Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
NÉPÚJSÁG 1986. augusztus 20., szerda Köröstarcsai beszélgetés Konzervgyári helyzetkép A szövetkezeti érdekvédelemről, demokráciáról, a munkás-paraszt találkozékrél Sok szó esik napjainkban a szövetkezeti érdekképviselet munkájáról, a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztéséről. A téma annál is inkább aktuális, mivel decemberben rendezik meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek soron következő kongresszusát. Köröstarcsán, a Petőfi Termelőszövetkezetben két fiatalemberrel, Wagner Márton párttitkárral és Bokor Sándor elnökhelyettessel beszélgettünk. —Milyennek ítélik meg a termelőszövetkezeti érdekképviseleti szervek tevékenységét, eljutnak-e önökhöz mindazok a*z információk, amelyekre szükség van a munka továbbviteléhez? — Az egyes minisztériumi rendeletek, szabályozó-módosítások kidolgozásánál mi csak annyi információhoz jutunk, hogy a TOT egyetértésével adták ki ezeket. Jó lenne főbbet tudnunk arról, hogy a tsz-ek érdekében milyen „harcot” folytat az egyes rendeletek véleményezésekor az illetékes érdekképviseleti szerv. — kezdi a beszélgetést Bokor Sándor. — A szövetkezeti törvény életbe lépése óta több esetben tapasztaltuk, hogy a minisztériumi rendeletek kiadásakor esetenként megsértették a törvényben megfogalmazottakat. Reméljük, a decemberi termelőszövetkezeti kongresszuson olyan határozatokat fogadnak el, illetve olyan ajánlásokat tesznek az állami szerveknek, amelyek elősegíthetik a törvény érvényesülését — kapcsolódik a beszélgetésbe Wagner Márton. — Mi itt, Köröstarcsán a feldolgozó vállalatokkal kialakított szerződéses kapcsolatainkban érezzük leginkább a Teszöv segítőkészségét. Jó együttműködést alakítottunk ki a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalattal, s reméljük, egyre jobb lesz az együttműködésünk a Gyulai Húskombináttal. Az elmúlt öt év során javultak ezek a kapcsolatok, természetesen mindez nem azt jelenti, hogy nincs még tennivaló. Megítélésem szerint a tsz-szövetség nem képes a rintiai járásbíróságon őrizetbe vettek egy tolvajnőt, aki eleinte hamis nevet mondott, utóbb azonban beismerte, hogy ő az eltűnt Bra- tuscha Johanna. Az ezután indult tüzetes vizsgálat során kiderült, hogy az eltűnt és állítólag megölt és részben elégetett és részben felfalt leány él. Míg a hatóság az említett leány személyazonosságának kiderítésén fáradozott, a raboskodó apa, miután tudomást szerzett leánya megjelenéséről, a büntetőeljárás megismétlését javasolta. Rabtársai nem láttak viselkedésében semmi változást. Állandóan azt ismételgette: „A csendőrség hozott ide — ő is vigyen el, ha akar.” A megismételt bírósági eljárásban Bratuschát felmentette a bíróság. Az első ítéletet megelőző eljárás során Bratuscha beszámítha- tatlanságával foglalkozott ugyan a bíróság, és úgy találta, hogy tudatában volt cselekedetének a tett elkövetésekor. A felmentő ítélet után újabb tüzetes vizsgálat indult meg beszámíthatósá- gát illetőleg, mert ettől függött, hogy feleségének megvádolásáért felelősségre vonható vagy sem. Két grazi egyetemi tanár tüzetes megfigyelés és vizsgálat után arra a megállapításra jutott, hogy Bratuscha feldolgozó vállalatok és a tsz-ek közötti feszültségek feloldására, ha mindehhez nincs is meg a megfelelő apparátusa. Az egyes vitás kérdésekben magának a tsz- nek kell megvívnia a harcot. »Amikor az egész szövetkezeti mozgalom érdekéről van szó, s nem egyedi érdekekről, akkor azonban hathatós támogatást nyújt a szövetség valamennyiünknek — folytatja Bokor Sándor. A szövetkezeti demokrácia fórumrendszere kialakult a termelőszövetkezetekben. Ez a vezetőségből, a munkahelyi tanácskozásokból, a küldött- gyűlésből és a közgyűlésből áll. Hogyan működnek ezek a testületek a" Petőfi Tsz- ben? — Nálunk a vezetőség szakmai döntéseket hoz, és ajánlásokat tesz a különböző testületeknek. Véleményem szerint a legdemokratikusabb fórumok a munkahelyi tanácskozások, ahol sok vélemény, javaslat hangzik el. Évente két alkalommal tartunk munkahelyi tanácskozásokat. Őszintén el kell mondani, hogy a folyosókon sok véleményt megfogalmaznak az emberek, ám a többiek előtt már nem mindig merik elmondani, amit szeretnének. Mindebben közrejátszik, hogy az egyszerű emberek nehezen nyilatkoznak nagyobb tömeg előtt. El kell érnünk, hogy változzon ez a szemlélet, tudjuk, mindez 'nem könnyű, de hozzátartozik a demokrácia kiszélesítéséhez — mondja a párttitkár. — Még mindig találkozhatunk a „miért én mond- jam”-szemlélettel. Pedig úgy érzem, a legapróbb kérdéaz előző eljárás alatt is megzavarodott lelkiállapotban volt és ez a lelkiállapot még fennáll; hamis vallomása ezzel közvetlen okozati összefüggésben áll, s állításai nem tudatos hazugságok, hanem tudatzavar következménye. Ez az eset is egy indokolatlan önvád iskolapéldája. meg egy eset, AMELYBEN KIDERÜL, hogy az Állítólag MEGGYILKOLT SZEMÉLY EL Az 1865-ben született Sro- ka Katalin édesapja, Sroka Ignác feleségének halála után újra nősült, Gallus Máriát vette el feleségül. Sroka Ignác elhunyta után özvegye Gawenda Jánoshoz ment feleségül, s így Gawenda lett felesége mostohaleányának a gyámja és kezelte vagyonát is. Kapzsi ember lévén azon mesterkedett, hogy a vagyont megkaparintsa és lelkiismeretlenül viselkedett feleségének mostohaleányával szemben. Nemcsak ütlegelte, hanem éheztette is, s a lány 1881- ben nyomtalanul eltűnt. A faluban röviddel ezután elterjedt a hír, hogy Gawenda megölte Sroka Katalint, csak hogy megkasekben is meg kell hallgatni az embereket, meg kell ismerni egyéni problémájukat, hiszen csak így tudunk segíteni egymásnak. Az elmúlt időszakban jelentős fiatalítás történt a tsz-ben, mind a vezetésben, mind a dolgozók körében. A 260 aktív tag fele 35 éven aluli fiatal. Az ifjúság érdekeit leginkább a 25 tagú KISZ- szervezet tudja képviselni. Most egy új KISZ-titkár irányításával, reméljük, meg tudnak újulni — teszi hozzá az elnökhelyettes. Beszélgetőpartnereimtől azt is megtudtuk, hogy a különböző bizottságok, amelyek a közgyűlésnek, illetve a vezetőségnek vannak alárendelve, munkaterv szerint folytatják éves tevékenységüket. Őszintén elmondották, hogy az utóbbi időben a szaporodó tagsági viták eldöntéséhez segítségül hívják a döntőbizottságot is. Mindemellett egyre jobban dolgozik az ellenőrző, a nő-, a háztáji, az újítási, a verseny-, a szociális és kulturális bizottság. Munkájukról rendszeresen beszámolnak az illetékes testületeknek. Nem feledkezhetünk meg a szocialista brigádmozgalomról sem, amelynek hagyományai vannak Köröstarcsán. Jelenleg is mintegy nyolcvanan dolgoznak ezekben a kis közösségekben, és nagyban hozzájárulnak a jobb gazdálkodási eredmények eléréséhez. Jó munkájuknak is köszönhető, hogy az utóbbi öt esztendőben két alkalommal kapták meg a kiváló címet. A vezetőség nyíltan és őszintén feltárja a gondokat, és ugyanezt várja el a tagságtól is. Ma még tanulják a demokratizmust, de úgy érzik, ha apró lépésekkel is, előbbre jutottak. Jól tudják, van még tennivaló bőven, erősíteni kell a bizalmat, meg kell hallgatni a véleményeket, javaslatokat, és csak azután dönteni az egyes kérdésekben. — Ilyenkor, az új kenyér ünnepének időszakában munkás-paraszt találkozóparintsa vagyonát, s hogy e tettében szomszédja, Gallus Ferenc is segédkezett neki. A csendőrség nyomozást indított, s az eltűnést követő évben, tehát 1882-ben az eltűnt leány féltestvére, a hétesztendős Ágnes a nyomozó csendőrnek elmondta, hogy egy este Gawenda, miután feleségét pálinkáért küldte egy kocsmába, barátjával, Gallussal az alvó Katalin ágyához léptek és egy magukkal hozott kapával megölték, s tetemét lepedőbe csavarva kivitték a szobából. A gyermek a bíróságon megismételte vallomását, a két gyanúsított közül Gallus tagadta a vádat, de Gawenda beismerte, hogy a Gallus által hozott kapával meggyilkolta a lányt, s egy fűzfa alatt elásta. A bírósági főtárgyaláson Gawenda visszavonta a csendőrségen tett vallomást, mert állítólag erőszak alkalmazásával csikarták ki tőle. Az 1884 márciusában megtartott bírósági tárgyaláson az esküdtszék mérlegelte az esetet. A holttestet a Gawenda által megjelölt helyen nem találták meg, s másutt sem találták. Á 12 esküdt közül 9 a vádlott elítélése mellett, 3 pedig ez ellen szavazott. A bíróság Gawendát halálra, Gallust pedig tízévi rabságra ítélte. kon emlékeznek meg augusztus 20-ról. Hogyan ünnepük a köröstarcsaiak eizt a napot a 3 ezer 200 lakosú községben? — A település az iparilag elmaradott körzetek közé tartozik, elsősorban *női munkaerőt foglalkoztat a Béköt helyi üzeme, a békési kosárfonó részlege. A hetvenes években sokan elmentek a tsz-ből a magasabb jövedelem reményében az ipari üzemekbe. Ma is sokan járnak a szeghalmi Csepel Autóba, a körösladányi Meta- kémiába, a hídépítő vállalathoz, a mezőberényi üzemekbe, szövetkezetekbe, de jó néhányan a megyeszékhelyen keresik meg a kenyérre valót. Néhányan azért az utóbbi időben már visz- szajöttek a szövetkezetbe, de nálunk nincs lehetőség a tevékenységi körök bővítésére, s így nem is tudunk számottevő új munkaerőt befogadni — mondja Bokor Sándor. — Korábban már két alkalommal, 1982-ben és az elmúlt évben, augusztus 20- án falunapot tartottunk. Itt bemutatkoztak a különböző gazdasági egységek termékeikkel, sportversenyeket tartottunk, és az öntevékeny művészeti csoportok is a közönség elé léptek. Erre az alkalomra megmozdult az egész falu, 1500-an, kétezren vettek részt a színes programokon. Ilyenkor találkoztak az emberek — munkások és parasztok, értelmiségiek — egymással. Az idén nem terveztek ilyen programot, az elképzelések szerint három-, vagy négyévenként kívánják megrendezni Köröstarcsán a falunapot. Ma már az évtizedekkel ezelőtti munkás-paraszt találkozóknak csak az emléke él a községben. Rohanó világunkban egyre kevesebb idő marad az ilyen találkozásokra. Természetesen azért az utcán, a családokban elelbeszélgetnek egymással az emberek, hiszen valamennyien itt élnek ebben a kis Körös-parti faluban — fejezi be Wagner Márton. Verasztó Lajos Gawenda halálos ítéletét húsz év rabságra változtatták. Gawenda rezignáltan fogadta a hírt, s csupán annyit fűzött hozzá: „Csináljanak velem, amit akarnak." A főtárgyalás után egy évvel váratlan fordulat történt. 1898 májusában a szomszédos bíróságon egy földműves a következőket adta jegyzőkönyvbe: mostohalányom elcsavargott házamból és azt suttogták a faluban, hogy eltettem láb alól. Hogy e szóbeszédnek elejét vegyem, igyekeztem a környező falvakban utána nyomozni. Miután tudomásomra jutott, hogy egy környékbeli faluban egy ismeretlen leány szolgál, felkerestem, hogy megtudjam, nem az én leányomról van-e szó. Legnagyobb meglepetésemre felismertem a meggyilkoltnak vélt Sroka Katalint. Ezután megindult a nyomozás személyazonosságának bebizonyítása ügyében, s az eljárás során kiderült, hogy valóban a meggyilkoltnak vélt Sroka Katalinról van szó. Elmondta, hogy Gawenda embertelensége és gonosz magatartása miatt határozta el, hogy elbújdo- sok. Ezután a gyilkosság és bűnrészesség miatt elítélteket szabadon bocsátották. (Folytatjuk) Dobozba töltik a csemegekukoricát Fotó: szőke Margit A szokatlan meleg időjárás következtében a Békéscsabai Konzervgyárban már javában folyik a beérkezett termékek feldolgozása. A kérdésekre válaszolva Seres István főmérnök elmondta, hogy a gyár megfelelően felkészült a kampányra, és előreláthatóan zavarmentesen sikerül befejezni — csaknem két héttel korábban — az idénymunkát. Tájékoztatott bennünket arról, hogy a borsó, a zöldbab és az uborka feldolgozásában a kitűzött terveket már teljesítették, bár az utóbbi termékből még terven felüli felvásárlás várható. A megye termelőszövetkezeteiből folyamatosan érkeznek a paradicsom-, a paprika- és a csemegekukorica-szállítmányok. A speciális gépsoroknak köszönhetően nincs szükség többszöri átállásra, így kiküszöbölhető a termeléskiesés. A kukorica nagyfokú összeérése kisebb nehézségeket okoz, mivel a nagy mennyiségű feldolgozandó áru rövidébe idő alatt érkezik be. Az alma- és cecei- féle paprikát ütemterv szerint szállítják, így előreláthatóan a télen ezekből a termékekből kielégítő lesz az ellátás. A gyár kereskedelmi osztályvezetője, Horváth Gézá- né a kül- és belpiacokról szólva elmondta: — Mint ismeretes, gyárunknak társasági szerződése van a Hungarofructtal, amely az exportügyeink 9095 százalékát intézi. Ebben az évben is első számú partnerünk a Szovjetunió, ahová többek között zöldborsót, zöldbabtermékeket, natúr lecsót és vegyes savanyúságot szállítunk. A- többi szocialista országgal együtt ez a piac össztermelésünk csaknem 50-60 százalékát teszi ki. Tőkés üzletfeleink közül a skandináv államok emelkednek ki, melyek a zöldborsó és finomfőzelékek megrendelői. Paradicsomot Ausztráliába és az Egyesült Államokba szállítunk, míg az almasűrítmény- és a paprikakészítmények több nyugat-európai országban találnak vevőre. Az exportcélkitűzések teljesítése mellett a hazai megrendeléseknek is eleget teszünk. Így ebben a gazdasági évben a legnagyobb mennyiségben az ivólevek kerülnek a boltok pultjaira, melyek 50 százalékban az új, eldobható csomagolásban kerülnek a vevőkhöz. A belföldi áruk fennmaradó, mintegy 10 százalékát a savanyúságok (ecetes paprika, paprikacsík, marinált paprika) teszik ki. A konzervgyárban a szerződések értelmében az idén is segítséget nyújtanak a diákok az őszi idénymunkák lebonyolításához, majd a kampány végeztével több vonalra állítják át a száraz- tészta gyártását. Az utolsó feladatot a karbantartó munkálatok és az új gazdasági évre való felkészülés jelenti. B. G.—P. A. HÍREK 11 MDGYflR GflZDDSDGBÓL DIVATOS ISKOLAKÖPENYEK. A Szegedi Ruhagyárban már útra készen áll az idei esztendőre megrendelt 350 ezer iskolaköpeny utolsó szállítmánya isi, hogy iskolakezdésig mind a boltokba kerülhessen. A feladat megoldását segítette a textilipar: idejében leszállította a hagyományos, rendkívül kopásálló, enciánkék polia- mid alapanyagot, valamint az egyre kedveltebb, szel- lős polieszter-viszkoz anyagokat. Választékbővítésre Csehszlovákiából is hozatott a ruhagyár szintetikus köpenyanyagokat. SZÁMÍTÓGÉPES GYÄR- TÁSIRÁNYlTÁS A RÄBÄ- BAN. Megkezdődött a termelés egészének számítógépes irányítása a győri Rá- ba-gyárban. A nagyüzem valamennyi munkahelyén fölszerelték a különböző tel- jesítméjiyű számítógépeket, s az ezekhez csatlakozó 350 képernyős terminált és 100 nyomtatóberendezést. A számítógépes irányításra való áttéréssel javul a készlet- gazdálkodás. a munka szervezettsége. Csökken az az idő, ami a piaci igények fölmérésétől az újabb konstrukciók gyártásáig eltelik, így a főleg exportra termelő gyár gyorsabban igazodhat a kereslethez. Nem közömbös az a nyereség sem, amit az adminisztrációban könyvelhetnek el, ezt jelzi, hogy a számítógépes irányításra .való áttéréssel évente 60 tonna papírt takarítanak meg. CSEPPKÖBARLANG A MECSEKBEN. A magyar barlangászok az idei nyáron több új barlangi járatot fedeztek fel hazánkban. Különösen értékesek a Me- csek-hegység mélyvölgyi kőfülke-forrásbarlangjában eddig feltárt részletek. A kutatók már korábban feltételezték, hogy itt a föld mélye egy hosszabb barlang- rendszert rejt magában. Eddig azonban csak a patakos barlangmeder bejáratának nyitott. 30—80 méteres szakasza volt ismert. A nyáron a Mátéfi László vezette barlangászcsoport felfedezett a kőfülke-barlang vízgyűjtő- területén egy akna járatot, amelyet Fogadás barlangnak neveztek el. Érdekessége, hogy közepe tájától a falait nagyon szép sárgás színű cseppkövek borítják. A barlangászok feltételezik, hogy a vízszintes járatokban ugyancsak cseppkövekre bukannak. NAGYÜZEM A MARTFŰI NÖVÉNYOLAJGYARBAN. Megkezdődött az első napraforgótermés átvétele a Martfűi Növényolaj gyárban, amely az ország várható termésének a felét dolgozza fel. A szokottnál legalább két-három héttel korábban beérett és levágott, kipergetett olajosmagot a Szolnok, Békés és Csong- rád megyei üzemek határából szállították a gyárba. Az üzemi átvevővonalat napi kétezer tonna közúti szállítmány, és kilencszáz tonna vasúton érkező termés fogadására készítették fel.
