Békés Megyei Népújság, 1986. szeptember (41. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-18 / 220. szám
19S6. szeptember 18., csütörtök NÉPÚJSÁG (Folytatás az 1. oldalról) imateremben őrzik ereklyeként. A magyar államfő a damaszkuszi nagymecset után a szíriai nemzeti múzeumban őrzött kincseket, tekintette meg. A múzeum görög és római kori régészeti leletek, illetve iszlám műtárgyak tárháza. Szerdán kora délelőtt a magyar küldöttség tagjai illetékes szíriai partnereikkel egyezményeket és megállapodásokat írtak alá. Ezek kézzelfoghatóan is rögzítik a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes Diah el-Fattal, szíriai külügyminiszter-helyettessel magyar—szíriai konzuli egyezményt írt alá. Egy másik megállapodás a két országban szerzett iskolai bizonyítványok, egyetemi diplomák, tudományos fokozatok kölcsönös elismerését rögzíti. Ezt az egyezményt szintén Nagy Gábor, szíriai részről pedig Zuheir al-Kutubi felsőoktatási miniszterhelyettes látta el aláírásával. A tervezésügyi minisztériumban Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, a magyar—szíriai gazdasági együttműködési vegyes bizottság társelnöke .és TELEX • BECS Franz Vranitzky, az Oszt- ák Köztársaság szövetségi kancellárja szerdán fogadta Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét, aki ausztriai hivatalos látogatásán megbeszéléseket folytat a kormány, a parlament és á politikai pártok vezetőivel. A találkozón jelen volt N.agy János, bécsi magyar nagykövet. • BRÜSSZEL Szeptember 22—24-én Genfben tájékozódó megbeszélésre ülnek össze az EGK és a KGST szakértői szintű képviselői, hogy megvitassák a két gazdasági tömörülés párbeszédének módjait — közölték szerdán EGK-forrá- sok. Ez lesz hat év uán az első megbeszélés közöttük az 1980-ban megszakadt tágya- lások után. A párbeszéd folytatását a KGST kezdeményezte az elmúlt évben. • WASHINGTON Az amerikai kormány kiutasította az Egyesült Államokból a Szovjetunió New York-i ENSZ-képviseletének 25 munkatársát — közölte szerdán Washingtonban Bernard Kalb külügyi szóvivő. A kiutasított szovjet diplomaták névsorát Vernon Walters amerikai ENSZ- nagykövet szerdán átadta a szovjet képviseletnek. Az érintetteknek október elsejéig kell elhagyniuk az Egyesült Államok területét. Kalb az amerikai döntést a New York-i szovjet ENSZ- képviselet állítólagos túlzott létszámával indokolta. Nyugati hírügynökségek azonban egyértelműen úgy értékelik a lépést, hogy azzal Washington a Daniloff-ugyben kíván nyomást gyakorolni a Szovjetunióra. • PÁRIZS Üjabb pokolgépes merényletet hajtottak végre szerdán Párizsban: délután fél hatkor nagy erejű robbanás történt a Montparnasse-ne- gyedben, a Táti áruházában. A legelső jelentések szerint a robbantásnak öt halálos áldozata és több mint hatvan sebesültje — köztük tizenhat súlyos sérültje — van. Félő, hogy az áldozatok száma még növekedni fog. Tíz nap alatt ez volt az ötödik robbantás Párizsban. Losonczi Pál hazaérkezett Szíriából Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete az Omajjad nagyme- csetben (Telefotó) Stockholmi értekezlet Megkezdődött a „visszaszámlálás” Székács Imre, a Tesco vezérigazgatója három megállapodást írt alá Szabah Bakdzsadzsi tervezési államminiszterrel és Hamid Merer gazdasági és külkereskedelmi miniszterhelyettessel: a magyar—szíriai gazdasági együttműködési vegyes bizottság most megtartott harmadik üléséről szóló jegyzőkönyvet, az 1987/88-ra szóló árucsere-forgalmi megállapodást, valamint az 1986/88Nem fél elhagyni hazáját? Nem tart attól, hogy távol- lététen a hadsereg megkísérli átvenni a hatalmat? — tette fel seregnyi újságíró a kérdést Corazon Aquino elnökasszonynak egyesült államokbeli útjának előestéjén. A Fülöß-szigetek államfője, aki a héten hivatalos látogatást tesz az USA-ban, a tervek szerint ma találkozik Reagan elnökkel, s felszólal a washingtoni törvényhozásban is, szokott stílusában, magabiztosan felelt: egyáltalán nem. A megszaporodott találgatások, politikai kombinációk is tükrözik azt a bizonytalanságot, ami a távol-keleti ország új kormányzata és a hadsereg felső vezetése közti ellentétekből fakad. A Marcos bukása után hatalomra került Aquino-admi- nisztráció „vétkes engedékenységet” tanúsít a kormányellenes felkelőkkel as évekre szóló gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés munkaprogramját. Szerda délben a tájékoztatási minisztériumban Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Jaszin Radzsó szíriai tájékoztatási miniszter ünnepélyes keretek között írta alá a két ország közötti tájékoztatási együttműködésről szóló megállapodást. szemben — állítja számos főtiszt, s a jelek szerint háttérbe szorulásuk ellenére sem tűntek le végképp a politikai színpadról az év elején elűzött korábbi elnök hívei sem. A felkelő csoportokkal szemben követett irányvonal minden bizonnyal napirenden lesz Aquino asszony washingtoni megbeszélései során is. Közismert az az aggály, amivel a Fehér Ház a megbékélésre törekvő új manilai lépéseket követi. A másik, várhatóan kényes vitatéma az ázsiai szigetor- szában levő amerikai támaszpontok ügye: Aquino ugyanis jelezte, hogy a jelenlegi szerződések lejárta, vagyis az évtizedforduló után felülvizsgálják a légi és haditengerészeti szuperbázisok fennmaradását. Washingtonnak persze jó néhány ütőkártya van a kezében. Ilyen mindenekelőtt a Ezzel egyidejűleg Damaszkuszba is akkreditálták a Magyar Távirati Iroda bejrúti tudósítóját. Hivatalos baráti látogatása befejeztével szerda délután Damaszkuszból hazautazott Losonczi Pál és a vezetésével Szíriában járt magyar párt- és állami küldöttség. Háfez Asszad szíriai államfő a damaszkuszi elnöki vendégháztól a repülőtérre kísérte, és ott búcsúztatta vendégét, akivel az elmúlt három nap alatt két alkalommal összesen mintegy öt órán át tanácskozott négy- szemközt. A repülőtéri búcsúztatáson megjelent Abdel Halim Had- dam és Zuheir Masarka al- elnök, Abdul-Rauf Kászem miniszterelnök és a kormány több tagja. Losonczi Pál és kísérete a késő délutáni órákban hazaérkezett Szíriából. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője, Várkonyi Péter külügyminiszter, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, az Elnöki Tanács több tagja, valamint politikai életünk több más vezető személyisége. Ott volt Abdul Hamid Salloum, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Fülöp-szigetek gazdasági helyzete, azaz nem kevesebb, mint 26 milliárd dollárnyi adósság, amivel az ország külföldi, nem kis részben amerikai hitelezőinek tartozik. Aquino asszony mostani találkozóival szinte azonos érdeklődést vált ki a megfigyelők körében a manilai legfelsőbb bíróság keddi döntése. A testület ugyanis elrendelte Ver tábornoknak, a korábbi vezérkari főnöknek, s 25 társának őrizetbe vételét, s ügyük újratárgyalását. Emlékezetes, hogy valamennyiük ellen Benigno Aquino ellenzéki vezető meggyilkolása ügyében folytattak le eljárást, ami — persze még Marcos idejében —felmentéssel végződött. Ha a perújrafelvétel most más eredményt hoz majd, s ez igen valószínű, az kényelmetlen helyzetbe hozhatja a volt elnöknek azóta is menedéket nyújtó Egyesült Államokat is. Szegő Gábor A stockholmi biztonsági és bizalomerősítő értekezleten megkezdődött a „visszaszámlálás” : az elfogadásra * váró bizalom- és biztonságerősítő intézkedések még nyitott részleteiről szerdán tartott hivatalos és nemhivatalos megbeszélések után ma előbb külön-külön, majd együtt üléseznek a politikai és katonai-technikai kérdésekkel foglalkozó munkacsoportok. Jóllehet a konferencián minden ország önállóan vesz részt, újabb egyeztetőket tartanak a NATO-tagállamok, a szocialista országok, valamint a semleges és el nem kötelezett államcsoport tagjai. Csütörtök késő estig nyitott kérdés marad az értekezlet első szakaszának péntekre tervezett lezárása. Az osztrák és svéd küldöttségvezető szerdán nem volt hajlandó jóslásokba bocsátkozni, csupán arra utalt, hogy néhány hónappal ezelőtt a helyszíni ellenőrzés lehetőségére kevesen gondoltak volna, néhány héttel ezelőtt még a lé- giellenőrzés is megvalósítha- tatlannak látszott, ma már az elvi egyetértés megvan, csupán néhány biztonság- technikai részletben kell megegyezni. Egyértelművé vált, hogy a stockholmi záróhatározat nem lesz nemzetközi szerződés, tehát nem kell aláírni, csupán az egyhangú egyetértést kell megállapítani a péntek délelőttre tervezett záró teljes ülésen. Az ellenvetés hiánya egyetértést jelent. A stockholmi értekezlet részvevői eleve tudták, hogy az utolsó pillanatig megoldatlan marad egyrészt a bejelentésköteles hadgyakorlatok létszámára és egyéb adataira vonatkozó küszöb, másrészt az ellenőrzés kérdése. Mindkét témában vannak egymással összefüggő elemek, amelyeket a felek kölcsönös engedmények jegyében készek csak elfogadni, de olyan elgondolások is előtérbe kerülnek, amelyekben a küldöttségek csak kormányukkal folytatott tanácskozás után foglalhatnak állást. Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője ez év július 18-án méj? úgy nyilatkozott, hogy „a helyszíni ellenőrzés Európában a haderő- és fegyverzetcsökkentés szélesebb kereteibe illeszkedik”. Most azonban szovjet részről a tényleges leszerelési intézkedésektől függetlenül is hozzájárultak a helyszíni ellenőrzéshez. A Szovjetunió elfogadta, hogy minden részes állam európai területén évente egy-két ellenőrző látogatást tehessenek mások, ha igénylik, és gyanú merült fel a megállapodásban szereplő bizalomerősítő intézkedések betartását illetően. Ez évente 50—60 ellenőrző látogatást is jelenthetne. A másik jelentős szovjet engedmény a repülőgéppel és helikopterrel végrehajható légiellenőrzés elfogadása volt. A konferencián tisztázták, hogy nem létesítmények, hanem tevékenységek ellenőrzéséről van szó. Kelet és Nyugat egyetértett abban, hogy a légiellenőrzés nem terjedhet ki katonailag tilos, vagy nyugati megfogalmazás szerint „érzékeny” területekre. Az Egyesült Államok sem engedi ellenőrizni helyőrségeit, repülőgépeit, hadihajóit, nem beszélve az atomfegyverraktárakról. Szovjet részről indítványozták viszont, hogy a tilos területeken ne folyjék olyan tevékenység, amely a stockholmi megegyezés rendelkezéseibe ütköznék. Az ellenőrzés természetesen kapcsolódik a stockholmi konferencián a hadgyakorlatok korlátozásának, a katonai tevékenységek évi naptári terve betartásának témájához is. A nagyobb bizalom és a nagyobb biztonság érdekeinek alárendelt ellenőrzés megformázása Stockholmban nem kisebb feladat, mint a tényleges fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon Bécsben, Genfben vagy másutt. Ha azonban Európa új megoldásokat dolgoz ki és teremt a helyszíni ellenőrzésben, ez mindenütt előrelendítheti a fegyverzet- ellenőrzési folyamatot — mutatnak rá stockholmi megfigyelők. Washington manilai vendége A külügyminiszteri találkozó előtt — Washingtonban Lassan már egy éve nem találkozott egymással az amerikai és a szovjet külügyminiszter. Legutóbbi megbeszélésük eredménye viszont a genfi csúcstalálkozó lett, s ha az idén erősebbek a kételyek az újabb legmagasabb szintű összejövetel iránt, annak elsősorban az elmúlt esztendőben tanúsított washingtoni magatartás az oka. Az amerikai kormányzat az elmúlt hónapokban úgy kezelte a csúcstalálkozót, mint amiről Genfben eleve létrejött a megállapodás — függetlenül attól, hogy egy ilyen összejövetel milyen eredménnyel zárulna. S ha a szovjet vezetés értésre adta, hogy nem sok értelmét látná az újabb kézfogásnak tartalmas döntések nélkül, akkor az amerikai kormányzat ezt igyekezett úgy feltüntetni, hogy a Szovjetunió „feltételeket szab”. Az elmúlt időszakban ez a fajta propaganda valamelyest csökkent ugyan, de nem szűnt meg teljesen — a legutóbbi napok fejleményeit azonban az amerikai közvélemény többsége — beleértve a szovjet— amerikai közeledés ellenfeleit is — úgy ítélte meg, hogy Washington végül is hajlandó tudomásul venni, hogy a két ország vezetői nem tölthetik idejüket „üresjárattal”. A külügyminisztereknek kell tisztázniok, milyen területeken nyílik lehetőség az előrelépésre.^ A kulcskérdés azonban — s ezt Genfben annak idején Gorbacsov és Reagan egyaránt aláhúzta — a leszerelés témaköre. Az eltelt év fejleményei egyelőre kevés reményt adnak arra, hogy ezen a területen érdemlegesen módosult volna a Rea- gan-kormány álláspontja. Reagan például a genfi csúcs óta is sokszor kijelentette: az Egyesült Államok fő célja a hadászati támadó fegyverek számának lényeges csökkentése. Ám ugyancsak ő volt az, aki érvénytelennek minősítette a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött SALT—II. szerződést. S éppen a külügyminiszteri tanácskozás elé időzítve jelentették be Washingtonban, hogy az Egyesült Államok nem szereli le, hanem korszerűsíti két régebbi típusú, nukleáris hadászati fegyvereket hordozó tengeralattjáróját. Ha ugyanakkor megvalósul az, amiről az elnök még májusban szólt, ha tovább növelik az olyan hadászati bombázók számát, amelyek alkalmasak nagy hatótávolságú, nukleáris töltetet hordozó manőverező robot- repülőgépek indítására, akkor .Washington túllépi a SALT—II. szerződés kereteit. Ehhez képest aligha tekinthető jelentős fejleménynek, hogy Reagan — állítólag — hajlandó lenne ma már a hadászati támadó fegyverek számának olyan csökkentésére, amelyet a Szovjetunió, saját biztonsági érdekeit figyelembe véve, a jelenlegi időszakban megvalósíthatónak tart. A leszerelés másik fő kérdése az űrfegyverkezés. A genfi csúcsértekezlet óta az amerikai kormányzat változatlan hangerővel jelenti ki, hogy az SDI-program nem lehet alku tárgya. A Pentagon folytatja, sőt gyorsítani kívánja a program megvalósítását. Ehhez képest ismét csak kétes értékű az az ál-- lítólagos, de hivatalosan meg nem erősített javaslat, amelyet Reagan elnök Mihail Gorbacsovhoz intézett levele tartalmazott: az Egyesült Államok kész vállalni, hogy. hét és fél évig nem kezdi meg sem a Földön, sem a világűrben az ilyen rakéta- elhárító-rendszer telepítését. A szakértők szerint ugyanis egy ilyen rendszer addig nem is készülhet el a telepítésre. Ráadásul Washington még ezt az állítólagos engedményt is feltételhez szeretné kötni: a rakétaelhá- rító-rendszerekről megkötött SALT—I. szerződés lényeges módosítását akarja elérni. Ilyen körülmények között talán az sem véletlen, hogy az amerikai katonai vezetés alig néhány nappal a külügyminiszteri találkozó elé időzítette új űrfegyverkezési kísérletét, amely ezúttal első ízben irányult arra, hogy egy „támadó” rakétát még a pálya felszálló ágában semmisítsen meg. Az Egyesült Államokban sem sokan hiszik el, hogy ez a kísérlet nem sértette meg a SALT—I. előírásait, s hogy nem politikai ok helyezte erre az időpontra. A harmadik fő témakör, amely ebbe a kérdéscsoportba tartozik, az Európában lévő közepes hatótávolságú eszközök számának kölcsönös és jelentős csökkentése. Erről egyelőre keveset hallani — noha annak idején az amerikai sajtó úgy ítélte meg, hogy a „legtöbbet ígérő” terület lehet a leszerelési kérdések közül. A csend nem mutat arra, hogy a washingtoni álláspont ezen a téren érdemlegesen módosult volna a megállapodás irányában. ,,'Oj” témaként társult a leszerelési kérdésekhez az elmúlt időszakban a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése. A fegyverkísérletek moratóriumát egyoldalúan immár több mint egy éve megvalósító Szovjetunió javaslatára az amerikai válasz következetesen „nem” — s ugyanilyen következetességgel folytatódnak a Pentagon kísérletei is, a legújabbat ismét csak napokkal a külügyminiszterek eszmecseréje elé időzítve. A kép mégsem teljesen sötét. Genf óta nem kis eredmények is születtek: a párbeszéd a két ország között megindult, sőt felgyorsult éppen a külügyminiszteri találkozót megelőző napokban. A külügyminiszterek immár az álláspontok részletes ismeretében ülhetnek le a washingtoni tárgyalóasztalhoz, s ez kétségkívül megkönnyítheti az előrelépést — ha a felgyülemlett ismeretanyaghoz mindkét fél részéről azonos politikai jószándék is társul. Éppen ez az, amivel kapcsolatban Washingtonban sokan kérdezik, hogy vajon megvan-e a kormányzatban a jóakarat szikrája — snem képesek-e arra a megállapodás ellenfelei, hogy ezt a szikrát is eltapossák? A külügyminiszteri találkozó nem lesz ugyan „döntést hozó” megbeszélés, de erre a kérdésre már választ adhat. Kis Csaba
