Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-10 / 213. szám
1986. szeptember 10., szerda RÁBA „TOJÁSGYÁRAK” A SZOVJETUNIÓBA. Az idén 34 millió rubel értékben szállítanak a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mosonmagyaróvári mezőgazda- sági gépgyárában gyártott tojóházakat a Szovjetunióba. Megtörtént az első szerződéskötés az 1987-es esztendőre is, eszerint 22 millió rubel értékben 140 tojóházat gyártanak. Ezek közül a legkisebben is 40 ezer tyúkot tudnak elhelyezni; a tojóházakból együttvéve 200—250 millió tojás kerül piacra évente. A Rába gyár 1970 óta szállít ilyen mezőgazda- sági" berendezést a Szovjetunióba. Azóta konstruktőrei számos új típust fejlesztettek ki. A szovjet rendelésre eddig gyártott tojóházak száma megközelíti a négyezret. A jövőre már lekötött tételen felül további „tojásgyárak” megrendeléséről folynak tárgyalások. FOLYÉKONYMÜTRÁGYA- ÜZEM KARANCSLAPUJ- TÖN. Folyékony műtrágyát előállító üzem kezdte , meg működését a Karancslapuj- tői Karancs Termelőszövetkezetben. A Tszker szabadalma alapján megépített létesítmény évente 6 ezer tonna hatóanyag előállítására alkalmas, ami elegendő tízezer hektárnyi szántóterület talajerő-utánpótlásához. Ez több, mint amennyire a közös gazdaságnak szüksége van, ezért elvállalta a szomszédos termelőszövetkezetek ellátását is. NÖVEKEDÉSSERKENTŐK NITROKÉMIÁBÖL. Növekedésserkentők gyártásával bővíti termékeinek választékát a Fűzfői Nitrokémia. A legnagyobb hazai növényvédőszer gyár a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központjával fogott össze a mezőgazdasági termelés gazdaságosságát fokozó kémiai anyagok kikísérletezésére. Olyan új szerekről van szó, amelyek mozgósítják a növények tartalékait, mintegy biológiai katalizátorként segítik fejlődésüket. Az idén öt újdonságot próbáltak ki, igen jó eredménnyel. A tapasztalatok szerint a készítmények 15— 20 százalékkal növelték a gabona hozamát, hasonló eredményt értek el a napraforgó-termesztésben, és jelentős terméstöbbletre számítanak a kísérleti kukoricatáblákon is. Az új növekedésserkentő szerek gyártására a mezőgazdaság igényeinek megfelelően rendezkedik be a Nitrokémia. SZÜRETI KÉSZÜLŐDÉS TOKAJ-HEGYALJÁN. Cukrosodnak a szőlőfürtök To- kaj-hegyalján, a napokban végzett próbaszüret eredményei azt bizonyítják, hogy rendkívül intenzív valamennyi szőlőfajta érése, s hogy igen jó minőségű termésre lehet számítani a történelmi borvidéken. Felgyorsultak a szüreti előkészületek; a 760 ezer hektoliteres tároló- és érlelőtérrel rendelkező Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tizenegy átvevőhelyén készen állnak a szőlő és az aszúszemek felvásárlására, várják a termést a présházak, tiszta hordók és a tartályok. MIRELIT SZILVA, ALMÄS-, TŰRŐSRÉTES. A Győri Hűtőházban megkezdődött az őszi nagyüzem. A hűtőházba kerülő paradi- cspm jó részét exportálják: az első osztályú áruból paradicsomkocka készül, amit az NSZK-ba szállítanak pizzaízesítőnek. Folyamatosan szállítják a külföldi megrendelőknek a mirelit málnát is: a nyáron gyártott 1300 tonna mélyhűtött málnát csaknem teljes egészében a nyugat-európai országokba exportálják. Újdonsággal is piacra lép a Győri Hűtőház: már készítik a házi almásrétest, s hamarosan mélyhűtött túrósrétest is forgalomba hoznak. Merkur-flutofer megállapodás alapján, szeptember 10-töl! Új autókat lehet átvenni Szegeden is 406 Daciává! várják az első vevőket Már huzamosabb idő óta folynak előkészítő tárgyalások. s követték azt konkrét intézkedések is azért, hogy Budapest, Győr és Debrecen után Szegeden is létesüljön egy regionális vonzáskörű, új autókat forgalmazó bázisa a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalatnak. A végleges autóátadótelep elkészültéig a Szegedi Autófer Autójavító és Fémipari Vállalat vállalkozott arra, hogy a helyi Északi városrészben levő leányvállalatánál, a Sá- rosi utcában megteremti az új gépkocsik forgalomba helyezésének feltételeit. A Csongrád megyei autóértékesítés már korábban kidolgozott szerződésének megkötésére az elmúlt héten, szeptember 3-án került sor Szegeden. A szegediek felkészültek az új — és ebben a formában még országosan is teljesen újszerű — feladatra. Megszervezték a vonatszerelvényen érkező gépkocsik átvételét, lerakását, az üzemben várakozót és irodai részt alakítottak ki az ügyfelek fogadására, bővítették alkatrész- raktárukat. Természetesen kiegészítették a leányvállalat eszközeit is az új gépkocsik átvizsgálásához, javításához szükséges célszerszámokkal, diagnosztikai műszerekkel. A közeljövőben bővítik a leány- vállalat területét is mintegy 8 ezer négyzetméternyi, 500 —600 gépkocsi tárolására alkalmas hellyel. Erre ezért van szükség, mert a Merkur még az idén kétezer, a továbbiakban pedig évente öt —hatezer új autó szegedi forgalmazását tervezi. Az első 406 új Dacia már várja a vevőket Szegeden. A Merkúrtól már kipostázott értesítések alapján először szeptember 10-én, szerdán lehet átvenni Szegeden is új gépkocsikat. Szegedi átvételről természetesen elsősorban a helybeliek, s Csongrád megyeiek kapnak értesítést, de sorszámuk alapján kaphatnak Bács-Kiskunban és Békés megyében élők, vagy még távolabb lakók is. A Daciák után értékesítenek Szegeden Zastava 1100 GTL típusokat, s később, a romániai szerződéskötés és szállítás függvényében Okitokat is. Zrínyi Péter — Az idén 360 milliméter csapadék hullott a földjeinkre, az sem a legjobb eloszlásban. A hiányzó 140—240 millimétert pótolják az öntözőberendezések. Ilyen aszályos esztendőkben tanultuk meg, hogy tulajdonképpen nincs olyan év, amikor a növények ne igényelnének 1-2, vagy többszöri öntözést a jó hozamok érdekében. Az idei helyzet, de a korábbi esztendők tapasztalatai bizonyították igazán, hogy szükség van az öntözőberendezésekre, hovatovább a termelés természetes tartozékává váltak — mondja Petényi Szilárd, a Hunyai Hunyadi Tsz elnöke. Üj felhangok az öntözés ügyében? Vagy csupán az 1970-es években kidolgozott megyei és országos koncepció éled újra? Új öntözöfürt Ellenőrzés a „0”-revíziós aknákon Fotó: Enyedi Zoltán Amikor ugyanis az NK- csatorna elkészült, mindenki arról beszélt, hogy nem megfelelőek a közgazdasági körülmények az öntözésre, nélküle is drágán termel a mezőgazdaság. Ugyanakkor kihasználatlanul hevertek a vízpótló berendezések. Hol van az a nyár? Az aszály, amely egymást követő éveken át rendszeresen sújtotta e megyét is, egyre inkább arra inspirálta az üzemeket, hogy rendezkedjenek be a tartós csapadékpótlásra. S az 1984-es esztendőben egyre több üzem fogott tervszerű öntözésfejlesztésbe. Egy év múltán, 1985-ben az NK-csatorna kapacitásának 40 százalékát használták ki a mezőgazdasági üzemek, az idén pedig a 75—80 százalékos arány vált jellemzővé — hallom a megyei tanács illetékesétől, Szabó András megyei főkertésztől. S újabb öntözőcsatorna tervei vannak kibontakozóban. A gyomaendrődi Holt- Körösből duzzasztott vizet nyomatnak a kiépítendő öntözőfürtbe, ahonnan első ütemben mintegy 8 ezer hektárnyi terület válhat ön- tözhetővé, majd később ösz- szesen 15 ezer hektárnyi szántó. Az első megbeszéléseken túljutva, megkezdődtek az üzemi felmérések, az optimális táblásltási üzem lebonyolítása. Annak felmérése, milyenek az üzemi igények, anyagi lehetőségek, a feltételezhető terméstöbblet, megkezdődött a majdani jövedelmezőség vizsgálata. Azt is felmérik a szakemberek, mindez milyen ökológiai, tájvédelmi feladatok megoldását hozza magával, annak milyen a költségvonzata. Ki és milyen mértékben támogatja az öntözőfürt kialakítását, milyen lesz az üzemek, az állami hatóság — a vízügy — és az ágazati irányító tárca — a MÉM — között a költségek megoszlása? A pályázat, aminek alapján egyáltalán a tervezés, a kivitelezés szóba jöhet, idén november 1-re készül el, s kerül az Országos Vízügyi Hivatalba, a MÉM-be elbírálásra. — Azért igen fontos ez a pályázat Békés megyében, mert az egyik, aszály által leginkább sújtott terület. S az eltelt évek alatt rá kellett jönnünk, hogy az öntözés a termést igen határozottan be- bolyásolja. Az üzemi tapasztalatok is meggyőztek a szükségességéről. A legjobb területeken hektáronként 5-6 tonnányi kukoricatermés vész el vízutánpótlás híján. Éppen ezért a termőterületek optimális kihasználása indokolja igazán az öntözés- fejlesztést, ezért hát a pályázat — magyarázza Szabó András. — Mikorra lesz ebből öntözővize a gyomaendrődi üzemeknek, és a programhoz csatlakozóknak ? Nem késő 1990-ben? — A VII. ötéves tervciklus meghatározott feladatai között, a pénzügyi keretelosztásban ez a program nem szerepel. Ezért kell pályázatot benyújtani, hogy 1989- ben hozzáfoghassunk a munkához, s legjobb esetben 1990-ben, vagy az évtized első esztendőiben a rácsatlakozó üzemek pótolhassák a természetes víz hiányát — magyarázza a tervek kimunkálásában részt vállaló termelési rendszer, a KITE ágazatvezető szakembere, dr. Kéri István. <— A megvalósítás miért telik ilyen hosszú időbe? — A legutóbbi ötéves terv készítése idején is szóba került az NK jobb kihasználása rhellett az új öntözőfürt kiépítése, de már 1970-ben készült egy megyei terv a vízhiány pótlására. Kidolgozott tervek kerültek a pincébe, mert a népgazdaság helyzete nem tette lehetővé a fejlesztésekkel együtt járó anyagiak előteremtését. Most elővesszük az akkori terveket, leporoljuk azokat, s a mai lehetőségekhez igazítva alakítjuk ki az újabb koncepciót — fejtegeti Köti István, az Agrober főmérnöke. Azt már a Hunyai Hunyadi Tsz tapasztalatai alapján Petényi Szilárd mondja el, hogy a fejlesztéshez csak a közös kalapból lehet az anyagi feltételeket megteremteni. Ök sem saját erőből, hanem a 40—70 százalékos támogatás, a kedvező hitelek igénybevételével, és a saját erő koncentrálásával fogtak munkához 1984-ben. De ezen az úton szeretnének a jövőben is járni, mert az eredményeik önmagukért beszélnek. — A területünkön keresztül húzódó Szent László- csatorna az NK építése idején csurgalékvíz elvezetésére szolgált, még korábban pedig a belvízelvezetés volt a szerepe. Amikor az öntözőcsatorna-építés folyt, mi kértük, hogy olyanná alakítsa a vízgazdálkodási társulat, hogy 1—1,20 méteres vízszint tartása lehetővé váljon, s építsenek be tiltókat, lezárókapukat, hogy a vizet az általunk megítélt helyeken használhassuk fel. Erre épült azután a fejlesztés, hiszen a vízutánpótlásnak semmi hagyománya nem volt ebben a tsz-ben — érvel a tsz-elnök. Bauer és Sever Az eredmények pedig? Az 1984-es évben a magyar öntözőegységek nem szerepeltek jól, nem volt mérhető, kedvező hatásfokú a munka. Az 1985-ben beállított 4 Bauer (osztrák) berendezés hektáronként 10 ezer forint többletbevételt hozó eredményt produkált. így 2,5—3 év alatt megtérül az öntözésfejlesztés. A népgazdasági befektetések 30 százalékban, az üzemi tőke 50 százalékban térült meg egy esztendő alatt. A hunyaiak az idén újabb két Bauert állítottak a termelés szolgálatába, s mindössze két tagot foglalkoztatnak az üzemeltetésükkel. A döntésüket igazolták a terméseredmények, s a további szándékot az, hogy 1986-ban kipróbálták a már említett jugoszláv gyártású Se vert, aminek ugyan magasabbak a telepítési költségei, mert 1 hektárra 60 ezer forintnyi kiadás jut, de a már betakarított, öntözetlen területen a kukorica 7,1 tonnát adott hektáronként, a locsolt területen a táblák zöme ígéri a 12 tonnát. A Bauer haszna sem lebecsülhető. Az 1985-ös esztendőben Hunyán 4 tonnát adott (májusi morzsolt terményben számítva) az öntözött területen ez a növény, míg a korábbi esztendőkben mindössze 1,5—2 tonnát. — Termeltünk mi ugyanezeken a területeken az 1970-es években 8 tonna kukoricát, meg 6 tonna búzát — fogalmaz malíciával az elnök. — De nem mi felejtettünk el gazdálkodni, hanem a körülmények, s főleg a tőlünk független tényezők, a csapadék mennyisége és eloszlása változott meg. De ha a vízutánpótlás megoldódik közös erőfeszítéssel, visszajönnek a nyolc-tíz tonnás, és megkockáztatom, eljöhetnek a tizenöt tonnás kukorica- termés évei. . * * * Megoldást tehát az öntözés hozhat, nem csupán Hunyán, hanem az aszálytól fenyegetett és kevésbé érintett területeken is. Az már másik, el nem különíthető kérdéskör, hogy az önköltségszámítások, a gabona eladási árai, a feletetett ' takarmányból keletkező hús piaci megítélése milyen súly- lyal esik latba az országos érdekek összehangolásakor, egy öntözésfejlesztési pályázat megítélésekor. Mert míg az üzemek részéről megfogalmazódik, hogy a felvásárlási árakban nem tükröződik az öntözés költsége mint befektetés, pontosan meg kell ítélni azt is, hogy milyen mértékű fejlesztés és milyen területeken indokolt ahhoz, hogy haszonnal járjon a befektetett tőke. Mert ebből egy fillérnyi elpocsékolni való sincs. Számadó Julianna Ha nem a természet, majd a gazda... HÍREK fl MAGYAR GAZDASÁGBÓL
