Békés Megyei Népújság, 1986. október (41. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

o NÉPÚJSÁG IflSfi. október 2„ csütörtök Jól haladnak az őszi munkák Sajtótájékoztató a MÉM-ben Tegnap Budapesten a MÉM-ben dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes tartott tá­jékoztatót az őszi mezőgaz­dasági munkák állásáról. Bevezetőjében a mezőgazda- sági munkák végzését befo­lyásoló időjárási és talajvi­szonyokról szólt. Elmondot­ta, már negyedik éve tart az aszály, az idén inkább a Dunántúlon és az ország kö­zépső területein okozott je­lentősebb károkat. Megemlí­tette, hogy a nagv száraz­ságnak kedvező hatása is volt. gyorsította az érést, így előbbre jött a növények be­takarítása. A kukoricánál az alacsonyabb nedvességtarta­lom azt jelenti, hogy keve­sebb fűtőolajra van szükség a szárításhoz. A negatív ha­tások között a miniszterhe­lyettes elmondotta, hogy a talajok igen kemények, emi­att több menetre van .szük­ség a megfelelő magágy ki­alakításához. Mindez növeli a költségeket. Ezt követően az őszi be­takarítási helyzetről adott át­fogó képet dr. Magyar Gá­bor. Az idei őszön a gazda­ságokban 2 és fél millió hek­tárról kell a terményt be­takarítani. Mindez azt je­lenti, hogy a különböző anyagok, termények szállítá­sa jelentős terheket ró a nagyüzemekre. A várható el­szállítandó mennyiség orszá­gosan mintegy 40-45 millió tonna, a fent jelzett termé­kekből. A továbbiakban sorra ele­mezte az egyes kultúrák je­lenlegi betakarításának hely­zetét. Napraforgóból várha­tóan a hét végére már vala­mennyi termés bekerül a földekről. Gondot okoz je­lenleg a felvásárlás, a fel­dolgozás szervezése, mivel a nagyüzemek a tervezettnél mintegy 50 ezer hektárral nagyobb területen vetettek napraforgót az idén. A kukorica betakarítása 30 százaléknál tart, a ned­vességtartalom 18-25 száza­lék körüli, mindez azt jelen­ti, hogy várhatóan ebben az évben mintegy 50-60 ezer tonna fűtőolajat tudnak meg­takarítani a szárításkor a gazdaságok. A több mint 100 ezer hek­tár cukorrépa betakarítása még csak a Tiszántúlon kez­dődött meg, a dunántúli gyárak várhatóan a jövő hét elején indulnak. A szárazság miatt nagy a betakarítási veszteség, törik a répa, gya­kori a gépek meghibásodá­sa. A hazai cukorszükséglet biztosítottnak látszik. Ezt kö­vetően a zöldségfélék hely­zetét elemezte a miniszter­helyettes. Elmondotta, hogy a feldolgozó üzemek igényeit ki tudják elégíteni a terme­lők. A téli alma 65 százaléka már a tárolóhelyre került, az idei termés minősége jó, és az elmúlt napokban már megkezdődött az exportszál­lítás. Az elmúlt években ki­épült almalényerő-kapacitás biztosítja a hazánkban meg­termett alma feldolgozását és így almalésűrítmény for­májában kerül külpiacra. Befejezésül az őszi talaj­munkák, vetések állásáról hallhattak a jelenlévők. Az idei őszön 1,8 millió hektár talajművelés a feladat az őszi vetésű növények alá. Mindemellett 2 és fél mil­lió hektáron el kell végezni a tavaszi vetések alá a ta­laj munkákat. Már földbe ke­rült a repce, a lucerna és a fűfélék magja, jó ütemben halad a rozs és az őszi árpa vetése, és a napokban kez­dődik meg a búza vetése. Befejezésül a miniszterhe­lyettes elmondotta, hogy or­szágosan biztosított az állat- állomány takarmányszükség­lete, a megyei tanácsok me­zőgazdasági osztályai koordi­nálják a takarmányellátási feladatok megoldását. V. L. A MacyarSiö ban. olvastuk: Megdrágultak a személygépkocsik Szeptember 25-töI megdrágult több típusú Zastava gyártmányú személygépkocsi is. A drágulás híre előtt az előző napokban többen is befizettek a népszerű Jugóra, valamint a Zastava 101- esre. Az áremelés várható volt, hiszen már hosszabb ideje nem lehetett autót vásárolni Vajda­ságban. A Zastavában elmondták, hogy az áremelés elkerülhetetlen volt, következményei egyelőre azonban beláthatatlanok, hi­szen a lakosság zömének már így is csökkent a vásárlóereje, és nem lehet tudni, hogy a jö­vőben ki vesz majd új személy- gépkocsit. A vásárlási kölcsön­ről, amit már hosszabb ideje kilátásba helyeztek, még sem­mi konkrétat nem tudtak mon­dani Zombbrban, a Zastava autó központjában. A Jugo 45-ös E új gyári ára 1 500 000 dinár (a régi 1 200 000), a Jugo 45-ös A 1 550 000 (1 300 000), a Jugo 55-ÖS E 1 600 000 (1 250 000), a Jugo 55-ÖS A pedig 1 850 000 dinár (1 650 000). A népszerű Zastava 101-es család minden típusa megdrágult, így például a Zastava 101 GTL 55-ös háromajtós személygépkocsi ezentúl gyári áron 1 600 000 di­nárért szerezhető be (korábban 1 360 000), a Zastava 101-cs GTL 55-ös ötajtós gyári ára 1 650 ooo dinár (1 370 000), a 128-as Zas­tava személygépkocsi, 1100 ccm-es motorral 1 700 000 dinár (1 4000 000). A közkedvelt 126-os, lengyel gyártmányú, PGL személygép­kocsi, amely a korábbi Zasta­va 750-est helyettesíti a piacon, gyári ára most 1100 OOO dinár (900 000). Megdrágultak a Fiat személygépkocsik is. A Regata 100 típusú kocsi, amelynek 1600 ccm-es motorja van, ezentúl 4 200 000 dináros áron szerezhe­tő be (3 500 000). A Lancia Thema 2000-es 6 900 000 dinár (6 000 000), a 101-cs T félteher­gépkocsi 2 000 000 dinár (1 600 000). A Lada típusú személygépko­csik, valamint a Zastava 850-es kombik és furgon típusú jármü­vek ára nem változott. A Jugo 45-ös A kiskereskedelmi ára az eddigi 1 570 000 dinár helyett 1 900 000 dinár. A legnépszerűbb kocsik közé tartozó Zastava 101-es GTL 55-ös ötajtós jármű kiskereskedelmi ára az eddigi 1 740 ooo dinár helyett ezentúl 2 100 000 dinárba kerül. A 126 PGL-re a forgalmi adó közsé­genként átlag 20 százalék, a többi említett és megdrágult járműre pedig 26. Az alapárra kell fizetni még a szállítási költséget is. zetek sajátosságainak jelen­tőségét, vagyis óvott a szov­jet gyakorlat mechanikus másolásától. Tendenciaként és a szocialista országokban is alkalmazható gyakorlat­ként értékelhetők a gazda­sági intézkedések, különösen ami a mezőgazdaság fejlesz­tését, az anyagi érdekeltség elvének fokozott érvényesí­tését, a lakossági szükségle­tek kielégítését illette. Álta­lában a XX. kongresszus bá­tor kérdésfeltevéseivel, elem­zésével, a dogmatikus gon­dolkodás és gyakorlat elleni fellépéssel, a szocializmus eszméi és gyakorlata meg­újulásával biztatott. E tekin­tetben korszakalkotó jelentő­ségű, hogy feltárta a szemé­lyi kultusz okozta hibákat, a Sztálin vezetése idején elkö­vetett törvénysértéseket, és intézkedéseket foganatosított a pártélet lenini normái helyreállítására, a kollektív vezetés lenini elvének érvé­nyesítésére. A kommunista pártokat a történelmi tapasztalatok elemzésére, ideológiai meg­alapozásuk átgondolására, és politikai irányvonaluk felül­vizsgálatára biztatta a kong­resszus. A magyar pártot fel­készületlenül és váratlanul, érte a kongresszus, hiszen egy évvel ezelőtt, szektás megfontolások alapján, ép­pen azzal ellenkező szellemű fordulatot hajtott végre. Rá­kosi Mátyás, aki a magyar küldöttséget a moszkvai ta­nácskozáson vezette, ezért igyekezett a XX. kongresszus jelentőségét kisebbíteni. Az első politikai bizottsági ülé­sen, ahol a kongresszusról beszámolt, az ő szájából kü­lönösen hamisan hangzó „mi nem másolhatjuk a Szovjetuniót” érveléssel igye­kezett az MDP-t a tanulsá­gok levonásától visszatartani. A Központi Vezetőségnek 1956. március 12—13-i ülé­sén, amelynek napirendje a XX. kongresszusból adódó magyar teendők meghatáro­zása volt, odáig ment, hogy kijelentette: „A kongresszus határozatai és egész munká­ja azt bizonyítják, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, an­nak Központi Vezetősége he­lyes úton jár, jól látja a fel­adatokat, és helyesen szabja meg e feladatok megoldásá­ra a rendszabályokat. Min­den részében helyesnek és iránymutatónak bizonyultak a Központi Vezetőség múlt év márciusi határozatai.” Bár a plénum felszólalói szinte kivétel nélkül vitatták ezt a megállapítást, és a po­litikai irányvonalnak a XX. kongresszus szellemében va­ló felülvizsgálatát szorgal­mazták, végül elfogadták a semmitmondó határozatot, és újra megtámogatták Rákosit és politikai vonalát. Nem így a párttagság és a közvélemény politizáló ré­sze. A kongresszus olyan élénkülést, politikai aktivi­tást váltott ki, amilyenre sok-sok éve nem volt példa Magyarországon. Ezekben ki­fejezésre juttatták a pártve­zetéssel szembeni elégedet­lenséget, és egyre több he­lyen Rákosi Mátyás alkal­masságát a vezetésre is két­ségbe vonták. S különösen nagy erővel követelték nem­csak a rehabilitáció befeje­zését, hanem feszegetni kezdték azt is, hogy kik és miért rendezték meg a kon­cepciós pereket. Nagy Imre és csoportja ki­használta azt, hogy Rákosiék nem vonták le a megfelelő tanulságokat, és ennek nyo­mán is a pártban eszmei­politikai elbizonytalanodás bontakozott ki. Önmagukat kiáltották ki a XX. kong­resszus eszméi letéteménye­sének, és a magyar viszo­nyokra alkalmazandó szo­cializmus megvalósítását tűz­ték zászlójukra. A dolog ter­mészeténél fogva nem egy kérdésben közös platformra kerültek a hibákat egészen más célzattal ostorozó külön­böző reakciós, burzsoá res- taurációs körökkel. Ezek ter­mészetesen előszeretettel hú­zódtak meg a „jobboldali”, „nemzeti” kommunistáknak a „szektás”, „dogmatikus”, „sztálinista” kommunisták el­leni harca árnyékában. Rákosi kezdte elveszteni a talajt a lába alól, és kap­kodott. Egyrészt egyre ha­tástalanabb adminisztratív intézkedésekkel próbálko­zott a jobboldallal szemben, másrészt rákényszerült, hogy egy májusi nagy-budapesti nagyaktíván elismerje fele­lősségét a súlyos törvényte­lenségekért. De ezzel már elkésett, helyzete tarthatatlanná vált. A párt és az ország válsága sürgősen változást követelt. (Következik: Kétfrontos harccal a válság leküzdéséért) Nemes János Tenni közösen A közelmúltban Szarvason az Öntözési Kutató Intézet­ben egész napos találkozón ismerkedtek a legújabb, gyakorlatban mielőbb hasz­nosítható kutatási eredmé­nyekkel megyénk mezőgaz­dasági szakemberei. A ta­nácskozáson Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyet­tese tartott bevezető előadást megyénk mezőgazdaságának VII. ötéves tervi feladatai­ról. Érdemes kiemelni né­hány gondolatot az elhang­zottakból. Békés megye ha­zánk legnagyobb agráráru­termelő térségei közé tarto­zik. Itt állítják elő a hazai szántóterület 6,2 százalékán a mezőgazdaság évente meg­termelt termelési értékének 8 százalékát. A gabona 10 százalékát, a cukorrépa 15 százalékát adja Békés me­gye évente a népgazdaság­nak. A legutóbbi két középtávú terv időszakában megtorpant az agrárágazat növekedési üteme. Míg az V. ötéves tervben — változatlan áron számolva — 39 százalékkal nőtt a mezőgazdaság terme­lési értéke, addig a VI, öt­éves tervben mindössze 13,3 százalékkal emelkedett a ter­melés Békésben. Az okokat vizsgálva megállapítható, 1981 óta több alkalommal sújtotta aszály térségünket, csökkent a nagyüzemek nye­resége, mindez lényegesen mérsékelte a beruházások arányát. Már-már egyes gaz­daságokban az egyszerű új­ratermelést akadályozza a géppark elhasználódoftsága. Csökkent a nyugati gépek aránya, s az anyagiak hiá­nyával magyarázható, hogy megyénkben használják fel a legkevesebb műtrágyát a búza alá. Az évek óta tartó csapa­dékhiány miatt szükség len­ne az összetömődött talajok mélylazítására, ám a kor­szerű külföldi lazítok meg­vásárlására nincs pénze a nagyüzemeknek. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy néhány gazdaságban a ké­nyelmesség, s valljuk be őszintén, a szakmai hozzá nem értés is hozzájárult a gyenge eredményekhez. Gon­doljunk csak a búzatermesz­tésben az egyes üzemek kö­zötti 3-4-szeres hozameltéré­sekre. Az alacsony termés- eredményt elérő termelőszö­vetkezetekben alapos, körül­tekintő elemzés után kutat­ni kell az okokat, s változ­tatni a korábbi gyakorlaton. Figyelemre méltó, hogy a VI. ötéves terv időszakában megyénkben kedvezőtlen irányba változott meg a me­zőgazdasági termelés szerke­zete. Megnőtt az állatte­nyésztés részaránya, s mivel köztudomású, hogy ennek a főágazatnak kisebb a nyere­ségtermelő képessége, így csökkent az üzemek jövedel­me. Meg kell vizsgálni — kutatóknak és termelőknek — közösen azokat a lehető­ségeket, amelyek a növény- termesztés termelési értéké­nek gyarapodásához vezet­hetnek. Elgondolkodtató ugyanis, hogy az utóbbi egy évtizedben megyénkben év­ről évre nem sikerült telje­síteni a növénytermesztés­ben kitűzött célokat. örvendetes, hogy tervsze­rűen folytatódik Békésben a meliorációs program, jelen­tős állami támogatással. Szarvason létrejött az or­szág meliorációs kutatásai­nak, gyakorlati kivitelezései­nek egyik központja. Most a legfontosabb feladat arra a kérdésre választ adni, hogy a meliorációs beavatkozások milyen tartós változásokat idéznek elő a talajéletben, s mindehhez hogyan igazodjon a növénytermesztés. (Kultú­ra- és fajtamegválasztás, stb.) Óriási gondot okoz a nagyüzemekben a tömegesen elszaporodó rezisztens gyom­fajok megjelenése (vadzab, stb). Ennek a problémának a megoldásához is segítségül kell hívni a kutatókat, de természetesen nem mondha­tunk le a gyakorlati szakem­berek tapasztalatairól sem. Megyénk adottságai kiváló­an alkalmasak a vetőmag- termesztésre. Az itt kínálko­zó lehetőségeket — a maga­sabb jövedelmek miatt — a jövőben az eddiginél job­ban ki kell használni.. Bőven van tennivaló az állattenyésztésben is. Az ál­lattartó telepek nagy része elhasználódott, szükség van a rekonstrukcióra, az új technológiák bevezetésére. Mindehhez az állam igyek­szik támogatást adni a vál­lalkozó gazdaságoknak. Tör­ni kell a -fejüket a kutatók­nak azon is, hogyan haszno­sítsák a keletkezett hígtrá­gyát az üzemekben. A kér­dés megválaszolását nehezí­ti, hogy a megoldások kere­Négymillió forint vasútra. Dobozon 558 család oltotta el örökre a petróleumlámpát és helyette villany világít a házakban. A múlt rendszer­ben a dolgozók nemhogy há­zat építhettek volna, de még a meglévők sem voltak biz­tonságban, állandóan retteg­ni kellett, mikor árverezik el. Most 47-en építettek szép új házat az állam által fo­lyósított hitelből. A dolgo­zók kulturális nevelését, szó­rakozását is elősegítette a terv. Százhúszezer forint be­ruházással kultúrház épült, rádió, sportfelszerelések, 500 kötetes könyvtár várja mun­ka után a szórakozni vágyó dolgozókat. Október elsején kezdenek hozzá a népfürdő építéséhez. A Terv ajándé­ka: a vasúthálózatba való bekapcsolása a községnek. Négymillió forintot fordíta­nak erre a célra, a vasúti híd megépítésére pedig hat­milliót. A Dobozhoz tartozó Gerla bekötő utat kapott, és a közeljövőben a tanyaköz­pontban két tantermes iskola, két tanítói lakással együtt épül. (Viharsarok Népe, 1951. szeptember 30.) Huszonhét család lépett be az Endrődi Béke Tsz-be. A közös munkával elért bősé­ges termés, a csoporttagok növekvő életszínvonala egy­re inkább kiváltotta az ér­deklődést a kívülálló dolgo­zó parasztokból. Nap mint nap saját maguk győződnek meg, milyen előnyökkel jár a közös gazdálkodás. Endrő- dön, a Béke Termelőszövet­kezetbe eddig 27 dolgozó pa­rasztcsalád lépett be. Ezek között 17 középparaszt 134 hold földdel és teljes gazda­sági felszereléssel. A szovjet parasztküldöttség látogatása napján két családdal gyara­podott a szövetkezet tagsá­ga. (Viharsarok Népe, 1951. október 2.) Cj sertéshizlalási akció in­dult október 1-én. Október 1-én új sertéshizlalási akció indult. Ebben részt vehetnek a termelőszövetkezetek, ter­melőszövetkezeti csoportok és állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek és csoportok tagjai és az egyé­nileg dolgozó parasztok. Hizlalási szerződést lehet kötni a beadási kötelezettség alá eső sertésre is. Ha hiz­lalási szerződéssel köti le a termelő a beadási kötelezett­ség alá eső sertést, a beadás alá eső súly után is megkap­ja a szerződés árát. A be­adási kötelezettségen felüli súly után a súlykategó­riának megfelelően kilón­ként 20 fillértől 2 fo­rintig terjedő prémiumot kap a szerződő termelő. Ha a be­adási kötelezettségén felüli sertésre köt hizlalási szerző­dést a termelő, a sertés tel­sésénél figyelembe kell ven­ni a szigorú környezetvédel­mi előírásokat. Megyénkben a VII. ötéves terv során je­lentős állami támogatással folytatódik az intenzív re­gionális vízrendszer kialakí­tása. Ennek megvalósításánál figyelembe kell venni a ta­lajba juttatott növényvédő szer, műtrágya és hígtrágya hatását, hiszen ezek szeny- nyezhetik a talajt és a vi­zet, márpedig el szeretnénk érni, hogy megyénkben min­denütt tiszta, egészséges ivó­vizet fogyasszanak az embe­rek. A takarmánygazdálkodás­ban a jelenlegi alacsony szintről jelentősen emelni kell a mércét. Napjainkban — a laboratóriumi vizsgála­tok szerint — a takarmá­nyok több mint fele vala­mely oknál fogva kifogásol­ható. Pedig tisztában kell lenni azzal, hogy csak jó minőségű takarmánytól vár­ható kiváló minőségű, a vi­lágpiacon is értékesíthető ál­lati termék. Javítani kell a növényi termékek hasznosu­lását, transzformációját az egyes állatfajoknál. A termelés során évente keletkezett nagy mennyiségű melléktermék (szalma, kuko­ricaszár stb.) hasznosításá­ban is előrelépésre van szük­ség. A kezdeti szakaszban járó, s egyre terjedő bio- brikett-előállítás egy módja lehet mindennek, ám a ku­tatóknak arra is választ kell adniuk, a területről elvitt szerves anyag nem okoz-e a későbbiekben kárt a talaj­életben. A növénytermeszté­si melléktermékek visszajut­tatása a* talajba ma még nem megoldott kérdés. Ke­resni, kutatni kell ezen a te­rületen is a legjobb eljárá­sokat, módszereket. A Szarvason megtartott ta­nácskozás és párbeszéd ku­tatók és a gyakorlati szak­emberek között valamit el­indíthat megyénkben az ag­rártermelés dinamikusabb fejlesztése irányában, A fel­adatok, célok ismertek, s ezek megvalósítása csak kö­zös összefogással érhető el. Napjainkban a csökkenő anyagi erőforrások mellett még inkább szükség van az olcsó, új, a gyakorlatba gyorsan átültethető kutatási eredmények hasznosítására. Ma mindennel takarékoskod­hatunk, csak szellemi erőtar­talékainkkal nem. Ügy ér­zem, megyénk agrárértelmi­ségének megvan a kellő tu­dása, felkészültsége a tervek megvalósításához. Verasztó Hajós jes súlya után kapja meg az érvényben lévő prémiumot. (Viharsarok Népe, 1951. ok­tóber 4.) Traktorosaink az őszi ter­vért. MegyénlT őszi szántási tervének minél hamarabb és minél jobb munkával való teljesítése döntő mértékben függ attól, hogy gépállomá­saink vezetői, brigádjai és traktorosai mennyire tekin­tik harci feladatuknak a jö­vő évi bőséges termés bizto­sítását. Az őszi terv teljesí­tésében a legjobb munkát a békéscsabai gépállomás vé­gezte, mely őszi tervét eddig 72 százalékban teljesítette. Ezzel az eredménnyel nem­csak a megye gépállomásait előzte meg, hanem az ország első gépállomása lett. A bri­gádok jól megszervezték a munkájukat. Az Előre bri­gád 68,8, a Micsurin brigád 55,4 százalékra teljesítette őszi tervét. (Viharsarok Né­pe. 1951. október 12.) A sarkadi járásban a gya­potszedésből az összes álta­lános iskolák felső tagozata kivette részét. Az úttörőpaj­tások munkája különösen ki-• emelkedő volt Sarkadon. A Sarkadi 1-es számú Általá­nos Iskola úttörőpajtásai a Kossuth Tszcs összes gya­pottermését leszedték. Jó munkát végeztek, s valósá­gos verseny alakult ki kö­zöttük. De nemcsak a sar­kadi úttörők végeztek jó munkát, hanem a járás terü­letén levő valamennyi isko­lások. (Viharsarok Népe, 1951. október 17.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom