Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

15. körrepülö modellező vb, Pécs Csapatban ezüstérem, Múlt József a dobogó harmadik fokán Az MHSZ gyulai Dobos István modedlezöklub világbajnoki ezüstér­mes körrepülőcsapata. Jobbról: Múlt-József — aki az egyéni ver­seny harmadik helyezettje lett —, Szegedi Sándor és Molnár József A szerző felvétele Furcsa és érdekes világ a modellezőké. Lehet, hogy a háromnapos verseny során az elméletileg lehetséges, mintegy 120 felszállási kísér­let során már az első startok valamelyikén eldől a világ- bajnoki cím sorsa (minde­nekelőtt az egyéni küzde­lemben), de elképzelhető, hogy csak a harmadik nap legutolsó kísérlete tesz pon­tot a tömény izgalom végé­re. Mindez még szombaton délelőtt jutott eszünkbe az uránvárosi szabadidő-park­ban, amikor Molnár József, a világbajnoki címet védő ma­gyar csapat tagja így szólt a második napi rajt előtt: „Ne izgulj! Még sok minden tör­ténhet. Tavaly Angliában nekem a legutolsó repítésem hozta meg EB-csapatgyőzel- münket". Ezzel arra célzott, hogy ő is, és a többiek is éreznek még magukban tar­talékot, ha azt már csak el­méletileg remélhettük is, hogy esetleg sikerül túl­szárnyalni a szovjeteket. Mi volt tehát a tét? Min­denekelőtt bebiztosítani a csapatezüstérmet, melyhez a 15. helyen álló Molnárnak kellett egy 280 körüli ered­ményt produkálnia. De men­jünk sorjában. Kevéssel 9 óra előtt lépett az egyesült államokbeli Dodge az irányí­tóvilla mellé, és ezúttal fé­lelmetesen gyors volt gépe: 286,39 km/óra! Mintha ez megijesztette volna az utána következő Szegedit is, aki­nek a hatodik körben meg­állt a gépe... Érvénytelen start! . Huszonharmadiknak következett a szovjet Rohan­juk, ő is „nullát” dobott, nyomában Kalmikov viszont 284,81-et ért el. A rövid szü­net után Múltot figyeltük nagy izgalommal, de a ma­gyar tábor bármennyire szo­rított is neki, a masina — mint utólag kiderült — első­re sok üzemanyagot kapott, és nem gyorsult be kellően. A starton belüli második kí­sérletre viszont már nem maradt idő — ez is nullás ... (Múlt: „A beállításon sok. múlik, de roppant nehéz tö­kéletesen forgatni a csavar­húzót. Mikor a második al­kalommal villába tettem me­gint éreztem, hogy nem elég gyors, ezért rántottam egyet rajta, vagyis elzártam a csa­pot. Lehet, hogy a harmadik lett volna jó, csak lejárt az idő. Majd holnap nagyot do­bok!”) ■ Piskalev ezt már szomba­ton megtette, csaknem meg­közelítette előző napi telje­sítményét, és 287,31-et repí­tett. Talán a legizgalmasabb rajt következett ezután — Molnár Józsefé. Az 5. körben megbicsaklott a motor hang­ja, az első kísérlet tehát nem sikerült. „Van még másfél percetek!” — kiáltot­ta valaki izgatottan a zsűri­ből. Újra begerjesztették a Rossit, amely most már na­gyon megemberelte magát, és amikor a 280,59 km/óra sebességet kihirdették, fel­csattant a taps — úgy néz ki, hogy megvan csapatban az ezüstérem. Jó hangulat­ban zárult tehát a „középső nap”, és vasárnap már csak a ráadásért szurkolhattunk. Minden jó, ha a vége jó! — tartja a mondás. Nagy örömünkre a zárónapra ösz- szesűrűsödött izgalmak szá­munkra is emlékezetes per­ceket hoztak. Folytassuk te­hát ezzel. Szegedi Sándor el­érte legjobbját (285,26), Mol­nár 275,01-et repített. Múlt pedig a gyulaiak valaha elért leggyorsabb sebességét pro­dukálta, 287,53 km/órával! Óriási örömmel fogadta mindenki a nagyszerű ered­ményt, Jóska csaknem szal- tót ugrott a betonon örömé­ben, Máté István százados, a gyulai MHSZ-esek főnöke pedig Frontó Andrással, a szövetség Békés megyei tit­kárával elindult pezsgőért... Múlt ugyanis ezzel leszorí­totta a dobogóról az egyesült államokbeli Dodge-t, aki a zárónapon „csak” 286,16-ot ért el, tehát nem tudta túl­szárnyalni előző napi 286,39- ét. És, úgy látszik, nem hiába tréningeztek még szombaton délután is a szovjetek. Va­sárnap aztán minden kétsé­get kizáróan bebizonyították, hogy most ők a legjobbak, és lépéselőnyt szereztek ezen a világversenyen. Alexander Kalmikov ugyanis 293,63 kmlórás új, nem hivatalos világcsúccsal a két napig ve­zető honfitársát, Piskalevet is megelőzve lett világbaj­nok. Világbajnoki bronzérme­sünk, Múlt József: — Életem eddigi legnagyobb sikerei között tartom számon a pé­csi eredményt, hiszen rend­kívül kiélezett küzdelemben sikerült fellépni az egyéni dobogóra. Szerintem csapat­ezüstérmünknek is nagyon örülni kell, elismerve, hogy a szovjetek most megérdemel­ten kerültek elénk. Nem is lehet más feladatunk, mint hogy megcélozzuk a 290 km- ert. A legközelebbi világver­senyen ugyanis, tehát jövőre a svédországi Nyköpingben már ennyi kell az elsőséghez. Előttünk pedig továbbra sem lebeghet más, mint a jók közt is a legjobbnak lenni. Eredmények. A körrepülő mo­dellezés 1986. évi világbajnoka: A. Kalmikov (szovjet) 293,63. 2. Sz. Piskalev (szovjet) 288,00, 3. Múlt (magyar) 287,53, 4. Dodge (amerikai) 286,39, 5. Chojnacki (lengyel) 286,39, 6. Szegedi S. (magyar) 285,26, 7. Rohanjuk (szovjet) 281,91, 8. Molnár J. (magyar) 280,59. Csapatban vi­lágbajnok^ Szovjetunió (Kalmi­kov, Piskalev, Rohanjuk) 863,54, 2. Magyarország (Múlt, Szegedi, Molnár) 853,22, 3. Lengyelor­szág 841,54, 4. Egyesült Államok 807,79 . 5. Kina 797,89. Fábián István Negyedik hely a Marlboro Kupán A folytatás már nem sikerült Egerben, a Marlboró Kupa nemzetközi labdarúgótornán a Békéscsabai Előre Spartacus számára. Szombaton az FC Magdeburg ellen hallatlanul ke­mény mérkőzésen Egerben 1200 néző előtt (játékvezető: Drigán) 3—0 (1—0)-ás vereséget szenved­tek a lila-fehérek. Az NDK- beli gárda az első félidő végén, valamint a'folytatás elején sze­rezte góljait, a csabaiak közül Pásztor és Szenti tűnt ki. Saj­nos Kurucz és Vigh megsérült, közülük a középcsatáré látszik súlyosabbnak, az első vizsgálat szerint részletes bokaszalag-sza- kadást szenvedett Kurucz. Így a harmadik helyért lép­hetett pályára a békéscsabai együttes: EGER SE—BCS. ELŐRE SPAR­TACUS 3—3 (1—1). 1000 néző. V.: Lázin. Előre Spartacus: Gu­lyás — Ottlakán, Fecsku, Szen­ti, Varga — Adorján (Steiger­wald), Pásztor, Csanálosi (Kele­men), Takács J. — Kovalik (Takács Z.), Szekeres. A lila­fehérek játékát sok kihagyott helyzet jellemezte, főleg Szeke­res rontott több úgynevezett százszázalékos lehetőséget. Vé­gig az egriek vezettek, de előbb Pásztor egyenlített (1—1) később Adorján (2—2). majd a 89. perc­ben Takács J., (3—3) igy ll­esek döntötték el a harmadik hely sorsát. Ennek során Pász­tor, Ottlakán és Kelemen be­lőtte a büntetőt, Szekeres és Szenti viszont kihagyta, s vé­gül 4—3-ra az egriek bizonyul­tak jobbnak. Mellesleg a három egri gól közül Kiss Gy. kettőt. Varga egyet szerzett a 90 per­ces főjátékban. A Marlboro Kupa döntőjében: DÖNTŐ: FC MAGDEBURG— FERENCVÁROS 2—0 (1—0) Eger, 3000 néző, v.: Nagy B. Góllövő: Wuckel (2). Totóeredmények 1. Saarbr.—Salmrohr 0—2 2 2. Karlsruhe—Osnabrück 1—2 2 3. Essen—Ulm 2—3 2 4. Darmstadt—Kassel 3—0 1 5. Freiburg—St. Pauli 1—0 1 6. Solingen—Oberta. 5—3 1 7. Bielefeld—Wattens. 2—3 2 8. Brage—Elfsborg 0—2 2 9. Hammarjby—Kalmar FF 5—1 1 10. Malmö—örgryte 3—1 1 11. Norrk.—Djurgarden 4—0 1 12. Göteborg—öster 1—2 2 13. Herfölge—Ikast 2—1 1 POTMÉRKÖZÉSEK: 14. Bröndby—KB Kppenh. 2—1 1 AZ ÜVEGIPARI MÜVEK OROSHÁZI ÜVEGGYÁRA IMPORTBESZERZÉSI ÜGYEK BONYOLÍTÁSÁRA KERES ANYAGGAZDÁLKODÓ MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE, legalább középfokú német nyelvtudással, tárgyalókészséggel rendelkező műszaki vagy közgazdasági képzettségű szakembert, VILLAMOSTERVEZÖI -MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE erősáramú hálózatok tervezésében jártas, felsőfokú végzettségű szakembert, valamint ÜZEMMÉRNÖKI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE gépészmérnöki, vegyipari gépész, vagy szilikátipari gépészmérnöki végzettségű szakembert Bérezés: az 5/1983. (XII.) ME sz. rendelet szerint, megegyezés alapján. Jelentkezés: személyesen vagy írásban az ÜM, Orosházi Üveggyára személyzeti és oktatási főosztályán. Cím: Orosháza, Csorvási út 60—62. 5900. Telefon: 374/114, 115-ös mellék. Levélcím: Orosháza, Pf.: 118. 5901. Kovács két bronzérme a cottbusi torna IBV-n Pénteken, szombaton és vasárnap az NDK-beli Cott- busban 22. alkalommal ren­dezték meg a szocialista or­szágok tornász fiataljainak legnagyob seregszemléjét, az Ifjúsági Barátság Versenyt. A tavalyi nem éppen dicsé­retes 8. helyezés után a lá­nyok számára a csapatver­senyben a hatodik helyet „nézte ki” a magyar szak­vezetés, így a szoros ver­senyben, minimális különb­ségekkel kialakult sorrend­ben a magyar lányok 5. he­lyezése igen szép sikerrel ér fel. Az eredményekből ko­moly részt vállalt a békés­csabai Unyatinszki-házaspár két 12 éves tanítványa, Ko­vács Krisztina és Ónodi Henriett, akik a Népsport szakírójának, Boda Ildikó­nak a véleménye szerint klassziserényeket is csillog­tattak! A csapatversenyt a szovjet együttes nyerte 197,00 ponttal, 2. Románia 191,75, 3. Bulgária 190,75, 4. NDK 190,50, 5. Ma­gyarország (Kovács Krisztina, Severin Zzuzsa, Ónodi Henriet­te, Árkovics Krisztina, Miskó Zsuzsanna, Barna Erika). A szerenkénti döntőkbe ug­rásban Kovács 3., Ónodi tarta­lék helyen került be, felemás korláton Kovács ugyancsak harmadikként és Ónodi tartalék­ként, míg talajon Kovács és Ónodi holtversenyben az 5. he­lyen. Az egyéni összetett ver­seny 61 indulója között bajnok Szvetlána Boginszkaja 39.65, 2. Kuc, 3. Lastcsenova, 4. Bajtova (valamennyi szovjet) 5. Kovács 38,95 . . . Ónodi 38,55, Balázs 36,55 pontot ért el. Az egyéni összetettben ki­harcolt ötödik, feltűnően szép helyezése után tartottta jó formáját Kovács Kriszti­na. A szerenkénti döntőkben két bronzérmet érdemelt ki, ugrásban és felemáskorláton egyaránt a dobogó harmadik fokára állhatott. Nem meg­lepetés, hogy valamennyi szerenkénti győzelmet a szovjet fiatalok harcolták ki. Közülük különösen kitett magáért Julija Kút, aki ta­lajon 20 ponttal diadalmas­kodott, azaz a csapatver­senyben és a fináléban is tökéletes, mindkét alkalom­mal 10 pontot érő gyakor­lattal vétette észre magát. Kovács Krisztina a lilafe­hérek kétszeres bronzérmese az Ifjúsági Barátság Verse­nyen A szerenkénti döntők eredmé­nyei. Ugrás. B. Lastscsenova (szovjet) 19,975, 2. Boginszkaja (szovjet) 19,925, 3. Kovács és Baeva (bolgár) 19,550—19,550, Fe­lemáskorlát: B. Kút és Boginsz­kaja 19,80—19,80, 3. Kovács és Potorac (román) 19,70—19,70. Eddigi leggyengébb mérlegünk... 0 vívó-vb magyar szemmel Jövőre lesz ötven éve, hogy Párizsban megrendezték az első vívó-világbajnokságot. Azótá 47 aranyérem és szin­te megszámlálhatatlan he­lyezés bizonyítjá, hogy ez a legeredményesebb magyar sportág. A szép sorozatot azonban a Szófiában vasár­nap befejeződött idei csúcs- találkozón nem sikerült foly­tatni, sőt a szakvezetés kény­telen volt az eddigi, leg­gyengébb mérleget megvon­ni. Erről és a magyar vívás helyzetéről folyt — első íz­ben a vb-k alkalmával — kötetlen és őszinte beszélge­tés a vezetők, Kovács Ta­más főtitkár és Kulcsár Győ­ző szövetségi kapitány, illet­ve a sajtó képviselői között. — Vívósportunk évek óta többnyire csak néhány vi­lágklasszis versenyzőt tud felvonultatni, s az ő jó vagy rossz szereplésük meghatá­rozza az eseményeket — em­lítette Kulcsár Győző. — Kö­zülük a bolgár fővárosban a kard egyéni világbajnoki cí­met védő Nébald György, to­vábbá Gedővári, Stefanek, Jánosi, s az egyéniben Kol- czonay várakozáson alul sze­repelt. Dicséret illeti viszont Érsek Zsoltot, aki vívásban és magatartásban is kifogás­talan volt. Nagyon örülünk Bujdosó Imre második he­lyének, az egyetlen éremnek. Elgondolkodtató, hogy amíg a legtöbb országban tizen­éves fiatalokat is bevetettek, a négy magyar újonc közül kettő 25, kettő pedig 27 éves, tehát nem éppen ifjak... Más, már napokkal ezelőtt is említett dolgokról is szó volt. A magyar vívók nem éppen rokonszenves viselke­déséről, az örökös reklamá­ciókról, arról, hogy mintha nem is sportolók lennének, mert alig látni őket beszél­getni, barátkozni a külföldi­ekkel, továbbá a legutóbbi évek olimpiai és világbaj­nokságain közreműködött hazai vívóvezetők szófiai tá­volmaradásáról (ezzel ma­gyarázható a magyar zsűri feltűnő, és szinte teljes mel­lőzése), a válogatott verseny­zők elkényeztetéséről. — Otthon legjobb vívóink megszokták és természetes­nek veszik — mestereikkel együtt —, hogy vitás esetek­ben a zsűrik mindig mellet­tük döntenek — említette Kovács Tamás. Hogyan tovább? — A szófiai fiaskó után — akárcsak néhány hete a lab­darúgásban, a mexikói mun- dialt követően — most az a legfontosabb kérdés, hogy mit kell tenni a jövőben. A legfontosabb a szakmai tevé­kenység javítása, a klubok­ban a végzett és a végzendő munka erősítése, szükségesek a szemléleti változások, mes­terek és vezetők körében egyaránt. A válogatottak sok előnyt élveznek. A ví­váson kívül jóformán más dolguk nincs (szomorúan állapították meg Kulcsárék, hogy alig akad köztük, akik a továbbtanulásra, egyete­mek, főiskolák elvégzésére gondolnának, nem úgy mint a régiek), s mind több szó esik az anyagiasságról is. Ez most különösen veszélyes le­het, mert a Mesterek tornája bevezetésével, különböző meghívásos viadalokkal a sportágban is mind nagyobb szerepet kap a pénz. Még ha nem is lehet szó olyan ösz- szegekről, mint néhány sportágban, mégis ez jelen­tős változást hozhat a vívás­ban. De időben kell kimon­dani a jelszót: csak megfe­lelő produkcióért járjon megfelelő díjazás. BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpás! Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401.' Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 560L Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon : 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom