Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-26 / 227. szám
o 1986. szeptember 26., péntek Keleti szőnyegek Magyarországon Buda visszavívásának 300 éves évfordulója alkalmával emlékülések és kongresszusok méltatják az európai összefogással végrehajtott nagy tett jelentőségét. Az Iparművészeti Múzeum ez alkalomból több kiállítással járul hozzá az ünnepségek fényének emeléséhez. A múzeum Európa egyik leggazdagabb keletiszőnyeg-gyűj- teményét mondhatja magáénak, melynek zöme a török- ség legjobb szőnyegszövő hagyományait képviseli, hiszen a hódoltság korában került a magyar főnemesi udvarok és az egyházak birtokába ajándék vagy váltságdíj gyanánt. Különösen Erdély, a brassói Fekete templom bővelkedett szőnyegekben, bizonyos fajtájuk ezért Erdélyi szőnyeg néven került be a szakirodalomba. E szőnyegekből az Iparművészeti Múzeumban rendeztek nagyszabású kiállítást: 500 év oszmán-török szőnyegművészete címmel. Magángyűjteményeink szintén bővelkednek kitűnő, ha nem is a múzeuméval vetekedő értékű keleti szőnyegekben, amelyeknek jól válogatott kollekciója a Budapest Galériában tekinthető meg. A nagytétényi kastélymúzeum a legszebb kaukázusi és közép-ázsiai szőnyegek bemutatásával kapcsolódik a háromévenként megrendezett keletiszőnyeg-konferen- cia Budapesten sorra kerülő összejövetelének rendezvényeihez. ■ A hódoltság 150 éve nemcsak a folyamatos harcok, hanem a két nép közötti átmeneti békésebb időszakok korszaka is volt. A portyázások azért időről időre folytak, sokan fogságba is estek A váltságdíj a fennmaradt írások és levelek szerint gyakran szőnyeg volt a pompás fegyverek, nyergek, hímzések, selymek, bársonykaftánok mellett. A magyar lakáskultúra így gazdagodott e nemes, színpompás keleti szőnyegekkel, 'a történeti Magyarország ezért oly egyedülállóan gazdag a nagy pusztítások és háborúk el- . lenére is keleti szőnyegekben. A vagyont érő darabok* azonban nemcsak a harci cselekmények folyományaképp, hanem már Mátyás király kora óta a felvirágzó keleti kereskedelem révén is országunkba kerültek. A hódoltság alatt pedig a határ mentén, a végvárrendszer török központjaiban élénk kereskedelem folyt. Evlia Cselebi török világutazó, aki 1660—64-ben járt Magyarországon, Nagyváradról így írt: „Arab, perzsa, bokharai árucikkek legtöbbje ékeskedik a bazáron... és a két földöv kereskedői találkoznak itt össze.” A török sarcokkal súlyosan megterhelt hódoltságbeli magyarság adót fizetett a magyar királynak, volt földesurának vagy az erdélyi fejedelemnek. A XVII. században az adók mellett szőnyegeket is küldtek ajándékba, amelyeket elsősorban a budai, szegedi, kecskeméti és pesti zsidó és török kereskedőktől vásároltak. Az árakra is kiterjednek a fennmaradt lajstromok. Az Iparművészeti Múzeum gazdag anyagának darabjai az ún. memlingszőnyegek (Memling képein ábrázolva). A korábbi darabok általában 1650) terülő, végtelenül ismétlődő medaillonokkal és csillagokkal ékesítettek, arabeszke- sek, mint a holbeinszőnye- gek, vagy a Lorenzo Lotto képeiről ismertek. Magyarországon a hódoltság korában nagyon kedvelték a fehér alapú szőnyegeket, amelyek az usak különféle változatai voltak. Közülük a buddhista háromgolyós emblémákkal és felhőszalagokkal díszített csin- tamanis a legrégibb. A nagyméretű medaillonos és csillagos usakszőnyegek változatai a kettős imafülkés erdélyi szőnyegek, melyekből ugyancsak gazdag változatot láthatunk a kiállításon. A legművészibb kialakításúak a ladik imaszőnyegek, hatoszlopos imafülkével; rajzuk az udvari manufaktúra remekbe készült imaszőnyegeire vezethető visz- sza. Rendkívül változatosak a gördes és a kula imaszőnyegek. Az elnevezések török városnevekre utalnak, amelyek egy-egy jellegzetes mintájú szőnyegcsoport szövéshelyei voltak. Nem egy köztük ma már jelentéktelenné vált kisváros, mint Kula vagy Ladik, Törökország középső részén. A ladikszőnyegen például a tükröt leginkább tulipánmotívuErdélyi szőnyeg (1575—1625) mok tagolják, a szegély egy széles és több keskeny sávból áll. A sávok száma egyébként a szőnyeg finom minőségére utal. Minél több a sáv, és minél több az egy négyzetdeciméterre eső csomózás, annál finomabb a szőnyeg. A kisjördeszszőnye- gek medaillonos, kék alapú szőnyegek, melyeket vőlegények kaptak ajándékba. A XVI—XVII. századi szőnyegek legtöbb darabja kisebb-nagyobb városi műhelyekben készült. A nomád pásztorok szőnyegei, mint a kurd és örmény szőnyegek részben török, részben perzsa hagyományokat őriznek, minthogy ezek a népek történetük során hol perzsa, hol török uralom alatt álltak. A nomád szőnyegek zöme még a múlt század végétől az I. világháborúig terjedő időszakban került Európába. Az új örmény szőnyegek leggyakoribb motívumai a kettős stilizált állatpárok. A kurd szőnyegek mintái félig barbár jellegű mértani motívumok, legtöbbször csillagvagy keresztformákkal. A perzsa szőnyegek leginkább az udvari manufaktúra bonyolultabb virágos medaillonos mintázatait követik, gyakran igen szép rajzzal és színkezeléssel, melyben — különösen az újabbakon — a pasztell szín- árnyalatok is előfordulnak. Brestyánszky Ilona Hatoszlopos imaszőnyeg (1625 —1675) Kameraközeiben Szegedi Nemzeti Színház Október 4-én jelentős esemény zajlik Szegeden, amelyről a televízió is beszámol. Nyolcévi újjáépítési munkák után megnyílik a Szegedi Nemzeti Színház. 1719. május 2I-én III. Károly király szabadságlevélben engedélyezte Szegeden színház építését. Az épületet 1735. augusztus 1-én avatták, első magyar nyelvű előadásukat 1757-ben tartották. 1806. október 18-án indult az első teljes évad. A Szegedi Nemzeti Színház sok viszontagságot élt meg. 1879-ben a nagy árvíz pusztította el, az új 1800 férőhelyes épületet 1883. október 14-én avatták fel a király jelenlétében. Működése ráfizetéses volt. 1885. április 22-én tűz pusztított, szerencsére a biztosító fizetett, így már a következő évben, 1886. október 2-án ismét új épületet avattak, ezúttal 1500 férőhelyes nézőtérrel. A Tanácsköztársaság idején háromtagú direktórium irányította a színházat: Juhász Gyula, Ocskay Kornél és Baróthy József. Rövid egy hónapig tartó munkásságuk idején olcsó jegyárak, munkáselőadások jellemezték a színház működését. Ezután nehéz idők következtek, volt, amikor a színház bezárásának gondolata is felmerült. A harmincas évek újabb fellendülést hoztak. A fel- szabadulás pedig a színház újjáéledését jelentette, hisz Butyenko városparancsnok egyik első kérdése volt: van-e színház, és ha igen, miért nem játszik? A színházat 1945. augusztus 28-án államosították. Helyszűke miatt lehetetlen felsorolni, milyen előadásokat tartottak az évszázad alatt, emlékezzünk inkább néhány nagy névre az igazgatók, művészek közül. Az 1800-as évekből említsük Beregi Oszkárt, Tóvölgyi Margitot, Janovics Jenőt, későbbiekből Fedák Sárit, Ódry Árpádot, Rátkay Mártont, Hegedűs Gyulát. A ’40-es évek végétől már tájbemutatókról, kamaraszínházi előadásokról, a ’70-es években stúdióról, kisszín- házról, zenés színházról is szól a krónika. A felszabadulás óta eltelt négy évtized igazgatói, zene- igazgatói között találjuk Giricz Mátyást, Lehotay Árpádot, Both Bélát, Lendvay Ferencet, Pál Tamást, Va- szy Viktort, Rubányi Vilmost, Oberfrank Gézát. Rendezett a színházban a többi között Szendrő József, Abonyi Tivadar, Ádám Ottó, Bozóky István, Békés András. A hatalmas színésznévsorból hálátlanság bárkit kihagyni, ezért azok közül soroljunk fel néhányat, akik már nem élnek: Ajtay Andor, Dajka Margit, Dómján Edit, Rajz János, Ráday Imre. A magánénekesek között is jeles neveket találunk, például Bende Zsoltot, Karikó Terézt, Komlóssy Erzsébetet, Lehoczky Évát, Moldován Stefániát, Gregor Józsefet, Simándy Józsefet, Réti Csabát, Zsadon Andreát, a magántáncosoknál a többi között Lakatos Gabriellát. A televízió 2-es programjában október 4-én délután 18 óra 50 perckor vetítik az Egy színház száz éve című filmet. A színházavató ünnepség kezdete 20 óra. Ünnepi beszédet mond Pál Lé- nárd, az MSZMP KB titkára. A műsorban közreműködik Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc, Komlóssy Erzsébet Mensáros László, Páger Antal, Simándy József, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, zenekara, énekés balettkara, és a Szegedi szimfonikus zenekar. A rendező Sándor János. A szünetben A színház címmel rövid filmetűdöt sugároznak — természetesen a színházról. , __. ( erdős)
