Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-24 / 225. szám

1986. szeptember 24., szerda NÉPÚJSÁG Könnyű vagy nehéz kollégistává lenni? Elsősök első hetei Ilyenkor, ősszel sok diák kerekedik fel, s mond búcsút az addig megszokott falujá­nak, ahol már nem folytat­hatja tovább tanulmányait, és új, más környezetbe kerül. Űj az iskola, új az otthont adó kollégium, mások a szo­kások, követelmények, a csu­pa új felnőtt- és gyermekarc között. A középiskolák első osztályos növendékei ők. akik először lépnek ki az életbe, ahova elkíséri őket a szülők biztató és intő szava, de már nem állnak mellet­tük, csak láthatatlanul. — Milyen érzés volt meg­érkezni — belecsöppenni — egy teljesen új közösségbe? — kérdem a nagyszénás! Zamba Anitát. — Vegyes, öülfem is, fél­tem is. örültem, mert a me­zőgazdasági szakközépisko­lából alakult növényvédő és -termesztő technikusi tago­zatra vettek föl, és ez na­gyon a kedvemre való. De féltem is egy kicsit, hogy a sok ismeretlen ember közt. hogyan igazodok el? Milye­nek lesznek a lányok a kollé­giumban, a fiúk az iskolá­ban, kivel értek majd szót, hiszen Szénásról egyedül jöt- terp ide. Aztán, még mind­járt az első napokban Ritá­val össszebarátkoztunk. Szappanos Rita Gyuláról jött Békésre. — Sokan csodálkoznak ezen. mert Gyula valóságos iskolaváros. Én. azonban ál­lategészségügyi szakra sze­rettem volna menni Hódme­zővásárhelyre, de oda nem vettek föl, csak a második­ként megjelölt, itteni techni­kusi tagozatra. A ..bevonu­láskor” én is úgy voltam, mint Anita, meg a többiek. Néztük, figyeltük egymást az iskolában is, itt is, s próbál­tunk kezdeményezni. Nap­közben sok idő nem volt ér­zelegni, mert a tanítás mind­járt komolyan indult, s így kellett tanulni is. Étkezés közben, meg este, a hálóter­mekben kezdtük jobban megismerni egymást. — Mi Ritával hamar ész­revettük, hogy nagyon egy­formák vagyunk, ugyanazok a dolgok érdekelnek ben­nünket, s mindenben meg­értjük egymást. A vidámság­ban, bolondozásban is. S ba­rátnők lettünk. Balogh Gabi gimnazista. Pesti lány, azért jött Békés­re, hogy ha majd a család ideköltözik — mert ez a terv —. ne kelljen iskolát változ­tatnia. — Én mindig nagyon sze­rettem a társaságot — mondja —, ezért csak vára­kozás volt bennem. És már az első nap egy felsős lány­nyal ismerkedtem össze, aki­vel azóta is jól megértjük egymást. Másokkal is. Szinte repültek a napok. Egy hetet már dolgoztunk is — kukori­cát törtünk —, s a munka jól összehozza a társaságot. Komolyan dolgoztunk ugyan, de utána esténként szórakoz­tunk, vidáman éltünk, jól éreztük magunkat. Az eleki Fodor Rózsa gép- szerkesztőnek készül az ipari szakközépiskolában. Ö is a negyedikeseket említi. — Az első nap, mikor csak tébláboltunk a kollégiumban, a negyedikesek^ szólítgattak meg bennünket, 'ismerkedtek Fotó: Gál Edit Öten a tizenkét elsős lány közül velünk. És ez nagyon jól­esett, mert azt hiszem, nem­csak én tartottam tőlük. Va­jon milyen lesz a kicsik és nagyok közti viszony? Hátha uralkodni akarnak, és kiszol­gáltatják magukat velünk? Nagyon jó, hogy semmi ilyes­mi nincs itt, egyenjogúak vagyunk a nagyokkal, s az első perctől kezdve közvetle­nek velünk. Közös témánk is van, még vitáznak is ve­lünk, nemhogy csak szóba állnak. — Főleg a zenéről folynak nagy beszélgetések — szól közbe a komoly zenét szere­tő, szeghalmi Lele Ilona —, leginkább a rock- és popze­néről, mert ezek a népszerű­ek. Esti kimenőnk ugyan még nincsen, de voltunk már a művelődési házban, a könyvtárt is meglátogattuk, és majd sokféle program lesz. Iskolai ismerkedési estek, sőt, úgy hírlik, még gólyabál is lesz. Szórakozások nélkül nem lenne színes a kollégiumi élet, de mintha túl sok szót ejtettünk volna erről — pe­dig nem —, az otthoniakról kezdenek beszélni. Felejthe­tetlen az első hazamenetel, a találkozás a testvérekkel, szülőkkel, barátnőkkel. S me­sélik sorban az élményeket. Ezután sem szakad meg ve­lük a kapcsolat, hiszen sű­rűn, hetenként hazajárnak. Talán túl sűrű is ez a min­den heti kétnapos látogatás. nehéz otthon a tanulást is beilleszteni a dús program­ba. És a fegyelem, amit eddig még nem is érintettünk? Pe­dig mégiscsak más, mint az eddigi volt, hisz itt szigorú beosztás szerint élnek. Azt mondják, nem is szi­gorúság ez, inkább rend. az viszont kell az eredményes tanuláshoz, ami az ittlétük lényege. S' a házirendet nem nehéz megtartani, ha érti és elfogadja az ember. Otthon ugyan majdnem mindenki hangos rádió-, vagy magnó­zene mellett tanult, de a csendes, közös tanulást is könnyen meg lehetett szokni. Csak annak az egy-két lány­nak volt nehéz, aki a leckét hangosan olvasva tanult ed­dig. — És az ellátás — a koszt — milyen? — Jó! — kiáltanak föl egy­szerre. — Sok húst kapunk, ízletesen főznek mindent, és repeta is akad. Csak tészta van kevésszer. — Akkor baj semmi? Azért az is van. Öreg az épület, de ez még hagyján, ám öregek a cserépkályhák is. — Olyan rozogák — teszi hozzá Ica —, hogy félünk a téltől. Egyébként nem zavar bennünket, hogy nem egy modern házban lakunk. Meg­szerettünk itt, jó együtt len­ni, és ez mindennél fonto- sabb Vass Márta Világsikert aratott a neves költő, Jcvgenyij Jevtusenko Óvo­da című színes, szovjet, kétrészes filmje (Mokép — MTI-fotó) Nyitnak a klubmozik A korábbi évekhez ha­sonlóan a most kezdődő őszi-téli évadra is több, igen ígéretes klubmozisorozatot is indít a Békés Megyei Mozi­üzemi Vállalat. Eddig még hazánkban nem vetített nyolc film került a Kortársaink a filmművészet­ben ismert című sorozatba, amelynek darabjait kéthe­tenként a békéscsabai Be­mutató klubmoziban, továb­bá az orosházi Béke, a gyu­lai Erkel, a szarvasi Tán­csics és a békési Bástya mo­zik mutatnak be. Az első film Woody Allen legfris­sebb amerikai filmvígjátéka, a Zelig című lesz, amelyet Csabán október 2-án este fél 8 órától láthatnak az érdek­lődők. A sorozatban kerül a közönség elé Werner Herzog Ahol a zöld hangyák álmod­nak című színes NSZK-beli, Krzysztof Zanussi Spirál cí­mű lengyel, Jevgenyij Jev­tusenko Óvoda című kétré­szes szovjet alkotása is. A békéscsabai ifjúsági és úttörőházban helyet kapott Bemutató klubmozi külön­ben a legszélesebb választé­kot nyújtja. Minden hónap második csütörtökjén dél­után 3 órakor — először ok­tóber 9-én — kezdődnek az általános iskolásoknak az Olvasmánymozi vetítései. Többek között az Egri csil­lagok, a Timur és csapata, a Légy jó mindhalálig, A Pál utcai fiúk, a Háry János cí­mű népszerű irodalmi fel­dolgozásokat láthatják itt a bérletet váltó kisdiákok. A megyeszékhelyen élő, ta­nuló középiskolások Olvas­mánymozija szintén délután 3 órakor, de minden hónap harmadik csütörtökjén — legelőször október 16-án — lesz. Két olyan alkotást is beválasztottak a szintén csak bérlettel látogatható sorozat­ba, amely eddig még nem szerepelt a mozik műsorán: Pier Paolo Pasolini Máté evangéliuma című olasz film­jét és Ingrid Bergman fő­szereplésével Dürrenmatt vi­lághírű drámájából készült, Az öreg hölgy látogatása cí­mű NSZK filmet. Elsősorban a középiskolá­sokra számítanak a Kulich Gyula Filmklub vetítésein is, amely a középiskolás olvas­mánymozi napjain, de este fél 8-kor kezdődnek, s első előadása október 23-án lesz. Négy William Wyler- és ugyancsak négy Milos For­mán-filmet láthatnak majd a bérlettulajdonosok. A Filmtéka elnevezésű filmklub az idei évadban A siker boszorkánykonyhái címmel §z elmúlt évtized legnagyobb filmmúzeumi si­kereiből ad válogatást min­den hónap második csütör­tökjén — először október 9- én — este fél 8 órától. így többek között a Help! című zenés angol filmet a Beat­les együttes főszereplésével, az Ingmar Bergman rendezte svéd Persona címűt, Victor Fleming regényéből készült kétrészes Elfújta a szél cí­mű amerikai alkotást Vivian Leigh és Clarke Gable fő­szereplésével láthatják azok, akik bérletet váltanak erre a sorozatra. Erósz találkozásai Thana- tosszal — ez a címe a gyulai Petőfi, a békéscsabai Sza­badság és az orosházi Parti­zán mozik éppen egy tucat alkotásból álló sorozatának, amelyet október végétől, he­ti egy-egy estén csak 16 éven felülieknek, zártkörűen ve­títenek. A zömében a ma­gyar közönség elé először ke­rülő filmek közös jellemző­je, hogy azok a testi szerel­met és az erőszakos halált ábrázolják különböző rende­zői felfogásban. Az alkotók között találjuk Luis Bunnu- el, B. Bertolucci, Elia Kazan, A. Hiller, L. Olivier, P. P. Pasolini, Kuroszawa Akira, J-L. Godard nevét. A városi mozik sorozatai közül az utolsó a békéscsa­bai és a gyulai középiskolá­soknak szánt „Dühöngő if­júság” című. Az október 8- án, illetve 9-én kezdődő, ha­vi egy-egy alkalommal sorra kerülő vetítéseken a bérletet váltó diákok többek között megismerkedhetnek a soro­zat címadó, Tony Richardson 1959-ben forgatott angol, V. Schlöndorff Musil regényé­ből rendezett Az ifjú Törless című 1966-os francia—NSZK, R. Bresson 1960-ban készí­tett Zsebtolvaj című francia alkotásával. (Ni. L.) Tiniklub — újra! Előbb-utóbb Béri Dry is eljön... Péntek délután, öt óra. Békéscsabán a téglagyári művelődési ház előtt három tinilány tanácskozik. Néhány szót — akarva-akaratlan — meghallok. — ... én nem megyek be... — ... pedig jön Béri Ary és különben is biztos jó lesz. — Nézzétek, a Csabi!!! — kiált fel az előbb még vo­nakodó lányka és befordul a művelődési ház kapuján, kö­vetve a magas, barna fiút. Természetesen a többiek is utána mennek, hiszen öt óra­kor kezdődik a tiniklub első őszi .foglalkozása. Odabenn a klub vezetője, Tóth Mari és a Békés Me­gyei Művelődési Központ munkatársa, Nagy Péter fo­gadja az újonnan érkezette­ket. Addig, amíg meg nem jön a tavalyi törzsgárda, az itt levők önismereti játékok tanulásával töltik az időt. Péterrel és Marival az elő­térben beszélgetünk, s még a csukott ajtón keresztül is halljuk a benti jóízű kaca­gást. — A klub tavaly január­ban alakult meg a Megyei Művelődési Központ támo­gatásával — mondja Péter, a tiszteletbeli tini. — Elsődleges célunk, hogy segítsünk a fiataloknak ér­telmesen kihasználni kevés szabad idejüket. Megpróbá­lunk olyan programokat szervezni, melyeken minden­ki jól érzi magát és olyat hall, lát, ami később hasz­nára válhat. Tavaly például vendégül láttunk pszicholó­gust, tanárt, fakírt; rendez­tünk diszkót és táncházat. A legemlékezetesebb talán a tinimajális volt, amit a Kor­zó étteremben tartottunk. Itt avattak engem is tiszteletbe­li tinivé. — Tulajdonképpen egyesü­letet szerettünk volna létre­hozni — kapcsolódik a be­szélgetésbe Mari. — Ehhez a megye klubjainak összefo­gására lenne szükség. Min­denekelőtt persze egy stabil 50—60 tagú csapatot kell összehozni, amihez egy saját helyiség is nélkülözhetetlen. Szeretnénk, ha minél többen eljönnének hozzánk és meg­ismerkednének a klubbal; éppen ezért hívogató „röp- iratokat” készítünk, melye­ket minden iskolába eljut­tatunk. — Jaj, a meghívók! — mosolyodik el Péter. — Le­het, hogy félrevezettünk né­hány tinit azzal, hogy a raj­zos plakáton elérthető volt egy felirat, mely szerint: Bé­ri Ary is vendégünk lesz. Nagyon sajnálom azokat, akiknek csalódást fogunk okozni, de Ary nem ma jön, hanem valamikor a közel­jövőben. Aki csak ezért jött most el, talán megismer min­ket és legközelebb már a klubba jön, nem pedig Béri Ary miatt. — Tervezzük, hogy össze­állítunk egy rövid kis mű­sort, amivel végigjárjuk az iskolákat és ezen bemutat­juk a klubot. Lehet, hogy egy ilyen élő találkozásnak nagyobb sikere lesz, mint a szórólapoknak. — Az a baj, hogy sokan nem bíznak abban, hogy itt majd jól érzik magukat — folytatja Mari, a klubveze­tő. — Ha azt a szót hall­ják: szórakozás, egyértelmű, hogy mindenki a diszkóra gondol, mintha más nem is létezne. Nem vagyok a tán­colás ellen — mi is rende­zünk ilyerf programokat —, de emellett rengeteg mást is. Talán nehezen szánják rá magukat, hogy eljöjjenek, de aki itt van, az jól érzi ma­gát. Hallod, most is milyen jókat nevetnek ... Valóban nagyszerű a han­gulat. A játék után a klub­vezetőség köszönti a tagsá­got és minden hivatalosság nélkül megbeszélik a jövő évi teendőket. A javaslaüv kát jegyzik és Péter meg­ígéri, hogy igyekszik vala­mennyit megvalósítani. Béri Aryt már csak a tisztesség kedvéért is meg kell hívni! A foglalkozást Rakovics István, Szokolai Balázs és Bitskei Károly blues-panto- mim műsora zárja. Mellet­tem ismerősök ülnek: Csabi és újdonsült barátnője. Ügy látom, jól érzik magukat... Gajdács' Emese Tanácskoznak a tinik: nemcsak diszkó van a világon... Fotó: Szóké Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom