Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-29 / 229. szám
o 1986. szeptember 29., hétfő Kellemes csalódás Három gyermekemmel maradtam egyedül. Igaz, a válást én akartam, mert úgy éreztem, hogy a rossz házasságnál jobb az egyedüllét. Jött az iskolaév kezdete, amely még a teljes családok költségvetését is megrendíti, hát még a miénket! Látva naponta gondterhelt arcomat, főnököm kérés nélkül segélyt kért számunkra a vállalattól, s megkönnyebbülésem elég volt számára köszönetül. Olyan vállalatnál dolgozom, ahol a kollégákkal szinte csak köszönésnyi időre találkozom, így emberi értékeiket, hibáikat nincs időm észrevenni. Egy nap mégis az összetartozást, az egymással való törődést volt módomban fölfedezni kis kollektívámban. Másoknak talán semmiség, ami történt, de nekem meglepő és örömet okoz: a téli tüzelőnket segítettek megvásárolni, sőt hazavinni és a fáskamrában elhelyezni. Talán rossz szó, hogy segítettek, ugyanis ők csináltak mindent a brigádvezető és a kirendeltségvezető kezdeményezésére. Mindezért még a hálás kö- szönömöt is elhárították, önzetlenségük kellemes csalódás számomra. Megértettem, bogy „ilyenek is vagyunk”, ha az élet úgy kívánja, legalábbis a Hajdú Megyei Tejipari Vállalatnál ezt tapasztaltam. Sz.-né—G. M., Békéscsaba A közelmúltban összejövetelt tartottak a volt békéscsabai fiú felsőkereskedelmi iskola 1936-ban végzett diákjai az egykori iskolaépületben. A fél évszázados találkozón 15 öregdiák vett részt, közöttük olyanok is, akik messzi országból tértek haza erre az alkalomra. A találkozón jelen volt az osztályfőnök, dr. Szakmány Gyula tanár úr, aki korát meghazudtoló — hiszen tűi van már a nyolcadik \-en — lelkesedéssel mondta el megemlékezését. Az élménybeszámoló után a résztvevők közösen ebédeltek, s megállapodtak abban, hogy öt év múlva ismét találkoznak Fiorek Vilmos Buga doktor Gyulán Nem vagyok újságíró, de nagyon kíváncsi voltam az egész ország Buga doktorára, kinek hangját a rádióban szinte mindenki ismeri. Most itt volt az alkalom. Tizenkettő eJőtt pár perccel egy csökön virággal a kezemben halkan kopogtam a gyulai SZOT-üdülő ötödik emeletén az 515-ös szoba ajtaján. Nagyon szimpatikus hölgy — mint később megtudtam, nagyon kedves is — nyitott ajtót. Amikor megtudta, hogy férjének egy tisztelője áll előtte, aki évek óta gyűjti az írásait, beljebb invitált, és hellyel kínált. Közvetlenebb emberekkel talán életemben nem találkoztam még. Elmondták, hogy visszatérő vendégek az üdülőben, és mindennel elégedettek. Jó egészséget és jó pihenést kívánva búcsúztam, amikor Buga doktor úr az ő utánozhatatlan kedvességével még utánam szólt: „Üdvözlöm a gyermekeit”. Én pedig azt hiszem nagyon sok ember nevében mondtam: „Hosszú életet kívánok, doktor úr!” Patócs Mihályné, Gyula Szerkesztői üzenetek Dómján Józscfné, Békéscsaba: Heméljük, a segítség nem marad el, levelét továbbítottuk az Illetékeseknek. * * * Járosl Pál, Mezöberény: Valóban nincs könnyű helyzetben. Mindenesetre panaszát továbbítottuk, s remélhetőleg segítenek önnek abban, hogy megszűnjön ez az áldatlan állapot. * * * Szántó István, Elek: Amint a gyulai elektroszervíztől értesültünk, a hibás tartályt szeptember i3-án kicserélték. A munka azért húzódott el, mert a központi raktárból a gyulai gelka sokáig nem kapott szigetelt tartályt. * * * Kaszai Lajos, Szeghalom: Esete tanulságos, ezért arra rovatunkban a közeljövőben részletesebben visszatérünk. * * * Such Pálné, Békéscsaba: A megyei postahivatal vezetője a panaszt kivizsgálta. Erről olvasónkat levélben részletesen tájékoztatjuk. Nyugdíjastalálkozó A Postások Szakszervezete Békéscsabai Körzeti Szak- szervezeti Bizottsága szeptember 12-én nyugdíjastalálkozót rendezett. A találkozóra a körzetből igen sokan, csaknem 130-an eljöttek, és valamennyiük nevében mondhatjuk: az utóbbi évek legemlékezetesebb találkozója volt ez a mostani. A találkozón először a szakszervezeti titkárunk tájékoztatott a békéscsabai 1-es számú körzeti hivatal szakmai, illetve szakszervezeti munkájáról, majd 40 perces műsort adott a Vakok és Gyengén- látók Országos Szövetsége Békés Megyei Szervezetének kultúrcsoportja, akik műsorukkal nagy tetszést arattak. A postásnyugdíjasok Siker a rajzpályázaton Vaskos boríték érkezett MSZBT-elnökségünk címére Moszkvából. Csapatunkból ugyanis néhány pajtás elküldte munkáját a nemzetközi béke rajzpályázatra. Közülük négyen; Szarka Lajos, Kovács Gyula, Hornok Erika és Székely Ferenc kiérdemelték a zsűri orosz és angol nyelvű diplomáját. Megkapták a rajzok katalógusát, amelyben büszkén olvashatták saját nevüket nyomtatásban. Pintér Anita csapattudósító, Gyomaendrőd, Dózsa György úttörőcsapat A KNER NYOMDA mikroszámítógépes hálózati rendszereihez szoftverfejlesztő munkatársakat keres AZONNALI BELÉPÉSSEL. Vidékiek részére albérleti hozzájárulást fizetünk, letelepedését elősegítjük. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Lenin út 9—21. Munkaügyi csoport. Telefon: (66) 28-366. A Kner Nyomda felvesz: — érintésvédelmi vizsgával rendelkező villanyszerelőt — két, automatikában jártas, villanyszerelőt, és — villamosgép-tekercselőt (ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező munkatársak jelentkezését várjuk). Továbbá felveszünk: — marós szakmunkást — szerkezeti lakatost — elektroműszerészt — targoncavezetőt — női és férfi betanított munkásokat, és — férfi segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Lenin út 9—21. Munkaügyi csoport. Nagy méretben is csinosát Azt hiszem, az én lányomhoz hasonlóan sokan küzdenek a következő gondokkal: akik 172—174 centi magasak, nemigen kapnak megfelelő választékban 40—41— 42-es méretű lábbelit. Ha elvétve akad is, akkor olyan keskeny, hogy szenvedés benne járni, vagy olyan nagymamcipő-formája van, hogy egy 17 éves lány nem veszi fel. Ugyanez a helyzet a konfekcióruháknál, főként a kabátoknál — elvétve lehet megfelelő méretet és megfelelő fazont kapni. Azt tapasztaltam, hogy még a gyomaendrődi cipész ktsz közelíti meg a leginkább a nagy lábú lányok igényeit, az említett méretekben. Jó lenne, ha legalább a nagyméretű cipőket onnan szereznék be a boltok, ne kelljen elutazni Gyomaendrőd- re. Az illetékesek jobban gondoskodhatnának a fiatalok ezen csoportjáról is. Szabó Józsefné, Békéscsaba Békéscsabai játszótéri?) a belvárosban Válaszoltak az illetékesek „A Népújság 1986. szeptember 15-i számában megjelent »Csak hitegetnek« panaszos levélben foglaltaknak helyt adva ügyfelünk panasza alapos. Megállapítást nyert a figyelmetlenség, az ellenőrzés hiányosságai. A felelősség mértékének megfelelően eszközöljük a személy szerinti elmarasztalást. A hasonló esetek ismétlődésének megakadályozása érdekében a szükséges intézkedéseket megtettük. A készüléket ügyfelüknek kiszállítottuk, a javítást díjmentesen eszközöltük. Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet, Békéscsaba” „A Békés Megyei Népújság szeptember 1-i számában a Szerkesszen velünk rovatban megjelent »Napnál is villany- világítás" című cikkben foglaltakra az alábbi választ adjuk: Hálózataink, a közvilágítás hibáinak bejelentését mindig köszönettel vesszük, hiszen egyrészt megkönnyíti munkánkat, másrészt mint szolgáltató vállalatnak feladatunk azok kijavítása. A hibákat viszont elsősorban illetékes kirendeltségeinken, valamint a tanácsnál — ahol ilyen megállapodás van — kell bejelenteni. így egyértelmű a hibabejelentés, gyors lehet az intézkedés. Sajnos, az újságcikkből nem derül ki, hogy milyen napon tapasztalta az olvasó azt, hogy Kötegyánban és Méhkeréken nappal is égett a közvilágítás. Július 7-én meghibásodás miatt Méhkeréken nappal is valóban égett a közvilágítás, de tanácsi bejelentés alapján ezt a hibát még aznap megjavította sarkadi kirendeltségünk. Az a tény, hogy nappal is üzemel a közvilágítás, egyébként sem egyértelműen hibát vagy valakinek a hanyagságát jelenti, hiszen a közvilágítás javítása is bekapcsolt állapotban lehetséges. Mivel a cikk időpontot nem tartalmazott, utólag nem tudjuk kideríteni a nappali működés okát. Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Békéscsabai Üzemigazgatósága" 0 néphatalomért, a megújulásért O A júniusi fordulat A szocializmus megújulásának bonyolult feladatát Magyarországon általában az 1956. november 4. utáni időszakhoz kötik. Ahhoz a gyakorlathoz, amelyben az MSZMP újra érvényre juttatta a lenini elveket. Mostanában ezt a harminc évet, vagy ennek egy részét a reformpolitika jelzőjével is szokták illetni, kifejezésre juttatva azt az egy időben elfeledett vagy kevéssé emlegetett alapigazságot, hogy a szocialista társadalom, és annak vezető ereje, a párt tevékenységének szüntelen kritikus felülvizsgálatával, és ennek alapján az alkotó megújulással töltheti be hivatását. Történelmi igazságot ismétlőnk annak kimondásával, hogy az 1956. utáni megújulásnak megvan az eszmei és gyakorlati előzménye. Ez pedig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. júniusi határozata, amely helyesen, jó irányba nyitott, s megvalósítása esetén politikai-társadalmi megújulást kezdeményezve megerősítette volna a szocializmus pozícióit Magyarországon. Az 1953-as politikai fordulatot az tette szükségessé, hogy az MDP politikájában 1948. közepétől, a népi-, a munkáshatalom győzelemre jutásától fokozatosan és egyre súlyosabb mértékben olyan torzulások mentek végbe, amelyek lejáratták a szocializmus ügyét és eszméit, a lakosság nagy tömegeit elfordították a párttól és a kormánytól, sőt, olykor szembefordították velük. A párt önelégült, elbizakodott, a személyi kultusz vakságával megvert vezetősége — mindenekelőtt Rákosi Mátyás és szűk vezetői köre — a maguk erejéből képtelenek voltak felismerni az ország válságosba forduló helyzetét. Az SZKP vezetői — akik Sztálinnak 1953 márciusában bekövetkezett elhunyta után maguk is felülvizsgálták a személyi kultusz okozta torzulásokat a szovjet politikai gyakorlatban —, figyelmeztették a magyar pártvezetőket a fenyegető veszélyre. A moszkvai konzultáció után. az ott tárgyaló delegáció jelentése alapján mélyreható és nyílt vita bontakozott ki a Központi Vezetőség 1953. június 27—28-i ülésén, és ott született meg „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a párt politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában elkövetett hibákról, s az ezek kijavításával kapcsolatos feladatokról” szóló dokumentum. A hibák — állapítja meg a határozat — súlyos nehézségeket okoztak a népgazdaságban. A szektaszellemű, a kalandorpolitika elemeit is magában hordozó szocialista iparosítás nem számolt az ország tényleges erőforrásaival, különösen a beruházások feszített terve okozott gondot. A mezőgazdaság elhanyagolása és a felfokozot- tan gyors ütem a szocialista átszervezésben, a túlzott iparosítás miatt lecsökkentett fejlesztés, az adminisztratív intézkedések és zaklatások minden vonatkozásban — különösen a beszolgáltatásoknál — züllesztően hatottak a termelésre. A parasztok által lényegében elhagyott, úgynevezett tartalékföldek az egész szántóterület több mint kilenc százalékát tették ki. Mindez az életszínvonal jelentős csökkenését, a lakosság ellátásának romlását, a lakáshelyzet súlyosbodását vonta maga után. Az adminisztratív módszerek elhara- pózása, az önkényeskedés a lakossággal szemben, a törvénytelenségek, az alkotmány semmibevétele az állampolgári jogokat, a személyes szabadságot és biztonságot már-már elviselhetetlen módon veszélyeztette. Szólt a határozat — sajnos csak visszafogottan — a törvénytelenségeknek arról a sötét
