Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-20 / 222. szám

1986. szeptember 20„ szombat NÉPÚJSÁG Vénasszonyok nyara? Miért, hogy az egész világon indián nyárnak nevezik a szeptemberi verőfé­nyes napokat, heteket, s miért, hogy ná­lunk ebből vénasszonyok nyara lett? Lehetne kutatni, s talán van is. aki már kutatta. Az indián nyárban van va­lami szépséges, van valami örömérző. A vénasszonyok nyara inkább leszóló, bán­tó, sértő, mint ahogy maga a „vénasz- szony" szó is az. Pedig hát tolódik az életkor kifelé, s aki vénasszonynák volt titulálható pár évtizeddel ezelőtt, az ma, ha egy kicsit is ad magára, legfeljebb „korosodónak”' mondható. Amikor én tízéves voltam, akkor a nagyanyám mindössze 52 volt, és én mi­lyen nagyon öregnek láttam! De nemcsak gyerekszemmel, hanem ha megnézem az egykori fényképeket, akkor ma is annak látom. Ősz haj, sötét kendő, sötét ruha. magas szárú fűzős cipő. Falun sok helyen még ma is megszólják azt az ötvenes asszonyt, aki nem sötét ru­hát ölt fel. s nem köti be sötét kendővel a fejét, de a városközeli falvakban, vagy méginkább a városokban egyre inkább megértik az ötvenesek (az én korosztá­lyom), de bizony még a hatvanasok is, hogy adni kell magukra. Nem csiricsáré holmikat, nem tinédzsereknek való butik- cuccokat kell viselniük, de nem kötelező sötétben járniuk, szabad a hajat is szí- neztetni, ápolni kell a bőrt, a kezet. A kitolódott életkor úgy ér valamit, ha nem roskatag öregként éljük végig, ha­nem amennyire egészségünk engedi, ápol­tam mozgékonyán — egyszóval fiatalo­san. Ismerek egy asszonyt. Idén tölti be a nyolcvanadik évét. Gépírónő, titkárnő volt egy életen át, s mindössze két munka­helyen. Ma is — mindössze tíz éve nyug­díjban — hetenként háromszor bejár a régi munkahelyére, ahol igényt tartanak rá. Mindenki csak maminak hívja — im­már harminc éve. Hát mamival vagy két éve nem találkoztam és most meglátoga­tott. Meglepett a fehér haja. ,;Mami, te eddig festetted?!” — kérdeztem. „Persze, hogy festettem, te csacsi, de úgy gondol­tam, hogy mire a nyolcvanat betöltőm, jobban áll majd a fehér. Látod, most Hófehérke lettem!” Ránéztem: fehér szoknya, fehér blúz volt rajta, fehér szandál a lábán. És mami szép volt: talpig fehérben. És nem volt vénasszony. (sár tf i) Nadrágalakitások A hűvösebb, esős őszi napok közeledtével a kislányokra is szívesebben ad hosszú­nadrágot anyuka. Illetve adna, csak éppen az is szűk, vagy rövid lett. Néhány alakí­tási ötletünk talán segítséget nyújt az ilyen gondok megoldásához. a) Ez a nadrág szűk és rövid is lett. Ma­radék kárókockás kelméből így lett belőle divatos kertésznadrág: az aljából még le­vágtak egy darabot, hogy lábközépig ér­jen, az oldalvarrásnál felfejtették és be- toldtak egy 2-3 ujjnyi széles csíkot. Az al­jára ugyanilyen széles, kockás felhajtó ke­rült, a felsőrészhez pedig széles vállpánt, mely patentgombbal csukódik. b) A kinőtt mellesnadrágot derékban el­vágták. Elütő anyagból övszerű toldás és a nadrág alsó szegélyére tízcentis hosszabbí­tás került, amelynek a fele vissza, fel van hajtva. A maradék anyagból még négy zse­bet is varrtak: a nadrág térdére, a melles­részre, és a hozzáillő blúz ujjára. c) A boltokban széles, sokszínű gumi kapható. Ebből készült a nadrág szabályoz­ható vállpántja. A nadrág megkopott fene­két pedig különféle színű és mintájú anyag­ból szabott, rátétes megoldású szívek takar­ják és védik. R K Képek a lakásban A képek lakásunk díszítő­elemei, hangulatos kiegészí­tői a berendezésnek. Egy képet akkor tudunk megfelelően szemlélni, ha nincs tú| sötét helyen és túl magasan felakasztva. Fontos az is, hogy a kép és a de­korált falsík aránya össz­hangban legyen, mivel a képnek maga a fal képez keretet, például az 1. áb­rán. Nagy formátumú ké­pek, mint az 1. ábra szóló képe, jól mutatnak fekhely vagy ülőgarnitúra fölé he­lyezve. A bútorok szimmet­rikus csoportosításánál ter­mészetesen a képet is szim­metrikus elrendezésben he­lyezzük el. Több kép elrendezése is bizonyos szabályokhoz iga­zodik. Mint 2. ábránk jelzi, szükség van egy képzeletbe­li segédvonalra. De ugyan­ilyen irányvonalként szol­gálhatnak az ajtó vagy az ablak élei is. Ezek ugyanis egy egyenest képezhetnek a képkeretek alsó vagy felső peremével. Több kép egy­más mellé való helyezésével többnyire egy vízszintes jel­zővonal elegendő. A hangsú­lyozni kívánt képet a kis csoport súlypontjába helyez­zük. Ha nagyobb csoportot akarunk kialakítani — mint a 3. ábra illusztrálja — a bővítéshez függőleges segéd­vonalakra is szükség van — hiszen a képsorok úgyszól­ván a „magasba nőnek”. Az egymás közti távolság ne legyen túl nagy, mert szét­esik a csoport, elvész a kí­vánt hatás. A kis formátu­mokat zárjuk a kompozíció hézagai közé, ezek a na­gyobb képektől tartást nyer­nek. Gyakran a keretek ma­gassága és szélessége, a bú­torzat és a keretformák is befolyásolják egy-egy kép­csoport kialakítását, "tehát a képegyüttest nem kell ok­vetlenül szigorú derékszög­ben képezni. B. K. A Magyar Posta szeptember első felében hűrom új bélyeget, illetve bélyegsort bocsátott ki. Mindhárom bélyeg a postai kül­demények bérmentesítésére kor­látlanul felhasználható. A „Budavár visszafoglalásá­nak 300. évfordulója” elnevezé­sű négyforintos bélyeg tervező­je Zsitva Szabolcs grafikusmű­vész. A Pénzjegynyomdában többszínű ofszetnyomással ké­szült bélyeg 1 millió 937 ezer 300 fogazott és 4800 fogazatlan pél­dányban jelent meg az ..Évfor­dulók — Események ’86” elne­vezésű sorozat keretében. Szász Endre Munkáesy-dijas festő- és grafikusművész a tér­ÉLŰSÜR0K A díszakváriumok beren­dezésekor a rejtőzködő élet­módú halak búvóhelyének elkészítéséhez gyakran kü­lönféle köveikre is szüksé­günk van. Bizonyos halfa­jok — például a páncélos harcsák, a díszsügérek — szívesen rakják ikráikat la­pos tárgyakra. Erre a célra megfelel egy mázatlan tető­cserép vagy egy oldalra for­dított virágcserép is, de ter­mészetesebb, ha kövekből készülnek ezek az ívóhelyek. A lágy vizet kedvelő pontylazacok, díszmárnák és sügérek akváriumába csak meszet (calcium-karbonátot) nem tartalmazó követ hasz­nálhatunk, mert a mész ol­dódik a vízben, s megkemé­nyíti azt. A sötétszürke ba­zalt, a fényesre csiszolódott Használt kocsik vétele II boszorkány­lövés Valamikor régen, amikor még nem ismerték az össze­függéseket, ha valakinek hirtelen szaggató fájdalmai támadtak a derekában, azt mondták: Hexenschus-sza van, vagyis meglőtte a bo­szorkány! Ennek "mai közis­mert neve: lumbágó. Egy rossz mozdulat, nehéz tárgy megemelése vagy a hátizmok megfázása elegen­dő lehet annak a szinte el­viselhetetlen fájdalomnak a kiváltására, mely a lumbá­gó félreérthetetlen tünete. Az őszi-téli időszakban ter­mészetesen sűrűbben röp­ködnek a boszorkányok, s nyilvánvaló, ' hogy a reu­más, az ízületi betegségekre hajlamosakat gyakran éri, érheti találat... Akit gyakorta ér utói ilyesfajta brutális fájdalom, az vegye figyelmeztetésnek a dolgot, mert ebben az eset­ben minden bizonnyal nem csupán hirtelen támadt izomgörcsről van szó. ha­nem rossz állapotban kell lenniük a csigolyáknak és a porckorongnak a dereka táján. Csakis ortopéd szak­orvos döntheti él, hogy ágy­nyugalom vagy éppen moz­gás a kellő válasz a fájda­lomra, s azt is, hogy kór­házi, illetve járóbeteg-ellá­tásra van-e szüksége, netán elegendő a házi gyógykeze­lés. A kínzó fájdalmakat min­denesetre csökkenteni lehet minden olyan eljárással, amely a keringést javítja. A legfájdalmasabb mozdulat­lanság idején jó hatásúak a forró borogatások, például a héjában főtt burgonyával töltött zsákok, később követ­kezhetnek az ugyancsak ke­ringésjavító gyógyszeres be- dörzsölések. Amíg az első fájdalomhul­lámok ei nem ülnek, addig a széltől is óvjuk a szenve­dőt, mert nemcsak felegye­nesedni nem tud, de még egy tüsszentés is a poklok kínját jelentheti számára. (Az újvidéki Szivárvány cikke nyomán) vezője az ugyancsak a Pénz­jegynyomdában többszínű of- sz.etnyomással készített „59. Bé­lyegnap” címmel két darab 2 forintos névértékű bélyegnek és 10 forintos névértékű bélyeg­blokknak, ami szeptember 5-én jelent meg. A bélyegsor 264 300 fogazott és 4200 fogazatlan, a blokk pedig 237 300 fogazott és 4000 fogazatlan példányban ke­rült kibocsátásra. Az „5. nemzetközi keletisző- nyeg-konferencia” elnevezésű négyforintos névértékű bélyeg kibocsátási dátuma szeptember 17. Az úgynevezett Crivellí-szö- nyeg színes képét ábrázoló bé­lyeg 1 millió 622 ezer 300 foga­zott és 5800 fogazatlan példány­ban — Zombory Éva Munká- csy-díjas grafikusművész tervei alapján — többszínű ofszetnyo­mással az Állami Nyomdában készült. AUTÓ — MOTOR Az új kocsi vásárlóját egy­éves, illetve 10 000» kilométe­res garancia védi a megle­petésektől. A használt kocsit vevők garanciája csak a szakértelmük és szemfülessé- gük. De még a „legkukaco- sabbaknak” sem árt, ha meg­jegyzik és alkalmazzák a kö­vetkező ajánlásokat. A kocsi vétele a külső rá- tekintéssel kezdődjék. Jaj a vevőnek, ha a kiválasztott típusú kocsi csillog-villog, s színe megtetszik a család nő­tagjainak (mert olykor még azokkal is meg kell küzde­ni). A sok éves kocsi fényes, csillogó külseje ugyanis csaknem biztosan átfújást ta­kar, s hogy mi van az új festékréteg alatt, majd csak fél év múlva derül ki. Jobb tehát inkább egy kifakult, de eredeti színű kocsit meg­venni. amit aztán majd mi magunk átfestetünk, ha úgy látjuk jónak. Mennyit futott? A leendő vevőnek rendszerint ez az első kérdése, amire az eladók legtöbbször a kilométerórára mutatnak. A gumiabroncsok felülete már többet mond, de ne feledjük el megnézni a pólkereket is! Ha első kéz­ből adják el a járművet, a garanciafüzetben megvannak a gumiszámok, könnyű ellen­őrizni, hogy valóban az ere­deti, első gumik vannak-e még a járművön. Sokat el­árul a fék-gáz-kuplunk pe­dálok taposófelülete is, bár cseréjük nem kerül sokba. Ezért a nagyon kopatlan pe­dálok is gyanúsak. Tájékoz­tatást adnak a belső gumi­szőnyegek, de azokat jó föl is emelni: nem rozsdás-e alattuk a padlózat. Az ajtók- ablakok gumitömítéseinek hajszálrepedései évekről ta­núskodnak, csakúgy, mint a megkeményedett ablaktörlő lapátok. Jó időjelző az akkumulá­tor is, különösen, ha igazol­hatóan még az első van a kocsiban. Ha oxidálódottak a pólusok, repedezett a cellák fedele, piszkosak a cella­dugók, több éves az akku. Az átfestés könnyen ellen­őrizhető az ablakok gumitö­mítéseinek felemelésével. Alattuk rendszerint ott az eredeti szín, csakúgy, mint az ajtók belső felületén, a kárpitozás alatt. A krómo­zott lökhárítók, díszlécek, tükrök, az ajtók alsó pere­mei, a küszöbök, a kerékdo­bok peremei rozsdásodással jelzik az idő múlását. A ke­réktárcsák éleinek lepattog- zása, a dísztárcsák horpadá­sai, rozsdásodása ugyancsak koros kocsira, vagy ami még rosszabb: „gyilkos” vezetői stílusra utalnak. Árulkodik a belső kárpit, az ülésrugózás, a kocsi egy sarkának lenyomása, majd hirtelen felengedése után so­káig hintázó (lengéscsillapít­hatatlan) rugó is. De a hűtő festékfoltossága, rozsdásodá­sa, a kocsi alatti olajcseppek is mind kopásokat, az idő múlását jelzik, csakúgy, mint a nagyon rozsdás, esetleg lyukas kipufogódob és cső­rendszere. A kocsi üzemi vizsgálata során ellenőrizzük a segéd- berendezések (lámpák, villo­gok, törlők stb.) működését, fényerejét, búrájuk színét, a visszajelző izzócskák (olaj­nyomás, kézifék, töltés, fény­szóró) kifogástalanságát. Eresszük le-fel az ablako­kat, nyitogassuk meg vala­mennyi ajtót. Próbáljuk ki a pedálok holtjátékát, a váltó­kar működését, majd indít­suk be a motort. Ha simán beugrott, kiszállva ellenőriz­zük üresjárati és nagy for­dulati futását, nem ad-e ko­pogó, csilingelő, fütyülő han­got. Visszaülve, két kocsi- hossznyit haladjunk előre, és nézzük meg, milyen esepp- fo'ltok (hűtővíz, olaj, fékfo­lyadék) maradtak a jármű helyén, majd hátráljunk vissza. Közben figyeljük: müködnek-e a műszerek, s ellenőrizzük a folyadékszin­teket. Tétessünk az eladóval rö­vid futópróbát, ami alatt ő vezet. Közben éberen figyel­jük: nem kell-e ügyeskednie (például nem hagy-e ki vál­táskor egy makrancoskodó fokozatot). Kérjük meg erős fékezésre, éles kanyarodásra, majd behúzott kézifékkel végrehajtandó indulási kí­sérletre. Ezután tegyünk mi magunk rövid próbát nem forgalmas útvonalon a ko­csival. Ellenőrizzük, miként viselkedik gázadásra, érezhe­tő-e motorfékhatás, nem „sír”-e a differenciál, nem „szaggát”-e a tengelykapcso­ló, könnyű-e a sebességfo­kozatok kapcsolása. Halad­junk egyenetlen úton is, úgy hallhatóvá válik a rugózás, a kerékfelfüggesztés, a kor­mánymű esetleges kotyogá­sa, ajtók-ablakok zörgése is. S ha már komoly a vételi szándékunk, kérjük el a for­galmi engedélyt, a garancia- füzetkét. Ellenőrizzük a ko­csi motor- és alvázszámát, a gumiköpenyek számait, va­lamint az eladó személyi ok­mányait. Ha karambolos a kocsi — mert hiszen azt is lehet jól venni — a baleset jegyzőkönyvét, a biztosító kárfelvételi jegyzőkönyvének másolatát, s ha javították, a számlákat. Vigyünk magunkkal előre elkészített, több példányú szerződésformulát, amiből ne hiányozzék, hogy a kocsi az eladó teljes jogú tulajdona, azt a vételárért feltétel nél­kül, s milyen határidővel ad­ja át. A vételárat csak az aláírt szerződéspéldány, a forgalmi engedély és a kocsi ellenében adjuk át. Lehetőleg vigyünk ma­gunkkal a vásárolt típust jól ismerő, megbízható szakem­bert. Ha lehet, tegyünk ke­reken 100 kilométeres prö- bautat, ami előtt és után a kocsit teljesen feltöltjük üzemanyaggal, így ellenőriz­hető lesz a valós fogyasztás is. Jó, ha mód van a jármű felemelésére, és alulról való alapos megnézésére is. Még jobb, ha hivatalos ellenőrző állomáson vizsgáltatjuk meg, vajon valóban rendben van-e műszakilag. B. I. Kövek az akváriumban folyami kavics, a barna- és a kőszén ilyen! Különben arról, hogy egy kőzetben van-e mész, úgy győződhe­tünk meg, hogy egy. kevés sósavat csöppentünk rá. Ha nem pezseg, biztosak lehe­tünk benne, hogy a kőzetben nincs mész. A folyóvizekben rajokban úszó halak — pl. a dániófa- jok, a kolibrihal — akváriu­mába kavicsokat rakjunk! A partközeiben élő sügér­félék (vöröstorkú bölcsőszájú hal, kék akara, stb.) a szik­labarlangokat és az ürege­ket kedvelik. Ikrájukat is oda rakják. Pattintott ba­zaltdarabokból készíthetünk számukra „barlangokat ". A sötét aljzatú őserdei vi­zekben számos pontylazac (neonhalak, az izzó fényű pontylazac, a parázsszemű pontylazac, stb.) él. A már növényekkel beültetett ak­várium aljára terítsünk vé­kony rétegben bazaltzúzalé­kot. Így a sötét környezetben halaink amúgy is élénk szí­ne még jobban érvényesül. Bazaltot útépítések közelé­ben gyűjthetünk. Változatos, szép víz alatti tájat varázsolhatunk akvá­riumunkba a sötétbarna szí­nű, lemezesen törő barna­szénből épített teraszokkal. A fényes fekete kőszén éle­sen elüt a növények zöld színétől. Különösen akkor lesz gyönyörű, ha néhány hét elteltével a legjobban megvilágított részeire vékony algaréteg telepszik. A cselebeszi napsugárhal, a darázsgéb, a Nyassza- és a Tanganyika-tóban élő sügér- fajok kemény vízben érzik jól magukat. Búvóhelyben bővelkedő élőhelyük felidé­zéséhez, utánozásához nagy medencére van szükség. Eb­ben bátran használhatunk mészkövet és mésztartalmú kőzetet. Kiválóan megfelel­nek a sajnos csak Békés megyétől távolabb gyűjthető csillámpalalapok. A lépcső­zetesen egymásra helyezett palák közötti résekben szí­vesen megbújnak halaink, s kedvező körülmények között még ívnak is. Az afrikai sügérek akvá­riumának talajául kagylóhé­jak törmeléke (természetesen édesvízi kagylókról van szó!) szolgálhat. Sokféle mód kínálkozik tehát az akvárium talajának elkészítésekor, de mindig csak egyet válasszunk kö­zülük, vagyis: egy-egy ak­váriumba csak egyféle kő­zetet tegyünk! (K. B.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom