Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-25 / 226. szám

1986. szeptember 25., csütörtök o Képek a BNV-röl A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet termékei nagy sikert arattak A Videoton újdonságai a vásáron Az Orion új színestelevíziói Fotó: Lónyal László Kutatók és termelők találkozója (Folytatás az 1. oldalról) Mindezeknek a feladatok­nak a megvalósításában szükség van a kutatóintéze­tek szakembereinek munká­jára, az új eljárások, tech­nológiák bevezetésére. A to­vábbiakban az élelmiszer- ipar előtt álló legfontosabb VII, ötéves tervi feladatok­ról beszélt Murányi Miklós. Befejezésül annak a véle­ményének adott hangot, hogy a jelenlegi nehezebb gazdasági körülmények kö­zepette szükség van az új, a gyakorlatban minél előbb bevezethető kutatási ered­mények hasznosítására. Ezért jó. hogy most talál­koznak az Öntözési Kutató Intézet képviselői és a me­zőgazdasági termelés me­gyei irányítói. Ezt követően dr. Sári László igazgatóhelyettes adott tájékoztatást az inté­zet munkájáról. Az ÖKI hét osztályán 34 kutató, közülük 17 kandidátus tevékenyke­dik. Nehezíti munkájukat, hogy csak 800 hektár kísér­leti területtel rendelkeznek. Az utóbbi években különö­sen a lucerna- és rizsneme­sítésben értek el számotte­vő, nemzetközileg is figye­lemre méltó eredményt. Bő­vítették kapcsolataikat a külföldi kutatóbázisokkal. Sajnálatos, hogy lassan a meglevő kutatóállomás meg elöregszik, mivel az ala­csony fizetések miatt a fia­talok közül egyre keveseb­ben választják hivatásuk­nak a kutatást. Ezt követően a szakembe­rek kint a gyakorlatban tá­jékozódtak a lucernater­mesztés, a szója-, a lóbab-, a lencsetermesztés legújabb eredményeiről. Megismer­kedhettek az intézet terme­lési osztályának tevékenysé­gével, a szakszerű, gazdasá­gos öntözéssel, a legújabb berendezésekkel, a gyepgaz­dálkodás javítását szolgáló, a gyakorlatban jól alkal­mazható eljárásokkal, vala­mint a rizstermesztésben be­vezetett legújabb technoló­giákkal, fajtákkal. Délután a tanácskozáson részt vevő mezőgazdasági szakemberek mondták el véleményüket, fogalmazták meg kérdései­ket a látottakkal kapcsolat­ban. A hasznos, több órán át tartó eszmecsere jól szol­gálta a kutatók és termelők népgazdasági feladatokat segítő együttműködését. V. L. Nyíl! levél Egy levéltetű panasza Írtéihoz Társaim nevében panaszt akarok emelni irtóink ellen. Egyszerű atka vagyok. Már a nagyatkám is az volt. Néha elűznek a földről, néha mutogatnak. Bálint gazda már sok szót veszteget rám a tv-ben, de hiába űznek, hajtanak. Persze atkája vá­logatja. Van, aki direkt kelleti magát. Ha elűzik, megint megjelenik. Mutogatják a képernyőn, újságokban szólnak róluk. Pe­dig mit teszünk mi? A létért küzdünk, mint mások. Csak esszük-rágjuk a növény gyökerét, ha nincs szárazság, a levelét. Belülről rágjuk. Ám, ha erős, kevesebbet tudunk fogyasztani belőle. Most meg hall­juk, amelyik gazdaságban kedvezni akar­nak nekünk, meg, hogy spórolásból keve? sebb műtrágyát akarnak szórni a veté­sekre, azokat figyelmeztetik, hogy ne saj­nálják a szert. Csakhogy erős legyen el­lenünk az a fránya növény! A másik. Szórnak port, meg permetez­nek, mindenféle denunciáló anyagot fecs­kendeznek ránk. Néha repülőről is. De hála istennek, a legtöbbje elszáll és nem bennünket, hanem a környezetet irtja. Ami kevés bennünket ér, attól csak im­munisok leszünk. Azt hiszik, hogy amit tesznek, az örökkön jó lesz. Még ha im­perialista, amerikai burgonyabogarak len­nénk. Bár azok is itt voltak inár a kolera idején és eszik most is a gumót. Káposz­tára nem vásik a foguk. Ők úri bogarak. Szórnak, szórnak és minket okolnak kör­nyezetszennyeződésért. Mintha mi fújnánk széjjel a sok kénező, meg salétromos, meg ki tudja micsodás anyagot. Mégis űznek bennünket. Ártatlan szen­vedő alanyai vagyunk a begyepesedett biotechnológiának. De mi egyszerű atkák, szérák, spórák, gombák, penészek, tetűk, összefogtunk, és ha ellenérzést is vált ki irtóinkból, nemes tettre határoztuk el ma­gunkat. Még életünket is hajlandók va­gyunk feláldozni, ha abbahagyják a már régen megunt írtó módszereiket, amiktől lassan diétázni vagyunk kénytelenek. Hát ezért írok a többiek nevében is. Most min­denhol napirenden szerepel a korszerű táplálkozás kérdése. Ha plyan szereket ta­lálnak fel, amelyektől még a fülünk is el- vásik, kipusztulunk környezetszennyező­dés nélkül is. Itt van például pz a folyé­kony, valamelyik megyei ipari szövetke­zetben kikísérletezett anyag, amit a földbe kell csurgatni. Miért nem próbálkoznak azzal? Szegény társaim egyike, akin kí­sérleteztek, olyan becsinált lett tőle egy­szeriben, mint ángyi néni levese. Pedig azt mondják, régebben erősebb volt a ganaj- túró bogárnál is. Hát ne csak kísérletezze­nek velünk. Adjanak új táplálékot, még ha belepusztulunk is. Remélve, hogy méltányolják panaszun­kat, hazafias tisztelettel mindannyiunk ál­tal aláírva jegy névtelen levéltetű nevé­ben: Varga Dezső MSZBMagcsoport a füzesgyarmati tsz-ben Megismerni jobban egymás életét A Füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben 1971-ben alakult meg mintegy 70 taggal a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja. Az elmúlt évek során aztán egyre bővült a tagság, s jelenleg a 13 ezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem vala­mennyi tagja, több mint 2000-en segítik a barátsági munkát. Radovics Géza, a termelő- szövetkezet MSZBT-tagcso- portjának ügyvezető elnöke már két alkalommal vett részt korábban az MSZBT országos értekezletén. Az el­múlt időszak helyi rendez­vényeiről, a magyar—szovjet barátság erősítéséről a kö­vetkezőket mondja: — Számomra örökké em­lékezetes marad ez a két or­szágos értekezlet. Nagyon jó volt megismerkedni az egész országból összesereglett MSZBT-aktivistákkal. Meg­vitattuk a mozgalom helyze­tét, új, hasznos javaslatokat tettünk a továbblépés érde­kében. Az idei, novemberi országos értekezlettől azt vá­rom, hogy összegezze az el­múlt időszak tapasztalatait, meghatározza a jövő főbb tennivalóit. Nálunk a terme­lőszövetkezetben szinte min­dennapos a kapcsolat a szovjet mezőgazdasági gép­ipar termékeivel. A dolgozók ugyanis nap mint nap az MTZ-traktorokon ülnek, s el­ismerően szólnak e középka­tegóriájú traktor teljesítmé­nyéről. Többször vállalkoztunk új szovjet gépek tesztelésére, így többek között silóbetaka­rító kombájnokat, keltetőgé­peket próbáltak ki a szovjet szakemberek termelőszövet­kezetünkben. Külön öröm számunkra, hogy az elmúlt másfél évtizedben csaknem 600-an jártak a Vörös Csil­lag tsz-ből a baráti Szovjet­unióban. Tagjaink a hely­színen győződhettek meg ar­ról a fejlődésről, amelyet az elmúlt évtizedekben megtett ez a nagy szomszédos or­szág. Különösen azoknak volt szembetűnő a fejlődés, akik valamikor a második világháború idején már jár­tak szovjet földön és így érzékelni tudták a változá­sokat. Termelőszövetkeze­tünk szakemberei több alka­lommal vettek részt a szov­jet mezőgazdaság legújabb eredményeinek megismerésé­Országos kukorica bemutató A vetőmagvállalat szentesi kutatóállomása szerdán ku- koricafajta-bemutatót ren­dezett a Szarvasi Táncsics Tsz határában levő fajtakí­sérleti tenyészkertjében. A nagy eseményre az ország minden tájáról 100 tudomá­nyos kutató, agrárszakember és termelőüzem-vezető érke­zett. A vendégeket dr. Fa­ragó László, a szentesi állo­más igazgatója köszöntötte. A kukoricanemesítés fontos­ságáról, a mennyiség-minő­ség jelentőségéről, a beteg­ségek elleni küzdelemről, annak módjáról dr. Mester- házy Ákos, ■ a Gabonater­mesztési Kutató Intézet tu­dományos munkatársa, dr. Bata András, a műszaki egyetem tudományos mun­katársa és dr. Eke István, a MÉM osztályvezető-helyette­se tartott rövid tájékozta­tót. Kovács Gáborné dr. — Fleischmann-díjas szarvasi nemesítő — a tenyészkert- ben végzett fajtakísérleti munkáról szólt. A beszámolókat gyakorlati bemutató követte. Bőtermő, szálszilárd, betegségnek el­lenálló fajtákat és fajtaje­lölteket láthattak az érdek­lődők. A. R. ben, gyakorlati tanulmány­úton a Szovjetunióban. Ugyanakkor örömünkre szol­gál, hogy a megyénkbe láto­gató szovjet küldöttségeket, szakmai csoportokat fogad­hatjuk nálunk, és bemutat­hatjuk nekik, hogyan élünk, dolgozunk itt Füzesgyarma­ton. — Legújabb kapcsolatunk a Leningrádi Állatorvos­tudományi Egyetem hallga­tóival alakult ki — kapcso­lódik a beszélgetésbe Koós Istvánná, az MSZBT-tagcso- port titkára, majd így, foly­tatja: — Termelőszövetkeze­tünk elnöke a Szovjetunió­ban végzett, és még innen erednek ezek a baráti szá­lak a leningrádiakkal. Éven­te mintegy 10—15 egyetemi hallgató látogat el hozzánk, s az itt töltött néhány nap során ismerkedik az állat- egészségügy helyzetével. Leg­utóbb a háztáji gazdál­kodást tanulmányozta ná­lunk egy szakemberekből ál­ló csoport. Időközben előkerül egy jó tízéves termelőszövetkezeti újság, amelyben arról olvas­hatunk. hogy a felszabadító harcok során meghalt egyik szovjet katona — akinek sír­ja Füzesgyarmaton található — családtagjai látogattak el néhány évtized után Ma­gyarországra. A füzesgyar­matiak azóta is tartják le­velezés útján a kapcsolatot ezzel a szovjet családdal. Házigazdáinktól azt is meg­tudtuk, hogy néhány éve a Pravdában jelent meg egy cikk a Füzesgyarmat térsé­gében folytatott meliorációs munkákról. Évente megrendezik a „Ki tud többet a Szovjetunióról?" vetélkedősorozatot, amelyen igen szép számmal vesznek részt a szocialista brigádok. A füzesgyarmatiak 1980-ban ország06 első helyezést értek el ebben a vetélkedősorozat­ban, amelynek jutalma egy szovjetunióbeli utazás volt. Legutóbb 1984-ben végeztek Cukorcirok-feldolgozási kí­sérlet Győrött. Megkezdték a cukorcikrok betakarítását és feldolgozását Győr-Sopron megyében. A melegigényes, rövid tenyészidejű és a gyen­gébb minőségű talajokon is megélő növényt kísérletkép­pen 100 hektáron termeszti a győrszentiváni, a bácsai, a töltéstavai és a péri tsz. A terményt zölden szecskázzák, majd préselik. A belőle saj­tolt magas glukóztartalmú lé a biotechnikai és a fer­mentációs iparágak alap­anyagául szolgál, visszama­radt része pedig silótakar­mányként hasznosítható. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, illetve a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium által támogatott kísérletbe bekapcsolódott a Győri Szeszipari Vállalat is; erjesztés, finomítás útján élelmiszer-, gyógyszer-, illet­ve textilipari felhasználásra, továbbá humán célra is al­kalmas szeszt állít elő ^ cu­korcirokból. A cukorcirok- termesztési rendszert az ócsai tsz szervezte, a termesztési és feldolgozási technológiát a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kara dolgoz­ta ki. Üj típusú ajtók, ablakok. Üj típusú, a hőtechnikai szabványnak megfelelő ajtó­az első helyen, ebben a ve­télkedősorozatban. A helyi általános iskola tanárai is bekapcsolódtak a csapatta­gok felkészítésébe, aminek meg is lett az eredménye. Az általános iskolával gyü­mölcsöző együttműködést alakítottak ki. Részt vesz­nek egymás ünnepségein, megemlékezésein, a Szovjet­unió életét bemutató kiállí­tást szerveztek a diákoknak. Távolabbi tervük, hogy az általános iskolásokkal közö­sen megalakítják a Moszkva Rádió baráti klubot. Évente ellátogatnak a Szovjet Tu­domány és Kultúra Házába és több szovjet művészeti csoportot fogadták már a te­lepülésen. Csikós László nyugdíjas, az MSZBT-tagcsoport vezetősé­gi tagja, így vélekedik: — Csaknem egy évtizede alakítottunk ki jó kapcsola­tot a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet ala­kulat katonáival. Részt ve­szünk egymás ünnepségein, de a munkában is vannak közös élményeink. Néhány nappal ezelőtt az almaszü­retben vettek részt a szovjet barátaink, s úgy érezzük, mindez jól szolgálta a sze­mélyes kapcsolatok erősíté­sét. A szovjet alakulatnak nagy teljesítményű földmun­kagépei vannak, amelyeket az egyes nagyobb feladatok során a tsz rendelkezésére bocsátanak. Külön öröm volt számomra, mivel én töltöm be a tolmács szerepét, hogy a szovjet tisztek közül egyre többen tanulnak magyarul. Szeretnénk testvérkapcsola­tot létesíteni egy szovjet kol­hozzal. . Barna Lajos, az MSZMP üzemi bizottságának titkára, a barátsági munkáról így beszél: — Ügy érzem, nemcsak a termelőszövetkezetnek. ha­nem az egész községnek ér­ték az MSZBT-tagcsoport. Évente részletes munkaterv alapján tevékenykednek az üzemi pártbizottság elvi irá­nyítása mellett. Ebben az évben KISZ-eseink Lenin- grádba és Penzába utaznak egy-egy csoporttal, ahol megismerkednek a Szovjet­unió életével, az új gazdasá­gi porgrammal, a fiatalok hétköznapjaival. Verasztó Lajos kát, ablakokat fejlesztettek ki a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A vál­lalat nagykapornaki üzemé­ben készülő ablakokhoz nincs szükség hőszigetelő üvegre, a normál ablaküveg­gel is tökéletes szigetelést biztosít. Ezért az ára is ked­vezőbb az építkezők számá­ra, mert mintegy 40 száza­lékkal olcsóbb, mint a ha­sonló hőszigetelő tulajdonsá­gokkal rendelkező ablakoké. Másik új termékük — az acél 'tokos ajtó — fő elő­nye, hogy nem deformáló­dik, és az ajtólapokat csak akkor kell felszerelni, ha a házban minden készen van. Tésztaújdonságok Székesfe­hérvárról. Újfajta száraz- tésztákkal bővítette termék- választékát a Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat. Székesfehér­vári tésztagyárában durum- búzából, őrölt lisztből, külön­leges kukoricalisztadalékból, tojás hozzáadása nélkül ké­szülnek a különféle durica nevű tészták. Jelenleg hat­félét szállítanak ezekből a koleszterinmentességük mi­att egészséges és kitűnő fő­zési tulajdonságokkal ren­delkező száraztésztákból az üzletekbe. Ezekben a napok­ban ismét újdonságggal — fürjtojással készített rövid metélttel és kiskockával — jelentkezett a vállalat. jjjiirii ji msyjih mmMm

Next

/
Oldalképek
Tartalom