Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-26 / 227. szám

1986. szeptember 26.. péntek o Eredményes félév után a csorvási Hódikötben Főleg nők dolgoznak a csorvási Hódiköt-telepen Fotó: Szőke Margit A közelmúltban megtartott csorvási tanácsülés egyik na­pirendi pontja volt a köz­ségben tevékenykedő Hódi­köt konfekcionáló üzem gaz­dasági munkájának értékelé­se. Legutóbb 1984-ben szere­pelt ez a téma a nagyköz­ségi tanács végrehajtó bi­zottsága előtt. Az azóta vég­zett munkáról, gondokról és az elért eredményekről Szka- liczki Jánosné, az üzem ve­zetője adott számot. Beszá­molójában elmondta, hogy az idei év első félévének ter­melési eredményei biztató­ak. A telephely a darabter­vét 103,3 százalékra, a nor­maóratervét pedig 106,8 szá­zalékra teljesítette. Ezzel a csorvási üzem az időará­nyos célkitűzéseit túlszár­nyalta, amire az utóbbi esz­tendőkben nem volt példa. — Mi válthatta ki ezt a fordulatot az üzem életében — próbáltuk megtudakolni az üzem vezetőjétől? — Véleményem szerint több összetevője is van ered­ményeinknek. Elsőként em­líthetném meg, hogy a köz­pont reálisabb terveket ké­szített számunkra. A le­gyártható konfekciók meny- nyisége ugyanis a termék munkaigényességének függ­vénye. Bonyolultabb munka- folyamatok esetén ugyan­annyi idő alatt nyilván ke­vesebb az előállítható da­rabszám. Sajnos, ezt koráb­ban nem kellőképpen mérle­gelték a terv készítői. Ugyanakkor a 149 fős üze­münkre gyakran olyan fel­adatokat bíztak, melyet csak nagyobb létszámmal lehetett volna megvalósítani. Az idei év tervszámai azután már jobban elérhetőeknek lát­szottak. Ezen túlmenően az üzemen belüli átszervezé­sekkel igyekszünk hatéko­nyabban dolgozni. — Erről is megtudhatnánk néhány kulisszatitkot? — Nem titok, hogy a ter­melésszervezés feltételei év­ről évre egyre nehezebbé válnak. A divat és az anya­gok minőségének változásai miatt nem tudhatjuk előre, hogy milyen fazonokat fo­gunk gyártani, így azt sem ismerhetjük, milyen lesz a gyártandó termékeink mun­kaigényessége. A munkafo- lyamaitonkénti kapacitás­szükséglet ismerete nélkül pedig szinte lehetetlen a termelésszervezés. Emiatt azután a művezetők, csoport- vezetők napi munkája is mind nagyobb odafigyelést, koncentráltságot igényel. A dolgozóink is megértet­ték, hogy időnként csak a munkafolyamatok közötti át­csoportosítással valósíthatók meg feladataink. Közülük sokan eredeti munkakörü­kön kívül még két-három más munkafolyamatot is is­mernek, s szükség esetén abban is tudnak dolgozni. Igaz, a begyakorlottság hiá­nya miatt a teljesítményük, és emiatt a keresetük is így valamelyest csökken, ami pedig nem kellemes, hiszen az üzemben dolgozók kere­sete egyébként is elmarad a más iparágakban dolgozók elerhető jövedelmétől. Az eredményes félévi bi­zonyítványunk záloga volt továbbá a kieső idők csök­kentése, a munkaidő teljes kihasználása. — Ezt hogyan tudták el­érni? — Dolgozóink 92 százalé­ka nő. Ebből adódóan a fo­lyamatos termelés elérésére fokozottan figyelembe kellett venni az egyéni problémái­kat a munkarend kialakítá­sánál. A kisgyermekes anyá­kat egy műszakban foglal­koztatjuk, míg a többiek két műszakban dolgoznak. így délelőtt vagy délután jut idő az otthoni munkák elvégzé­sére is. Az sem hátrány per­sze, ha a családtagok is ki­veszik részüket a házi mun­kából, mert így lányainknak, asszonyainknak több ideje marad pihenésre. Dolgozóink egyébként a munkaidőalap csorbulása nélkül, nagyon aktív köz­életet is élnek. Üzemünkben tíz szocialista brigád tevé­kenykedik, összesen 89 bri­gádtaggal. Társadalmimun- ka-órájuk már eddig is 1800 felett van, amit szigorúan munkaidőn kívül végeztek a községfejlesztési célok meg­valósításáért. — Milyen a csorvási Hódi- köt-telep egészségügyi, szo­ciális ellátottsága? — Felvételek előtt leendő dolgozóinkat alkalmassági vizsgálatra küldjük. Különö­sen a láncolok munkaköre az, amely jó látású munka­erőt - igényel, itt elsősorban csak fiatalokat tudunk fog­lalkoztatni. Üzemorvosi ren­delőnk van, ahová hetente egy alkalommal lehet egész­ségügyi panaszokkal fordul­ni. Az új, korszerű munka­termen kívül ebédlő, öltöző, tusoló áll dolgozóink ren­delkezésére. A különböző címen adományozott segé­lyek is bizonyítják, hogy az üzem komolyan foglalkozik a dolgozók problémáinak megoldásával — mondta be­fejezésül Szkaliczki János­né. A félévi eredmények biz­tatóak tehát, hallottuk az üzem vezetőjétől. Biztatóak, de nem garanciák. Az év­végi sikereknek csak a még hátra levő négy hónap alat­ti szorgos munka lehet a biztosítéka. Bacsa András Gépjármű diagnosztikai méröpadok Dízel- és benzinüzemű gépjárművek teljes elektro­mos felülvizsgálatára alkal­mas mérőpadok összeszerelé­sét kezdték meg a híradás- technikai gépgyár elektro­technikai gyáregységének mohácsi üzemében. Az El- kon U 400-as típusjelű autó­villamossági próbapadokból az év végéig százat készíte­nek el a vállalat budapesti, pécsi és helyi üzemei által szállított alkatrészekből, s az első Mohácson összesze­relt huszonhat kész berende­zést a Mogürt Külkereske­delmi Vállalat közvetítésé­vel még szeptemberben út­nak indítják a Szovjetunió­ba. A gyártás teljes felfutta­tását követően jövőre már negyedévenként 100 mérő- pad hagyja el a mohácsi szerelősort. alapanyaggyártóktól nem kapnak megfelelő minőségű, finomságú kelmét, nem elég egyenletes a minőség sem. így nagyon nehéz megtarta­ni az igényes, dollárral fize­tő vevőket. Persze, az alap- anyaggyártók, a Rábatex, a Pápai Textilgyár vagy a többiek ugyancsak elmond­hatják, hogy gyenge fonalból nem lehet magas minőségű alapanyagot előállítani, kü­lönösen akkor, ha nincs pénzük a legkorszerűbb ki­készítőgépekre vagy vegy­szerekre. A fonalgyártók pe­dig a gyenge gyapotra és ugyancsak a korszerű gépek és vegyszerek hiányára hi­vatkozhatnak. Nem könnyű a helyzete a kötő- és hurkolóiparnak A hazai divatipar legna­gyobb seregszemléje, nem­zetközi megmérettetésének színhelye hagyományosan az őszi BNV. Itt lehet egymás mellett látni a ruházati ipar kínálatát, a ruhákhoz hol többé, hói kevésbé illő ki­egészítőket.- a különféle tás­kákat, kesztyűket és termé­szetesen ez a cipőipar nagy seregszemléje is. Nem mondunk vele újat, hogy a divat évről évre vál­tozik, differenciálódnak az igények és a lehetőségek is. Az öltözködési cikkeket elő­állító ipar emberi, műszaki és gazdasági adottságai is, ennek megfelelően kínálata is évről évre megújul. A BNV kapcsán keresztmetsze­tet lehet készíteni öltözkö­déskultúránkról, arról, hogy mi az, amit ma a magyar ipar kínálni tud a divat­szakmában. Az öltözködési kultúra alappillére a ruházati ipar. A termékek 70-75 százaléka a ruházkodást szolgálja, a többi lakástextília és egyéb egészségügyi, valamint ipari és mezőgazdasági termék. A könnyűiparon belül a ruhá­zati iparhoz több mint száz vállalat és 200 feletti számú szövetkezet tartozik. Terme­lési értékük a könnyűipar Már kislánykorban elkezdhetik a gyermekek a felnőtt korra való készülődést, hiszen a szarvasi Plastolus Ipari Szövetke­zet nemcsak a babacsaládot mutatta be a vásáron, hanem a babaszépségszalon eszközeit is Naponta több divatbemutatón is láthatta a közönség a leg­újabb (modelleket sem. A helyzet itt is az, hogy színekben, formákban, sőt a kivitelezés gondossá­gában is együtt tudnak ha­ladni a világ élvonalába tar­tozó, a divatot irányító cé­gekkel, példa erre a Békés­csabai Kötöttárugyár vagy a Gyulai Kötőipari Vállalat Vasári bemutatója. De meg­felelő alapanyag nem min­dig áll rendelkezésük re és az okok itt is ugyanazok, mint amiket az előbb el­mondottunk. Emiatt a ké­nyes exportmunkákhoz ál­talában külföldről kell be­hozni a fonalat. A cipő- és bőrdíszműipar évek óta nagyszerű kínála­tot mutat be a BNV-n, de ezek közül csak kevés jele­nik meg az üzletekben és az is egyre magasabb áron. A magyarázat egyrészt abban kereshető, hogy nagyon élő­munka-igényes a technoló­gia, a munkatermelékenysé­get jelentősen csak korszerű gépekkel lehetne növelni, er­re pedig kevés helyen van pénz. Ugyanakkor számtalan panasz hangzik el a rossz minőségű bőrökre, az emiatt keletkező sók hulladékra. Ismerve az ágazat pénzügyi helyzetét, gyökeres javulás­ra nem számítanak a közel­jövőben. Van, pontosabban lenne azonban egy olyan terület, ahol kevés pénzzel gyors elő­relépést lehetne elérni, még­pedig a ruhák, a cipők és a különböző kellékek összehan­golásában. Évről évre fel­merül az igény, hogy fog­janak össze a gyártók és je­lenjenek meg a piacon kö­zösen olyan termékcsaláddal, mely kielégíti az öltözködés- kultúra legmagasabb igénye­it is. Egy-két próbálkozás az idei BNV-n is látható, de tömeges elterjedésről még mindig nem beszélhetünk. Pedig e vásárlói igény ki­elégítése igazán nem pénz­kérdés, legalábbis ami a gyártókat illeti. Kép, szöveg: ^ Lónyai László Divat a BNV-n termelésének 63 százalékát adja. Tavaly több mint 100 milliárd forint volt az ipar­ág termelési értéke, és kül­földre 534 millió rubelért, il­letve 343 millió dollárért ad­tak el. A nagy számok után néz­zük, mit kínál a ruházati ipar. Nos, folytatódni látszik az a tendencia, hogy az ipa­ri termelésen belül a ruhá­zati ipar részaránya csök­kent, évi átlagos növekedé­se is alacsonyabb az ipari átlagnál. Emiatt egyes terü­leteken kritikus helyzet alakult ki. Jelentősen rom­lott a munkaerőhelyzet, meggyorsult a gépek *és be­rendezések fizikai és erköl­csi avulásának folyamata. Ilyen körülmények között nehéz megfelelni a VII. öt­éves tervben rögzített ki­emelt feladatoknak, • annak, hogy a differenciálódó bel­földi. lakossági és közületi igényeket mind szélesebb választékban, magasabb színvonalon elégítsék ki. Fo­kozniuk kell az exportorien­táltságot és a konvertibilis exportot dinamikusan, az ipari átlagot meghaladóan kellene növelniük. Ez pedig nem lesz könnyű dolog. Színben, mintában tudjuk azt, amit a divatot meghatározó nyugati terme­lők, de a minőséggel van egy kis baj. A szarvasi Szi­rén Szövetkezetben például arról panaszkodtak, hogy az A Fabulissimo az idén férfiúi ápoltság jegyében állitotta ösz- sze kínálatát. Hogy a divatos öltözetben kellően szép és jó kozmetikumot használhassanak ia férfiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom