Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

1986. augusztus 23., hétfő KHiWKriW Jogi tanácsok II becsületes eltartó különös lakáspere Tizenegy gyermekes anyának a haza szolgálatáért A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával tüntette ki Zsarnai Tamás- nét a Munkásőrség országos parancsnoka. Zsarnaiék ti­zenegy gyermeket nevelnek: hét lányt és négy fiút. A legidősebb a 23 éves Tamás, a legfiatalabb pedig a két éves Zolika. A férje a Bala­ton Volán tehergépkocsive­zetője, kitüntetett, kiváló dolgozó, munkásőr. Hogy jó eredménnyel teszi mindezt abban nagy szerepe van fe­lesége gondoskodásának. En­nek elismeréseként kapta a magas kitüntetést Zsarnai Tamásné. A Zsarnai család két fiú híján. A nagyok közül egyik fiú, Tamás katona, a másik — László — szakmunkásképzőben tanul (MTi-fotó: Arany Gábor felvétele — KS) Sokan kerülnek olyan helyzetbe, mint az esetünkben szereplő fiatalasszony, aki másként mint tartási szerző­dés kötésével, nem tudta megoldani lakásproblémáját. A nagybátyja gondozására, tartására vállalkozott, cseré­be biztosított volt az ottho­na, és a bérlakás bérleti jo­gának várományosa lett. Az sem okozott gondot neki. amikor férjhez ment. A fér­jének volt egy- tanácsi szoba­komfortos lakása. így még csak kéréssel sem zaklatták az eltartottat, hogy jelentse be a férjét is a lakásba. Amikor a bácsi meghalt, a fiatalasszony jelentkezett a tanácsnál, hogy a lakást most már annak rendje-mód- ja szerint utalják ki szá­mára. A tanács a kérelmet Dorogi Jánosné Körösla- dányból írta a következőket: „Tollat ragadtam, mert ar­ra gondolok nem mindig a rosszat, hanem a szépet is, jót is meg kell írni. Én pél­dául Csala Rajmundné tele­fonosról szeretnék egy pár jót szólni. ' Lelkiismeretes, odaadó munkájával segíti községünk valamennyi dől­Gyopárosi hangulat D. Károlyné Hódmezővá­sárhelyről küldte az alábbi levelet: „l?gy. régi prospektus azt írja; Gyopáros Békés megye gyöngyszeme .Ez igaz — kü­lönösen azoknak —, akik ott nyaralnak, vagy a gyógyvíz kedvéért járnak oda. A szép, gondozott fürdő té- len-nyáron felüdülést nyújt. A pénztárostól a jegyszedő­kig, fürdőmesterig, mindenki kedves és készséges; A szere- tetteljesség a fürdőigazgató szervezőkészségéből is lát­szik. Még képkiállítást is ren­dezett a fedett medence elő­terében. Ez az előtér figyelmet ér­demel; apró, kicsi büféjével, az ezüst hajú elárusító néni­vel, aki még üveget is köl­csönöz a két deci borhoz, ha el akarom vinni. Azok is dicséretet érdemelnek, akik egész nap a zenét szolgáltat­ják. Védeni kellene ezt a csalá­elutasította azzal az indok­lással, hogy egy házaspárnak csak egy tanácsi bérlakása lehet. Az elutasító határoza­tot a másodfokú lakásügyi hatóság is helybenhagvta. A pontot az ügyre ebben az esetben is a Legfelsőbb Bíróság tette. Szerinte a la­kásügyi hatóságnak először is azt kellett volna vizsgál­ni, hogy az eltartó teljesítet- te-e a tartási szerződést. Ha igen, akkor a jogosultságot a lakás bérleti jogának folyta­tására megszerezte. Ha az eltartó megszerezte a jogo­sultságát, ki kell utalni neki a lakást. Ha így a házaspár­nak „többletlakása” kelet­keznék, (legfeljebb) két évi várakozási időt kaphat arra, hogy eldöntse, melyik lakást választja. Esetleg a kettőt gozóját. Az elavult készülék sem hátráltatja munkájában, igyekszik pillanatokon belül a kért számokat behozni ne­künk. A Körösladányi Nagy­községi Tanács végrehajtó bi­zottságának elmebetegeket gondozó szociális otthona ne­vében szeretnénk meg­köszönni önzetlen munká­ját.” dias hangulatú fürdőt. Itt még a fiatalok is viszonylag rendesek, alig szemetelnek, a fürdő szinte mindig tiszta. Szükség is van erre, hiszen sokszor jönnek busszal a für- dőzők, magyarok és idegenek egyaránt. Hadd vigyék el jó hírünket. Van azonban itt is szép­séghiba, méghozzá a vasút­állomás környékén. Felelőt­len emberek betörték a vá­róterem ajtajának üvegét. Az esőcsatornát — amit a vihar tépett le — még mindig nem forrasztották vissza az épü­let két sarkára. Időnként a vegyesboltban nem lehet kenyeret kapni, a pénztárgép egy éve nem mű­ködik, de a kereskedők vi­selkedését igazán nem lehet kifogásolni. Sokan járnak ide az ország minden részéből, és jó lenne, ha ezek az apró problémák sem rontanák el a vendégek hangulatát. elcseréli egyre; kér a ta­nácstól a kettő fejében egy harmadik lakást; esetleg va­lamelyik lakásról közeli hoz­zátartozó számára lemond; vagy valamelyik lakást térí­tési díj ellenében visszaad­ja a tanácsnak. Ha mindezekre nem kerí­tenek sort a várakozási időn belül, akkor a tanácsi igény- bevételre kerül sor. Számtalan lehetőség van arra, hogy a. házaspár több­letlakása megszűnjék. De ezt a helyzetet úgy elérni, hogy az arra jogosultnak ki sem utalják azt a lakást, amit a szerződés teljesítésével meg­szerzett, törvénytelen, zárta le a vitát a Legfelsőbb Bí­róság. Dr. K. É. Válaszolunk: Farkas Mátyás csorvási (Bat­thyány' utca 4. szám alatti) la­kos néhány helybéli idős ember nevében kereste fel szerkesztő­ségünket. Arról érdeklődött, hogy rájuk miért nem érvényes az a minisztertanácsi rendelet, ami a hetven évnél idősebbeknek in­gyenessé teszi a helyi buszköz­lekedést. Mert igaz, hogy Csor- váson nincs helyi járat, de a községen átmenő helyközi jára­tokat igénybe veszik a csorvá- siak. Ezért éppúgy 4 forintot kell fizetniük, mint ha helyi já­raton utaznának. A Volán vállalatok a 70 éven felüliek térítésmentes utaztatásá­ra állami támogatást kapnak, de csak a helyi járatokra. Így ők ez ügyben nem tudnak lépni. Mivel sok nagyközségnek ha­sonló a helyzete Csorváséhoz, Farkas Mátyás észrevételét to­vábbítottuk a Minisztertanács tit­kárságának. A „Vidi-sztori” vége Az Univerzális Szolgáltató Szö­vetkezet elnöke, Szabó Géza vá­laszolt egy korábbi anyagunkra. ,,1986. augusztus 4-én megje­lent Vidi sztorival kapcsolatban a következőket válaszoljuk. Hír­adástechnikai szervizünk áta­lányelszámolásos rendszerben üzemel, így a szerelők egy ré­sze más telephelyen is végez javítást. A munkafelvétel viszont a szövetkezetünk telephelyén történik. A hibás készülék 1986. július 16-án került szervizünkbe, a hangoló egység meghibásodásá­val. Megjavítása csak alkat­részcserével lehetséges. Szüksé­ges alkatrész azonban raktá­runkban nem volt, így azt Bu­dapestről, a Ramovilltől kellett beszereznünk. A megjavított ké­szüléket a tulajdonos július 29- én vette át működőképesen. Az alkatrészhiány miatt a készü­lék 13 napig volt szervizünkben. Hibát követett el a munkafel­vevő, hogy nem tájékoztatta megfelelően a megrendelőt, ezért felelősségre vontuk. Intézkedé­sünkkel szeretnénk elkerülni az ehhez hasonló esetek előfordu­lását, és továbbra is megtartani a megrendelők bizalmát. Karancs-panasz Nyemcsok Jánostól az alábbi sorokat kaptuk. „Ez év február hónapban vettem egy Karancs típusú biztonsági szelepes gáztűzhe­lyet közel 10 ezer forintért. Rövid üzemeltetés után olyan hibák mutatkoztak, hogy nem lehetett begyújtani. Két hónap alatt négy alkalommal voltak kinn a szerelők javít­gatni. Július 20-a körül üzemelés közben gázszagot éreztem, ezért azonnal bejelentettem a helyi cseretelepen a hibát. A telepvezető betegsége mi­att — tőle írják ki a címe­EGY HASONMÁS MIATTI TÉVEDÉS TRAGIKUS ÁLDOZATÁRÓL Az emberek téves vélemé­nye miatt nem csak előfor­dulhatnak, hanem elő is for­dulnak tragikus esetek. Meg kell e helyen említeni a szak- irodalomban sokat említett lyoni postarablást. Az eset úgy történt, hogy a Párizs és Lyon közötti pos­takocsit 1796. április 27-én kirabolták, és a postakocsi kocsisát a rablók megölték, a kocsit feltörték, és az akkori időkben óriási értéket képvi­selő 75 000 frankot elrabol­ták. A nyomozás során kide­rült, hogy négy lovas követte el a rablógyilkosságot a Pá­rizstól alig 20—30 kilomé­terre levő Montegron és Li- nersant nevű községek között egy bűntársukkal, aki a pos­takocsi utasa volt. Az emlí­tett lovasok előzőleg megjár­ták az útszéli kocsmákat, ott ebédeltek, iszogattak és bili- árdoztak, úgyhogy a kocsmá- rosok és a személyzet jól emlékezett rájuk. Az egyik lovas lovának leesett a pat­kója, és gazdája a helybeli kovácsmesternél meg is pat- koltatta, majd miután fize­tett, eltávozott a társai után. A kocsmárosok arra is emlé­ket — csak augusztus 4-én tudtak kijönni a szerelők,, de én nem voltam otthon, így a 13 éves fiammal közölték, hogy valaki babrálta a ké­szüléket, így nem áll mód­jukban garanciában kijavíta­ni, csak ha kifizetem a javí­tási költséget. Erre én nem voltam hajlandó és elmen­tek. Most itt vagyok bajban, villanyrezsón főzünk, ami nekem többletköltséget, az államnak energiapazarlást jelent. Megjegyzem, hogy csak két szerelő nyúlt a ké­szülékhez, tehát szakembe­rek javították. írtam levelet Békéscsabára a Gelka Szerviznek, Varga keztek, hogy ez a lovas visz- szatért, mert a kocsmában felejtette kardját. Ugyanen­nek a lovasnak elszakadt a sarkantyúját megerősítő lán­ca is, s erre is jól emlékezett az egyik kocsmárosné. Az ügy nagy megbotránko­zást keltett, és erélyes nyo­mozás indult a Párizs kör­nyéki hallatlan gaztett miatt. Az adatokból arra lehetett következtetni, hogy a hara­miák bérelt hátaslovakon kö­vették el gaztettüket. Való­ban egy lócsiszárnál megta­lálták azt a négy agyonhaj­szolt hátaslovat. A lóqsiszár megmondta, ki kölcsönözte a lovakat, és le is tartóztatták az általa megnevezett Curi- olt, s ez alkalommal meg is találták nála az elrabolt zsák­mány egy részét. Nyilván­való volt, hogy a rablók kö­zül fogtak el egyet. Gyanús volt azonban Cu- riol lakásadója is, egy men- hely tulajdonosa, akinél Cu- riol megszállt, valamint a Guénot-nak nevezett személy is, akivel Curiol egy szobá­ban szállt meg. Mindkettőjük ellen megindult a vizsgálat, és elvettek tőlük néhány személyes okmányt, azzal, hogy holnap, illetve a követ­kező napon jelentkezniük kell a vizsgálóbírónál, ügyük tisztázása végett. Jánosnak, amelyben kértem a segítségét. Most reményke­dem abban, hogy végre tisz­tázódik az ügyem. * Szerkesztőségünkből fel­hívtuk a Gelka szerviz ve­zetőjét Varga Jánost. Mivel szabadságon volt, az ott dol­gozó hölgytől kértünk felvi­lágosítást Nyemcsok János ügyéről. A hölgy ígéretet tett arra, hogy két nap múlva benn lesz a Gelka vezetője, azután tud nyilatkozni. Két nap elteltével ismét felhívtuk a Gelkát, ahol kö­zölték, hogy megjavították a panaszos tűzhelyét. Köszönet a segítségért. Az ügyben itt váratlan for­dulat következett be. Amidőn Guénot a bíróság felé tartott, találkozott egy volt iskola­társával, akit régen nem lá­tott. Nagyon megörültek egy­másnak, és Guénot ezzel az ismerősével, Lesurque-lel megindult a bíróság felé. Ha­bár Lesurqüé-nek más dolga volt, Guénot rábeszélésére el­kísérte a bírósághoz. A por­tás csupán Guénotot volt haj­landó beengedni, mert hiva­talos ügye volt, s Lesurque- tét feltartóztatta, és nem en­gedte be. Ő azonban — vesz­tére — kihasználva a kapus figyelmetlenségét, beosont barátjával együtt, hogy mi­után barátja visszakapja majd a személyi iratokat, be­szélgetnek, és felelevenítik a gyerekkori emlékeket. A vizsgálóbíró előszobájában azonban a rablógyilkossággal kapcsolatban beidézett tanúk várakoztak, és néhányan Lesurqué-ban felismerni vél­ték az egyik rablót, éspedig azt, aki a lovát megpatköl- tatta és aki visszajött a kocs­mában felejtett kardjáért, valamint akinek elpattant a sarkantyúját tartó lánca is, A vizsgálóbíró erre a mit sem sejtő, és teljesen ártat­lan Lesurque-t előzetes letar­tóztatásba helyezte, habár a bírónak hihetetlennek tűnt, hogy egy rablógyilkos olyan naiv legyen, hogy önszántá­ból a bíróságra menjen, és olyan veszélynek tegye ki magát, hogy felismerik, de a tanúk határozott állításai alapján a további nyomozás érdekében úgy kellett csele­kednie, mint ahogy cseleke­dett is. Lesurque feddhetetlen életű, 35 éves férfi volt. A hadse­regnél töltött néhány évet, és a legjobb véleménnyel Szabadkígyós lakossága társadalmi munkával is segíti a község építését, szépítését. Jelenleg a temetőben készíti a járdát a falu kilenc lakója Fotó: Dunai Katalin R szolgálatkész postáskisasszony 0r. Kovács Károly Hz akasztófa árnyékában Téves bírói ítéletek

Next

/
Oldalképek
Tartalom