Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-12 / 215. szám
1986. szeptember 12., péntek o Jő hír a biciklistáknak Ötszáz kilometer kerékpárút épül MÉM—PM—MNB-intézkedések az aszálykárok mérséklésére Világszerte úgy tudják: a legtöbb kerékpáros — a lakosság számához viszonyítva — Hollandiában, és Dániában tapossa a pedált. Ott még az is előfordul, hogy a királyi családok tagjai pattannak kétkerekűre. úgy intézik ügyesbajos dolgaikat, alattvalóik között kerékpározva. Magyar városban igen nagy feltűnést keltene az a helybeli tisztségviselő, aki kerékpározva bonyolítaná le napi programjának akárcsak egy kis részét is. (Községekben, kisvárosokban viszont előfordul.) Mindez nemcsak a szokásokon múlik nálunk. Elsősorban azon, hogy Magyarországon nincs elegendő kerékpárút. Pedig nagyon nagy szükség van rá. külön pályán Ezt állapította meg a Közlekedéstudományi Intézet feltáró tanulmánya is, amit az (akkor még) Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megbízásából készített. A közlekedéssel foglalkozó tudósok úgy látták: legalább 500 kilométer kerékpárutat kell építeni. Méghozzá minél hamarabb. Az első és mindennél nyomosabb ok. hogy nagyon sok nálunk a kerékpáros baleset. Évente 2500—3000 között mozog azoknak a száma, akik kétkerekűjükön ülve (vagy inkább onnan lezuhanva) szenvednek balesetet az utakon. Elütik őket az autók, s bizony legtöbbször a kerékpáros hibájából származnak a bajok. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az a bizonyos „macskaszem” — életmentő alkatrésze a kerékpárnak. A legelővigyázatosabb gépkocsi- vezetővel is megtörténhet, hogy csak akkor veszi észre a sötét úton világítás és „macskaszem” nélkül közlekedő kerékpárost, amikor már késő, megtörtént a baj. Az pedig éppenséggel érthetetlen, hogy az ilyenfajta balesetek sokaságából alig- alig tanúi a többi kerékpározó. Sőt: arra is volt példa, hogy az egyszer már balesetet szenvedett biciklista fel- gyógyulása után sem világította ki „bringáját”, úgy ment ki a forgalomba. Az említett tanulmányt megkapták és értékelték a közúti igazgatóságok, s az ő visszajelzéseik alapján készült el a terv évente 50-60 kilométer kerékpárút építésére. Ezek az utak 1,80-2,50 méter szélesek, s egy kilométernyi belőlük kereken egymillió forintba kerül. VEZET AZ ALFÖLD Tavaly indult a program. A minisztérium 20 millió forintot adott erre a célra, ugyanennyit tettek hozzá — részben pénzben, részben társadalmi munka képében — a helyi tanácsok és lakosok. Így készült el 1984-ben 40 kilométer kerékpárút. Ezen kívül — a közúti igazgatóságok költségén — 70 kilométeren festették fel a kerékpársávokat. . Nagy egyetértéssel, sőt telkesen fogadták a programot a legtöbb megyében. Csak éppen kevesellték. Mégpedig eredményesen, mert az idén még többet irányoztak elő — elsősorban a helyiek. 1985-ben a minisztérium 30 millió forintot adott, a mert a költségeket fele-fele alapon viseli az államkassza és a megye, illetve a város — ugyanennyit adtak az utóbbiak is. Vállaltak volna ennél tö'bbet is, de a minisztériumi költségvetésből nem telt. Mostanáig megépítettek 57 kilométer kerékpárutat. Legtöbbet Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékben. Békés jár elöl a kerékpárútépítésben, ott az idén több mint 15 kilométernyit terveznek. Kell is, hiszen a megye ezer lakosára 620 kerékpár jut, a legtöbb az országban, sőt, Európában is. Második helyen Csongrád megye jár 11,2 kilométerrel, a harmadik Bács-Kiskun, ahol kis híján 9 kilométer kerékpárút készül el az idén. Viszonylag jelentős még Hajdú-Bihar megye terve: több mint 5 kilométer. A többi megyében 1-2 kilométer kerékpárutat terveznek ebben az évben, sőt Veszprém és Zala megye — semmit sem. Pedig kerékpárok (és főleg: kerékpárosok) ott is vannak, s korántsem biztos, hogy a hegy-völgyes tájakon kevesebb veszély fenyegeti őket, mint a «ík- vidéken. NÉGYMILLIÓAN összesen ugyanis az országban 4 millió kerékpárt tartanak nyilván. Hogy ezek közül mennyi van mindennapi használatban, s hány olyan, amit csak néhanapján szednek elő a kamrából, unaloműző tisztogatásra — senki sem tudja megmondani. De durván számolva is háromszor annyi kerékpár van, mint gépkocsi, s a pedállal hajtott járműveknek is kell a tér. Vagyis az út, amelyen közlekedni tudnak. Mégpedig — biztonságosan közlekedni! A kerékpár- utakra a „bringákon” kívül — csak segédmotorosok hajthatnak rá, ők is legfeljebb 20 kilométeres óránkénti sebességgel. Ez az egyik oldala a biztonságnak. A másik pedig az, hogy a kerékpárosoknak is megkell tartaniuk a Kresz rájuk vonatkozó előírásait. Az említett első-hátsó világításon kívül azt is, hogy egyesével, egymás mögött haladjanak. A Közlekedési Minisztérium útfőosztálya és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács szeretné eljuttatni minden biciklizőhöz a számukra készülő ismeretterjesztő anyagot. Hosszú időre készült a program, s az első másfél év eredményei biztatóak. Mind több helyen — főleg ott, ahol sok a kerékpár — most már kérik az érdekelted: épüljön náluk is kerékpárút. Az elképzelés az, hogy a következő öt évben — a hetedik ötéves terv során — a tavalyihoz és az ideihez hasonló mértékben gyarapszik a kerékpárutak (akkor már így is mondható) hálózata. A Békés megyei mezőgazdasági üzemek többségének gazdálkodását érzékenyen érinti immár negyedik esztendeje a komoly, évről évre halmozódó csapadékhiány. A pénzügyi gazdálkodás is nehézségekkel jár a rendre elmaradó hozamok miatt. A csapadékot pótolni a kukoricánál, a cukorrépánál, a zöldség- és még néhány növényféleségnél lehet, de történetesen a búza és a többi kalászos gabonánál erre nincs mód. Hogy a nehéz éveket átvészeljék az üzemek, a MÉM, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank az üzemek segítségére sietett már az elmúlt esztendőkben is, ám erre az idén ismételten nagy szükség van. Az országos szervek állásfoglalása nyomán Békés megyében is megalakult az aszálybizottság az állami és pénzügyi szervek bevonásával, az érdekképviseletet biztosító Te- szöv részvételével. A napokban megérkeztek a kitöltendő okiratok a mező- gazdasági nagyüzemekhez. Az első tájékozódó, intézkedéshozó értekezletet szeptember 16-án tartják itt a megyében, hogy mihamaA búza talajművelés nélküli monokultúrás termesztésével kísérletezik gyenge minőségű, mindössze tíz-ti- zenkét aranykorona értékű szántóin az Öriszentpéteri őrség Termelőszövetkezet. Az angol licenc alapján kialakított technológia — a tarlóhántás, magágyelőkészítés hagyományos munkáinak és természetesen költségeinek megtakarítása mellett — lehetővé teszi, hogy a szokásosnál egy hónappal rább igénybe vehessék a gazdálkodáshoz szükséges segélyforintokat, felhasználhassák az adóengedményeket, elszámolható amortizációs alapokat az érintett üzemek. Az aszályos évek arra ösztönzik a termelőket, hogy a szárazságot jobban tűrő, vagy öntözhető kultúrák termesztését részesítsék előny- ben. Többek között ez az oka annak, hogy csupán az idén közel 8 ezer ha-ral csökkent a kalászosok vetés- területe Békés . megyében, ezzel szemben mintegy 5 ezer hektárral növekedett a kukoricatermő-terület. Ez a növény valamit pótol ebben az esztendőben is a kalászosok „elmaradt bevételéből, de számos üzemben csak töredékét hozza az így ehjrt gazdálkodási haszon a kieséseknek. A „hét szűk esztendő” megviselte az üzemi tűrőképességet. így sajnos a gondok halmozódása, a jövő évi termelésre a felkészülés még alaposabb, teljesebb körű elemzést igényel. Ehhez nyújthatnak segítséget a MÉM, a PM és a MNB intézkedései. korábban vessék el a magot. Ennek az őrségi termőhelyi adottságok közepette különösen nagy a jelentősége. Egyelőre kísérleti jelleggel 25 hektáron próbálkoznak meg az új termesztési eljárással. Amennyiben a terméseredményeket tekintve is beválnak a talajművelés nélküli búzatermesztéshez fűzött remények, jövőre már a gazdaság búzatermő-területének harminc százalékán alkalmazzák az új módszert. Szeptember 15-én, hétfőn délelőtt nyílik meg a 600. négyzetméter alapterületű a Szabadság út 50. sz. alatt. (A buszpályaudvarral szembeni oldalon.) A korszerűen berendezett, új Univerzál Szakáruházban az alábbi cikkek széles választékával várjuk Szarvas és környéke kedves vásárlóit: — kerti és mezőgazdasági szerszámok, kisgépek — kéziszerszámok és barkácsfelszerelések — forgácsolószerszámok — épület- és bútorvasalások, zárak, kulcsok, lakatok — tüzeléstechnikai cikkek és azok berendezései (tűzhelyek, kályhák, gázkészüléitek, kazánok, radiátorok stb.) — gáz- és vízvezeték-szerelvények ,(házi vízellátók, szivattyúk) — fürdőszoba-berendezések és -felszerelési cikkek vízmelegítők, csaptelepek, fürdőkádak stb.) — kötőelemek (szegek, csavarok, elektródák, szegecsek) — metamid-, bonamid-, bronzrudak, -perselyek — munka- és tűzvédelmi felszerelések. Szívesen várjuk látogatását hétfőtől péntekig 8—17 óráig, szombaton 8—13 óráig. —6 —a Búzatermesztés talajmílvelés nélkül KiilfííNdre utazóknak Ez év június 20-a óta ezen a helyen összesen 12 alkalommal adtunk külföldre utazóknak tanácsokat, információkat. Az elfogyott szabadságok, a nemrég megkezdődött tanév a kellemes, meleg időjárás ellenére is azt sugallja, vége van a nyárnak, és csökken a turizmus. Ezért most mi is szüneteltetjük egy időre ezt a rovatot, melynek összeállításában az olvasóinktól kapott levelek sokat segítettek. Mint ígértük, a legjobb írásokat megjelentettük, és szerzői közül Székely János dombegyházi és Kiss László békéscsabai olvasónkat könyvvel jutalmaztuk. Akadnak persze olvasóink között olyanok, akik az őszi, a téli időjárás gyönyöreit választják utazásuk időpontjául. Jó utat kívánunk nekik! n gádoros! fűrészüzemben A Gádorosi November 7. Tsz-ben 1982-ben létesítettek fűrész- és raklapkészítő, -javító üzemet. Mivel a nyárfarönköket Gatter-keretfűrészgép segítségével helyben dolgozzák fel, így olcsóbb a raklapkészítés. Legnagyobb megrendelőik az Orosházi Üveggyár és a Kőbányai Sörgyár budapesti és orosházi üzemei. A gádorosi üzemben mintegy harmincán dolgoznak. A hatalmas nyárfarönköket sínen tolják a gépbe A fűrészgép a rönköt lapokká hasítja Néhány perc alatt elkészült a fűrészáru Várkonyi Endre Fotó: Szőke Margit
