett meg. A tárlatot — amelyet Pál- fy József, a MUOSZ elnöke nyitott meg — november 16- ig tekinthetik meg az ér­deklődők az Ofotért Asbóth utcai bemutatótermében. A résztvevők megtekintik a kukorica tárolását

Next

/
Oldalképek
Tartalom