Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám

1986. szeptember 13., szombat o Tanulságos a különbségek megismerése is A finn műszaki delegáció hétfő óta tartózkodik Békés­csabán. A testvérvárosi kap­csolatok keretében Mikkeli- ből érkezett szakemberek több szakmai tanácskozáson vettek részt, és megismer­kedtek a tanácsok munká­jával, valamint az építőipar­ban folyó tervező, kivitelező tevékenységgel. Ellátogattak — többek kqpött — a Dé- mászhoz, és a megyei víz- és csatornamű vállalathoz. Tegnap az öttagú küldöttség vezetőjét, Lauri Kauranent, (képünkön), a mikkeli ta­nács műszaki osztályának vezetőjét kérdeztük az út ta­pasztalatairól. — Sűrű programnak kell eleget tennünk — kezdte a finn vendég. — A magyar szakemberek tevékenységé­vel nemcsak szóban, hanem a helyszínen, a gyakorlatban is megismerkedhettünk. Ter­mészetesen bármilyen sokat láttunk a teljes megismerés­hez ez kevés, hiszen a ha­sonlóságok mellett sok terü­leten mással találkoztunk, mint amit otthon megszok­tunk. — Melyek a legszembe­tűnőbb különbségek? — Magyarországon lé­nyegesen nagyobb az állami és megyei irányítás szerepe a települések életében, mint nálunk, hiszen Finnország­ban egy település saját ma­ga dönt beruházásairól, be­vételeinek felhasználásáról. Így a döntések mindig a vá­rosok kezében vannak. Ez persze nem jelenti azt, hogy nálunk nincsenek egy vá­rosban állami beruházások. Az előbbiekből következik, hogy a finn városokban he­lyi jellegű például az áram- és vízszolgáltatás. Itt gyak­ran egy-egy városnál na­gyobb területet kell ellátni­uk az ilyen szolgáltatóknak. — S milyen hasonlóságok­ra lettek azonnal figyelme­sek? — A technológiák sok té­ren nagyon hasonlatosak. Például a víz- és csatorna­műnél a szennyvíztisztítás biológiai és vegyi módszerei azonosak a mienkével. Ami azonban a legfontosabb ha­sonlóság, hogy az itteni szak­emberek is tudják, és abban a szellemben cselekednek, hogy várost építeni óriási fe­lelősség, mert minden dön­tés megállíthatatlan folya­matokat indíthat el. — ön műszaki ember, így talán nem felesleges felten­ni a kérdést: egy ilyen út­nak milyen haszna lehet? — Mindenképpen nagy él­mény, hogy láthattuk azt az élő folyamatot, miképp „mű­ködik” egy magyar város. Minden új ismeret izgalmas. Tanulságos a különbségek megismerése is. Mégis azt mondom, hogy a személyes találkozás a legfontosabb. Ám az ilyen utak hasznossá­ga akkor lesz mérhető, ha a találkozások folyamatossá válnak. jj. T. Fotó: Gál Edit íz M—5-ös úl újabb szakasza készült el Hat kilométerrel bővült autópályáink hossza: pénte­ken átadták az M—5-ös jobb pályájának újabb, az ócsai csomópont utáni szakaszát. Ezzel Budapest és Kecske­mét között már 37,5 kilomé­ter hosszan teljes szélességű autópályái* közlekedhetnek a gépkocsik. A kivitelező, az Aszfaltútépítő Vállalat az eredeti határidő előtt ké­szült el az autópálya-sza­kasszal. Az út Örkényig fél autó­pályaként folytatódik. Szarvas szívügye — a környezetvédelem Döbbenetes előadás hall­gatója voltam a közelmúlt­ban. Az előadó sötét képet festett az emberiséget leg­jobban foglalkoztató öt kér­désről. Ezek egyike a kör­nyezet- és természetvédelem. Magyarországon is égető gond a természet megóvása. Országunk vizeinek csak 30 százaléka tiszta. Levegő­szennyezettségünk az ipari városokban eléri a maximu­mot. Zajosak vagyunk! Zúgnak, zakatolnak a gépek, remeg­nek a falak. Recsegve böm­bölnek a rádiók. Maximális hangerővel hallgatjuk a magnetofont. A presszókban szól a zenegép, az utcákon dübörögnek a légkalapácsok, tízpercenként szállnak fel a repülőgépek. Egy felmérés szerint 100 ember közül hatnak tökéle­tes a hallása, a többinek bi­zonyos százalékban romlott, a zajártalom következtében. Az autók, gyárak fekete füsttel árasztják el a leve­gőt. Mérgezően hat a nö­vényre, levegőre a növény­védő szerek használata is. öljük és süketté tesszük ön­magunkat. S hogy elszakadjak az ál­talánosítástól, hadd nézzünk szét szűkebb pátriánkban, pontosabban Szarvason, hogy is állunk, mit is te­szünk a környezetvédele­mért? Hozzáértő, lelkes partner a segítőm: Sonkoly János, a szarvasi városi pártbizottság titkára. Egy délelőttöt szánt arra, hogy megmutassa a város­ban elért környezetvédelmi eredményeket, és beszéljen terveikről, s bizony nem kepdőzte a hibákat sem. Kezdtük a rosszal. A sze­métlerakó-telep hosszan hú­zódik a város szélén. Nem dísze Szarvasnak, de hát hol dísz egy szeméttelep? Meg­néztünk egy illegális szemét- lerakót is, szerencsére itt most már minden rendben volt. sikerült a notórius sze- metelőket rendre nevelni. Amíg a környéket jártuk, a város pártbizottságának titkára szívügyéről, a kör­nyezetvédelemről beszélt: — Szarvas jövőjének szempontjából — köztudott — a Holt-Körös nélkülözhe­tetlen. Védenünk, vigyáz­nunk kell rá. Hosszan ka­nyarog Szarvas külterületén. Igaz, hogy hossza itt 30 ki­lométer, de miután két part­ja van, ez a kilométerszám mindjárt a duplájára nő. Szépíteni, rendben tartani mindkét oldalt szükséges. Sajnos, egyelőre a város tisztított szennyvize a holt­ágba kerül. Programunk el­ső lépéseként ennek eltávo­lítását kell megoldanunk. Már készülnek a tervek. Ez­zel együtt, mintegy velejáró­ként, bővíteni kell a szenny­vízhálózatot. ötszáz lakásból kell elvezetnünk a szennyvi­zet, hogy ne kerüljön a Holt-Körösbe. Nem keve­sebb, mint 78-80 millió fo- rintba kerül ez a beruházás. Az arborétum 30 millió forintot kapott, hogy egy felújítási programot megva­lósíthasson. A partvédelmet kellett ebből elsősorban megoldani, hiszen a fák már a vízbe dőltek, a partvonal hosszan beszakadt. Egy ki­lométer szakaszon erősítet­tük, töltöttük fel a partot. A városon átvezető 44-es főútvonalon — az idegen- forgalom miatt — a zaj szinte elviselhetetlen. A mé­rések szerint felülmúlja a tűréshatárt. Zajvédelmi fel­méréseket végeznek intéz­ményeknél, vállalatoknál, üzemeknél. Ahol szükséges, próbálják csökkenteni a ká­ros zajhatást. A Plastolus Ipari Szövetkezetnél példá­ul egymilliót áldoznak a halláskárosodás megakadá­lyozására, a gépek hangtom­pításával és szigetelésekkel. Szeretnénk részt vállalni a mintamegye terveinek meg­valósításában. ebben a la­kosság segítségünkre lehet. Sokat tettek eddig is az em­berek és a városszépítő bir zottság a virágos utcák, parkok kialakításával. Nagy örömünkre egyre nő azok­nak a száma, akik igénylik a szép környezetet. Ezzel á biztató megállapítással fe­jezte be a tájékoztatást a városi pártbizottság titkárai Béla Vali Felhívás közérdekből A Megyei Munkajogi Bizottság, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, a Jogász Szövetség Békés Megyei Szervezete és a Gyulai Munkaügyi Bíróság ebben az évben is tovább­képzést szervez a döntőbizottsági tisztviselők részére. En­nek keretében sor kerül a legfontosabb munkajogi szabá­lyok ismertetésére. Előadások hangzanak el a munkaviszony szabályozásáról, a munkaszerződések módosításáról, a mun­ka díjazásáról, a szociális, kulturális juttatásokról, a fe­gyelmi és az anyagi felelősségről, a munkaügyi viták eldön­tésének rendszeréről, különös tekintettel az utóbbi időben megjelent jogszabályi módosításokra. A Gyulai Munkaügyi Bíróság jelentkezési lapokat küldött a munkáltatók részére. Javasoljuk, hogy a munkaügyi döntőbizottságok azon tag­jai, akik továbbképzésben még nem részesültek, vagy ré­gebben jártak munkajogi tanfolyamra, az októberben in­duló továbbképzésen vegyenek részt. A tanfolyamra 1986. október 1-ig lehet jelentkezni. A jelentkezési lapot a Gyulai Munkaügyi Bírósághoz kell beküldeni Gyula, Béke sugár­út 38. címre. A munkajogi szabályok ismerete nemcsak a döntőbizott­ságok működésének alapja, de érdeke a munkahelyi kollek­tíváknak és a munkáltatóknak egyaránt Sőt, a szakszerve­zetek eredményes működését, érdekképviseleti tevékenysé­gét is elősegíti. Tehát közérdek. A munkaügyi döntőbizott­ságok tisztségviselői közül sokan a közelmúltban kapták meg felelősségteljes megbízatásukat. Ezért is tartjuk fon­tosnak képzésüket, felkészítésüket a munkaügyi viták szín­vonalas és szakszerű intézésére. Dr. Molnár Margit Kiadvány a közmíivelődési mozgalomról A közeli napokban jelent meg a Békés Megyei Műve­lődési Központ kiadásában A Békés megyei munkásbri­gádok közművelődési moz­galma című, 240 oldalas ki­advány. A bizonyára csak technikai okok miatt két év­vel (!) korábbra datált vas­kos kötet (hiszen rotaprint eljárással sokszorosították!) több, méltán hiánypótlónak nevezhető tanulmányt is tar­talmaz. A kiadvány szer­kesztői és összeállítói — Galambosné Varjú Blanka, dr. Tóth Belőné és dr. Kö­teles Lajos — azt a célt tűz­ték ki, hogy a lehetőségek szerint pontos és teljes ké­pet nyújtsanak a közel más­fél évtizeddel ezelőtt szüle- FeUr ^kkor ~még hazánkban egyedülálló mozgalomról, fejlődéstörténetéről. A meg­jelentetett tanulmányok pél­damutatóan ötvözik a mód­szertani és az elméleti cikk minden érdemes tulajdonsá­gait. A hazánk valamennyi köz­könyvtárában is fellelhető Békési Műhely elnevezésű kiadványsorozat különszá- maként kiadott tanulmány- kötet négy fejezetre tagozó­dik. Az első a mozgalom irá­nyításával és szervezésével, a második a munkásbrigádok közművelődési mozgalmának tapasztalataival, vizsgálatá­nak tanulságaival, a harma­dik pedig továbbfejlesztésé­nek lehetőségeivel foglalko­zik. A negyedik fejezet az úgynevezett melléklet, amelyben az előző fejezetek­hez tartozó módszertani ki­egészítők, a kutatásokban részt vevők listája, valamint a témával kapcsolatos Nép­újság-cikkek bibliográfiája kapott helyet. A kiadvány korlátozott számban a Békés Megyei Művelődési Központban té­rítésmentesen szerezhető be. % (N. L.) években. Az 1986-ra terve­zett társadalmi munka érté­ke eléri a 30 millió forintot. Csárdaszállás társközségben „teho”-ra a lakosság szintén ezer-ezer forintot ajánlott fel. Ott az általánoá iskola felső tagozatának osztályter­meit és a művelődési házat korszerűsítik. Szó van az egykori csárda rendbe hozá­sáról is. Különben Csárda­Ezeket az OTP-s lakásokat Novak István, a Csongrád Megyei Tanács Tervező Vállalatának építésze tervezte Fotó: Várad! Zoltán szálláson is készülnek OTP- s lakások. A tervezett 12 kétszintes otthon közül né­gyet már átadtak rendelteté­sének. A vb-titkár-helyettes nem kis büszkeséggel említette meg, hogy a városokhoz ha­sonlóan már Mezőberény nagyközségnek is megvan a terület- és településfejleszté­si terve. Ezt az első ilyen dokumentációt még a szep­temberi tanácsülésen vitatják meg. Ebből — a realitásokra épülő tervezés érzékeltetésé­re — csupán egyetlen gon­dolatot emelünk ki: „Az ezredfordulóig tartó időszakban a terület- és te­lepülésfejlesztés feltételei számottevően módosulnak. A gazdasági növekedés üteme a 90-es évekig mérsékelt ma­rad. A településfejlesztés anyagi háttere lényegesen csak az időszak második v fe­lében bővülhet, ezért első­sorban feladatunk, hogy a meglévő erőforrásokat jól használjuk ki.” Bukovinszky István Reális tervezés, közös erőfeszítés Mezőberényben Mezőberény főterén járva azonnal feltűnik a városias jelleg. Az ízléses, modern épületek harmonikusan illesz­kednek bele a régi környezetbe. Manapság — amikor egyre nehezebb a település fejlesztése és a beruházás — jó tudni, hogy igenis vannak még lokálpatrióták mind a helyi vezetés, mind pedig a lakosság körében. Ily módon előbb-utóbb bámulatos dolgok is megvalósul­hatnak, mert kohéziót jelent az együttgondolkodás, a közös tenniakarás. A nemrég felújított ta­nácsházán Szabó Istvánná vb-titkárhelyettes készsége­sen tájékoztatott a település- fejlesztés jelenlegi állásáról, továbbá a nagyközség hosz- szú távú terület- és telepür lésfejlesztésének feladatai­ról. Amint jelezte, a Népköz- társaság u. 2. szám alatt jö­vőre átadják a 112 OTP-s lakást. A külső homlokzat viszont még ebben az évben elkészül. Az első emeleten a speciálisan kialakított öt la­kást mozgássérültek kapják. A földszinten a 850 négyzet- méter alapterületű ABC-áru- házat, valamint a postát, a faipari szövetkezet bemuta­tótermét és egy-két kisebb üzlethelyiséget rendeznek be. A hatalmas sarki épület­tömb udvarában pihenőpark lesz és ott állítják fel Varga Imre szobrászművész egyik alkotását (Le Carogne), amely egy fekvő nőalakot ábrázol. Átellenben, a főút másik oldalán szintén az OTP épít. A hetvenöt lakás közül 23-ba már be is köl­töztek a lakók. Az épület alsó szintjén a háztartási gé­pek szervize kap helyet, to­vábbá tej- és kenyérbolt, hatósági húsbolt és néhány kisebb butik segíti majd az ellátást. A tájékoztatóban szó esett még a legfontosabb tanácsi beruházásokról. Megvan az engedély arra, hogy 1987. szeptemberében megnyíljon az ország harmadik német tannyelvű gimnáziúma. Ezenkívül várhatóan még ebben a tervidőszakban va­lamilyen szakközépiskolában is elkezdődhet majd a taní­tás. A 240 személyes kollé­gium és az 1200 adagos nap­közis konyha kivitelezője a helyi építőipari szövetkezet. A 34 millió forint értékű beruházás jó ütemben halad. Az épülettömb alsó szintjén konyhát alakítanak ki, a fel­sőn és a beépítendő tetőtér­ben pedig a diákok szobái lesznek. A tanács a takarék- szövetkezet mellett tíz szol­gálati lakást is átad, s eze­ket a német nyelvterületről érkező pedagógusok kapják. Ugyancsak itt kerül sor két körzeti orvosi lakás és a rendelők kialakítására. A helyi vezetők gondos­kodnak a már meglévő épü­letek rendbe hozásáról is. Például a Kinizsi utcai óvo­dát szeptember 1-re felújít­tatták. Mintegy 3 millió fo­rintba kerül a vágóhíd kor­szerűsítése, és a munkálatok jövőre fejeződnek be. A fő­téren kap helyet Gerle Mar­git keramikus díszkútja. A távlati elképzelések között szerepel a mezőberényi ma­gyar, német és szlovák ajkú lakosok összefogását szimbo­lizáló alkotás felállítása. Igen eredményesnek mond­ható az a pályázati rendszer, amelynek segítségével éven­te 3-4 helyen a tanácsi uta­kat felújítják. Kizáróan la­kossági társulásban halad a gáz bevezetése. Az idén 16 utcában több mint 10 kilo­méter vezetéket fektetnek le és a hálózatba várhatóan 500 lakást kötnek be. A településnek több mint 13 millió forintjába kerül, hogy az ivóvíz minőségét javító akcióba bekapcsolódik. A szennyvízprogram-társulás formájában valósulhat meg. A három év alatt elkészülő csatorna hossza meghaladja a 7 kilométert és mintegy 500 lakást érint. A rendszer­hez tisztítómű is épül. Településfejlesztési hozzá­járulásra ezer-ezer forintot szavaztak meg Mezőberény­ben. A pénzt főként a gyer­mekintézmények fejlesztésére fordítják az elkövetkezendő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom