Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-29 / 229. szám

1986. szeptember 29., hétfő NÉPÚJSÁG TELEX Lázár György Belgiumba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Wilfried Martens belga miniszterelnök meghívására ma hivatalos látogatásra Belgiumba utazik. Hivatalos látogatásra vár­ják Belgiumba Lázár Györ­gyöt. A magyar kormányfőt Wilfried Martens belga mi­niszterelnök hívta meg 1984-ben, hazánkban tett látogatása alkalmával. Lázár György belgiumi látogatását megelőzően a belga sajtó is­mertetéseket közöl Magyar- országról, hazánk politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életéről. A gazda­sági jellegű folyóiratok cik­kei, valamint Belgium leg­tekintélyesebb flamand nyelvű napilapja, a főleg gazdasági körökben népsze­rű De Standaard szombat­vasárnapi számában Lázár Györggyel készített interjú egyértelműen arra mutatnak, hogy a politikai dialógus mellett különösen a magyar —belga gazdasági együttmű­ködésben rejlő számos lehe­tőség iránt mutatkozik ér­deklődés. Ennek kíván részben ele­get tenni a magyar kor­mányfő számára összeállított program is: a belga minisz­terelnökkel, a külügy-, vala­mint a közlekedési és kül­kereskedelmi miniszterrel folytatandó tárgyaláson kí­vül részt vesz a belga kül­kereskedelmi hivatalnak a tiszteletére rendezett fogadá­sán, ahol találkozik a belga gazdasági életben fontos sze­repet betöltő Albert herceg­gel is, a király testvérével. Ő tavasszal üzletemberekből álló 90-tagú küldöttség élén járt hazánkban. A magyar miniszterelnököt fogadja I. Baudouin belga király is. • NEW YORK Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter tegnap az ENSZ székhelyén megbe­szélést folytatott a román, a francia, a szíriai, valamint a pakisztáni külügyminiszter­rel, és találkozott Faruk Kaddumival, a PFSZ politi­kai osztályának vezetőjével is. • PEKING Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyei Nép- köztársaság államtanácsá­nak elnöke tegnap délben Phenjanból kül önrepülőgép­pel Pekingbe érkezett. Megfigyelők rámutatnak, több mint húsz éve ez az első eset, hogy lengyei párt­vezető tesz látogatást Kíná­ban. VILÄGHÄBORÜ HATEZERSZER A világon létező 55 ezer nukleáris gyújtófej robbanó­ereje 6 ezerszerese az egész második világháborúban el­használt robbanóanyagénak. MONOPOLHELYZET Amerika legnagyobb szál­lítmányozója, az United Air­lines (UA), 750 millió dollá­rért megvásárolta a Panam egész csendes-óceáni útvo- naláhózatát, és 1986. február közepe óta hetente 53 jára­tot működtet Japán és az Amerikai Egyesült Államok között. Az UA a legnagyobb ellenfele mind az amerikai, mind a japán szállítmányo­zóknak. DÉL-AFRIKAI* Áldozatok * Az United Press Interna­tional és a Reuter hírügy­nökség szerint az utóbbi két évben az apartheidellenes mozgalom több mint 2300 tagját ölték meg a Dél-afri­kai Köztársaságban, zömüket a rendőrségi megtorló intéz­kedések során. Ez év júni­us 12-e, a rendkívüli álla­pot kihirdetése óta 303-ra emelkedett az áldozatok szá­ma TESTVÉRVÁROSOK JAPÁNBAN Nagasaki volt az első ja­pán város, amely nemzetkö­zi testvérvárosi kapcsolatra lépett. 1955-ben írt alá szer­ződést az egyesült államok­beli St. Paul-lal (Minnesota). 1985 októbere végére a test­vérvárossal rendelkező ja­pán városok, falvak, telepü­lések és tartományok teljes száma elérte a 356-ot, me­lyek 40 orszából, 565 hely­séggel álltak kapcsolatban. ÚJFAJTA KONTAKTLENCSE A houstoni Texas egyetem szakértői nyulakon próbál­tak ki. olyan újfajta kon­taktlencsét, amely megvédi a szemet az ibolyántúli suga­raktól. A nyulak könnyzacs­kói ugyanis jobban működ­nek, mint az emberéi. 11 bukaresti Előre írta Történészek a Nagy Vajdáról Hatszáz évvel ezelőtt lépett Havasalföld trónjára Mircea cél Maré vajda. Ebből az alkalomból Románia-szerte ünnepségeket és megemlékezéseket tartanak, dísztávira­tokat küldenek Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnöké­nek. Legutóbb a fővárosban, Bukarestben tartottak tudományos ülésszakot Mircea, a Nagy Vajda — a nemzeti történelem ki­emelkedő személyisége címmel. A tanács­kozáson történészek és politikusok mél­tatták a havasalföldi fejedelem uralkodá­sának történelmi jelentőségét, máig ható tanulságait. Ion Popescu-Puturi, az RKP KB tagja, a párt Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi Intézetének igazgatója például — A román nép harca a társadalmi igaz­ságosságért, a nemzeti egységért és füg­getlenségért Nicolae Ceausescu elvtárs el­méleti művének tükrében címmel — tör­ténelmi párhuzamok meghúzására is vál­lalkozott: „Ezekben a napokban Mircea Vajda trónra lépésének 600. évfordulóját annak a fényében ünnepeljük, amellyel a szocialista Románia vezetője, Nicolae Ceausescu .elvtárs világítja be népünk egész történetét. Akárcsak más nagy történelmi évfordulók esetében, amelyeket a pártfőtitkár közvetlen kezdeményezésé­re ültünk meg, Mircea uralkodásának év­fordulója is nem csak e,gy történelmi kor és egy politikai személyiség egyszerű fel­elevenítésére ad alkalmat, hanem arra is, hogy a tények igazának megfelelően job­ban meghatározzuk az uralkodó helyét a román (nép sok évezredes történetében. Mircea hosszas, 32 esztendős uralkodása dicsőséges korszak volt népünk fejlődésé­ben, ősi földje és szabadsága megvédel- mezésében, a kultúra és a civilizáció fel­virágoztatásában. A népünk múltjának e felelevenítését, vezetői igazi arculatának helyreállítását, a máshol napvilágot látó sok történelem­könyvben még fellelhető rágalmazások és hamisítások felszámolását célzó akciónak a megalkotója mindannyiunk örömére maga a párt főtitkára, a köztársaság el­nöke, Nicolae Ceausescu elvtárs, illusztris elődei művének méltó folytatója — nagy történelmi dimenziókban. Pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak az elméleti művében globális és egységes szemlélet kristályosodott ki a ro­mán nép történetével kapcsolatban. Ebben az átfogó elméleti műben, amely 21 esz­tendeje páratlan gyakorlati munkássághoz kapcsolódik, jelentős helyet foglal el a ro­mán nép kortárs létének viszonyítása tör­ténelmi létéhez mind a nemzeti egységért és függetlenségért folytatott harc, mind pedig a társadalmi igazságtörekvések vo­nalán. Vitathatatlan igazság, hogy a szocialista Románia nagy történetének, a IX, párt- kongresszust követő történetének a meg­alkotásával párhuzamosan a párt főtitká­ra új szemléletet alakított ki a román nép múltjáról is. Nicolae Ceausescu elvtárs koncepciója szerint két alapvető eszme fémjelzi a ro­mán nép sok évezredes történetét, kölcsö­nöz neki méltóságot és tiszteletet: az egy­ség gondolata, amely biztosította számára az évezredeken át tartó kontinuitást ugyanazon a területen, és a szabadságáért és függetlenségéért folytatott mindenkori harc gondolata. Népünk egységének eszméje tükröződik a pártfőtitkár egész elméleti művében, kezdve az RKP 45. évfordulóján tartott történelmi jelentőségű beszédével, amely alkalommal ajánlotta, hogy történelmi igazságként foglalják bele a munkásmoz­galom és a párt történetét a haza történe­tébe, a nemzeti történetbe, s végezve a nyár folyamán elhangzott legutóbbi beszé­deivel, amelyekben emlékeztetett népünk 2500 éves egységére és kontinuitására, vagyis géta-dák őseinknek a földjük meg- védelmezéséért folytatott harcai első doku­mentálás említésére, amely eseménynek évfordulóját szintén az idén ünnepeljük. A történelmi tények ismeretéből fakadó, Nicolae Ceausescu elvtárs által hangsú­lyozott egyik nagy igazság az, hogy a nép mindig is tudatában volt egységének, ezen egység földrajzi kiterjedésének és minden­kor küzdött megvédelmezéséért. Az egyazon földön fennálló egység, sta­bilitás és kontinuitás mellett népünk tör­ténete ritka példát kínál az igazságosság és a moralitás érzésének nemzetközi ér­vényesítésében is." Felavatták az SOS-gyermekfalut Battonyán Szabó Miklós az új lakók között Fotó: Fazekas László (Folytatás az 1. oldalról) hessen. „Az egész világ ösz- szes gyermeke a mi gyerme­künk” — idézte befejezésül Gmeiner professzort. Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke arról biztosí­totta a vendégeket és a falu lakóit, hogy a Békés me­gyében élők elejétől fogva magukénak érezték a falute­remtés ügyét, és segítségü­ket továbbra is felajánlják. A köszöntő beszédeket kö­vetően került sor a kitünte­tések átadására. Csehák Ju­dit a Munka Érdemrend arany fokozatát nyújtotta át Bihel Zoltán építésvezető­nek, az ezüst fokozatot pe­dig Csizmár Gyula tervező- mérnöknek. Helmut Kutin az SOS nemzetközi szerve­zete nevében arany oklevél­lel és éremmel jutalmazta dr. Púja Frigyes nyugalma­zott külügyminisztert és dr. Köpeczi Béla művelődési minisztert, az SOS gyermek­falu létesítéséért tett külön­leges szolgálataik elismeré­seként. A Pécsik Imre által tervezett emlékérmet dr. Becsei József, a megyei ta­nács elnökhelyettese nyújtot­ta át a gyermekfalu építésé­ben részt vevő, azt támogató kollektívák képviselőinek. Az ünnepséget követően a vendégek bejárták a 12 csa­ládi házból álló falut, amelyben jelenleg 38 gyer­mek él. A családok végle­ges kialakulása után 100, tartósan állami gondozásra szoruló • gyermeknek ad majd otthont a falu. A tervezők az épületkomplexum kiala­kításánál ügyeltek arra, hogy a környék szépségét, a gyümölcsfák épségét meg­őrizzék. A kivitelezési mun­kákat a Békés Megyei Be­ruházási Vállalat közremű­ködésével a Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezet vál­lalta. Az SOS nemzetközi szervezet egymillió dolláros támogatásával, hazai válla­latok, intézmények, szocia­lista brigádok és magánsze­mélyek, az egyesület által szervezett akciók 24 millió forintos hozzájárulásával és jelentős társadalmi munká­val épült fel a battonyai gyermekfalu. Bede Zsóka Több falu is épülhet Hermann Gmeiner professzort egyszer megkérdezték, mi a legfőbb vágya. A válasz: „Az, hogy a világ min­den országában létesüljön legalább egy gyermekfalu.” A battonyai gyermekbirodalom átadását már nem ér­hette meg, 1986. április 26-án 67 éves korában elhunyt. Még életében gondoskodott munkája folytatójáról, a gyermekfalu eszméjének éltetőjéről. Bizalmával Helmut Kutint jelölte a szervezet elnökének, s a magyarországi gálakoncerten be is mutatta a közönségnek. Ez az em­ber maga is az SOS-gyermekfalu neveltje volt. Köz- gazdasági egyetemet végzett, hosszú időn át a nemzet­közi szervezet ázsiai részlegét vezette. Az SOS-gyermekfalu magyarországi egyesületének titkára, dr. Kaposvári Júlia, miközben Kutint kísérte, a következőket nyilatkozta: — Körültekintően hasznosítjuk az első ilyen falu épí­tésének, létrejöttének tapasztalatait a következőnél, ha lesz ilyen. A nemzetközi szervezet hajlandó az együtt­működésre. Több pályázó adna otthont egy újabb gyer­mekfalunak, például Kecskemét vagy Szombathely. Há­rom évig a nemzetközi szervezet támogatja a battonyai falut, ezután nekünk kell gondoskodni az anyagiakról. Újszerű módszereket alkalmazunk majd és tisztázzuk a koncertek rendezését, a különféle pénzszerzési és tá­mogatási lehetőségeket az ügy tisztasága érdekében. Évszázados küzdelem a „vörös kakas” ellen Gyula tűzvédelmének első írásos emlékét a vár 1528-as leltárában fedezték fel a ku­tatók, ahol is egyebek mel­lett egy tűzoltásra szolgáló rézfecskendő is szerepelt a listán. Nyilván már akkor is hadakoztak a tűz ellen, de a későbbi évek folyamán többször pusztított hatalmas tűzvész a városban. Ám szervezett tűzoltásról, tűzol­tókról csak az 1885-ös esz­tendő óta lehet beszélni, amikor hosszas huzavona után a városi képviselő tes­tület elhatározta, egy 12 ta­gú hivatásos tűzoltótestület és egy önkéntes tűzoltóegy­let létrehozását. Ennek ép­pen 100 éve. A centenári­umról emlékezett meg a vá­ros lakossága és természete­sen elősorban az ünnepeltek az elmúlt szombaton. A legfiatalabbak, a nem­régiben alakult úttörő tűz­oltózenekar harsogó, pattogó indulókkal ébresztette reggel a város lakosságát. A vár előtt sokan nézhették meg, sőt, gyakorolhatták is a fecskendő vízsugarával való célzást. A művelődési köz­pont előtt pedig buzgó gyer­mekek színes krétákkal pró­bálták — nem kis sikerrel az aszfalton megfogalmazni, mit jelent számukra a tűz, az ellene való védekezés. Délután a tanácsháza nagy­termében ünnepi közgyűlés­sel folytatódott a program. Beszédében dr Takács Lő­rinc tanácselnök nemcsak a vörös kakas pusztításairól emlékezett, hanem arról is elismeréssel szólt, hogy az állami hivatásos tűzoltók mellett vagy éppen velük, nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az önkéntesek, akik szabadnapjaik jelentős részét feláldozva őrködnek házaink biztonságán. A legkiválóbbak ezen az ünnepségen kaptak kitünte­téseket. A Tűzbiztonsági Érem arany fokozatát: dr. Szávai István, Hornyák Já­nos, Kátai András és Mezei Mihály, az ezüstöt Rózsa Sándor, Schriffert András, bronz fokozatát pedig Ár- gyelán Sándor vehette át. Rajtuk kívül még sokan kaptak különböző elismeré­seket és pénzjutalmat. Az ünnepi közgyűlés résztvevői ezt követően a Dózsa György úton meghallgatták Szőllősi Pál nyugalmazott tűzoltó al­ezredes avató beszédét, a volt tűzoltólaktanya falán elhelyezett emléktáblánál. A jól sikerült centenáriumi megemlékezést hangulatos tűzoltóbál zárta a SZOT- gyógyüdülőben. B. O. A vár előtt sokan próbálkoztak a „céllövéssel”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom